Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
8 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 7. oldalról.) a szocializmus alapjai lerakásának első időszakában természetesen követtünk el hibákat is. A megélt-átélt nehézségek ismeretében talán az én korosztályom még jobban értékelni tudja az utóbbi években nehezebbé vált gazdasági helyzetben elért szép eredményeket. Szeretnénk azonban, ha a fiatalok is tisztában lennének vele, hogy a fejlődéshez milyen alapokat teremtettek az elődök. Nagyon fontosnak tartom, hogy ifjúságunk minél jobban ismerje meg a múltat, a történelmi előzményeket. .Végezetül a politikai nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta Tabák Lajos: — Ismerve az irányelveket, tudom, hogy bőven van tennivalónk a jövőben is. Azt is tudom, hogy a mai aktív korosztály dolga sem könnyű. A politikai képzés színvonalának emelését, tartalmának gazdagítását azért tartom rendkívül fontosnak, mert csak tisztán látó, művelt emberek közössége képes a beszámolóban feltárt hiányosságok megszüntetésére, a kongresszusi határozatok következetes végrehajtására. CZAKÓ JÁNOSNÉ a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója Összefogás a reális célok eléréséért Czakó János - né bevezetőül visszatekintett az előző pártértekezlet időszakára, amikor a közművelődés fejlesztését illetően tele voltak reményekkel. A közművelődési törvény feljogosította erre őket. Szemléletváltozás állott be a kulturális élet megítélésében, mondhatni, „divat” lett a közművelődés. — Az azóta eltelt években bekövetkezett változások hatására néhányan most azt mondják, hogy a művelődés helyét a gazdaság foglalta el — folytatta Czakó Jánosné. — Tény, hogy a nyolcvanas években leszűkültek a művelődési folyamatok. Növekedett a munkával eltöltött idő. Részben ennek, részben bizonyos rétegek anyagi helyzetének romlása következtében stagnált vagy visszaesett például a színház és a komoly zene iránti érdeklődés. Mindezek ellenére nincs igazuk azoknak, akik azt mondják — hangsúlyozta —, hogy a kultúra fejlesztése lekerült a napirendről. Az új megyei könyvtár építésének mérlegelése is ezt bizonyítja. , A további alléban azt elemezte, hogy a művelődési házak képesek-e megfelelni az NAGY JÓZSEF irántuk támasztott követelményeknek Megemlítette, hogy egy átlagos művelődési házban is legalább tíz-tizenöt művelődési lehetőség között válogathatnak az érdeklődők. Igen vonzó a kiscsoportos foglalkozás. Megyénkben kilencszáz klub, szakkör, művészeti csoport tevékenykedik, sok ezer taggal. A résztvevők nemcsak passzív befogadói, hanem aktív művelőd, esetenként terjesztői is a kultúrának. A kiscsoportok elősegítik a világnézet formálását, műhelyei a szocialista demokrácia fejlesztésének is. Szólt az igazgatónő a mindennapi élet kultúrájának fejlesztésére irányuló igyekezetükről, és arról, hogy a körzetközponti művelődési házakkal együtt arra törekednek, hogy elősegítsék új művelődési formák térhódítását. Szóvá tette, hogy a művelődési intézmények egy részének viszonylagos jó körülményei mellett a művelődési házak egy csoportja mostoha körülmények között várja közönségét. Esetükben az intézmény létének megkérdőjelezése is felvetődik. Befejezésül hangsúlyozta, hogy csak összefogással, reális célok kitűzésével érhető el eredmény a kulturális élet további fejlesztésében is. a BHG kunhegyesi gyára pártvezetőségének titkára Pártépítés a fiatalok körében goztak, a legfiatalabbak pedig éppen kikerültek az iskolák padjaiból. Munkásmozgalmi múltjuk, tapasztalatuk nem volt, a munkásélettel, tradícióival akkor ismerkedtek. Elmondhatjuk, hogy ma már a munkásosztály sok jellegzetességét hordozzák, fogékonyak nemcsak a szakmai, hanem a társadalmi élet kérdésed iránt is. Megértik a párt gazdaságpolitikáját, vállalják a részvételt a helyi és az országos feladatok megoldásában. Életmódjukban ugyanakkor megtartották a vidéki, a falusi élet sok jellemzőjét. Háztáji gazdálkodást folytatnak, kistermeléssel igyekeznek a helyi piaci igényeket is kielégíteni. Erre részben rá is kényszerülnek, hiszen munkabérük még elmarad a városban dolgozó munkásokétól. KulturáKiállítás, film a megye életéröl, könyvvásár politikai irodalomból A pártértekezlet idején a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kiállítás nyűt, amely Szolnok megye négy évtizedes töfténetét, fejlődését mutatja be. A szünetekben sokan álltak meg a tablók, a vitrinek előtt, tekintették meg a nagyüzemek, termelőszövetkezetek termékbemutatóit, az eredményeket tükröző fotókat, dokumentumokat. Az aulában ugyanakkor színes videofilm adott ízelítőt megyénk hétköznapjaiból. A pártértekezlet résztvevői húsz település negyven vállalatának, nagyüzemének, termelőszövetkezetének életébe pillanthattak be, megismerhették eredményeiket, gondjaikat, a munkahelyi pártszervezetek tevékenységét. A film legjelentősebb kulturális sikereinket is bemutatta. A küldöttek közül sokan keresték fel az alkalmi „könyvesboltot” is, amely politikai irodalmunk gazdag termését — köztük a megyei pártértekezlet tiszteletére megjelent megyei kiadványokat — kínálta. A megye négy évizedes történetét, fejlődését bemutató kiállítást mától a nagyközönség is megtekintheti. M — Felszólald- ÄjM|S somban két TjULj[ )«■ témával sze- r-M retnék foglaiI kozni —kezd- te Nagy Jó- V *—zsef. — Az el- ^ ső a vidéken, V» 1 falun élő mun- yR ‘ kasok helyzete, a második a pártépítő munka. Ismeretes, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején az ipartelepítés során, kis városokban és falvakban sok új ipari üzem kezdett munkához. Telepítésüknek az volt az egyik célja, hogy munka- alkalmat adjunk a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőknek. Nyilvánvaló, hogy az üzemek, gyárak túlnyomó többségében olyan emberek kezdtek munkához, akik korábban a háztartásban vagy a mezőgazdaságban dollis lehetőségeik is szerényebbek. Az előző pártértekezlet óta éppen a fizikai munkások a vidéken élő dolgozók köréből sokan váltak párttaggá. A pártszervezetek nevelő, párt- építő munkája azonban sok eset ben nehézkes, mert egyes helyeken kevés a 30 éven aluli fiatal. Elmondhatjuk azt is, HAKUCSÁK LÁSZLÓ a SZIM karcagi gyárának meósa A település szervezett ifjúságának helyzetével a KlSZ-muníkábarí a két kongresszus közötti időszakban bekövetkezett változásókról tájékoztatta a megyei párt- értekezletet Karcag küldötte. — Az utóbbi öt évben — miközben 10 százalékkal csökkent a KISZ-korúak száma — 13 százalékkal gyarapodott a karcagi KIS£-alap- szervezetek tagsága. Az if- júkomimunásták szervezettsége a városban elérte az 57 százalékot, ezért is foglalkoztak nagyobb hangsúllyá, a beszámolási- időszakban az ifjúság helyzetével. A szervezettség megyei átlagot meghaladó növekedése természetesen nemcsak a KISZ- ben dolgozók érdeme, nem nélkülöztük ebben a munkában a párt segítségét, a gazdálkodó szervezetek támogatását sem. — A KISZ érdemi munkájában — folytatta Hakucsák László — nagy segítséget adtak a konkrét pártmegbízatások, amelyek teljesítése jól látható eredményeket hohogy a KISZ-szervezetek szerepe még nem kellően érzékelhető a párttaggá nevelésben. A jövőben éppen a pártépítési feladatok sikeres megoldásáért a párttagok példamutatására jobban kell számítani. Munkájukkal, magatartásukkal, egyéni életükkel sokat segíthetnek a párttaggá nevelésben. zott. Az oktatási létesítmények építésére kezdeményezett akció keretében KISZ- védnökséggel, teljes egészében társadalmi összefogással készült el a két kongresz- szus között három általános iskolai tanterem és egy tornaterem. Fokozott igényességgel foglalkoztak a párttaggá neveléssel is. Az utóbbi evekben felvett, huszonkét új párttag többségét a KISZ-szervezetek ajánlották a kommunistáik soraiba. Nehezítette ezt a munkát, meghosszabbította a párttaggá nevelés idejét, hogy a fiatalok munkájáról nincs minden esetben kellő információ. A karcagi küldött végül egy fontos ifjúságpolitikai feladatra hívta fel a figyelmet: — A KISZ utánpótlásának nevelését nem lehet l4 éves korban elkezdeni, ezért ebben a munkában továbbra is fontos az iskola, a család szerepe. Javasoljuk, hogy a megyei pártértekezlet és a kongresszus dokumentumaiban a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyzetével foglalkozó fejezet egészüljön ki a gyermekszervezet, az úttörőszövetség munkájának értékelésével, a gyermekpolitikával kapcsolatos tennivalóit rnegh a tár ozásává 1. *. * « A megyei pártértekezlet vi táj ában hatva nk i lencen kértek szót. Időhiány miatt harminchat küldöttet arra kértek, hogy észrevételét, javaslatát írásban nyújtsa be. Ezek a küldöttek a következők: Szabó János, a Kőolajkutató Vállalat fúrómestere; Kákái Rudolf, a Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának titkára; Bíró András, a Szolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyárának főművezetője; Szabó Andrásné, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szakmunkása; Fenyvesi József, a szolnoki Városi Tanács elnöke; Me-iveczki László, a jáiszszentandirási Haladás Tsz elnöke; Petróczki Károly, a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának igazgatója; Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke; Pólyák Csabáné, az abádszalóki általános iskola igazgatója; Kőrizs István, a túrkevei Városi Tanács elnöke; Nyári László, a TIT megyei titkára; Ozsváth László, a KISZ túrkevei bizottságának titkára; Szabó Imre, a Középtiszai Állami Gazdaság gépjármű- villamossági szerelő műszerésze; Patkós István, a DATE mezőtúri Főiskolai Karának főigazgatója; Berczeli István, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója; Kása Csaba, a kisújszállási tejüzem vezetője; Mészáros Balázs, a Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőtúri gyárigazgatója; Pintérné Kalmár Marianna, a tiszaszentimrei községi pártbizottság titkára; Bálint Judit, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára; Vasas Lajos, a túrkevei Autójavító Vállalat minőségi ellenőre; Papp István, a Ti számén ti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat vízgépészeti csoportvezetője; Rigó Sándorné, a szolnoki Bőripari Szövetkezet minőségi ellenőre; Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára; Vass Lajos, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkára; Kocsis Flóriánná, a Szolnoki Cukorgyár üzemi pártvezetőségének titkára ; Madarász Tibor, a TITÁSZ Szolnok megyei üzemigazgatóságának igazgatója; Szabó László, a megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója; Makrai Mihály, a Tiszamentj Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója; Zsannai Mariann szolnoki tanítónő; Páldi János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója; Bakos Mária, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára; Hanti József, a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat művezetője; Holló Ferenc, a TITÁSZ villanyszerelője; Rente Ferenc, a tiszafüredi Városi Tanács elnöke; Pálffy Dezső, a me- zőhéki Táncsics Tsz elnöke; Fülöp Zoltánné, a tiszakürti általános iskola igazgatója. Több figyelmet az úttöröszervezetre Jó politikai légkörben tanácskoztunk Majoros Károly összefoglalója A megyei pártértekezlet első és második napirendjének másfél napos vitáját Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze Bevezetőben szólt arról, hogy a tanácskozás külön értéke annak a felrtőtt ifjú nemzedéknek a jelentkezése, amely tetteivel vállalja jelenünket, jövőnket, A szocializmus építése így nincs veszélyben, van kikkel és hogyan megvalósítani a további feladatokat, s a jelenlegi gondok sem táplálják a kiúttalanság érzését. — A rendelkezésünkre álló időt tartalmasán kihasználtuk, felelősséggel, jó politikai légkörben, kritikusan, önkritikusan tanácskoztunk — folytatta Majoros Károly. — így tisztábban látjuk konkrét teendőinket, jövőbeli lehetőségeinket, és jobban körvonalazódtak azok a további erőfeszítések is, amelyeket az előttünk álló feladatok követelnek. Kiemelte, hogy a vitában részt vevők egyetértettek a megyei pártbizottság jelentésével a javasolt feladatokkal, a kibontakozás útját keresték, és ennek szellemében ajánlottak pontosításokat a tennivalókhoz. A kongresszusnak javasolt felvetéseket természetesen továbbítjuk, mert igazak, kapcsolódnak helyzetünkhöz és teendőinkhez, gazdasági, politikai súlyuk és jelentőségük van — hangsúlyozta Majoros Károly. Ezután arról szólt, hogy a megye dolgozói — párttagok és pártonkívüliek — egyaránt nagy figyelemmel kísérték a pártértekezletet, melyet a hatvanhat üdvözlő távirat, s az újabb munka- felajánlásokat hírül adó köszöntések is bizonyítanak. — Legyen ez biztos támaszunk a feladatok vállalásában, mert jelzi, hogy nem vagyunk egyedül a ránk váró munkában — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. Majoros Károly külön köszönetét mondott Óvári Miklós elvtársnak, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának elismerő szavaiért, személyes érdeklődéséért megyénk és munkánk iránt. — Óvári elvtárs értékelését iránymutatásnak tekintjük feladataink pontosabb meghatározásához, s ösztönzésnek a további erőfeszítések vállalásához. Kérjük, tájékoztassa a Politikai Bizottságot, hogy Szolnok megye kommunistái — a hagyományokhoz híven — készeik és képesek dolgozni és harcolni — minden körülmények között — politikánk megvalósításáért, — hangsúlyozta. A továbbiakban arról szólt, hogy munkánkban bátran támaszkodhatunk négy évtizedes utunk eredményeire, megyénk kommunistáinak és lakóinak elkötelezettségére, erős és tapasztalt pártunkra s a megye 39 ezres párttagságára, amely eddig is bizonyította, hogy helyt, tud‘állni. | Majd kitért arra a felelősségteljes eszmecserére, amely az alapiszervezetektől, a városi pártértekezleteken át a megyei tanácskozásig zajlott. Szólt a kritikus, önkritikus progresszív megoldást kereső hozzászólások jelentőségéről, amelyek tükrözték, hogy a felelősségünk közös a célok meghatározásában éppen úgy, mint a maradéktalan végrehajtásban. Ennek a felelősségnek köszönhető az az eredményes munka, melyet reálisan értékelt a pártértekezlet, s nem rejtette véka alá a gondokat sem. Kedvező az is, hogy a fiatalok — átérezve helyzetünket — feladatokat kérnek és várnak, megszívlelik az idősebb nemzedék .bölcs tapasztalatait, s példának tekintik küzdelmeit. Ezután arról szólt, hogy munkánk és a megyei pártértekezlet legfontosabb jellemzője „hűség a szocializmushoz és pártunk politikájához”, amely az idősebbek és fiatalok képviselőinek hozzászólásában egyaránt hangot kapott. Legfőbb tartalékunk a ma és a jövő feladatait megoldó alkotó ember, munkájával, önzetlenségével, a szocializmus iránti elkötelezettségével — folytatta. Ezután arról szólt, hogy a vitaösszefoglalóban minden felvetődött kérdésre nem lehet részletesen kitérni. A megválasztásra kerülő megyei pártbizottság feladata és kötelessége lesz, hogy konkrétan elemezze a szóban, illetve írásban tett javaslatokat, észrevételeket, hasznosítsa őket. és gondoskodjon arról, hogy a javaslatok sorséról, a megoldás lehetőségéről valamennyi hozzászóló pontos visszajelzést kapjon. — Néhány fontosabb kérdést azonban indokolt kiemelni — folytatta Majoros Károly. — Megyénk dolgozói áldozatos munkájának eredményeként sikeresen haladunk előre a szocializmus építésében. Azonban, ha továbbra is fejleszteni akarjuk a megye ipiarát, ha tovább szándékozunk korszerűsíteni mezőgazdaságunkat, és színvonalasabbá óhajtjuk tenni kulturális életünket, tennivalóink óriásiak. Kilátásaink nem kecsegtetnek a gyors siker reményével. ezért — ahogyan a küldöttek is hangsúlyozták: „ne egymásra mutogassunk, hanem cselekedjünk”. A megyei pártbizottság első titkára ezután a gazdaság fejlesztéséről szólt, ami ma kulcskérdés. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság jövedelmezőségének növelése fejlődésünk egyik alapkérdése, amiben további tartalékaink vannak. Számolnunk .kell azonban azzal, hogy az" áttérés az intenzív gazdálkodásra további erőteljes műszaki fejlesztést, a tudományos kutatási eredmények gyorsabb termelésbe állítását és az üzemek közötti együttműködés erősítését kívánja. Majoros Károly a továbbiakban az ideológiai munka feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy valamennyi felszólaló érintette a munkaerkölcs és a marxista—leninista elkötelezettség erősítésének szükségességét. Óvári Miklós elvtárs is külön kiemelte, hogy a gazdasági feladatok eredményes megoldásához nélkülözhetetlen a korszerű szemlélet és a magas fokú politikai tudatosság. Ezért lényeges, hogy az emberek nevelése még inkább a pártmunka szerves részévé váljon. A pért eszmei,, pxilitikai, cselekvési egysége is csak így erősödhet, s az a széles népi. nemzeti egység is, amelyet szocialista alapokon kell továbbfejlesztenünk. Végezetül kiemelte, hogy az alkotó munkához, az élethez béke kell. Feszültségektől terhes világunkban változatlanul meghatározó a szocialista országok békepolitikája. A Szovjetunióval szoros szövetségben a béke megvédésére törekszünk. Ez jobb munkát, odaadást, nagyobb gazdasági teljesítőképiességet. értékeink kibontakoztatását követeli. — A vita alapján pontosított határozati javaslat alkalmas a további munkához, egységünk és a szövetségi politika erősítéséhez. Ehhez kérjük a megye kommunistáinak, eSiéí'7. lakosságának; támogatását. Cselekedjünk együtt közös céljainkért! — fejezte be összefoglalóját Majoros Károly. (Folytatás a 9. oldalon.) Rövid eszmecsere a pártértekezlet szünetében. Képünkön Majoros Károly (középen), Csáki István nyugdíjas (jobbról) és Szalay László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója
