Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

4 Tanácskozik a Magyar Szociaíista Munkáspárt XiíL kongresszusa HÁMOR! CSABA Érzékenyebbé, nyíltabbá, kritikusabbá vált nemzedékünk Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: Pártunk mindig megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tott az ifjúságra. Ez a prog­ram, amelyet a határozatter­vezet ajánl, egyidőben ké­pes megerősíteni a párt po­litikájának bevált, a gyakor­lat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is. ezért támogatjuk a programot. Az utóbbi években az épí­tőmunka sikerei nem olyan látványosak. magától érte- tődőek, mint korábban. Ért­hető, hogy ilyen helyzetben élesebben bukkannak fel­színre az érdekellentétek. En­nek természetes velejárója, hogy a fiatalok között élén­kebbé váltak a viták jele­nünkről, jövőnkről. Érzéke­nyebbé, nyíltabbá, kritiku­sabbá vált nemzedékünk. A fiatalok azonosulása a szocializmussal nem automa­tikus. Napjainkban iß sok a zavar. Sajnos a fiatalok között sem ritka az elké- nyelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell se­gítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállalni a nehéz­ségeket, s küzdenek igazu­kért. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról ki­alakított felfogást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes ta­nulás, a munka, a művelő­dés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti kö­telességeit. Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik miatt csúsztak a társadalom pere­mére. Az alkoholfogyasztás, a a lassan, de terjedő kábító­szer-élvezet, a növekvő fia­talkori bűnözés a társada­lomba való beilleszkedés za­varaira irányítja a figyel­met. Mindez az egészségügy, a nevelés, a szociálpolitika, az ifjúságvédelem összehan­golt. közös cselekvését sür­geti. Az. hogy ki mikor válik nagykorúvá; életkor kérdése. Hogv ki mikor válhat fel­nőtté, az a körülményektől is függ. Ahogy Kádár elvtárs mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, biológiai érettség szükséges, hanem fe­lelősséggel végzett munka, anyagi függetlenség is. A fiatalok egy része a fel­nőtt társadalomra mutat, mindig s mindenben segítsé­get vár. Ez éppoly káros szél­sőség, mint mindenben ma­gukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehe­tőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négy-öt év el­teltével még mindig képes­ségétől és képzettségétől messze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, el­kedvetlenedik, visszahúzódik, vagy mással próbálkozik. A pályakezdők alacsony jöve­delme tehát tünet, ami mö­gött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, ha­nem elégtelen munkaszerve­zés s a változtatásra bátor­talan munkahelyi vezetés. Az otthonteremtés esé­lye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok • költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának mégsincs önál­ló lakása. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte nö­vekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek eny­hítik a gondckat. de nem tévesztendők össze a hosszú távú megoldással. A határozattervezet is kö­vetelményként fogalmazza meg egy arányosabb támoga­tási és hitelezési rendszer ki­alakítását. Ügy véljük, kulcs­kérdés az építési árak növe­kedésének megfékezése. Az egyedi támogatás elvei­ről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért íübbet keres, ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint aki maga okozója rossz hely­zetének. A KISZ-ben régi hagyo­mány, hogy tavasszal forra­dalmár elődeinkre emléke­zünk. A nemzeti múlt isme­rete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társadalmunk lét­rejötte, eredményei a nemzet haladó hagyományaira épül­nek. A továbbiakban hangsú­lyozta: munkával, elkötele­zettséggel segítjük a béke­szerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szem­ben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjú­ságunk internacionalizmu­sát. szóljunk építőmunkánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társadalmi haladást hirde­tik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmuta­tása szerint mozgósítottuk tagságunkat a tanulásban, a szocialista építőmunkában és a haza védelmében való helyt­állásra, felelős magatartás­ra. Ezekhez a tartalmas cé­lokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat ta­lálni. Néhány a' legkedvel­tebbek közül: szenvedélyes, őszinte viták folynak a marxista diákakadémiákon, megalakultak, s népszerűvé váltak a békeklubok, A társadalom nagy kér­dései mellett több energiát kell fordítanunk a munka­helyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjaira. Szilárd, összetar­tó közösségek kellenek. így vállhat a KISZ igazi, közé­leti, politikai iskolává. Az a tény, hogy a párt tag­jainak. vezetőinek nagy ré­sze a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politi­zálni, önmagában is minősí­ti munkánkat. De egyben fe­lelősségünkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttag­ba nevelése, az utánpótlás biztosítása a mi gondunk is. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelke­dett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erő­feszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szervezetekbe. Min­dent meg kell tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjön. A KISZ a jövőben is a ma­gyar ifjúság egységes politi­kai tömegszervezete. Haté­konyabb működéséhez a különböző rétegekben és kor­osztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell vál­toztatnunk. Terveink kidolgo­zása megkezdődött. Elgon­dolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk ter­jeszteni. Az már ma is nyilvánva­ló, hogy a sokrétű elvárás­nak, igénynek csak úgy tu­dunk megfelelni, ha az if­júsági munka nem marad a KISZ monopóliuma. Támo­gatjuk, hogy a szakszerveze­tek, a népfront, az MTESZ, az MHSZ, a sportmozgalom fiataloknak szóló klubokat, egyesületeket, programokat szervezzen. Még többre, még érdekesebbre van szük­ség. Az elmúlt héten KISZ- díjjal jutalmaztuk az első, nagy sorozatban gyártott magyar személyi számítógép, a Primo tervező kollektívá­ját. És itt érdemes néhány szóra megállni. A számító­gép korunk jelképe. Terve­zése, gyártása, s főleg hasz­nálata mércéje a gazdaságok­nak. Nekünk, KISZ-vezetők­nek is a számítógépes nem­zedék felkészültségéhez, igé­nyeihez kell igazodnunk módszereinkben. Magyarországon a kom­munista párttal csaknem egyidőben született a kom­munista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezett­séget és elhivatottságot je­lentő tény — máig ható üze­net. Amikor elfogadásra ajánlom a Központi Bizott­ság beszámolóját és a hatá­rozattervezetet, egyben a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helytállást. a következő öt év programjá­nak végrehajtásában felelős részvételt ígérek. // • • UTTOROKOSZONTO A következő percekben a legfiatalabbak: a kisdo­bosok és az úttörők 'jöszön- tötték a kongresszus részt­vevőit, átadva a magyar kommunisták kéoviselőinek csapattársaik üdvözletét is. A szünetben már az ülés­terem minden székére elhe­lyezték a Pajtás újság leg­frissebb, kongresszust kö­szöntő számát, valamint a pajtások maguk készítette ajándékait: szőtteseket, ké­zimunkákat. A nemzedéki találkozó nyitányaként Pajtás felira­tú sapkát viselő rikkancs­gyerekek szaladtak a te­rembe. osztogatni kezdték az újságot az úttörőélet hí­reivel. Egy kisdobos — Béli Zsuzsa — es. négy úttörő: Temple Réka. Kulcsár András, Nagy Zsolt és Ba- racsii Gabriella lépett a mikrofonhoz. Társaik szó­vivőiként mókásan, amúgy gyermekszáj módjára. de mégis komolyan számoltak be életük örömeiről, gond­jairól. Egymásnak adták a szót: — Örömmel jöttünk. Nagyon készültünk a mai találkozásra. Rögtön elárul­juk azt is. hogy mivel. Most lesz szükség a titkos borí­tékra! A küldöttek ugyanis még kedden este szálláshe­lyükön egy levelet kaptak, amelyen ez állt: „Szigorú­an titkos, felbontható már­cius 27-én délután, az út­törők jelzésére'’. A levél­ben a jókívánságok mellett meghívás, szerepelt: a lakó­helyük úttörőcsapata várja beszélgetésre a küldötteket. Ezt követően a szó a paj­tások munkájára terelő­dött; mint mondották, ugyancsak kevés az idejük, hiszen a tanulás, a játék, a szórakozás mellett még sok mindennel törődnek: fát ültetnek, hulladékot gyűj­tenek. s arra is van gond­juk, hogy az idősebbeknek segítsenek, s ott vannak az őrsi gyűlések is. akadály- versenyek, a próbák . . . A gyerekek derűjét az ülésterembe varázsló „köz­játékot” követően a pajtá­sok egy-egy szál vörös szegfűt nyújtottak át a ta­nácskozás résztvevőinek. A kongresszus soros el­nöke megköszönte 'az. úttö­rőknek. hogy eljöttek a ta­nácskozásra, okos szavaik­kal. vidámságukkal kelle­mes perceket szereztek a felnőtteknek. Üttörőkoszön- téssel búcsúzott a pajtások­tól : A dolgozó népért, a ha­záért. előre! KAPOLYI LÁSZLÓ ipari miniszter bevezetőben rá­mutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fej­lődési ívet futott be, tizen­ötszörösére növelte a terme­lést, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakultak a szocialista tu­lajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátos­ságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak g.yois hely­reállítása után alapvetően extenzív iparfejlesztési sza­kasz kezdődött, amely a ne­hézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtó­erőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunió­val való együttműködés ke­retében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentet­ték. Különösen élezte az ipar- fejlődés. ellentmondásait a hetvenes évek elején bekö­vetkezett világgazdasági kor­szakváltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az inten­zív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal ki­bontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentet­te. Az ipar az 1978-as pártha­tározat után minden erejét a fizetőképességhez szüksé­A lakosság egészségi, állapota nem változott kielégítően; emelkedett a 40—50 évelek halálozási aránya; csökkent a születések száma, átmeneti­leg ugyan, de zavarok jelent­keztek bizonyos gyógyszerek és gyógyászati segédanyagok ellátásában. A körzeti alapellátás sem nőtt fel a követelmények, szintjére — hangsúlyozta á továbbiakban. Az elmúlt év­tizedekben kialakult gyakor­lat és a szembeötlő fejlődés, a kedvező változások mellett fellelhetők olyan vonások is, amelyek feszültséget okoznak a lakosság és az egészség- ügyi munkát végzők között. Olyan jelenségek. amelyek rontják az állampolgárok közérzetét, hátrányosan hat­nak a mi hivatásunkban kü­lönösen elengedhetetlen bi­zalomra és közvetlen emberi kaocsolatokra. A gondok megoldásában a magyar or­vosok és egészségügyi dolgo­zók hivatástudata, erkölcsi és politikai elkötelezettsége és humanizmusa olyan alap, amelyre e tekintetben is biz­tosan építhetünk '— mondot­ta végezetül. MENÜS FF.RENCNÉ. a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a nagyvállalat küldötte el­mondta: a versenyeztetés révén újul­hat meg az építőipar. Ilyen feltételek kialakítása nem könnyű feladat, de szükséges a versenyképes kivitelező építőipar létrejöttéhez. Ezután a lakáshoz jutás­nak a korábbinál jóval ma­gasabb költségeiről szólva el­ismerte az ebből adódó gon­dokat. Ugyanakkor az ágazat egyik legfőbb gondja, hogy azok a magasépítő vállalatok állnak anyagilag legrosszab­bul. amelyek a szervezett építőipar által készített évi mintegy 30—35 ezer lakást létrehozzák. Ez ellentmondá­sos helyzet, aminek feloldá­sa nem várható kizárólag az építőipartól. . Az ágazatveze­téstől már az is jelentős erő­feszítéseket igényel, hogy a mindinkább kialakuló válla­lati önállóság ne eredmé­nyezze a lakásépítésre vállal­kozók számának csökkenését. RAJKI SÁNDORNÉ, a Ga­garin Hőerőmű pártbizottsá­gának titkára, Heves megye küldötte hangsúlyozta; — Az erőmű termelő mun­kájának tapasztalataiból a politikai munkára is fontos tanulságokat vonhatunk le. Meggyőződésünkké vált, hogy a párt határozatainak vég­rehajtásához bizonyos mér­tékben a feltételeket is ma­gunknak kell megteremteni. Kádár János a kongresszus szünetében találkozott Poul Emanuel, a Dán Kommunista Párt KB PB tagjával. (Középen a tolmács) ges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyi Lász­ló. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a tech­nológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen ke­resztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as köz­ponti bizottsági előterjesztés, illetve az erre született ha­tározat körvonalazta. Ezután a miniszter az ipar fejlesztésének fő feladatairól szólt, majd a következőket mondotta: — A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése során a vál­lalat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dina­mizálásától várjuk a jöve- deiemteremtő képesség to­vábbi növekedését. Ezzel összefüggésben kell szólni az iparban dolgozók anyagi-er­kölcsi megbecsülésének to­vábbi javításáról. Az anyagi forrásokat az alapvető célok elérése, a nagyobb dinamika, a jövedelemteremtő képesség növekedése fogja megterem­teni. de az erkölcsi megbe­csülés javításáért nekünk is sokat kell tennünk. Nagyon sok kiváló szakmunkás, szak­ember, vezető dolgozik az iparban. Munkájukkal, elkö­telezettségükkel, rátermett­ségükkel ők alapozták meg az ágazat fejlődését. Űj ter­melési és műszaki kultúrákat hoztak létre, új vállalkozáso­kat vezettek be, egyiknek- másiknak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert — mondta befeje­zésül Kapolyi László DR. II.LEI GYÖRGY, a szombathelyi Markusovszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, fő­igazgató-helyettes, Vas -me­gye küldötte megállapította: az elmúlt öt évben az egész­ségügy kiemelten támogatott ágazat lett. Ennek eredmé­nyekén kedvezőbbé váltak a működés feltételei. Ám a kétségtelen fejlődést kedve­zőtlen jelenségek is kísérték. — Engem a beszámolónak és a határozattervezetnek kü­lönösen az a gondolata raga­dott meg, amely a népgazda­ság teljesítőképességének nö­velését, a gazdasági fejlődés ütemének gyorsítását szor­galmazza. Teljes mérték­ben egyetértek azzal a meg- állapítlással, amely céljaink megvalósításának fontos tényezőjeként a dolgozók al­kotó energiájának, kezdemé­nyezőkészségének kibonta­koztatását fogalmazza meg. Véleményem szerint ennek kiindulópontja a munkások és a vezetők jó együttműkö­dése, egymás munkájának tisztelete és megbecsülése. Ezután az üzemi demokrá­cia jelentőségéről és a szo­cialista brigádmozgalom problémáiról beszélt. Hang­súlyozta: — A néhány hónap múlva megválasztásra kerülő válla­lati tanácstól az eredményes működéshez nélkülözhetetlen kezdeményezőkészséget, az egyéni és a kollektív felelős­ségtudat erősödését várjuk. Az üzemi demokrácia fóru­mait nagyon fontosnak tart­juk olyan szempontból is, hogy a kollektíva részesévé válik a vállalati irányítás­nak, akarata érvényesül a fejlődést meghatározó dön­tésekben. Az utóbbi időben nem ke­vés kritika érte a brigád­mozgalmat. Többen hanyat­lónak, idejétmúltnak tekin­tik. El kell ismernünk, hogy a bírálatok egy része jogos. Nálunk is érzékelhető, hogy a brigádok még nem mindig találják helyüket az új, ha­tékonysági, minőségi követel­ményekhez való kapcsolódás­ban. KISS JÓZSEF, az Álba Regia Állami Építőipari Vál­lalat Állami-díjas vezérigaz­gatója, Fejér megye küldötte bevezetőben az építőipari munka gondjairól és szépsé­geiről szólt, majd az utóbbi éveknek az építőiparra is ható változásait elemezte. Hangsúlyozta: a vállalkozás, Nem várhatunk rá, hogy a körülmények váljanak ked­vezőbbé. A párthatározatok végre­hajtásához kevés az egyetér­tés és a jószándék, de értel­mes munkára, idejében meg­hozott, jó döntések megvaló­sítására mozgósíthat a párt­tagság. s a pártonkívüliek is. A Központi Bizottság be­számolója, szerintem. ezért is fogalmaz úgy, hogy a ter­melés területén dolgozó párt- szervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok vég­rehajtására kell felkészül­niük. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt sem emberfelet­ti, amire vállalkozunk, és nem is többet, hanem más­ként kell dolgoznunk. Nagyon fontos az is, hogy erősödjék az irányító és az irányított pártszervezetek kapcsolata erősödjék a min­dennapi munkában. Ismer­jük meg egymás gondjait jobban, vitatkozzunk is ha kell. A jelentések mellett cseréljünk alkotó gondolato­kat is. Legyen a mi munkánk emberformáló, közösségala­kító, tudást gyarapító érték, az eddiginél bürokráciamen- tesebb, munkásmozgalmunk igaz hagyományait átörökítő gyakorlattal. PÓNYA JÓZSEF, a Paksi Atomerőmű vállalat vezér­igazgatója, Tolna megye kül­dötte felszólalásának elején jelentette a kongresszusnak a Paksi Atomerőmű I. és II. reaktorblokkja üzemel, e III. blokk 1986-ban, a IV blokk pedig 1987-ben lép bí a termelésbe. Pakson a: atomerőmű építésén és üze­meltetésén több éve tízeze; ember dolgozik. Ez az épít kezés nagy próbatétele ipar teljesítőképességünknek és az ott dolgozó embereknek Az eddigi tapasztalatok az bizonyítják, hogy Paks a leg megbízhatóbb energiaterme lő egysége lett a magyar vil lamosenergia-rendszernek. í tatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom