Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
4 Tanácskozik a Magyar Szociaíista Munkáspárt XiíL kongresszusa HÁMOR! CSABA Érzékenyebbé, nyíltabbá, kritikusabbá vált nemzedékünk Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határozattervezet ajánl, egyidőben képes megerősíteni a párt politikájának bevált, a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is. ezért támogatjuk a programot. Az utóbbi években az építőmunka sikerei nem olyan látványosak. magától érte- tődőek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzetben élesebben bukkannak felszínre az érdekellentétek. Ennek természetes velejárója, hogy a fiatalok között élénkebbé váltak a viták jelenünkről, jövőnkről. Érzékenyebbé, nyíltabbá, kritikusabbá vált nemzedékünk. A fiatalok azonosulása a szocializmussal nem automatikus. Napjainkban iß sok a zavar. Sajnos a fiatalok között sem ritka az elké- nyelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállalni a nehézségeket, s küzdenek igazukért. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakított felfogást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes tanulás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti kötelességeit. Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik miatt csúsztak a társadalom peremére. Az alkoholfogyasztás, a a lassan, de terjedő kábítószer-élvezet, a növekvő fiatalkori bűnözés a társadalomba való beilleszkedés zavaraira irányítja a figyelmet. Mindez az egészségügy, a nevelés, a szociálpolitika, az ifjúságvédelem összehangolt. közös cselekvését sürgeti. Az. hogy ki mikor válik nagykorúvá; életkor kérdése. Hogv ki mikor válhat felnőtté, az a körülményektől is függ. Ahogy Kádár elvtárs mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, biológiai érettség szükséges, hanem felelősséggel végzett munka, anyagi függetlenség is. A fiatalok egy része a felnőtt társadalomra mutat, mindig s mindenben segítséget vár. Ez éppoly káros szélsőség, mint mindenben magukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négy-öt év elteltével még mindig képességétől és képzettségétől messze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzódik, vagy mással próbálkozik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés s a változtatásra bátortalan munkahelyi vezetés. Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok • költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának mégsincs önálló lakása. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondckat. de nem tévesztendők össze a hosszú távú megoldással. A határozattervezet is követelményként fogalmazza meg egy arányosabb támogatási és hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése. Az egyedi támogatás elveiről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért íübbet keres, ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint aki maga okozója rossz helyzetének. A KISZ-ben régi hagyomány, hogy tavasszal forradalmár elődeinkre emlékezünk. A nemzeti múlt ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társadalmunk létrejötte, eredményei a nemzet haladó hagyományaira épülnek. A továbbiakban hangsúlyozta: munkával, elkötelezettséggel segítjük a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk internacionalizmusát. szóljunk építőmunkánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társadalmi haladást hirdetik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmutatása szerint mozgósítottuk tagságunkat a tanulásban, a szocialista építőmunkában és a haza védelmében való helytállásra, felelős magatartásra. Ezekhez a tartalmas célokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat találni. Néhány a' legkedveltebbek közül: szenvedélyes, őszinte viták folynak a marxista diákakadémiákon, megalakultak, s népszerűvé váltak a békeklubok, A társadalom nagy kérdései mellett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjaira. Szilárd, összetartó közösségek kellenek. így vállhat a KISZ igazi, közéleti, politikai iskolává. Az a tény, hogy a párt tagjainak. vezetőinek nagy része a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politizálni, önmagában is minősíti munkánkat. De egyben felelősségünkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttagba nevelése, az utánpótlás biztosítása a mi gondunk is. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szervezetekbe. Mindent meg kell tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjön. A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Hatékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és korosztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidolgozása megkezdődött. Elgondolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjeszteni. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a sokrétű elvárásnak, igénynek csak úgy tudunk megfelelni, ha az ifjúsági munka nem marad a KISZ monopóliuma. Támogatjuk, hogy a szakszervezetek, a népfront, az MTESZ, az MHSZ, a sportmozgalom fiataloknak szóló klubokat, egyesületeket, programokat szervezzen. Még többre, még érdekesebbre van szükség. Az elmúlt héten KISZ- díjjal jutalmaztuk az első, nagy sorozatban gyártott magyar személyi számítógép, a Primo tervező kollektíváját. És itt érdemes néhány szóra megállni. A számítógép korunk jelképe. Tervezése, gyártása, s főleg használata mércéje a gazdaságoknak. Nekünk, KISZ-vezetőknek is a számítógépes nemzedék felkészültségéhez, igényeihez kell igazodnunk módszereinkben. Magyarországon a kommunista párttal csaknem egyidőben született a kommunista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jelentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Központi Bizottság beszámolóját és a határozattervezetet, egyben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helytállást. a következő öt év programjának végrehajtásában felelős részvételt ígérek. // • • UTTOROKOSZONTO A következő percekben a legfiatalabbak: a kisdobosok és az úttörők 'jöszön- tötték a kongresszus résztvevőit, átadva a magyar kommunisták kéoviselőinek csapattársaik üdvözletét is. A szünetben már az ülésterem minden székére elhelyezték a Pajtás újság legfrissebb, kongresszust köszöntő számát, valamint a pajtások maguk készítette ajándékait: szőtteseket, kézimunkákat. A nemzedéki találkozó nyitányaként Pajtás feliratú sapkát viselő rikkancsgyerekek szaladtak a terembe. osztogatni kezdték az újságot az úttörőélet híreivel. Egy kisdobos — Béli Zsuzsa — es. négy úttörő: Temple Réka. Kulcsár András, Nagy Zsolt és Ba- racsii Gabriella lépett a mikrofonhoz. Társaik szóvivőiként mókásan, amúgy gyermekszáj módjára. de mégis komolyan számoltak be életük örömeiről, gondjairól. Egymásnak adták a szót: — Örömmel jöttünk. Nagyon készültünk a mai találkozásra. Rögtön eláruljuk azt is. hogy mivel. Most lesz szükség a titkos borítékra! A küldöttek ugyanis még kedden este szálláshelyükön egy levelet kaptak, amelyen ez állt: „Szigorúan titkos, felbontható március 27-én délután, az úttörők jelzésére'’. A levélben a jókívánságok mellett meghívás, szerepelt: a lakóhelyük úttörőcsapata várja beszélgetésre a küldötteket. Ezt követően a szó a pajtások munkájára terelődött; mint mondották, ugyancsak kevés az idejük, hiszen a tanulás, a játék, a szórakozás mellett még sok mindennel törődnek: fát ültetnek, hulladékot gyűjtenek. s arra is van gondjuk, hogy az idősebbeknek segítsenek, s ott vannak az őrsi gyűlések is. akadály- versenyek, a próbák . . . A gyerekek derűjét az ülésterembe varázsló „közjátékot” követően a pajtások egy-egy szál vörös szegfűt nyújtottak át a tanácskozás résztvevőinek. A kongresszus soros elnöke megköszönte 'az. úttörőknek. hogy eljöttek a tanácskozásra, okos szavaikkal. vidámságukkal kellemes perceket szereztek a felnőtteknek. Üttörőkoszön- téssel búcsúzott a pajtásoktól : A dolgozó népért, a hazáért. előre! KAPOLYI LÁSZLÓ ipari miniszter bevezetőben rámutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődési ívet futott be, tizenötszörösére növelte a termelést, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakultak a szocialista tulajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak g.yois helyreállítása után alapvetően extenzív iparfejlesztési szakasz kezdődött, amely a nehézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtóerőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentették. Különösen élezte az ipar- fejlődés. ellentmondásait a hetvenes évek elején bekövetkezett világgazdasági korszakváltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az intenzív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal kibontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentette. Az ipar az 1978-as párthatározat után minden erejét a fizetőképességhez szükséA lakosság egészségi, állapota nem változott kielégítően; emelkedett a 40—50 évelek halálozási aránya; csökkent a születések száma, átmenetileg ugyan, de zavarok jelentkeztek bizonyos gyógyszerek és gyógyászati segédanyagok ellátásában. A körzeti alapellátás sem nőtt fel a követelmények, szintjére — hangsúlyozta á továbbiakban. Az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat és a szembeötlő fejlődés, a kedvező változások mellett fellelhetők olyan vonások is, amelyek feszültséget okoznak a lakosság és az egészség- ügyi munkát végzők között. Olyan jelenségek. amelyek rontják az állampolgárok közérzetét, hátrányosan hatnak a mi hivatásunkban különösen elengedhetetlen bizalomra és közvetlen emberi kaocsolatokra. A gondok megoldásában a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók hivatástudata, erkölcsi és politikai elkötelezettsége és humanizmusa olyan alap, amelyre e tekintetben is biztosan építhetünk '— mondotta végezetül. MENÜS FF.RENCNÉ. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a nagyvállalat küldötte elmondta: a versenyeztetés révén újulhat meg az építőipar. Ilyen feltételek kialakítása nem könnyű feladat, de szükséges a versenyképes kivitelező építőipar létrejöttéhez. Ezután a lakáshoz jutásnak a korábbinál jóval magasabb költségeiről szólva elismerte az ebből adódó gondokat. Ugyanakkor az ágazat egyik legfőbb gondja, hogy azok a magasépítő vállalatok állnak anyagilag legrosszabbul. amelyek a szervezett építőipar által készített évi mintegy 30—35 ezer lakást létrehozzák. Ez ellentmondásos helyzet, aminek feloldása nem várható kizárólag az építőipartól. . Az ágazatvezetéstől már az is jelentős erőfeszítéseket igényel, hogy a mindinkább kialakuló vállalati önállóság ne eredményezze a lakásépítésre vállalkozók számának csökkenését. RAJKI SÁNDORNÉ, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára, Heves megye küldötte hangsúlyozta; — Az erőmű termelő munkájának tapasztalataiból a politikai munkára is fontos tanulságokat vonhatunk le. Meggyőződésünkké vált, hogy a párt határozatainak végrehajtásához bizonyos mértékben a feltételeket is magunknak kell megteremteni. Kádár János a kongresszus szünetében találkozott Poul Emanuel, a Dán Kommunista Párt KB PB tagjával. (Középen a tolmács) ges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyi László. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a technológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen keresztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as központi bizottsági előterjesztés, illetve az erre született határozat körvonalazta. Ezután a miniszter az ipar fejlesztésének fő feladatairól szólt, majd a következőket mondotta: — A gazdaságirányítás továbbfejlesztése során a vállalat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dinamizálásától várjuk a jöve- deiemteremtő képesség további növekedését. Ezzel összefüggésben kell szólni az iparban dolgozók anyagi-erkölcsi megbecsülésének további javításáról. Az anyagi forrásokat az alapvető célok elérése, a nagyobb dinamika, a jövedelemteremtő képesség növekedése fogja megteremteni. de az erkölcsi megbecsülés javításáért nekünk is sokat kell tennünk. Nagyon sok kiváló szakmunkás, szakember, vezető dolgozik az iparban. Munkájukkal, elkötelezettségükkel, rátermettségükkel ők alapozták meg az ágazat fejlődését. Űj termelési és műszaki kultúrákat hoztak létre, új vállalkozásokat vezettek be, egyiknek- másiknak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert — mondta befejezésül Kapolyi László DR. II.LEI GYÖRGY, a szombathelyi Markusovszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, főigazgató-helyettes, Vas -megye küldötte megállapította: az elmúlt öt évben az egészségügy kiemelten támogatott ágazat lett. Ennek eredményekén kedvezőbbé váltak a működés feltételei. Ám a kétségtelen fejlődést kedvezőtlen jelenségek is kísérték. — Engem a beszámolónak és a határozattervezetnek különösen az a gondolata ragadott meg, amely a népgazdaság teljesítőképességének növelését, a gazdasági fejlődés ütemének gyorsítását szorgalmazza. Teljes mértékben egyetértek azzal a meg- állapítlással, amely céljaink megvalósításának fontos tényezőjeként a dolgozók alkotó energiájának, kezdeményezőkészségének kibontakoztatását fogalmazza meg. Véleményem szerint ennek kiindulópontja a munkások és a vezetők jó együttműködése, egymás munkájának tisztelete és megbecsülése. Ezután az üzemi demokrácia jelentőségéről és a szocialista brigádmozgalom problémáiról beszélt. Hangsúlyozta: — A néhány hónap múlva megválasztásra kerülő vállalati tanácstól az eredményes működéshez nélkülözhetetlen kezdeményezőkészséget, az egyéni és a kollektív felelősségtudat erősödését várjuk. Az üzemi demokrácia fórumait nagyon fontosnak tartjuk olyan szempontból is, hogy a kollektíva részesévé válik a vállalati irányításnak, akarata érvényesül a fejlődést meghatározó döntésekben. Az utóbbi időben nem kevés kritika érte a brigádmozgalmat. Többen hanyatlónak, idejétmúltnak tekintik. El kell ismernünk, hogy a bírálatok egy része jogos. Nálunk is érzékelhető, hogy a brigádok még nem mindig találják helyüket az új, hatékonysági, minőségi követelményekhez való kapcsolódásban. KISS JÓZSEF, az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat Állami-díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte bevezetőben az építőipari munka gondjairól és szépségeiről szólt, majd az utóbbi éveknek az építőiparra is ható változásait elemezte. Hangsúlyozta: a vállalkozás, Nem várhatunk rá, hogy a körülmények váljanak kedvezőbbé. A párthatározatok végrehajtásához kevés az egyetértés és a jószándék, de értelmes munkára, idejében meghozott, jó döntések megvalósítására mozgósíthat a párttagság. s a pártonkívüliek is. A Központi Bizottság beszámolója, szerintem. ezért is fogalmaz úgy, hogy a termelés területén dolgozó párt- szervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok végrehajtására kell felkészülniük. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt sem emberfeletti, amire vállalkozunk, és nem is többet, hanem másként kell dolgoznunk. Nagyon fontos az is, hogy erősödjék az irányító és az irányított pártszervezetek kapcsolata erősödjék a mindennapi munkában. Ismerjük meg egymás gondjait jobban, vitatkozzunk is ha kell. A jelentések mellett cseréljünk alkotó gondolatokat is. Legyen a mi munkánk emberformáló, közösségalakító, tudást gyarapító érték, az eddiginél bürokráciamen- tesebb, munkásmozgalmunk igaz hagyományait átörökítő gyakorlattal. PÓNYA JÓZSEF, a Paksi Atomerőmű vállalat vezérigazgatója, Tolna megye küldötte felszólalásának elején jelentette a kongresszusnak a Paksi Atomerőmű I. és II. reaktorblokkja üzemel, e III. blokk 1986-ban, a IV blokk pedig 1987-ben lép bí a termelésbe. Pakson a: atomerőmű építésén és üzemeltetésén több éve tízeze; ember dolgozik. Ez az épít kezés nagy próbatétele ipar teljesítőképességünknek és az ott dolgozó embereknek Az eddigi tapasztalatok az bizonyítják, hogy Paks a leg megbízhatóbb energiaterme lő egysége lett a magyar vil lamosenergia-rendszernek. í tatás az 5. oldalon.)
