Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1985. MÁRCIUS 23.

KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEINK

Fiatalos nyíltsággal, őszinteséggel politizál

Fórizs Károly tíz éve a törökszentmiklósi Tisza táj

Termelőszövetkezet dolgozója, technikus és tmk- csoportvezető. Ebben a gép- míűlyeben harminc villany- szerelő, lakatos, vízvezetékszerelő javítja a közös gazdaság épületgépészeti berendezéseit, elektromos gépeit, felszereléseit. Azt mondják róla: embersége, szakmai /megbízhatósága, politikai kiállása, magánélete különösebb cikcakkok, kitérők nélküli egyenes vonallal jellemezhető legtalálóbban. Nemcsak a műhelyben, másoktól követel, jó minőségű, becsületes munkát, önmagával szemben is igényes: legyen szó szakmai kérdésről, vagy közéleti feladatról.

— Korábban az ifjúsági mozgalomban tevékenykedtem, négy éve vagyok párttag. Miután sohasem húzódoztam a feladatoktól, hamarosan alapszervezeti szervezőtitkári teendőkkel bíztak meg, majd a mostani választásokkor kilenctagú üzemi pártvezetőség tagja lettem. Akad néhány feladatom: a négy közül az egyik alapszervezet patrónusa vagyok, reszortfeladatként pedig mint huszonéves, ifjúsági felelősként is dolgozom.

Fórizs Károly azt is elmondta, hogy a termelőszövetkezet kommunistái alaposan megvitatták az elmúlt öt év változásait, a kongresszusi irányelveket. Meghallgatták a pártonikívüliek véleményét is. A legnagyobb viták az életszínvonal alakulásának a megítélésekor voltak.

— Kommunistáink egyetértettek az irányelvekkel, támogatták pártunk, kormányunk külpolitikai törekvéseit. Ugyanakkor hangsúlyozták: érzik, hogy az élet- színvonal megőrzése nem mindenkinél sikerült. Az ismétlődő áremelések főleg a nyugdíjasokat, a tizen-, huszonéves pályakezdőket érintették érzékenyen. A fiatalok — a kereseti lehetőségekhez viszonyítva — szó szerint csillagászatinak nevezték a -lakásárakat, amelyek égy átlagembernek hovatovább megfizethetetlenek. Örömmel vették a munka minőség szerinti bérezését, a havi 5—600 forintos kereset- különbségek kialakításával elkezdődött differenciálást.

Többen keményen bírálták a házpnk táját is, mivel a társadalmi tulajdon, a szövetkezeti vagyon védelme terén van még javítanivaló.

A termelőszövetkezeti, városi pártértekezletek óta eltelt néhány hét. Fórizs Károly, amióta tudja, hogy kongresszusi küldöttnek javasolták, kettőzött szorgalommal készül. Vallja: nagy megtiszteltetés, egy ilyen fontos eseményen részt venni, éppen ezért nem utazik elképzelés nélkül, üres dosz- sziéval erre a jelentős számvetésre.

— Több téma is foglalkoztat, amelyek közül egyet- kettőt mindenképpen felvetnék, ha szót kapnék. Először azt boncolgatnám: vajon mik az okai annak, hogy a világszínvonalú mezőgazdaságunk sokszor ma is a kereskedelem, az ipar kiszolgáltatottja? A másik: hogyan alakultak, változtak környékünkön a mezőgazda- sági dolgozók élet- és munkakörülményei? Magyarán mondva, mit is jelent ma. 1985-ben téesz-tagnak lenni?

Ezekre a témákra külön- külön is felkészülök. Ha nem kapok szót, akkor sem keseredem el, hiszen lesz még időm mindezekről szót ejteni.

Így igaz, hiszen az ifjú termelőszövetkezeti technikus mindössze 29 éves.

D. SZ. M.

Hz örökség kötelez

Nem sajnálja már, hogy nem lehetett továbbra is oktató. Az elmúlt évek helyébe újak léptek, új mun-, kával, új lendülettel. A jászberényi Vasipari Vállalatot 1977 végén beolvasztották az Aprítógépgyárba. Tizenöt évig volt tanulóoktató, de az Aprítóban nem kapott ilyen állást, így ’78 elején a Jászsági Állami Gazdaságban ketten megalakították a lakatosrészleget.

Rövid kerülővel jutott a vasasokhoz, akkor ami még felkapott szakma volt. Négy egész öttizedes eredménnyel, felvételivel került a 606-os Szakmunkásképző Intézetbe. Matematikából, történelemből és magyarból kellett a szintet elérni akkoriban, hogy valaki vasas lehessen.

Ahogy felszabadult, hamarosan a pad másik oldalára állt, tanította a még jó ideig bőséges utánpótlást. A fiatalok között nehezebb volt a szakmai tekintély elismertetése, ugyanakkor a közös nyelv miatt könnyebb volt versenyeket, vetélkedőket szervezni, társadalmi munkára mozgósítani.

Fokozatosan halmozták el társadalmi megbízatásokkal, amiket szívesen vállalt. A mozgalmi munkát nem a munkahelyen tanulta, otthonról, a szülői háztól hozta magával az elkötelezettséget — 19-es kommunista is volt a családban. Az örökséget szerényen, de méltón

vitte tovább. A három-négyféle funkció betöltése mellett szaporodtak a kitüntetései. Szakmailag is szerette volna képezni magát, fel is vették a gépipari technikumba, de a tanulást és főleg a fárasztó bejárást Szolnokra, nem sikerült összeegyeztetni munkahelyi elfoglaltságaival.

A jó közösséget az összevonás megszüntette, de azóta régi vasiparisokkal bővült a lakatosrészleg. Ma a hat munkatársból öten már korábban is együtt dolgoztak Pártvezetőségi taggá, majd a központ alapszervezetének titkárává választották ’80-ban. Üjabb pártiskola, eskütétel a Munkásőrségben és Kiváló dolgozó kitüntetés következett

Szűrös Ferenc Tibor 41 éves, nőtlen, alacsony termetű, kevés beszédű ember, a szomszédos községből jár dolgozni Herényibe. A volt méntelep istállójából átalakított műhely öltözőjében beszélgettünk A sörpalac- kozó üzem felújítás miatt leállt, a gépébe befogva megmunkálásra vár egy munkadarab. A munkatársak egyre sűrűbben nyitogat- nak be, meg kellene tárgyalni a további teendőket. Rövidre fogom hát a beszélgetést Jászberény egyik kongresszusi küldöttével.

— Jákóhalmán lakom, oda való minden ősöm. ismerem a falut, ismernek engem is. A ’75-ben alakult horgászegyesületnek az alapítás óta elnöke vagyok, a bélyeg- gyűjtés mellett a horgászat a szenvedélyem. Aki nem csinálja, üres időtöltésnek tartja órákig nézni az úszót. Nekem pihenés, kikapcsolódás, olyankor nincs más, csak a hal. Másnap pedig jöhet a munka, a gmk jöhetnek a társadalmi feladatok.

Eddig 4 fórumon hallgattam végig a kongresszusi irányelvek vitáját: az alapszervezetemnél, az összevont taggyűlésen, a városi és a megyei pártértekezleten. Az észrevételek egyre tágabb körből érkeztek Én csak egyet említek közülük: a településfejlesztésben, a város és a falu közötti különbség enyhítésében nagyon időszerű már az az elv, hogy a pénzt ott használják fel, ahol megtermelik

L. P.

Oroszlány

Rekanstrukció a hőerőműben

Magyar tojások Kavaitba

A napokban útnak indul Kuvaitba az első kamion, amely tojást szállít hazánkból a távoli országba, s ezt további 89 követi még. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat egymillió nyolcszázezer dollár értékű szerződést írt alá kuvaiti partnerével — tojás szállítására. A magyar vállalat francia, brazil, amerikai és szaúd-aráhiai kereskedőket megelőzve nyerte el a rendelést.

Megkezdték a 220 megawatt kapacitású oroszlányi hőerőmű felújítását. A több mint 3 milliárd forint beruházást igénylő nagyszabású munka idején az évi 1,4—1,8 milliárd kilowattóra villamos energiát termelő erőmű 4 blokkja közül három folyamatosan működik, s ígv zavartalanul ellátja a magyar—osztrák energiacsere

egyezményből ráháruló feladatot is.

Az 1989-ben befejeződő felújítás során az alapokig lebontják a csaknem 40 méter magas kazánmonstrumokat. A rekonstrukció során különösen nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre. A rekonstrukció után az oroszlányi erőmű teljesítménye 40 megawattal emelkedik.

GÁLA GÚLÁVAL

A szakirodalom szakirodalma. Kissé bugyután hangzik, de így van. Mármint az, hogy a tudomány népszerűsítésének is ma már hatalmas szakirodalma van. Arthur Koestler, egyébként magyar származású angol profesz- szor, a génkutatások ürügyén, egy egész sor fejezetben szól egvik művében arról,hogy micsoda hibákat követhet el tudománytalanságával az ismeretek népszerűsítője, s ezzel ellentétben milyen magasztos a missziója, amelyben közelebb viszi a sejtelmes ismeretlent, a talán szakmájában elmélyült, más kérdésekben viszont laikus olvasójához.

Nem csekély a felelősség, való igaz, ha egy tudományos műhelyről beszélünk, amely mondjuk éppen a megyeszékhelyen működik, szinte fizikailag is beékelve az eredményeit felhasználó üzemek közé. A Tiszamenti Vegyiművek műszaki fejlesztési és kutatási osztályán Szarvas Pál osztályvezetővel nyitott ablak mellett nem tudunk szót váltani, mert „dolgozik a dózer, megjött a foszfát”. Rögtön beszélgetésünk elején Szarvas Pál leszögezi, a fejlesztés abszolút nem egy részleg feladata. Az egész vállalaté. A kutatók dolga azt keresni, amit a TVM érdekei kívánnak s a fejlesztés képtelen nélkülözni az üzemi tapasztalatokat. S egy másik dolog: a TVM- gyártmányok fejlesztői sosem nulláról indulnak. Ami any- nyit tesz, hogy a termék kidolgozásánál hasznosítják a korábbi TVM-produktumok kialakításának tapasztalatait, gyártmányokra specializálódott szakembereik vannak.

S most néhány tudománytalan mondat egy termékről, a kutatók boszorkánykonyhájáról, s arról, hogy egy vállalat dollárért „műpiszkot” vásárol. S végül: minden rosszban, még a „mosószer mizériában” is van valami jó.

Kovács Miklósné vegyész- mérnökkel a Tomi Gála mosóporról beszélgetünk a fejlesztők laboratóriumában, miközben az asztalon úgynevezett műpiszkos ruhadarabok hevernek előttünk. (Miért éppen a Gáláról? Tavaly decemberben került az üzletek pultjaira a vadonatúj termék, s születésének előzményeit végigkísérve képet kaphatunk arról, hogy világ- rahozatalának részesei

együttműködésükkel valóra váltották az imént emlegetett, „nem egy csoport, maga a vállalat fejleszt” elvet.) A kérdésre: minek az import kosz? — Kovács Miklósné válaszol:

— Ezekkel a segédanyagokkal megbízható vizsgálati eredményeket kapunk arról, mit tud a kísérleti termék. A világon a nagy mosószer- gyártó cégek, ilyen műpiszkos anyagokat tisztítanak ki vizsgálandó termékeikkel. A mosás után különböző műszerekkel mérjük mi is a hatást. és hasonlítjuk össze azt termékeinkkel, más receptú- rákkal, vagy külföldi mosóporokkal. A műpiszkos anyagokat egy svájci cégtől vásároljuk ezek tejjel, vérrel, tussal, vörös borral vannak impregnálva, nemzetközileg szabványosított anyagok. A tisztításnál a labcrmosógé- pekben lejátszódó folyamat csak közelít a háztartási készülékben zajlóhoz, éppen azért, hogy a vizsgálat jól mérhető és jól értékelhető legyen. Segítségével igen sokféle mérést tudunk elvégezni.

A labormosógép, a vegyszerek tömkelegé, a Zeiss spektrofootméter — amit nemrégiben kapott a labor — — a leukométerek — amelyek egyébként a fehérséget mérik — az analitikai műszerek serege különleges, már-már elvarázsolt világ érzetét kelti. Pedig itt erről szó sincsen. (Arról nem is beszélve, hogy a mindezek fölötti álmélkodás, könnyen Arthur Koestler ellenfelei közé sodor bennünket, mert ugyanis, mint mondja: a tudománytalan ködösítés egv- ben a tudomány iránt érzett bizonytalanság szellemét engedi ki a palackból.)

Kovács Miklósné szavai, úgymond igen földközelítek arról, hogy a tetemes meny- nyiségű szakirodalom feldolgozása, a szaklapok, a prospektusok állandó megfigyelése, a konkurrencia „mozdulatainak” elemzése a kutatók nyilvánvaló dolga. Mint ahogyan természetes dolog az is, hogy idegen nyelveken minimum olvasnak, s ^részesei rendszeres továbbképzéseknek. Hogyan is mondta Szarvas Pál? „Itt nincs fantáziálás. Adatok, ismeretek kellenek, s ezek ■birtokában olyan eLnberek', akik képesek megtalálni új összefüggéseket”.

Mielőtt azonban arról szólnánk, miként született a Gála, a kereskedőé a szó, a „fogantatás” előzményeiről. Zala Jenő osztályvezető:

— Mindenki előtt ismeretesek azok a hónapok, amikor a mosószerek — a Tomi is — eltűntek a boltok polcairól. Abban az időben, az ellátási gondok enyhítésére, különböző „csatornákon” import mosóporok kerültek az üzletekbe, nem is olcsón.

Ez volt a rossz. S a jó:

— Kiderült — folytatja Zala Jenő, — hogy igény van különlegesen jobb minőségű, mégha magasabb árú akkor is, mosóporokra. Az volt a célunk, hogy ilyen különleges értékekkel bíró mosópor receptúráját dolgoztuk ki,

Hozzáteszi az osztályvezető, hogy közben növekedett is a TVM-ben a mosószerüzem teljesítménye, igaz többet vásároltunk ezekből a termékekből mi fogyasztók is, hiszen ’83-ról ’84-re 30

százalékos volt a gyártás felfuttatása, ami normál esetben csupán 3—5 százaléknyi szokott lenni.

De térjünk vissza a fejlesztéshez a kutatáshoz, a Gála esetében az építéshez. Igen, így mondják, felépítik a mosószert, általában 13—15 féle anyából. Ezek arányainak megtalálása úgy. hogy közben mindig a gazdaságosság lebeg a gyártó szeme előtt, tehát a helyes arányok meglelése hozza meg a kívánt eredményt. Kovács Miklósné:

— Receptúrákat készítünk, azokat kipróbáljuk, mint említettem laboratóriumi körülmények között. A szükséges anyagok beszerzésénél versenyeztetjük a partnereket, ajánlatokat kérünk, s keressük a módját annak is, miiként helyettesíthetjük az importot hazai vagy szocialista relációból származó anyagokkal.

Kis kitérő: éppen a fejlesztési ténykedésnek volt eredménye azoknak az adalékanyagoknak a „beállítása”, melynek alkalmazása évente tizenöttel szaporítja a TVM nyereségrubrikájába elkönyvelhető milliókat. S még egv „mellékvágány” Ko- vácsnéval miután megtárgyaltuk a szakirodalom begyűjtésének, a segédanyagok értékelésének, a kutatómun- !ka módozatainak fázisait, Watton Kettős spirál című könyvéről beszélgetünk, a DNS molekulák szerkezetének felfedezéséről, ennek

kapcsán arról, hogy az abban leírtakhoz hasonlóan a TVM kutatóinak laborjában előfordul-e a versenyfutás az idővel, vannak-e kudarcok, sikerek? A választ a műszerek szomszédságában kapom meg, ahol Kovácsné egy másik termék, sárga színű pigment minátit mutatja: „Látja, sajnos ez sem, azután ez sem sikerült”. Szerencse, a 3—4 rossz mellett van tucatnyi jó is.

Nagyiványi György, a mosószerűzem vezetője keményebben fogalmaz. Mondja, igenis vannak küszködések. próbálkozások, és vannak viták is a fejlesztők és az üzemeik között. Kompomisz- szumokat is kötnek. De hozzáteszi, mindezt csupán annak érdekében, hogy a legjobb gyártmány jöjjön ki, az optimális, hiszen ebben benne foglaltatik az is, hogy a legjobban gyártható termék kerül a dobozokba.

— A félüzemi kísérletek, amelyekbe mi is bekapcsolódunk, éppen azt szolgálják, hogy a gyárthatóság szempontjából is vizsgázzék a termek. Ha szükséges, módosítjuk a receptúrát ennek érdekében.

Megtudom, hogy a mosószerminőség-ellenőrzésnél már ugyanazokkal a gépekkel próbálják ki. a receptúrákat. amelyekkel a háziasz- szonyok dolgoznak. Nagyiványi György mondja:

— Nem elég a napi munkát elvégezni. A fizetésben benne van az is, hogy aktívan részt veszünk a fejlesztésekben. Ez csapatmunka, ezt nem lehet másként csinálni. Mondok egy példát: Az egész mosószerüzem egy 'éven belül mikroprocesszoros irányítás alá kerül. Ennek 80 százaléka TVM-mun- ka. összeállt a csoport, villanyszerelő, gépész, műszerész és a többiek, s pontról pontra végignézték mit kell tenni egészen addig, hogy egy szelep ilyen és ilyen előzmények után nyisson. Dolgoztak, átalakították ötször a tervet, már azt hitték kész, amikor az elektronika kivitelezője azt mondta, „gyerekek ez itt nem stimmel”. Újabb átdolgozás, újabb erőfeszítés. Mondhatnánk azt, csinálják meg, és tanítsák meg a gombokat nyomni, mi meg majd termelünk. Csakhogy így nem mennénk semmire.

Nagyiványi György gondolatai ahhoz a nyilvánvaló felismeréséhez vezetnek, hogy fejlesztő és gyártó munkás, mérnök és technikus egymásra utalt, ki-ki hozzájárulhat vagy éppen elvehet a gyár sikeréből. S hogy mindez nem ostoba lelkendezés, nem moralizálás az ilyesfajta együttműködés felett, arra biztosítékul szolgálhatnak a fejlesztés, a kutatás hátterében levő forintok. Szarvas Pál mondja:

— Számillióra rúg az erre fordítható összeg ’85-ben. Négy-öt éve lényegesen könnyebben lehetett a kutatásokra fordítható pénzt előteremteni. Azt akarjuk, hogy az innovációs lánc, amennyiben lehetséges, ne szakadjon meg a fejlesztésre fordítható anyagiak szűkössége miatt. A fejlesztéseket rangsorolajuk, a vállaltat mindenkori érdekeinek megfelelően. S ha, netán máshol gazdaságosabb a kutatás vagy meghaladja a mi lehetőségeinket, akkor bevonunk külső erőket.

Átnézem jegyzeteimet. Mi mindenről nem esett szó még a gyártmány fejlesztése kapcsán. Rengeteg lesz ami kimarad: a nagyközönség választotta ki az illatot a BNV-n ... Üzemi pályázaton dőlt el a név — Gála ... — megannyi gondot okozott egy bizonyos adalékanyag, amely lehetővé teszi, hogy alacsony hőmérsékleten is kitűnően mosson... a sikeres fejlesztések után ’84-től megvalósítóinak vastagabb a borítékja... a Metefém Szövetkezet Gála öblítőt is gyárt. .. S akkor a Tomi Gála szuper tulajdonságairól, energiatakarékos, három hőmérsékleten mos, stb., stb.. nem is beszéltünk.

Eszembe jut. a TVM-ből visszatérve kollégám kérdi: Miről írsz? A Gáláról, vetem oda. Talán gúláról, nem? viccelődik. Lapozom jegyzeteimet: piackutatás, fejlesztés, receptúrák. félüzem, gyártás, reklám, pótmegrendelések ... Talán neki van igaza.

Hajnal József