Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
TANÁCSKOZOTT A MEGYE# PÁRTÉRTEKEZLET 5 ÁDÁMI MIHÁLY a Mezőgép Vállalat törökszentmiklósi gyárának villanyszerelő csoportvezetője Életszínvonal, a nagyüzemi munkásság helyzete Bemutatkozással kezdte felszólalását Ádámi Mi- Ihály. Elmondta, hogy Törökszent- miíklós és a Mezőgép helyi gyárának kommunistái nevében szól, s pártalapszer- vezeti titkár a munkahelyén. A gyár dolgozói eddig sikerrel teljesítették kongresszusi vállalásaikat, valamennyit időarányosan, és a felkészülés jegyében dolgoznak tovább a felszabadulás 40. évfordulója, és a XIII. párt- kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyben. Felszólalását így folytatta: Az írásos beszámoló úgy érzem, reálisan értékeld a fejlődést. Mindezt nehéz gazdasági körülmények között sikerült megvalósítani. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a nehéz külső és belső gazdasági helyzetben korántsem köny- nyű a pártszervezetek feladatait teljesíteni. Ez volt a vélemény a törökszentmiklósi kommunisták beszélgetésein, amikor az irányelvekről vitatkoztak. A gazdaságban jelentkező nehézségek nem kerülik el az alapszervezeteket sem. Nem egyszerű egy-égy rendezvényt megtartani, s különösen a fiatalabb korosztály hivatkozik gyakran arra, hogy házat épít, lakást tataroz vagy éppen munkát vállal szabad idejében. A pártcsoportok és a pártcsoportbizalmiak sok erőfeszítéssel igyekeznek szervezni, irányítani a pártmunkát, el kell azonban azt is mondani, hogy talán az alapszervezeti vezetőségtől is több segítséget kaphatnának feladataik megvalósításához. Az irányelvek vitájáról elmondta azt is, hogy az eredmények reális értékelése mellett a legtöbben az életszínvonal, az életkörülmények szinten tartásához fűztek véleményt. Többen megfogalmazták azt is, hogy az életszínvonal szinten tartása általánosságban és ösz- szességében igaz, de a társadalomnak több olyan rétege van, amelyik visszaesést érez. Ennek egyik következménye, hogy erősödött a túlmunka, a szabadidőben végzett tevékenység iránti érdeklődés. Végezetül javasolta, hogy átfogó vizsgálatot folytassanak a kövei jövőben a nagyüzemi munkásság helyzetéről, élet- és munka- körülményeiről. — Arról ugyanis nem mondhatunk le, hogy a nagyüzemi munkások a becsük» tesen ledolgozott nyolcórás munkaidő béréből különböző pótlások segítségével tudjanak megfelelő jövedelmet biztosítani családjuknak. GORJANC IGNÁC a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója Problémáink megoldását segítő viták Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a XIII. kongresszus irányelveinek széles körű társadalmi vitája minden bizonnyal hozzájárul a párt legmagasabb fórumán születő határozatokban megfogalmazandó feladatok további pontosításához, finomításához. De alkalmas aura is, hogy a társadalmi tudat és a közvélemény alakítását a szükséges irányban befolyásolja. — Nálunk az emberek — mondta a vezérigazgató — sokszor többet, magasabb életszínvonalat igényelnek, mint amit gazdasági fejlettségünk lehetővé tesz, vagy éppen amit maguk is hajlandók ezért tenni. A realitások megkövetelik, hogy néhány körülményt mindenképpen figyelembe vegyünk a gazdasággal szemben kialakított értékítéletnél. Ha az 1968-as gazdaságirányítási reform előkészületi idejét is számoljuk, éppen húsz esztendeje dolgozunk a permanens reform és szabályozó- változások között, miközben időnként felerősödnek a viták, hol az elméletet, hol a gyakorlatot illetően. Fontos, hogy e viták ott és akkor hangozzanak el, ahol és amikor a probléma felmerül. Mindennek ellenkezője alkalmas viszont a bizonytalanság érzetének keltésére, a felelősségvállalás alóli kibúvásra. A Hűtőgépgyár vezérigazgatója ezután a nagyüzem gazdálkodásának utóbbi néhány esztendejéről beszélt. Szólt arról, hogy a gyár gazdálkodását, fejlesztési lehetőségeit jelentősen befolyásolta az exportbővítő beruházásokra felvett hitelek visszafizetése, valamint az, hogy a szabályozók hatása miatt nagyarányú munkaerő-elvándorlással kellett számolniuk. Mintegy nyolcszáz fizikai dolgozó ment el a gyárból három esztendő leforgása alatt, mert a vállalat nem tudta bérezésben a környező gazdálkodó szervezetekkel felvenni a versenyt. Az elmúlt év viszont igen sikeres volt a Hűtőgépgyár életében: a termelési érték 17,5 százalékkal, a nyereség 45 százalékkal növekedett. Mindebben jelentős hatása van az 1983-as és ’84-es szervezési módosításoknak. Ügynevezett piacorientált irányítási rendszert, valamint önelszámoló gyáregységeket hoztak létre — például a kereskedelmi igazgató irányítása alá tartozik a termelés —, és nem féltek a fiatal szakemberek vezetői beosztásba állításától. Végezetül arról beszélt a Hűtőgépgyár vezérigazgatója, hogy a Gazdasági Bizottság határozata nyomán a nagyvállalat teljesítette a belföldi piacra szóló szállítási kötelezettségeit. HEGYI ISTVÁNNÉ a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára A fiatalok feladatokat kérnek — Megyénk ifjúsága nagyra becsüli az elmúlt öt esztendő eredményeit. Megelégedéssel tölti el, hogy pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatalok helyzetére, sajátos gondjaik megoldására —■ hangsúlyozta Hegyi Istvánná. — Elismeri a társadalom eddigi erőfeszítéseit, ugyanakkor úgy látja, továbbra is munkálkodni kell, hogy maradéktalanul megvalósuljon például a telBÉKÉSI FERENCNÉ a kisújszállási'Kunsági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet szabásza Az anyák nélkülözhetetlen szerepe a családban jesítmények sízerinti bérezés, könnyebbé váljanak a pályakezdés évei, csökkenjenek a lakáshoz jutás esélykülönbségei, a családalapítás gondjai. Természetesen ennek érdekében a fiatalok is dolgozni, tenni akarnak — folytatta a KISZ megyei bizottságának első titkára —, hisz tudják, hogy személyes boldogulásuk záloga elsősorban a társadalom gazdasági, kulturális fejlődése, s a jövőt a mai követelmények maradéktalan teljesítésével lehet és keli megalapozni. Az ifjúság nem tekint laözömfoösen napjaink bonyolult társadalmi folyamataira. Értékeli az elmúlt 40 esztendő küzdelmeit, de talán éppen ezért reagál kritikusan, érzékenyen napjaink társadalmi ellentmondásaira — mondotta. Kérdéseire választ kell adni, ehhez szükség van a KISZ politikai nevelő- • munkájának erősítésére. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok helyes orientálására, elkötelezettségük erősítésére. A KISZ igyekszik az ifjúság legszélesebb rétegeit mozgósítani, de az is igaz, hogy még . nem „jutott el” mindenkihez. A bejáró, az — A megye mezőgazdasága teljesítette feladatait, általában elmondhatjuk, hogy a mező- gazdaság a népgazdaság sikerágazata. Negyven évvel ezelőtt erről álmodtunk. Sajnos már egyre csökkenő számban vannak közöttünk a földosztók, a termelőszövetkezetek alapítói, kezdte hozzászólását Csontos Imre, majd így folytatta; — Mégis, most komoly gondokat jelez számunkra, hogy olyan elvonások és terhek nehezednek a mezőgazdaságra, amelyek miatt nem tudunk zavartalanul örülni a tegnap és a ma eredményeinek. Sajnos, szigorúbbak lettek a közgazdasági viszonyok, más rendező elvek érvényesülnek. Ezzel összefüggésben szeretném ráirányítani a figyelmet a kutatás és a termelés kapcsolatára. A beszámolóban is hangsúlyt kap a föld termékenységének javítása, hiszen ez az élelmiszertermelés egyik sarkalatos problémája és nagy tartaléka is. Ha reálisan értékeljük természeti erőforrásainkat, arra a megállapításra jutunk, hogy legnagyobb természeti kincsünk a termőföld. Nagyon meg kell becsülnünk. ingázó, a több műszakban dolgozó fiatalok, sajátos, nehéz helyzetükből adódóan, a szükségesnél kisebb mértékben kapcsolódtak be az ifjúsági szervezet munkájába. A KISZ fontos feladatának tekinti, hogy fokozottan törődjön gondjaikkal. Az ifjúsági szervezet, haladó hagyományaira építve, megújulásra mindig készen igyekszik végezni tevékenységét. S tapasztalata az, hogy ha a fiatalokat konkrét feladatokkal bízzák meg, sajátjuknak érzik azokat, cselekvőén vesznek részt megoldásukban. Szükséges — s talán soha nem volt ennyire fontos — a nemzedékek összefogása, a közös munka, közös céljaink elérése érdekében. A fiatalok feladatokat kérnek, és készek a cselekvésre — fejezte be felszólalását a megyei KISZ- bizottság első titkára. Ezután, a megyei pártértekezlet kedves színfoltjaként úttörők és kisdobosok köszöntötték a küldötteket. A szolnoki Mátyás király úti Általános Iskola pajtásai, a Tisza Antal úttörőház dobosainak kíséretével, énekszóval vonultak be a terembe. Majd vidám, zenés, irodalmi műsoruk közben átnyújtották azt az albumot is, amelyben a megye 123 úttörőcsapatának tetteit örökítették meg hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, a megyei pártértekezlet tiszteletére. A továbbiakban arról számolt be Csontos Imre, hogy a karcagi kutatóintézetiben a komplex melioráció és a javított talajok szakszerű hasznosítására milyen kutatásokat folytatnak. — A mezőgazdasági nagyüzemek sajnos, nem tudják maradéktalanul felhasználni a kutatási eredményeket: a fogadóképesség nem növekedett az elmúlt években.' Ez összefüggésbe hozható az állami dotáció megszűnésével, az üzemek beszűkült fejlesztési lehetőségeivel. Napjainkban az alaptevékenység eredményéből nem lehet bővített újratermelésre gondolni — fogalmazzák meg az üzemek. De ismerünk a megyében több olyan gazdaságot, ahol kimagaslóak a termelési eredmények, mégis csak 5—6 százalékos nyereséget tudnak elérni. Ez a helyzet eleve meghatározza a fejlesztés irányát. Sajnos, egyelőre meg kell értenünk azt az üzemi szemléletet, amely közgazda- sági megfontolásokra építve azt az ágazatot fejleszti elsősorban, amelyikben a befektetés a legnagyobb jövedelmet eredményezi. A kutatási eredmények átadása érdekében keresnünk kell azokat az új módszereket, amelyek megoldáshoz vezetnek — mondotta Csontos Imre tudományos kutató. A megye politikai, gazdasági és társadalmi életében az utóbbi öt évben végbement változásokat sokrétűen és reálisan tükröző beszá- imioílónak a nőpolitikával kapcsolatos megállapításaihoz csatlakozott a Kunszöv szabásznőjének hozzászólása: — A beszámolóban többféle összefüggésben is szerepelt — mondotta —, hogy a gazdasági és társadalmi _fel- a da tok eredményes megoldásának tevékeny részesei voltak a nők is. A helyzetük könnyítése érdekéiben hozott határozatok jó részét, elsősorban gazdasági oldalról, sikerült megvalósítani. Megoldódott például a nők tömeges foglalkoztatása, ami nagyban elősegítette, hogy a dolgozó asszonyok, lányok, munkájukkal, képességeikkel a közösség boldogulását segítve, teljes értékű embereknek tarthassák magukat. Ugyanakkor napjaink bonyolult életfeltételei közepette sem szabad, hogy csökkenjen az anyák szerepe a család összetartáséiban, a felnövekvő nemzedék egészséges testi és szellemi nevelésében. Ezek a társadalmi szempontból is lényeges feladaA felszólaló a szénhidrogén-bányászat fejlesztésének a ma legidőszerűbb (kérdéseit tárta a megyei párténtekez- let küldöttei elé. — Az V. ötéves tervben földgáztenvnelési tervünket 2,8 milliárd köbméterrel, vagyis 9 százalékkal teljesítettük túl, az eredeti VI. ötéves tervet 1,8 milliárd köbméterrel, vagyis 7 százalékkal. Az 1982-től megemelt VI. ötéves tervünket is túl fogjuk teljesíteni várhatóan 0,6 milliárd köbméterrel. E teljesítések feltételeit még 1979 és 1980 között meg tudtuk teremteni, amikor szinte mimben eszköz a szémhidro- gén-báinyászat rendelkezésére állt. A VI. ötéves tervben viszont a szükségesnél 17 tok — fejtette 3d a hozzászóló — újfajta szükségleteket támasztanak a nők foglalkoztatásában. A családi jövedelem növelésén fáradozó apák és férjek kénytelenek egyre több időt családjuktól távol tölteni, ezért a családok nőtagjainak több, rugalmasabb, részmunkaidőben akár otthon is végezhető munkalehetőségre lenne szükségük. — Szövetkezetünkben — sorolta Békési Ferencné a Kunszöv jó példáit — bevált formája a nők otthoni foglalkoztatásának a bedolgozói rendszer, ötvennyolc településen — és nemcsak a megye határai között —, csaknem félezer nőnek biztosítunk otthoni kereső elfoglaltságot. A bedolgozók egyhanmada 30 éven aluli, és több mint 30 százalékuk szakmunkás. Sajnos, a szakképzett munkásnők arányának gyorsabb ütemű növelését gátolja a tanfolyamok létszámának és a jelentkezők életkorának kötöttsége. A párttagság körében is ütemesebben növelhető lenne a fiatal, fizikai munkakörben dolgozó nők aránya, ha a párt építésben számolnának a korábbi, a tanintézetben, az ifjúsági szervezetben kifejtett mozgalmi tevékenységükkel, és közéleti aktivitásuk, a gazdasági munkában való részvételük alapján ítélnék meg politikai érettségüket is. százalékkal kevesebb célcsoportos és 26 százalékkal kevesebb saját fejlesztési alap állt rendelkezésünkre. Ezért elfogytak a ’70-es években megteremtett tartalékok. Ilyen előzmények után 1984 végén és 1985 első két hónapjában korlátozni kellett az energiafelhasználást. Pedig az NKFV 1985 elején, felügyeleti szerveinek kezdeményezésére, a tervezett mennyiségnél 10 százalékkal több földgázt termelt. De ez sem volt elég. Mi a teendő? — tette fel a kérdést Szurmai Tibor, majd a lehetséges megoldásokat így összegezte: — Szigorú energiatakarékossági intézkedéseket kell bevezetni, véleményem szerint a Lakossággal is éreztetni kell, kritikus helyzetekben, az energiiahiámyt. A legfontosabb azonban az, hogy több pénzt áldozzunk a hazai szén- és szénhidrogén-termelésre, mert a Szovjetunióból jövő gázvezetékek a maximálishoz közeli kihasználtsággal üzemelnek. Űjabb rendszereket kiépíteni pedig csak hét év alatt lehetséges. A külgazdasági egyensúly megőrzése érdekében bevezetett importmér- séklő intézkedéseket sean szabadna „egyenlŐ6di-elven” alkalmazni. Endrőd, Üllés és Sankadkeresztúr térségében lévő mezőinkből például már 1984 októbere óta napi 3,3 millió köbméter gázt termelhetnénk, ha megkaptuk volna — a csupán 130 ezer dollárba kerülő — importált biztonsági és szabályozó műszereket. Kérem a megyei pártértekezlettől, hogy továbbítsa egészen a kongresszusig az MSZMP Szolnok városi bizottsága állásfoglalásának következő mondatát: „Javasoljuk, hogy a gazdasági élet alapját képező energiaipar és annak fejlesztési irányai jelentőségének megfelelően kerüljenek be a kongresszusi határozatba.” (Folytatás a 6. oldalon) A szolnoki küldöttek egy csoportja CSONTOS IMRE a DATE karcagi kutatóintézetének tudományos kutatója Nehézségek a kutatás és a termelés kapcsolatában SZURMAI TIBOR a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgató-helyettese Takarékosság az energiával
