Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

6 Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt XHL kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról) ifjúság hazaszeretetére, tu­dására. tettrekészségére. A fiatalok — ezt igazolta a megye ifjúsága is eddigi munkájával — készek és ké­pesek hazánk gyarapítására. A Veszprém megyében élő, tanuló és dolgozó ifjúság tö­megesen részt vesz társadal­mi-gazdasági programok ki­alakításában és megvalósí­tásában. A fiatalok magatar­tását alapvetően a szocialis­ta értékek vezérlik, s a még oly gyakori kritikus vélemé­nyük is ezek jegyében fo­galmazódik meg. Fontosabb a beilleszkedés, a munkássá válás folyamata. Ma is gyakori azonban az ifjúságot érő kritika — ezek sokszor jogosak is —, ám azt is nagyon fontos hang­súlyozni: túl kellene már jutni a „milyenek a mai fiatalok?” kérdés feltevésén, és ehelyett arról beszélni, azért tenni, hogy milyenek legyenek. Úgy tűnik, mintha feledésbe merült volna a munkásmozgalom régi szép gyakorlata: az idősebb szak­társak segítették a pályára és a mozgalomba a fiatalo­kat. Napjainkban az ilyen hagyományok példája is fejlesztheti a mozgalmi jel­leget; nagy szükség van az élettapasztalatokon és a se­gítő szándékon nyugvó okos szavakra, a célokat és az uta­kat tisztázó beszélgetésekre. RADIOS SÁNDOR, a nagy- lengyeli Előre Termelőszö­vetkezet elnöke, Zala megye küldötte számot adott me­gyéje mezőgazdaságának fej­lődéséről, eredményeiről. El­ismeréssel szólt arról, hogy a párt agrárpolitikája mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a kedvezőtlen kö­rülmények között gazdálkodó nagyüzemekre. Most viszont a megyében nagy gondot, bizonytalansá­got okoz a szabályozók leg­utóbbi változása — hangsú­lyozta. A kedvezőtlen adott­ságú üzemekre vonatkozó új szabályok ugyanis váratlanul nehéz helyzetbe hozhatják a zjalai szövetkezetek többsé­gét. A változtatások éppen a legrosszabb körülmények kö­zött dolgozó, tehát a legin­kább költségérzékeny gaz- "daságokat érintik legerőtel­jesebben. Ezek .körében az el­vonás háromszor nagyobb, ■ mint máshol. Ilyen mértékű eredmény- romlást nem lehet üzemi in­tézkedésekkel ellensúlyozni — mutatott rá. Számítások szerint a megyében a sizövet- kezetek nyeresége az idén várhatóan a tavalyinak a fe­lére csöikken. Az illetékes minisztériumok a várható kedvezőtlen hatások mérsék­lésére intézkedéseket tettek, s ezek a legégetőbb gondokat átmenetileg enyhítették. Szükséges azonban, hogy a most szerzett tapasztalatokat már 1986-tól a VII. ötéves terv szabályozóinál vegyék figyelembe. A szabályozórendszer erő­teljes változásait a gazda­gabb szövetkezetek képesek elviselni, a kedvezőtlen adottságú üzemek viszont könnyen egyensúlyukat veszthetik — hangsúlyozta a nagylengyeli tsz elnöke —, ez utóbbiak hosszabb idő múlva Táviratok, A tanácskozás soros elnöke bejelentette, hogy a mandá­tumvizsgáló, a jelölő és a szerkesztő bizottság meg­kezdte munkáját. Ezt köve­tően tájékoztatta a kongresz- szust arról, hogy folyamato­san érkeznek a termelésben, a szolgáltatásban, a kulturá­lis életben tevékenykedő kollektívák, szocialista bri­gádok. párt- és KlSZ-szerve- zetek üdvözletei. A táviratok beszámolnak a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben, valamint a kommu­nista műszakok során elér. eredményekről. Sok sikert kívánnak a kongresszus munkájához. Miként az üd­vözletekből kitűnik, a mun­káskollektívák azt várják, hogy a tanácskozás reális, előremutató programot adjon a kommunisták, az egész ma­gyar nép számára. Hangsú­lyozzák, hogy készek tevéke­nyen kivenni részüket az el­fogadásra váró kongresszusi program teljesítéséből. MARTINOVICS TIBOR, az tudnak csak alkalmazkodni. A termőhelyi adottság tartós, azon nehéz változtatni. Ezért a mezőgazdasági nagyüze­mek a szabályozástól több állandóságot várnak. EGRESI KÁROLY hyugdí- jas, lakóterületi pártvezető­ségi titkár, Budapest küldöt­te arról szólt, hogy az elmúlt öt évben a lakóterületeken is megnövekedett a politikai munka jelentősége, és az egyben nehezebbé is vált. Különböző eseményekkel kapcsolatban a hangulati ele­mek a lakóterületen kiéle­zettebben jelentkeznek. Ne­héz feladat az is, hogy való­di lakóközösséggé formáljuk a városrekonstrukció követ­keztében létrejövő, nagy lét­számú lakótelepeket. — Az újpesti pártbizottság időben felismerte a növekvő igényeket. Azt is érzékelte, hogy az eszmei és a gyakor­lati irányítás javításán túl szervezeti intézkedésre is szükség van. Élve a Politikai Bizottság 1981. évi határoza­tával, a körzeti pártszervezet közvetlen irányítására lakó­telepi pártvezetőségeket ho­zott létre. E pártvezetőségek alapvető feladata az, hogy a körzeti pártszervezeteket operatívan segítsék, bátorít­sák nyitottságra a körzeteket, arra, hogy megismerjék a la­kosság politikai hangulatát, gondjaikat. Az idősekről szólván kije­lentette: r— Nyugdíjastársa­im megbíztak, hogy mond­jam el: miközben helyesnek tartjuk, hogy elsőbbséget kap az alacsony nyugdíjak vá­sárlóértékének védelme, ugyanakkor kérjük, hogy az anyagi erőforrások bővülésé­vel összhangban a nyugdíjak reálértékének megőrzése fo­kozatosan .kerüljön napirend­re. A másik kérésünk az, hogy csökkenjen a régi és az új nyugdíjak közti nagy kü­lönbség. Örömmel veszem tu­domásul, hogy nyugdíjastár­saim kérése már a beszámo­lóban és a határozati javas­latban is szerepel. GEREZDES JÁNOS, a Mosonmagyaróvári Timföld­gyár igazgatója, Győr-Sop- ron megye küldötte felszóla­lásában a beszámolónak ah­hoz a megállapításához kap­csolódott, amely szerint nem kielégítő a műszaki fejlesz­tés. Ügy vélekedett, hogy e helyzet hatását különösen az exportorientált vállalatok ér­zik meg. Nem sikerült csök­kenteni a technológiai lema­radást, az úgynevezett tech­nológiai rés nem lett kisebb. — A munkamegosztásból adódóan természetes, hogy vannak, akiknek a szabályo­zók kidolgozása és azok be­tartásának ellenőrzése a fel­adata, ugyanakkor vannak, akik a végrehajtásban dol­goznak — hangsúlyozta. — Ez utóbbi munka haté­konyságának vizsgálata már kialakult, de a fejlődést be­folyásoló szabályozóelemek hatékonyságvizsgálata még nem kielégítő. Ezért öröm­mel olvastam a beszámoló­ban: fordulatot keli elérni a műszaki fejlődés szerepének, jelentőségének társadalmi megítélésében. Ez legyen mind a végrehajtásban, mind a szabályozók megalkotásá­ban résztvevők közös köte­lessége. üdvözletek Óbuda Ts.z műszerésze, Pest megye küldötte megállapítot­ta: a számadás az elmúlt időszak munkájáról nem könnyű feladat, hiszén vol­tak, vannak és a jövőben is lesznek gondjaink, amelye­ket egy adott időszakban mindig a legnehezebbnek ér­zünk. Ilyen gond az, hogy a munkájukat egyébként be­csülettel végző fiatalok nem keresik, nem igénylik és egyre kevésbé vállalják a közéleti tevékenységet és a pártmunkával járó feladato­kat. A továbbiakban a fel­szólaló arról szólt, mennyire tudatos és mennyire megala­pozott a pártélet egyik alap­kérdése, a párttaggá nevelés az alapszervezetekben. Saját tagfelvételének történetét idézve elmondta: ajánlója egy idős szakmunkás volt, aki mindig szakított időt ar­ra, hogy a fiatalokkal fog­lalkozzék. Érdemes is volt rá figyelni, mert szavaiban nagy élettapasztalat, mély ember- ismeret fogalmazódott meg. Az Óbuda Tsz-ben ma is fel­készítik a párttagságra az arra alkalmasnak vélt fiata­lokat. A továbbiakban aláhúzta: már a munkába lépés előtti időszakban nagyobb figyel­met kellene fordítani a fiata­lok tudatának formálására. SIKULA GYÖRGY, a Haj- dú-Bihar megyei Pártbizott­ság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte az ideológiai nevelőmunka legfontosabb feladatairól szólt. Párttagsá­gunk szemléletében és gon­dolkodásában a jövőben t.u- datosabban és folyamatosan szükséges biztosítani a sza­vak és a tettek egységét — mondotta. Az a tapasztalat, hogy a különböző testületek általában megfelelő határo­zatot hoznak, ezzel azonban sokszor ki is merül az erő­feszítés, nincs elég energia e határozatok megvalósítására, a közvélemény tudatos for­málására, a hatékony elle­nőrzésre. Az utóbbi időben az ta­pasztalható, hogy a társada­lom elfogadott „hivatalos” értékrendje nem mindig esik egybe a közvéleményével. A munka és a tudás helyett az életvitel objektív forrásai, a tárgyi javak foglalják el az első helyet, nagyon sokszor felfokozott, kielégíthete+len igények alapján. A művelt, becsülettel dolgozó ember helyett az ügyeskedő kerül ily módon az élre. A műve­lődés, a szórakozás, a pihe­nés formái háttérbe szorul­nak és üresedik, fakul maga az ember, távolodván attól a teljességtől, ami a szocia­lizmus alapvető célja. Az értékekről szólva hang­súlyozta : Lényeges társadalmi kér­désnek tartjuk a becsülete­sen végzett munka eredmé­nyének, a megszerzett tudós mennyiségének és minőségé­nek nagyobb megbecsülését, és a társadalmi értékrend ilyen alapú reális helyreál­lítását a közvélemény min­den szintjén. JUSCSÁK GYÖRGY, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nógrád megye küldötte úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt év munkájának értékelését, az irányelvek vi­táját magas fokú aktivitás., a korábbi időszakhoz képest kritikusabb hangvétel jelle­mezte. Egyes kérdésekben érzékelhető véleménykü­lönbségek is kialakultak, de abban mindenütt egyetértés volt, hogy a megoldást a párt csaknem három évtizedes, kiegyensúlyozott, elvi politi­kájának következetes folyta­tása jelenti. Pártunk politi­kai gyakorlata azt bizonyí­totta, hogy ha gondosan és pontosan számba vettük munkánk eredményeit, de hibáit is. ha reálisan mérle­geltük helyzetünket, lehető­ségeinket. akkor a megöl - dást is megtaláltuk — hang­súlyozta. OSZTAFI BÉLA csoport- vezető, az Ózdi Kohászati Üzemek küldötte elmondta, hogy vállalata gazdálkodását a XII. kongresszus óta jelen­tős változások befolyásolták: az acél világpiaci ára fokoza­tosan csökkent. az alap­anyag- és energiaárak nőt­tek. E)z a tendencia csökken­tette a vállalat jövedelemte­CZINEGE GYULÁNÉ, a karcagi Zádor úti Ál­talános Iskola igazga­tója, Szolnok megye küldötte az oktatás fej­lesztésének társadalmi vitá­járól szólva megállapította: nem volt mindig termékeny ez az eszmecsere, nem min­dig segítette az iskola ügyét. Az új tantervek módszertani szemléletváltást és pedagó­giai megújulást igényelnek. Az általános iskolában a de­mográfiai hullámot követő­en ismét emelkedett a képe­sítés nélküli nevelők száma. Egyszerre nőtt az igény a gyerekekkel való törődésre, es csökkent a szülők erre fordítható ideje. Az iskolák pedig nem képesek átvállal­ni a hagyományosan csalá­di funkciókat. A nevelőtestületek jó lég­körének kialakításáról el­mondta: több év tapasztala­ta bizonyítja, hogy ennek megteremtésében és fenntar­tásában elsődleges helyet fog­remtő képességét, saját erő­ből kevesebb pénz jutott fej­lesztésére. — A bérfejlesztési lehető­ségeink is mérséklődtek — mondotta. A vállalat dolgozói közül sokan úgy próbálták meg­őrizni életszínvonalukat, hogy kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségek­ben kiegészítő jövedelmet biztosítottak maguknak. Ez hasznos a vállalatnak. Az igazi haszon azonban az vol­na, ha a vgmk-ik munkaszer­vezése, munkatempója, ered­ményessége visszahatna a termelésre, fő munkaidőben ií úgy dolgoznának az embe­rek, és a keresetük is ehhez igazodna. lal el a lelkiismeretes mun­ka. Még mindig nem eléggé ivódott be a köztudatba, hogy a pedagógusmunka alapvető színtere a tanóra. Az értékrendet ennek meg­felelően kell alakítani. Na­gyobb becsületet kell adni a lelkiismeretesen, szorgal­masan, de esetleg csendeseb­ben dolgozó pedagógusok­nak. Veszélyes dolog az is­kolában. ha a fogalmak mö­gött nincs konkrét tartalom, mert ez könnyen pótcselek­vések elindítójává válhat, amely elsősorban látványos Ikülisőségekben, harsány,' de nem mindig tartalmas pro­dukciókban nyilvánul meg. A társadalmi fejlődés egyre határozottabban állítja elő­térbe az iskolai nevelőmun­kában a szocialista szemé­lyiség vonásaiban gazdag pedagógust. Az iskolai inno­vációs folyamatokban, a komplex iskolakísérletekben pedig különleges jelentősé­gük van az alkotó pedagó­gusoknak. Karcagi példát említve hangoztatta a felszólaló: a Szülői értekezleteken, kom­munista szülői aktívákon, a szülők akadémiáján olyan konkrét nevelési célokat je­lölnek meg, amelyek meg­valósítása folyamatos együtt­működést igényel a csalá­dokkal. A jó pedagóguskö­zösség kialakításában azon­ban vannak nehezítő ténye­zők is. Ilyen például az, hogy a pedagógusok között viszonylag sok a fiatal nő, s ha igénybe veszik a gyest, Irelatív pedagógusihiány ke­letkezik. Vannak iskolák, A pártkongresszus tiszteletére Kommunista műszakok vállalatoknál, üzemekben Az MSZMP XIII. kong­resszusa és hazánk felszaba- . dulásának 40. évfordulója tiszteletére szombaton or­szágszerte kommunista mű­szakot tartottak a vállalatok­nál, üzemeknél. Jó visszhangra talált a jászberényi Aprítógépgyár dolgozóinak körében a fel­hívás, amely a szombati kommunista műszakon való részvételre szólította fel a gyári kollektíva tagjait. Hatszáznegyvenen töltötték munkával a szombatot, csak­nem másfélmilliós értéket termeltek. A műszak bérét — száz-százhúszezer forintot — a vállalat nyugdíjasainak segítésére, illetve gyermekin­tézmények támogátásáva ajánlja fel a kollektíva. A vállalat kollektívája — mint megtudtuk — igyekszik behozni a januári, februári mostoha időjárás miatti le­maradást. A Szovjetunióba az idén is a hagyományos gépeket, csőegyengetőket és úgynevezett pilgerállványo- kat szállítanak Jászberény­ből, és megkezdődött a leg­nagyobb idei tőkés export- szerződés teljesítése is: már­ciusban mintegy 70 tonna al­katrészt küld a vállalat az N3ZK-beli Mannesmann- Demag-Sack cégnek. Kongresszusi műszakot tartottak szombaton a Szol­nok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói is. 'A hét végi pihenőnapon négyszázan álltak munkába. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat több munkahelyén a kemény tél okozta lemaradás behozásán tevékenykedtek. Szolnokon többek között a nyugdíjasok házának és a Centrum-sarok új, impozáns épületének ki­vitelezésén dolgoztak. Az ország legnagyobb me­zőgazdasági gépipari vállala- lata a Szolnoki Mezőgép tíz gyárának négyezer munkása is kongresszusi műszakot tartott. A műszakban tízmil­lió forint értékben kaszáló­gépeket, szalmaszecskázó be­rendezéseket, komplett rend­felszedőket, rendkezelő gép­egységeket, továbbá silózó adaptereket, rotációs kaszá­kat, szalmabálázó gépeket állítottak elő. Az ünnepi mű­szak munkabérét nemes cé­lokra, a nagycsaládosok, a gyermekintézmények támo­gatására és a lakásfejlesztési alapra ajánlották fel. A negyedéves terv határ­idő előtti teljesítését segíti a Magyar Hajó és Darugyár ti­szafüredi gyáregysége dolgo­zói szombati kommunista műszakja. A XIII. pártkong­resszus tiszteletére több mint hétszázan vállalták a hét végi társadalmi munkát. Az érte kapott bért a tisza­fürediek is a nyugdíjasok tá­mogatására fordítják. A Gan2 Villamossági Mű­vek szolnoki gyárában az üzem 27 szocialista kollektí­vájának idei, első felhívásá­ra a szombati kommunista műszakban négyszáznyolc­van dolgozó a teljes létszám, 94 százaléka vett részt. A fizikai dolgozók exportra gyártott transzformátorok­hoz, villanymotorokhoz ké­szítettek alkatrészeket, és a paksi atomerőmű 4. blokkjá­hoz rendelt nyolcadik turbó­generátoron dolgoztak. Sep­rűt, lapátot, ecsetet fogtak a műszakiak is, ők a gyár környékét és a vállalati óvo­da udvarát tették rendbe. A pártkongresszus tiszteletére szervezett ötórás műszak alatt keresett bérük egy ré­szét a VIT számlájára fize­tik be, a többivel pedig a kislakásépítési alapot gyara­pítják. Egyhetes kongresszusi mű­szak kezdődött a megkésett tavasz okozta háromhetes le­maradás pótlására a tízezer hektáron gazdálkodó mező- héki Táncsics Tsz-ben. A szo­cialista brigádvezetők kez­deményezésére ; talajművelő, vető brigádok láttak munká­hoz és a gépjavító műhe­lyekben is ügyeletet tartot­tak. Március 15. és április 15. klözött Kongresszus,! hónap címmel szerveztek akciót a Műszerkészítő Ipari Szövet­kezet kisújszállási üzemegy­ségében. Az üzem dolgozói a i akciók keretében az első ne­gyedévi exportkötelezettsé­gek megfelelő minőségű és határidőre történő teljesíté­sét, balesetmentes munkát, valamint egy olyan kommu­nista műszak megszervezését vállalták, amelynek bevételé­ből a VIT-alapot támogatják. Felszólalt megyénk küldötte ahol a sok túlóra és a he­lyettesítések már-már ve­szélyeztetik a minőségi mun­kát, lehetetlenné teszik a minden órára való gondos felkészülést — mondotta befejezésül. SZABÓ GYULA, a Láng Gépgyár Állami-díjas mű­vezetője, Budapest küldötte a kitűzött célok, az elért eredmények és az életszínvo­nal összefüggéseiről szólott. A legnagyobb mulasztást akkor követtük el, amikor a télok mellett ugyanolyan erősen nem hangsúlyoztuk, hogy a magasabb életszín­vonalnak magasabb ára van, * és ennek eléréséért jobb munkát kell végeznünk. Nem azt -mondom, hogy keveset dolgozunk. Dolgozunk, fá­radozunk mi éppen eleget, csak nem elég átgondoltan, ésszerűen — mondotta. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy az elmúlt év­tizedben állandó vitatéma volt a keresetek kiegészíté­sének igénye. Utalt arra: a létrejött kisvállalkozások, vgmk-k nagy vitákat válta­nak ki. Hangsúlyozta: létre­hozásuk érdeke volt a vál­lalatnak és az egyénnek egyaránt. A tapasztalatok összessé­gében kedvezőek. Hozzátet­te: hosszabb távon azonban elengedhetetlen, hogy a fő- munkaidőben végzett becsü­letes, jó munkát is tisztessé­gesen megfizessük. FODORNÉ BIRGÉS KA­TALIN, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára Békés megye küldötte elsősorban a válla­lati önállóság, az érdekegyez­tetés, a munka- és a lakó­helyi demokrácia probléma­körével és az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti magatar­tással foglalkozott. Hangoz­tatta : A munkahelyi demokrácia kibontakoztatását nem lehet csak központi határozatok­kal, jogszabályokkal tovább erősíteni. De azzal sem, ha „agyonértekezik” az ügyeket. * * * ' Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának első mun­kanapja — amelyen Németh Károly, Kardos Erpőné és Varga Gyula elnökölt — vé­get ért. A tanácskozás ked­den a Központi Bizottság be­számolója és a Központi El­lenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészí­tések feletti vitával folyta­tódik. ..Auróra" vers­es prózamondó verseny Megyei döntő Szolnokon Szolnokon* a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ban vasárnap délelőtt ren­dezték meg az „Auróra” or­szágos vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét. A döntőn tíz versenyző mérte össze tudását, adott ízelítőt a felszabad ulás utáni magyar és szovjet irodalomból. A legjobban Kovács Tílmea jászfényszarui, Barna Sán­dor karcagi és Németh Zsolt Attila kunszentmártoni vers­mondó szerepelt. Pontszáma­ik alapján reményibe lehet arra, hogy részt véhetnek az „Auróra” versenyzőinek nyári, dunaföldvári táborá­ban. illetve az azt követő te­levíziós döntőkön, amelyek­nek egyikét éppen Szolno­kon rögzítik a kamerák. Pályadijat nyertek Az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központja 1984. augusztusában Visszaemléke­zések címmel pályázatot hir­detett nyugdíjasoknak. A pá­lyamunkákban munkáséletük emlékeit, az elmúlt négy év­tized eseményeit írták le a pályázók. A harminc pályázó közül tizenegyen nem csak emlék­lapot, pénzjutalmat is kap­tak. Az első helyre dr. Borók Imre kisújszállási és Szöllősi Mihály szolnoki nyugdíjasok páyázatát értékelték. Három pályázó második díjat kapott, hatan harmadik helyezéstér­tek el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom