Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
Megkezdődött a Magyar Szociaiista Munkáspárt XílL kongresszusa 5 (Folytatás a 4. oldalról.) Kedves elvtársak! A közeljövőben megünnepeljük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán milita- rizmus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendszerű országokat vezető felelős politikusoknak sikerült megegyezésre jutniuk. Az emberiség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműködtek a fasizmus; elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagyban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, a potsdami megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e dokumentumokat. mert a fasizmus szétzúzását, a béke megalapozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogniuk ma is — társadalmi rendszerükre való tekintet néLkül — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a földünket érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a helyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk békepolitikánkat. A jövőben is erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más haladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért harcoló népekkel, kapcsolatokra törekszünk minden mozgalommal, párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész. Kedves elvtárSak! A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorsforduló volt népünk életében, amikor 1945. április 4-én a szovjet hadsereg felszabadította Magyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól, és ezzel az ország visszanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesurak hatalma. rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ezelőtt talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a Nemzeti Függetlenségi Front, Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány, amely teljes joggal és a nép nevében hadat üzent a náci Németországnak, hozzálátott az ország újjáépítéséhez, az új haza megteremtéséhez. Nem felejtjük el a Szovjetunió áldozatait, a szovjet hősöket, akik elhozták népünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küzdő bolgár, jugoszláv és román katonákról, az antifasiszta koalíció más nemzeteinek fiairól. Tisztelettel emlékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden frontján küzdő igaz elvtársainkra, a magyar hazafiakra. a magyar ellenállókra és azokra, akik elestek a fasizmus elleni harcban, a nép jobb jövőjéért folytatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magyar nép felszabadítását segítették. az őszinte hála és köszönet, a tisztes emlékezés szaván túl azt tudjuk mondani, hogy a magyar nép élni tudott szabadságával. A munkásosztály, a nép kivívta hatalmát, szocialista társadalmi rendszert teremtett a Magyar Népköztársaságban. Nehéz 40 évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eltakarítani a háborús romokat, megindítani az életet, leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekiben az években éltük a szocialista elvek és normák eltorzításának súlyos időszakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon valójában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi felkelésiben csúcsosodott ki és 1957 nyarán fejeződött be. S e 40 év része a konszolidálásért folytatott politikai, gazdasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt gok akadályt leküzdött, százados elmaradottságot hozott be. Hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező, ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz történelme és legfőbb eredménye; ez a történelmi tragédiákat túlélő, a korszakos változásokat megvalósító magyar nép történelmi műve. Pártunk büszke arra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hozva- mindig ott voltak a kommunisták. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes építő munka eredményeit. Az adatokat 1938-,hoz, az utolsó úgynevezett békeévhez viszonyítom. Ma a nemzeti jövedelem több mint hatszorosa az 1938 évinek. Az ipari termelés több mint tizennégyszerese, a mezőgazdasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a lakások 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. Száz szobára .jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt. ma 138 ember lakik száz szobában. 1938-ban összesen 19 ezer személygépkocsi közlekedett, ma — csak magán- használatban — 1 millió 344 ezer. a családok egyhar- mada rendelkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. 1938_ban a lakosság kis része volt jogosult nyugdíjra, ma megfelelő feltételek mellett minden dolgozó ember; az ország lakosságának 21 százaiéira kap nyugdíjat Ma tízezer lakosra háromszor annyi orvos jut, mint 1938-ban. Joggal mondhatjuk; pártunk. munkásosztályunk, népünk harca, munkája nem volt hiábavaló. Ilyen hatalmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvezte a világ haladó erőinek támogatását. Meggyőződéssel, állíthatjuk: szocialista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Céljainkat elérjük- terveinket megvalósítjuk, felépítjük a fejlett szocialista társadalmat, gazdagítjuk gyarapítjuk hazánkat, a szocialista Magyarországot. A Központi Bizottság nevében kérem, hcgv a beszámolót. a szervezeti szabályzat módosításra tett javaslatot és a határozattervezetet a kongresszus vitassa meg és fogad ja el. Kérem, hogy pártunk XIII. kongresszusa mondja ki: folytassuk, erősítsük fő politikai irányvonalunkat. Élien a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak XIII. kongresszusa! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a proletár internacionalizmus és a népek barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése Gyenes András szóbeli kiegészítése Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után, Gyenes. András, a KBB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. Elöljáróban leszögezte: a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával és azokkal a megállapításokkal, amelyek Kádár János előadásában elhangzottak. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ' ajánlásokkal egyetértenek, javasolják azok elfogadását. Az előterjesztett határozati javaslattervezetet alkalmasnak tartják arra. hogy a kongresszus vitája és döntése után az előttünk álló időszak tennivalóinak vezérfonala legyen. — A Központi Ellenőrző Bizottság — folytatta Gyepes András — a beszámolási időszakban együtt munkálkodott a párt vezető testületéivel. Azonosult azzal a politikai irányvonallal, amelyet a Központi Bizottság a XII. pártkongresszus határozatának megfelelően képviselt. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a politikai vonal jó, bevált, a tapasztalatok és az élet igazolta. Ebben a politikában ötvöződik az állandóság és a változás, az elvi alapok hű megőrzése, és az új jelenségek marxista-leninista felfogása. Ez a politika különbséget tudott tenni a társadalmi haladást ténylegesen elősegítő elgondolások, •megoldások között, valamint azok között, amelyek csak látszólag mutatkoztak ilyennek. — A párt eredményesen lépett fel minden olyan szándék ellen, amely bármely oldalról jelentkezve, a dogmák szűk kalodájába próbálná zárni a gondolkodást és a cselekvést. Ragaszkodott a marxizmus—leninizmus alapjaihoz, bevált' elveinkhez és gyakorlatunkhoz, társadalmunk szocialista jegyeinek gazdagításához. Nem engedte, hogy ezekre az alapokra és elvekre bárki is ráüsse a korszerűtlenség, a ma- radiság bélyegét, és a minden áron való változtatás ürügyén, mint ' elavultakat, elvesse azokat. Ugyanakkor kritikus szemmel, de a szükséges érzékenységgel ítélte meg az újat, felkarolta és támogatta mindazt, ami ügyünket előre viszi. — A párt a változó feltételekhez alkalmazkodva, a szélsőségeket kerülve valósította meg céljait és mozgósította a szocializmus minden hívét ezek elérésére. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy ezt a politikát ismerje el, támogassa és a következő időszakra is erősítse meg. — Pártunk egységes és betölti vezető szerepét. Bizonyítják ezt azok az eredmények, melyekről a Központi Bizottság a kongresszusnak beszámolt. Ennek lényege: számos gondunk és bajunk ellenére is megőriztük társadalmunk stabilitását, és szocialista vívmányainkat újabb értékekkel gyarapítottuk. Mindez azért volt lehetséges, mert pártunkban alapvetően rend van, a párttagok túlnyomó része fegyelmezetten végzi feladatát. — Az utóbbi időben a párt szervei, szervezetei és a párttagok is nagy próbának vannak kitéve Olyan időszakban élünk, amikor hamar kiderül, ki mennyire képes a helytállásra, a cselekvésre, milyen erős a párt iránti hűsége. Pártszerveink, szervezeteink és párttagjaink összességében jól vizsgáznak. Mindaz, amit eredményként számításba vehetünk, jelentős mértékben a párttagok politikai, közéleti és munkahelyi helytállásának köszönhető. Az előadó a továbbiakban megállapította, hogy a pártban a beszámolási időszakban is érvényesült a demokratikus centralizmus lenini elve, és hangsúlyozta: a párton belüli demokratikus légkör egész társadalmunk, közéletünk demokratizmusának is alkotója, formálója. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye — mondotta a továbbiakban —, csak ott Születhetnek jó eredmények ahol rend van, ahol mindenki .tudja, mi a kötelessége, — majd arról szólt, hogy a rendnek és fegyelemnek szükséges velejárója pz ellenőrzés, a beszámoltatás. — Álláspontunk, hogy az ellenőrzés nélkülözhetetlen mind a pártban, mind a társadalomban, a munkában és a vezetésben egyaránt. Aki társadalmunk irányításában valamilyen poszton szerepet vállal, annak vállalnia kell azt is, hogy munkájáról számot adjon, tevékenységének ellenőrzését ne csak elviselje, hanem igényelje, és ő maga is ellenőrizzen. Az ellenőrzés nemcsak az előrehaladás egyik eszköze, hanem társadalmunk demokratizmusának elengedhetetlenül fontos eleme is. Az előadó ezután a társadalmunktól idegen jelenségekkel, ezek hatásával és visszaszorításával foglalkozott. — A munka nélküli, vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzést, az ügyeskedést, a spekulációt, az ilyen módon való gazdagodást a társadalom elítéli. Elítéli és joggal teszi, hiszen szocialista elvünk szenved sérelmet, ha nem a színvonalas munka, a kimagasló teljesítmény részesül megfelelő társadalmi és anyagi elismerésben. A munka szerinti elosztás elve még nem elég következetesen érvényesül, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a társadalom , értékítéletét, és rossz hatással van a munka- fegyelemre is. — Á csúszópénz, a hálapénz, a szívességi szolgáltatás, a protekciózás nem csökkent, sőt újabb formái is kialakultak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezek ellen nem tehetünk semmit, mert fejlődésünk szükségszerű velejárói. Mi ezzel nem értünk egyet. Ügy véljük, hogy a szabályok pontosabb kimunkálásával. az ellenőrzés javításával, a nevelőmunka erősítésével, a törvény adta lehetőségek következetesebb alkalmazásával, a szigorúbb számonkéréssel ezek a jelenségek csökkenthetők és visszaszoríthatok. — A párt határozott álláspontja, hogy a nem kívánatos jelenségek ellen a kellő időben fel kell lépni, a visz- szaéléseket le kell leplezni, elkövetőiket felelősségre kell vonni. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy a vétkeseket mentegetik, a hibáikat kisebbítik, a számonkérést elodázzák. Ez súlyos hiba. sőt ennél több: bűn. Olyan cselekmény, amely bomlasztja társadalmunk erejét, gyengíti jogrendjét, veszélyezteti a pártunk iránt több évtizede megnyilvánuló bizalmat, azt a bizalmat, amely politikánk szilárd bázisa. A felelősségre vonásnak esetenként akadálya az ösz- szefonódás, az elvtelen érdekkapcsolatok érvényre jutása. A továbbiakban hangsúlyozta: a párttagok kötelességei közé tartozik, hogy az állampolgári fegyelem megtartásában példát mutassanak, törvényeinket tiszteljék, a munkában pedig becsületesen helytálljanak. A párt tagjainak túlnyomó többsége megfelel ennek a követelménynek. A párt tagjainak a munkában is példát kell mutatniuk, ezt környezetük is elvárja tőlük. Ennek a várakozásnak a párt tagjainak többsége megfelel. Bizonyítják ezt eredményeink, amelyekben a párttagok szorgalma, tisztességes munkája meghatározó jelentőségű. Gyenes András ezután arról beszélt, hogy a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség azért sem tűrhető el, mert sérti a pártnak a humanizmusról vallott elvét. A mi humanizmusunk a becsületes, kötelességtudó, törvény- tisztelő emberek védelmét szolgálja. Nem fogadható el humánusnak az a magatartás, amely társadalom érdekeit veszélyeztető rendbontókat védi. — A Központi Ellenőrző Bizottság nagyra értékeli — folytatta — a párt vezetésével, népünk munkájával elért eredményeket. Szorgalmaz és támogat minden olyan erőfeszítést, amely ezek védelmét, további gyarapítását szolgálja. Meggyőződése, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezítő gyengeségek, hibák visszaszorítására, leküzdésére, a kedvezőtlen jelenségek elleni határozottabb és következetesebb fellépésre. Ez lehetséges és szükséges is. — Pártunk mindig nyíltan beszél, nem hallgat el semmit. Ez pártunk nagy ereje. Ezért senkitől sem fogadjuk el, hogy a magunk feltárta gondokat, gyengeségeket egyesek saját rövidlátó, pesszimista látásmódjuk igazolására használják fel. Pártunk a jelenlegi, a több te- k’Vitetben nehéz, bonyolult körülményekkel tisztában van, számol ezekkel. De a párt. a mainál sokkal nehezebb helyzetben is képes volt megtalálni a kibontakozás útját, a helyes megoldá- (sokat, amelyek segítségével biztonságosan tovább haladhattunk. — Szocialista vívmánya-, inknak a társadalom, a nép életében mély gyökerei vannak — mondotta befejezésül. — Ezek védelmét, fejlesztését népünk akarja és támogatja. Erőnk pártunk (eszméjében, politikai, cselekvési és szervezeti egységében, a kommunisták fegyelmezettségében, tettre- készségében, a néppel való összeforrottságában rejlik. Kérem a tisztelt kongresz- szust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését vitassa meg és fogadja el. fl beszámoló és a KEB-jelentés vitája Ezt követően — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött a vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése és az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítések felett. GRÓSZ KÁROLY, az MSZMP KB tagja, a ’Budapesti Pártbizottság első titkára, a főváros küldötte volt az első felszólaló. Grósz Károly a főváros csaknem 224 ezer kommunistája megbízásából jelentette a kongresszusnak, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően készültek pártunk XIII. kongresz- szusára, majd így folytatta: — A kongresszusi irányelvek vitája jelentősen hozzájárult a pártegység erősítéséhez, a párton belüli demokrácia fejlődéséhez, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. Az eszmecserék legfontosabb tapasztalata számunkra az hogy a budapesti kommunisták magukénak vallják pártunk politikai céljait, a több évtizede következetesen folytatott, állandóan megújuló politikai vonalát. A felszólaló köszönetét mondott a Politikai Bizottságnak, a kormánynak azért a támogatásért, amit a főváros fejlődéséhez nyújtott, és szólt a fővárosi lakosság életkörülményeinek alakulásáról. Beszélt arról is ,hogy a legutóbbi években politikai feszültségeket okozó tényezővé vált, hogy Budapesten nagy számban élnek olyan nyugdíjasok, akiknek az emelkedő megélhetési költségeket sem áthárítani, sem más jövedelemforrással kiegészíteni nincs módjuk. Ezért is fogadják egyetértéssel a határozattervezetnek azt a törekvést, hogy emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan biztosítsuk a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését — hangsúlyozta. összegezve azt mondhatom, hogy Budapesten az utóbbi években alapvető társadalompolitikai céljainkat megközelítettük, de maradéktalanul megvalósítani nem tudtuk, — mondotta többek között. Grósz Károly szólott azokról. a módszerekről, amelyekkel a gazdaság fejlődésének élénkítési szándéka valóra váltható. — Tapasztalataink — mondotta — azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság igazi és viszonylag könnyen mozgósítható tartaléka az alkotó, cselekvő ember. A gazdasági fejlődés meggyorsítása szempontjából a csaknem 200 ezer műszaki értelmiségi tevékenységét tartom kiemelkedően fontosnak. A kutatási műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása döntően a jól képzett, kreatív szellemű és felelősséget is vállaló szakemberekre hátul1. i Manapság sokszor hivatkozunk az eszközhiányra, arra, hogy gépeink _ műszaki színvonala jelentősen elmarad az élvonaltól — s ez mind igaz, — de a rajtuk előállított termékek minősége, korszerűsége azt mutatja, ho''-' még a meglevő lehetőségeinket sem használjuk ki maradéktalanul. Ez pedig a szellemi felkészültségen, a munkaszervezésen és ambíción múlik. A gazdasági fejlődés meggyorsításában meghatározó szerepe van továbbá a műszaki fejlesztésnek. A budapesti pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy a következő ötéves tervben az elosztható javak nagyobb hányadát a felhalmozásra, és ezen belül a műszaki fejlesztésre kívánatos fordítani. Dé ezzel egyenrangú feladatnak tartjuk a meglevő, korszerű műszaki eszközök kihasználását, a technológia korszerűsítését» a fegyelem megszilárdítását. Határozottan a differenciált fejlesztést tartjuk kívánatosnak. De joggal vetődik fel a kérdés, miért nem tudtuk ezt a követelményt már régóta mindennapi életünk természetes részévé tenni? Miért szenzáció a nyolcvanas években, ha egy üzemet felszámolnak, ha néhány száz, esetleg ezer embert más munkaterületre irányítanak? Mert kevés a jelenséget felismerni. Mert program is kell a feladat végrehajtására, és társadalmi légkör annak befogadására. Ez utóbbi kialakításában meghatározó szerepe van a pártmozgalomnak. Vállalni kell az esetleges politikai konfliktusokat. Kijelenthetem, mi ennek vállalására készek vagyunk. Szólott Grósz Károly a pártirányítás, a pártélet kérdéseiről is. Legfontosabbnak a mozgalmi jelleg továbbfejlesztését tartom. Rendszeresebben kell vállalni a párbeszédet politikánkról a pártonkívü- liekkel. Másik feladatunk a pártmozgalom közösségi vonásainak erősítése. CSENTE JENŐ frontmester, a Tatabányai Szénbányák küldötte bevezetőjében -arról beszélt, hogy a tatabányai szénbányák egyik legnehezebb időszaka volt az elmúlt öt év. Hangsúllyal szólt a bányászok túlmunkák okozta megterheléséről, és a felszólaló kérte a kongresszus támogatását: a bányafejlesztések minél hamarabb eredményezzék azt, hogy a szabad szombatok és vasárnapok a szénbányászokra is vonatkozzanak. és -a szocialista életmód számukra is valósággá váljék. — Kötelezettségeinket, vállalásainkat igyekeztünk mindig becsülettel teljesíteni — mondotta Csente Jenő. — Ügy érezzük azonban, hogy csökkent a társadalom megkülönböztetett figyelme munkánk iránt. A juttatások nem elég vonzóak, a munka nehézségi foka nem áll arányban a kedvezményekkel, amelyek a bányászokat megilletik. A felszólaló szerint a legfontosabb feladat a bányász utánpótlás biztosítása.- Ehhez azt kérik a politikai vezetéstől és a kormányzati szervektől, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyekkel ismét tartósan és hosszú távon vonzóvá lehet tenni a szénbányászatot. LÉNÁRT KÁROLYNÉ, a Pápai Textilgyár KISZ-bi- zottságának titkára, Veszprém megye küldötte hangsúlyozta: a párt építhet az (Folytatás a 6. oldalon.)
