Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

6 TANÁCSKOZOTT A MEGYE! PÁRTÉRTEKEZLET MOHÁCSI OTTÓ a megyei tanács elnöke Mérhetetlen erő rejlik a társadalmi összefogásban A megyei tanács elnöke bevezetőül arról szólt, hogy megyénk tanácsainak pénz­ügyi helyzete a középtávú terv készítésekor a számítás­ba vetthez képest sokat változott. A gazdasági egyen, súly fenntartása érdeké­ben olyan intézkedések vál­tak szükségessé, amelyek­nek hatása a tanácsi gaz­dálkodásban is jelentke­zett. Az intézkedések a ta­nácsoktól is rugalmas alkal­mazkodást, a feladatok újbóli rangsorolását, újabb pénzfor­rások felderítését igényelték. A további­akban arról számolt be, hogy az em­lített körül­mények kö­zött és mó­don a XII. kongresszus valamint az 1980. évi párt­értekezlet határozatát lé­nyegében teljesítették. A fél­idős értékeléskor helyes­nek bizonyult a politi­kai döntés, hogy nem mond­tak le eredeti terveikről. Meg­valósításukban, a hagyomá­nyokhoz híven, sokat segí­tett a lakosság, az üzemek, vállalatok sora, az a társa­dalmi összefogás, amely ne­mes versenyben most is poli­tikai tartalommal telítve fo­lyik. Aláhúzta, hogy hatéko­nyabb megoldási lehetősége­ket keresve, előbbre tudnak jutni. Eszközeik, lehetősége­ik racionális felhasználása, az emberek alkotó képességének kibontakoztatása egyik bizto­sítéka a következő évek ered­ményes munkájának. A továbbiakban néhány olyan kiemelt témával fog­lalkozott, melyek a pár tcr- tekezleti beszámolóban _ fel­adatként szerepeltek az álla­mi szervek számára. Közöt­tük említette a tanácsok ön­állóságának növelését, a tes­tületi munka demokratikus vonásainak erősítését. Szük­ségesnek tartotta azt, hogy a tanácsülések az érdekek üt­köztetésének, a közérdek ér­vényre juttatásának legyenek a hivatott fórumai. Elérendő célként jelölte meg, hogy az elöljáróságok érdekképvise­leti funkciója a törvényi el­gondolásoknak megfelelően jusson érvényre. Részletesen szólt a lakos­ság ügyeinek törvényes, gyors, emberséges intézésének fon­tosságáról, hisz annak a tö­megkapcsolatokat és a köz­hangulatot befolyásoló hatá­sa közismert. Megállapította, hogy még túl sok ügyben kell az állampolgároknak a tanácsokat felkeresni, ezért fokozatosan ki akarják szűr­ni azokat az ügyeket, ame­lyekben nem indokolt az ál­lampolgároknak a tanácsok­hoz fordulni, mert a kezde­ményezésnek hivatalból kell megtörténnie. Az árualapok növelésének, a piacfelügyeleti munka ja­vításának mérlegelése után néhány kiemelt társadalmi programról szólt. Az eredmé­nyek méltatása mellett — többek között— megemlítet­te, hogy nem az elvártnak megfelelően alakult az egész­ségügyben a megelőzés és a felvilágosítás. A rendelőinté­zetek zsúfoltságának meg­szüntetésében- az etikus ma­gatartásban, az iskolaügy ja­vításában továbbra is gon­dokkal küzdünk. Folytatni kell a kórházi rekonstrukció­kat is. Befejezésül megállapí­totta, hogy mivel a tanácsok tennivalói a lakosság javát szolgálják, megértő., segítő­kész támogatásra számítanak. ÁRVÁI ISTVÁN a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Gazdag tartalmú szocialista munkaverseny Árvái István felszólalásá­ban elemezte a kongresszusi és felszaba­dulási mun- klaverseny me­gyei eredmé­nyeit. — A kollektí­vák társadal­munkért érzett felelősségét tükrözi — mondotta — csat­lakozásuk a XIII. kongresz- szus és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaversenyhez. örvendetes je­lenség, hogy a vállalások tar­talmasabbá, átgondoltabbá vá'lták, szorosabban kötődnek a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai célkitűzései­hez. Elsősorban a gazdálko­dás eredményeinek növelésé­re, a minőség javítására, a költségek csökkentésére, az export fokozására, az anyag- és energiatakarékosságra, a munkafegyelem szilárdításá­ra irányulnak. Egyes válla­latoknál plusz termelési fel­adatok elvégzésére, máshol a feszített tervek minél ered­ményesebb teljesítésére vál­lalkoztak. A felajánlások biz­tatást, egyben biztosítékot je­lentenek a jövőben is nehéz feladatunk teljesítésére. — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny a megye gazdálkodási egysé­geiben, intézményeiben gya­korlatilag teljes körűvé vált. Napjainkban 5046 brigád mintegy 60 ezer tágja vesz részt a mozgalomban. Fi­gyelemre méltó, hogy a kol­lektívákban dolgozók 40 szá­zaléka fiatal. Az sem elha­nyagolandó, hogy a munka­verseny során tett felajánlá­sok a korábbinál erősebben kötődnek az adott munkahely feladataihoz. Így vált lehe­tővé, hogy az üzemi tervek készítésekor, a gazdasági ve­zetők a megszokottnál job­ban alapozhattak — a ver­seny során felszínre hozott — tartalékokra. Több vállalat­nál új versenyformákat ve­zettek be. A Tiszamenti Ve­gyiművekben a legjobbak az Élenjáró gazdasági egységei­met nyerhetik el, a Tisza Ci­pőgyárban a műhelyek és a dolgozók gyári kiváló címért versenyeznek, a MÁV szolno­ki járműjavítójában havonta ítélik oda A hónap kiváló dolgozója. Kiváló művezető­je címet — Tömegessé váltak a tár­sadalmi célok elérését szol­gáló munkaakciók, kommu­nista műszakok. Mintegy 120 ezer dolgozó vesz részt ben­nük, több száz millió forint értékű terméket állítanak elő. Üzemeinkben évente 2—3 kommunista műszakot szer­veznék, az ilyenkor dolgozók munkájának ellenértékét a kis jövedelmű nyugdíjasok és a nagycsaládosok segítésére, a lakásfejlesztési alapok bő­vítésére, a szociális létesít­mények korszerűsítésére, il­letve a Nemzeti Színház vagy a megyeszékhelyen épülő új középiskola javára ajánlják fel. DELI ANTAL a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárának esztergályosa Eredményes termelési-agitációs és pártépítő munka A Tiszafüreden és vonzás­körzetében tevékenykedő kommunisták küldötte mun­kahelyének, a térség legna­gyobb ipari üzemének párt- életével foglalkozott hozzá­szólásában. Elmondta többek között, hogy a hat pártalap­szervezet munkáját összefogó pártvezetőség, a politikai munka színvonalának emele- se mellett fontos feladatának tekintette a gazdasági munka segítését. — Rendszere­sen napirend­re tűzte és elemezte párt­vezetőségünk a termelésfej­lesztéssel kap­csolatos leg­fontosabb ten­nivalókat, se­gített megol­dást találni a menet közben felmerült nehézségek áthidalására. A pártvezetőség kezdeményezésével került sor például a gyáregység műsza­ki előkészítési szervezetének korszerűsítésére, valamint több anyag- és energiataka­rékossági intézkedés beveze­tésére. Ez utóbbiak eredmé­nyeként könyvelhető el az üzemben gyártott fő termé­kek önköltségének darabon­kénti 320 ezer forintos csök­kentése. Jól segítette a párt­vezetőség a termelési felada­tok teljesítését egy új gazda­ságpolitikai munkabizottság megalakításával, valamint azzal is, hogy jól élt a konk­rét feladatok és a felelős vég­rehajtók megjelölésére ala­pozott határozathozatal lehe­tőségeivel. CZINEGE GYULÁNÉ A gazdaságpolitikai irányí­tó munkában jelentkező gon­dok egy része — ahogy azt a tiszafüredi hozzászóló el­mondta — természetszerűen kihatott a pártélet más terü­letére is. Ennek ellenére si­került az MHD ezernél több dolgozót foglalkoztató gyárá­ban jó eredményeket elérni a pártépítésben is. — Az utóbbi öt évben ötvenkilenccel növekedett párttagjaink száma, az így kialakult 18 százalékos szer­vezettségünk jobb a térségi és megyei átlagnál. Kiemel­ten foglalkoztunk a fiatalok párttaggá nevelésével, ennek eredményeként az újonnan felvett kommunisták 80 szá­zaléka, a KISZ ajánlásával az ifjúsági szervezet tagjai közül került ki. A jövőben a szakmunkástanulók és a pá­lyakezdők körében látunk még tartalékot pártalapszer- vezeteink fiatalítására. Az ez­zel kapcsolatos feladatokon kívül fontos tennivalónak tartja még a pártvezetőség — mondta hozzászólása befe­jező részében Deli Antal — az új alapszervezeti vezetősé­gek tevékenységének segíté­sét, önállóságuk megsértése nélkül, valamint az alapszer­vezetek munkájában még megtalálható színvonalbeli különbségek folyamatos csök­kentését. a karcagi Zádor úti Általános Iskola igazgatója Alkotó légkör a tantestületekben A karcagi iskolaigazga­tó hozzászó­lásában a közoktatás eredményeit és gondjait vette számba. Mint mon­dotta. a tár­sadalmi, gaz­dasági fejlődés sok tekintet­ben új követelményeket állí­tott az oktató-nevelő munka elé. Ahhoz, hogy az iskolák megfeleljenek a megnöveke­dett igényeknek, mindenek­előtt munkájuk hatékonysá­gát kell növelniük. De mitől függ a hatékonyság növelé­se? — tette fel a kérdést. A tantervektől, a tankönyvek­től, a pedagógusoktól? Mind­ezektől. de úgy vélem, a jó tantestületi légkörnek, az összeforrott alkotó munká­nak legalább ilyen meghatá­rozó jelentősége van az ered­mények elérésében — mon­dotta Czinege Gyuláné. Ha a tantestület minden tagja po­litikai elkötelezettséggel, lel­kiismeretesen, egymásra és a gyermekekre figyelve, szi­lárd értékrend alapján vég­zi munkáját, méltán számít­hat az eredményekre. Csak­is ilyen tantestületekre ala­pozva elégíthető ki az iskola megújulásának sürgető igé­nye. Czinege Gyuláné jó példá­kat is hozott, örvendetes — állapította meg többek kö­zött — hogy egyre gyakoribb a párbeszéd az elméleti szak­emberek és a gyakorló peda­gógusok között. Megyénk ta­nítói, tanárai jelentős ered­ményeket érnek el évről év­re a különböző pedagógiai pályázatokon. A sikerek ösz­tönzően hatnak a tantestüle­tekre, újabb lendületet ad­nak oktató-nevelő munká­jukhoz. A tantestületek za­vartalan, folyamatos mun­káját azonban megnehezíti a pedagógushiány. Hiába nö­vekszik az alkotó pedagógu­sok iránti igény, ha nincs megfelelő számú pedagógus. Sajnos, az utóbbi esztendők­ben csökkent a tudás tekin­télye is. A tantestületek tö­rekvései ellen hatnak azok a társadalmi jelenségek, ame­lyek azt sugallják, a felnö­vekvő nemzedéknek, hogy tudás, tanulás nélkül is jól lehet élni, pénzt keresni, boldogulni. El kell érni hogy a tanulás beépüljön a gyer­mekek életmódjába, végigkí­sérje felnőtté válásuk folya­matát. SZILÁGYI LAJOS a kisújszállási Nagykun Tsz pártvezetőségének titkára Növekvő politikai felelősséggel Felszólalá­sában több küldötthöá hasonlóan a párt irányító, szervező munkájának, pontosabban a városi párt- bizottság .te­vékenységé­nek tapasztalatairól szólt. Leszögezte Szilágyi La­jos, hogy a testület munkájában a két kong­resszus között erősödött az alkotó jelleg, a politikai felelősség. Majd kitért az utóbbi években végbement szervezeti változásokra: — A városban tevékenyke­dő kommunista kollektívák működési feltételeinek felül­vizsgálata alapján szükség- szerű volt egyes alapszerve­zetek összevonása és új kö­zösségek létrehozása. Váro­sunkban újszerű a pártmun­kában — és amint azóta a gyakorlat bebizonyította, hasznos is, — hogy a párt- bizottság az úgynevezett szórványüzemek pártirányí­tására alapszervezeteket ala­pított az ott dolgozó kommu­nistákból. A nyugdíjasok körzeti alapszervezetekbe történő átirányításában is eredményes volt a körülte­kintő szervező-, meggyőző munka. Az idős kommunis­ták a kezdeti idegenkedés után gyorsan felfedezték a lakóterületi politikai munka értelmét szépségét. Hozzászólása további ré­szében Szilágyi Lajos kitért arra is, hogy milyen problé­mák merültek fel a pártbi­zottság munkarendjének, munkamódszerének vizsgá­latakor. — A kiscsoportos beszélge­tések formájában megtartott véleménycserék alapján meg­állapíthatjuk, hogy a párt- bizottság jól látja el irányí­tó feladatát, megfelelően ér­vényre juttatja a párt veze­tő szerepét. Emellett a me­gyei pártbizottság útmutatá­sa alapján megtartott na­gyon is időszerű önvizsgá­lat felszínre hozta azokat a jelenségeket, amelyek visz- szahúzó erőként hatottak a pártmunkában. Többek kö­zött olyan önkritikus meg­állapítások szerepeltek a' vizsgálat tapasztalatai kö­zött. mint a párthatározatok esetenkénti felületes ismere­te, a kellő önállóság és kez­deményezőkészség hiánya a határozatok végrehajtásának megszervezésében. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt­munka mozgalmi jellegének további erősítése, a szerve­zeti élet tartalmi és módszer­beli megújítása megköveteli a pártbizottsági tagoktól a testületi állásfoglalások eddi­ginél határozottabb képvise­letét, és nem utolsósorban a gyakorlati politikai munka jelentőségének növelését, a párt tömegkapcsolatainak erősítését. KÁTAi MÁRIA a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke Tovább szilárdult a pártfegyelem és az egység A fegyelmi bizottság el­nöke, felszó­lalása elején a következő­ket mondta: — Megyénk kommunistái­nak döntő többsége az elmúlt főt év­ben politikai meggyőződése és önként vállalt elkötele­zettsége szerint teljesítette kötelességét. A szervezeti szabályzatban meghatározott elveknek megfelelően élt és dolgozott, tiszteletben tartot­ta a párt normáit, részt vett a pártéletben és gyakorolta jogait. — A XII. kongresszus ha­tározataiból adódó megyei feladatok végrehajtásában, elért eredményeinkben meg­határozó volt a párttagság példamutatása, helytállása, sokrétű és tartalmas politi­kai munkája. Mindez azt is bizonyítja, hogy megyénk­ben a két kongresszus között tovább szilárdult a pártfe­gyelem és a pártegység. Az elmúlt öt évben a pártfe­gyelmi munka a maga sajá­tos eszközeivel hozzájárult a párttagok neveléséhez, erő­sítette az egységet, segítette a különböző szintű határo­zatok végrehajtását. A párt­fegyelmet a tagságnak csak kis része nem tartja meg, ezeknek az elvtársaknak el­követett vétségük arányában a párt előtt felelniük kell. KRISTÓF TIBOR Kátai Mária ezután is­mertette az elmúlt időszak tapasztalatait és tényeit, majd így folytatta felszólalá­sát: — A pártbüntetések szám­szerű alakulását elemezve azt az egyértelmű következ­tetést lehet levonni, hogy a megyében dolgozó pártszer­vek és -szervezetek egyre határozottabban lépnek fel a párt erkölcsi normáit meg­sértőkkel szemben. A mun­ka értékelésénél azt is látni kell, hogy a kommunisták is hús-vér emberek, látni és tapasztalni kell, hogy a tár­sadalmi, gazdasági élet je­lenségei hatással vannak munkájukra, magatartásuk­ra. Sajnos, ezek a hatások nem minden esetben kedve­zőek, és a negatív jelenségek értékelése, kivédése még sok párttagnak okoz gondot. A megyei fegyelmi bizottság ar­ra törekedett, hogy a konk­rét ügyek tanulságait ele­mezve és jelezve, tevékeny­ségével hozzájáruljon a párt politikájának gyakorlati megvalósításához, az előző megyei pártértekezlet hatá­rozatainak végrehajtásához. — Meggyőződésem, hogy a pártfegyelem és a pártegy­ség erősítése érdekében az elmúlt években alkalmazott módszerek további követke­zetes érvényesítésével me­gyénk párttagsága eredmé­nyesen tud megfelelni a XIII. kongresszus követel­ményeinek is. a szolnoki Szigligeti Színház művésze Közönség nélkül nincs színművészet — örömmel olvastam a beszámolóból, hogy művé­szeti életünk milyen ará­nyosan fej­lődött az el­múlt évek­ben. Magam is ezt tapasz­taltam, hiszen öt éve vagyok a Szigligeti Színház tagja, s már túljutottam az ismerke­dés nehézségein — kezdte felszólalását Kristóf Tibor, majd a közönség és a szín­ház kapcsolatáról szólott. — A Szigligeti Színház nagy múltú művészeti mű­hely, s tudom, hogy a hagyo­mányok mennyire kötelez­nek. A tisztelt pártértekezlet résztvevői vagy gyakorló vagy potencionális nézők ná­lunk a színházban. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit vár­nak tőlünk, és ennek igyek­szünk is legjobb képessége­ink szerint megfelelni. Az a legfőbb célunk, hogy a mű­vészi szép erejével hassunk az emberekre, könnyítsük küzdelmes hétköznapjaikat, új erőt adjunk munkájuk­hoz.. Én a színház pártalap- szervezetének titkára is va­gyok, a színpadon is képvi­selni próbálom a párt poli­tikáját. Nem csupán azért, mert párttag vagyok, ezt tet­tem már akkor is, amikor még nem voltam tagja a pártnak, de a szocializmus eszméivel azonosultam. Nem értettem viszont soha egyet azokkal a színházi vezetők­kel, akik a közönséget nem vették figyelembe, s azt állí­tották, attól még jó lehet a színházuk, ha nincs néző. Nem volt, és soha nem lehet igazuk, hiszen a színész csak akkor képes művészete leg­javát adni, ha érzi a közön­séggel való kapcsolatot. — Kérem Önöket, — mondotta Kristóf Tibor, — se­gítsék lehetőségeik szerint, hogy színházunk még köze­lebb kerüljön a közönséghez; mi is igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az Önök kedvére, gyönyörköd­tetésére játsszunk. Én jo­gosnak tartom azt a közön­ségigényt, amely a színházi „varázslatot” szorgalmazza, vagyis, hogy ünnep és fel­üdülés legyen minden elő­adásunk megtekintése. Az emberség színházában hiszek, és irtózom mindentől, amely alantas ösztöneinkre próbál hatni. KÓRÓDI ANTALNÉ a törökszentmiklósi városi tanács elnöke Sokat segít a lakosság Bevezetőül arról szólt Kó- ródi Antalné, hogy az utób­bi időkben megerősödött a tanácsok önkormányzati jel­lege. Az önállóság fokozott felelősséggel párosul. Saját testületük munkájáról el­mondta, hogy átfogó, a la­kosság egészét érintő napi­rendeket tárgyaltak. Az ügy­intézés korszerűsítésével és minden egyéb módon arra törekedtek, hogy közelebb kerüljenek a választópolgá­rokhoz, erősödjenek a ta­nács tömegkapcsolatai. Dön­téseiknél figyelembe vették a területi érdekeket is. A realitás talaján állva, a fejlesztéseket fontossági sor­(Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom