Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

7 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 6. oldalról) rendbe szedve elégítették ki a lakosság igényeit. A vá­rosfejlesztési tervek előké­szítésében és megvalósításá­ban egyaránt nagy segítsé­get kaptak a Hazafias Nép­front városi bizottságától és a szakmaközi bizottságtól. A városfejlesztésben társadal­mi munkával és anyagi íá- mogatással ^ __ jelentős mér­31 fékben vette ki részét — I' '■ az üzemek, a gazdaságok mellett — a lakosság is. Ennek kö­szönhető — többek között —, hogy több mint 16 kilo­méter gázvezeték épült. Tár­sadalmi munkában készültek el az útalapok is. Megemlítette, hogy az új általános iskola felépítése jó hatással volt a szülők köz­érzetére. A helyi szakmun­kásképző tárgyi feltételei viszont elégtelenek, szük­séges az intézmény bő­vítése. Szólt arról is, hogy a végrehajtó bizottságuk ide­jében számolt az új célcso­portos és az OTP-lakások számának csökkenésével, ezért az eredetileg tervezett­nél jóval több telket osztott ki. Ennek eredményeként örvendetesen gyarapodott a családi házak száma. A VII. ötéves terv legfon­tosabb feladataként említet­te a csatornahálózat bővíté­sét. Elmondta, ezért döntöt­tek úgy, hogy annak, aki tag­ja lesz a szennyvíztársulás­nak, nem kell településfej­lesztési hozzájárulást fizetni. Befejezésül arról szólt, t hogy csak az utóbbi négy év­tizedben járt út folytatása szolgálja népünk boldogulá­sát. DARÓCZI ANDRÁS a megyei rendőr-főkapitányság vezetője Szilárd a szocialista törvényesség A felszólaló, természetes­nek tartva, hogy küldött-tár­sai elsősorban saját munka- területük eredményeiről, gondjairól számoltak be a pártértekezleten, a megyei rendőr-főkapitányság mun­kájáról, s azon belül a megye közbiztonságáról beszélt. — A megye rendőr,; szervei a párthatározatok figyelem­mel kísérésével, fontos párt­dokumentumok alapján vé­gezték munkájukat, amely­nek során a megye lakossá­gának sokirányú társadalmi segítségével találkoztak. To­vább erősödtek kapcsolataink a terület illetékes szerveivel, ezért az elmúlt öt évben rendőri szerveink tevékeny­sége eredményesen fejlődött, hozzájárult a zavartalan épí­tő munkához. Megyénkben szilárd a szocialista törvé­nyesség, a közösségek és egyének vagyoni, személyi biztonsága. A főkapitány­ság vezetője elemezve a megye köz­ibiztonságát, rámutatott: megyénk ál­lampolgárai becsületesen élnek, dolgoz­nak, tisztelet­ben tartják törvényeinket. A beszámolási időszakban mi­nimális arányban, mintegy 2,8 százalékkal nőtt az is­mertté vált bűncselekmények száma. Viszont több a vagyon elleni bűncselekmény, közöt­tük különösen nagy arányban szerepelnek az agresszív jel­legű bűntettek; 22,5 százalék­kal több közlekedési bűncse­lekményt derítettünk fel, kö­zöttük 25 százalékkal nőtt az ittas állapotban elkövetettek aránya. Daróczi elvtárs elmondta, hogy a bűnüldöző és igazság­ügyi szervek elemezték a bűnesetek okait is. Ezek kö­zött feltűnik az őrzés, az el­lenőrzés hiánya, a közömbös­ség, a harácsolás, a munka nélküli jövedelemszerzés. — Szeretném itt is felvetni, hogy gazdasági egységeink rengeteg pénzt költenek kü­lönböző technikai eszközök és rendszerek vásárlására, ugyanakkor viszont azok megfelelő, biztonságos őrzé­sére nem szívesen adják fo­rintjaikat. x A közlekedés biztonságáról szólva, a Tisza-híd és a 4-es fő közlekedési út szolnoki szakaszának állapotát, hely­zetét kritizálta a felszólaló. — Kritikus helyzetben, a közúti Tisza-híd állapota és túlterheltsége miatt akár Szajoltól Abonyig állhatnak a 4-es úton a járművek. Elmondta azt is, hogy a megyében 125 ezer, gépjár­művezetői jogosítvánnyal rendelkező ember él, számuk öt év alatt húszezerrel növe­kedett. Ugyanezen idő alatt, különböző vétségek és bűn- cselekmények miatt 4390 ve­zetői engedélyt vontak be. Felszólalása végén köszönetét mondott annak a kétezer- hatszáz önzetlen társadalmi munkásnak, akik a megyében önkéntes rendőrként .segítik a rendőrök munkáját, őrköd­nek lakóhelyük, munkahe­lyük biztonságán. VARGA SÁNDORNÉ a szolnoki városi pártbizottság első titkára Új vonások a pártmunkában Varga Sán- dorné, a szol­noki városi pártbizottság első titkára a pártnak a gazdaságban betöltött sze­repéről, fel­adatairól be­szélt. Hang- úlyozta, hogy a politikai nunka gazdasági életünk redményességében, az élet- őrülmények javításában ki- ■melkedő jelentőséget kap, izolnokon és vonzáskörzeté- >en pedig az ad e tevékeny­égnek különös fontosságot, rogy a térség a megye terü- etének egyötödét adja, a me- ye népességének egyharma- la él itt, és ide összpontosult . szűkebb hazánk iparában oglalkoztatottak 36 százalé- a. Gazdasági szerkezete aegfelel a térség adottságai­nk, kedvező lehetőséget yújt a dinamikus íejlődés- tez. — A gazdaságban végzett ártmunka összetett feladat, gyrészt el kell fogadtatnunk érvényesítenünk a pártgaz- aságpolitikáját, másrészt ondoskodni kell az adottsá- ok legelőnyösebb hasznosí- ásáról. A közgazdasági feltö­rtek változása a pártmunká­st is módosulást követek« Ez utóbbi nem szakítható el töb­bi elemétől: a kádermunká­tól, az agitációtól, a szerve­zeti élettől. A városi pártbi­zottság például igyekezett ideijében felkészíteni a párt­titkárokat, a tisztségviselő­ket az állami intézkedések hatásaira, a pártszervek ezekkel összefüggő tenniva­lóira. Varga Sándorné megemlí­tette az újszerű pártmunka példájaként azt is, hogy a testületek tagjai, az aktívák, az apparátus munkatársai la­kókörzeti fórumokon, koordi­nációs tanácskozásokon, párt­ós népfront-rendezvényeken folytatnak párbeszédet a vá­ros, a községek lakóival, az üzemek dolgozóival, az egyes társadalmi rétegek képvise­lőivel. Ez a személyes kap­csolat eredményes a telepü­lésfejlesztés elveinek kidol­gozásakor, egyes sajátos ága­zati vagy üzemi gondok, ten­nivalók feltárásakor. Hasznos a szakmai bizott­ságok vagy a tudományos szervezetek felkérése, így a speciális ismeretek biztosítá­sa, a résztvevők körének szé- . lesítése a döntéselőkészítő munkában. Példa erre a me­gyeszékhely Széchenyi vá­rosrészén a fűtés geotermi­kus energiával' történő ellá­tásának vizsgálata. Mindez a vezetés számára többletfel­adatot is jelent. Figyelmet kell fordítani arra is — mon­dotta Varga Sándorné —, hogy a döntéselőkészítés ne vegye át a döntés funkcióját. DR. BÉNYEI MAGDOLNA a megyei tanács Hetényi Géza Kórház­osztályvezető főorvosa Erre igen nagy a hajlam. Példa erre az alternatíva nélküli előterjesztések nagy száma. Az előkészítésnek a lehetőségeket, a következmé­nyeket, a különböző érdeke­ket kell bemutatnia. Rendelőintézetének Enyhítésre váró gondok a gyógyításban A beszámoló valósághűen tükrözi a megye egészség­ügyének helyzetét, elismeri az egészségügyi dolgozók fe­lelősségteljes munkáját, s a gondokat is összefüggésében tekinti át — kezdte felszóla­lását dr. Bényei Magdolna, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy a fejlesztések ellenére is miért zsúfoltak a kórházak. — A kórház zak zsúfolt­ságának egyik oka, hogy növek­szik az ápo­lást igénylő idős emberek száma. A családok a teljes fog­lalkoztatás közepette és a szűkös lakásviszonyok miatt nem tudnak maradékta­lan ápolást biztosíta­ni idős családtagjaiknak. Sajnos, a betegápoló hálózat sem alakult még ki teljes­ségében. Kényszermegoldás tehát, hogy kórházi ápolást kapnak azok is, akik csupán szociális gondozásra szorul­nának. Viszont meggyőződé­sem, hogy kötelességünk tö­rődni a rászorulókkal és szá- (mukra megfelelő ápolást, gondozást kell biztosítani. A feszültség feloldása már nemigen tűr halasztást. s úgy vélem, hogy a megoldás nem csupán egészségügyi fel­adat. A másik ok, amely a kórházak zsúfoltságához hoz­zájárul, az alapellátásban mutatkozó hiányosságok so­ra. A járóbeteget fogadó ren­delőintézetek gyógyászati felszerelése sajnos hiányos, nincsenek meg a modern gyógyászati eszközök. A kór­házi ágyon fekvő betegek nagy része a szakrendelésen is kivizsgálható és gyógyít­ható lenne, ha az adottságok megfelelőbbek lennének. A körzeti orvosok még ma is azokkal az eszközökkel dol­goznak. mint 25 évvel ez­előtt, és viszonylag egyszerű vizsgálatokért, kezelésekért, is kénytelenek a beteget to­vább küldeni. Pedig a beteg érdeke is azt kívánná, hogy ne szakadjon el megszokott környezetétől, és otthon le­gyen gyógyítható — mondot­ta dr. Bényei Magdolna, majd a továbbiakban a hála­pénz kérdéséről beszélt. — A közelmúltban sajtó-, rádió- és televízióvita zaj­lott az egészségügyről, amely­nek egyik fő témája a hála­pénz volt. A hálapénz az egészségügyi dolgozók neu­ralgikus pontja és az egész lakosságot érintő kérdés. Tenni kellene azért, hogy az .egészségügyi dolgozók tisz­tességes érdekeltségi rend­szeren belül kapják megér­demelt pénzüket, es meg­szabadulhassanak a megalá­zó hálapénztől — hangsú­lyozta a főorvosnő. VARGA ISTVÁN a cserkeszőlői Magyar-Román Barátság Tsz elnöke Tartalékok a gazdasági együttműködésben A Tisza­zugban gaz­dálkodó me­zőgazdasági nagyüzemek tevékenysé­gét értékelve, arról adott tájékoztatást hozzászólá­sa első részé­ben a cserkeszőlői tsz elnö­ke, hogy a térségben a ked­vezőtlen időjárás ellenére, a nehezebb közgazdasági fel­tételek között is sikerült idő­arányosan teljesíteni az öt­éves terv előirányzatait. — Jó eredményeket értek el az üzemek a gabona- és a húsprogram teljesítésében. Az előbbi esetében a kalá­szosok területe megfelelően nőtt, és tavaly, rekordidő alatt rekordterméseket taka­rítottak be. Sajnos, az aszá­lyos időjárás miatt kukori­cából viszont a Tiszazugban is a tervezettnél jóval keve­sebb termett, ezért a terme­lőszövetkezetek, hosszú idő óta, vásárolt alapanyaggal tudják biztosítani jószágál­lományuk 'abrakszükségletét A nagyüzemek nemcsak gaz­dasági, hanem politikai szempontból is fontosnak tartották, hogy ha távolról történő szállítással is, de gondoskodjanak a kisegítő és háztáji gazdaságok takar­mányellátásáról. Ezzel is elő­segítették, hogy a kisüzemek — amint arról a beszámoló­ban is hallhattak a jelenle­vők — a megye mezőgazda- sági termelésének csaknem egynegyedét produkálhatták. Beszélt Varga István arról is, hogy fokozódott az utób­bi időben a közérdeklődés a mezőgazdasági üzemek mun­kája iránt. — A Tiszazug kommunis­táinak pártértekezletén egy ipari nagyüzem vezetőjétől hallottunk elismerő értéke­lést a termelőszövetkezetek tevékenységéről. Az agrár­ágazatot képviselő küldött­társaimmal a munkás-pa­raszt szövetség egyfajta meg­nyilvánulásának is éreztük ezt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a gazdál­kodásban még meglevő olyan hiányosságokról, mint az esetenként rtiagas betakarí­tási veszteségek és a munka- szervezésben, az eszközki­használásban, a takarékos­ságban kiaknázatlan tartalé­kokról sem. Annak ellenére, — mondotta befejezésül Varga István — hogy a me­zőgazdasági és az ipari üze­mek kooperációjában már sikerült előbbre lépnünk, van még bőven tennivalónk a biztonságosabb jövedelem- szerzést elősegítő mellékte­vékenység fejlesztésében, az egyes termelési ágak például a szőlészet, borászat teljes termelési, feldolgozási és ér­tékesítési vertikumának ki­alakításában. NOVOTNY JÁNOSNÉ a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnöke Növelték az exportot A Jászsági Építőipari Szö­vetkezet elnöike a jászsági ipari szövetkezetek eredmé­nyeit, elérésük körülményeit elemezte. — Az országnak ebben a térségében nyolc, sokféle iparágat átfogó ipari szövet­kezet dolgozik. Van közöt­tük műszergyártó, ruhát, ci­pőt és háziipari terméket készítő, bútort előállító és építőipari szövetkezet. Két- ezer-hatszáz embert foglal­koztatnak, üzemeikből ha­zánknak külföldön is hírne­vet szerző áruk is kikerül­nek. A legnagyobb közülük a jászberényi Műszeripari Szövetkezet. Negyedmilliár­dos termelésének felét a ha­tárokon túl értékesíti tőkés piacon — a Jászsági Ruha­ipari Szövetkezet után — a mi szövetkezeteink közül in­nen kerül ki a legtöbb ter­mék. Nem véletlenül, hiszen a Micoopban igen intenzív teirimékfejlesztő és kutató munkát folytatnak. Kéit szö­vetkezetünk kivételével min­denki exportál, öten a nem szocialista országokban is helytállnak. A felszólaló végezetül rész­letesebben elemezte a Jász­sági Építőipari Szövetkezet helyzetét: — A beruházások mérsék­lődésének következményeit mi is érzékeljük. Enyhültek az építőipari kapacitások ke­reslete és kínálata közötti feszültségek. A Jászság te­rületén ma már inkább a ka­pacitáskínálat jellemző. — Szövetke­zetünk az utóbbi évek­ben nyeresé­gesen gazdál­kodott. Határ­időre, jó mi­nőségben tel­jesítettük vál­lalásainkat, si­került költsé­LANTOS JÓZSEF geinkkel takarékosan gazdál­kodni, így dolgozóink kere­sete növekedhetett, javíthat­tuk szociális ellátásukat. Ta­valy is több, a térség életé­ben fontos feladat megoldá­sán fáradoztunk. A jászbe­rényi Skála áruház bővíté­sét és a jászsági termelőszö­vetkezetek összefogásával lé­tesült zöldség—gyümölcs— élelmiszer áruház felépítését időben végeztük el. A szö­vetkezet fennálása, óta elő­ször ért el 100 millió forint feletti árbevételit, és — ezt különösen fontosnak tartom — faipari termékeivel ki tu­dott kerülni a tőkés piacra. Sajnos, nem mindemben tud­tunk megfélelini a gazdaság­politikai igényeknek: a csa­ládi- és társasházak építésé­be ma még nem kapcsolód­tunk be a kívánt mértékben. a KISZ kunszentmártoni bizottságának titkára A fiatalok helytállása a jövő biztosítéka Lantos Jó­zsef a fia talok gazdasági ter­melőmunká­járól beszélt. Mint elmon­dotta, a párt- értekezleten sokszor el­hangzott, hogy előrehaladá­sunk egyik legfon'tosabb fel­tétele a gazdaság fejlesztése. A fiatalok, akik a foglalkoz­tatottaik 40 százalékát teszik ki, nyilvánvalóan jelentős szerepet töltenek be a ter­melésiben. Éppen ezért elen­gedhetetlen, hogy gazdaság- politikai céljainkat értsék, támogassák, megvalósításu­kért dolgozzanak. — KISZ-szervezeteinket is arra ösztönözzük, hogy agii- tációs tevékenységükben kap­jon nagyobb súlyt a mozgó­sítás a gazdaságpolitikai cé­lok elérésének érdekében. Sokszor kérdezik: mi a meg­oldás biztosítéka? Nem más, mint az ember akarata, hite, kitartása, személyes példa­mutatása a munkában. Nem kétséges, hogy a fiatalok hi­te, kitartása, példás munká­ja nélkül a jövőt nehezen le­hetne megalapozni. A fiata­loknak persze tudniuk kell azt is, hogy egyetlen nemze­déknek sincs joga azt hinni, az előttük járók már min­den feladatot megoldottak. — Az elmúlt öt éviben az ifjú generáció tenniaikarásá- nak számos szép példáját lát­tuk megyénkben. Említhet­ném a papírgyári rekonstruk­ciót, amely KlSZ-védnökség- gel épült, de sorolhatnék még sok mást, így például a Tiszazugból a fiatalok ösz- szefogását a bükkszéki If­júság; . és úttörőtábor létesí­tésében. A társadalmi mun­kában is jeleskedtek. Közte­rek, parkok, tiszta, kulturált környezet dicséri önzetlensé­güket. Erre a nyárra is meg­van a programunk. Hozzá­kezdünk a kunszentmártoni szabadstrand és környékének rendezéséhez, valamint épí­tőtábort szervezünk a me­gyeszékhely csinosítására. A felszólaló végül az új' vállalatvezetési formák, a gazdaságirányítás reformjá­nak folytatása ismeretében a KISZ-szervezetek teendői­ről beszélt. Hangsúlyozta: nagyon fontos a KlSZ-veze- tők felkészültsége, hiszen a gazdaságirányítás reformja nemcsak lehetőséget, de fe­lelősséget is jelent az ifjú kommunisták szövetségének. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A felszólalások sorában ka­pott helyet a mandátumvizs­gáló bizottság jelentése. El­nöke, Búzás Sándor elmond­ta, hogy a 11 városi és váro­si jogú pártértekezleten ösz- szesen háromszáznyolcvan küldöttet választottak meg. A tanácskozáson 376-an vesznek részt, a küldöttek szociális összetétele összhangban van a megye párttagságának ösz- sze tételé vei, megfelelően képviselik valamennyi város község kommunistáit, az egyes ágazatokat. A pártérte­kezleten a fizikai dolgozók, a közvetlen termelésirányítók részaránya 46,7 százalék, a küldöttek fele szellemi fog­lalkozású. A pártértekezlet TABÁK LAJOS résztvevői között tizenhét nyugdíjast A tanácskozáson részt vevő nők aránya kis­mértékben meghaladja a párttagságon belüli arányu­kat, 32,4 százalék. A pártér­tekezlet legidősebb küldötte a 81 éves Tabák Lajos, a leg­fiatalabb Göncző Márja jász- kiséri küldött. A megyei pártértekezlet résztvevői kö­zött 78-an 30 éven aluliak, egynegyedük 30 és 39 év kö­zötti és mindössze 3,8 száza­lékuk idősebb 60 évesnél. Va­lamivel több mint 11 száza­lékuk 1946 — 1956 óta tagja a pártnak, 67,6 százalékuk pedig 195(7 — 1979 között lett párttag. nyugdíjas Az elődök harca példát és tapasztalatokat ad A megyei pártértekezlet legidősebb küldötte, a 81 éves Tabák Lajos, nemzedéke ne­vében kért szót. — Azon szerencsés kom­munisták közé tartozom —■ mondta, — akik életének na­gyobb részét a mozgalmi munka tette teljessé, jóma­gam 66 éve veszek részt benne. A hosszú évek során szerzett tapasztalatok birto­kában mi nemcsak a két kongresszus közötti időszak­ban, még csak nem is a fel- szabadulás óta eltelt négy évtizedben elért eredmények tükrében érték^hetjük a vég­bement fejlődést. A szocia­lizmus alapjainak lerakására tett kísérlet idejére, 1919 dicsőséges 133 napjára is visszatekinthetünk az össze­hasonlítást még változato­sabbá tevő tapasztalatokért. Nem felejtettük el a felsza­badulás előtti sok nélkülö­zést, az akkori lakáshelyze­teit, a munkanélküliséget, a nyugdíj híjával létbizonyta­lansággal fenyegető öregség­től való félelmet. Nem véletlen hát, hogy akik túlélték 1919 terrorját, megérték a felszabadulást, elsőként mutattak példát az ország újjáépítésében. Azok­ra az évekre így emlékezett vissza a nyugdíjas küldött: — Járatlan úton haladva, (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom