Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 23. KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEINK Fiatalos nyíltsággal, őszinteséggel politizál Fórizs Károly tíz éve a tö­rökszentmiklósi Tisza táj Termelőszövetkezet dolgozó­ja, technikus és tmk- csoportvezető. Ebben a gép- míűlyeben harminc villany- szerelő, lakatos, vízvezeték­szerelő javítja a közös gaz­daság épületgépészeti beren­dezéseit, elektromos gépeit, felszereléseit. Azt mondják róla: embersége, szakmai /megbízhatósága, politikai ki­állása, magánélete különö­sebb cikcakkok, kitérők nél­küli egyenes vonallal jelle­mezhető legtalálóbban. Nem­csak a műhelyben, másoktól követel, jó minőségű, becsü­letes munkát, önmagával szemben is igényes: legyen szó szakmai kérdésről, vagy közéleti feladatról. — Korábban az ifjúsági mozgalomban tevékenyked­tem, négy éve vagyok párt­tag. Miután sohasem húzó­doztam a feladatoktól, ha­marosan alapszervezeti szer­vezőtitkári teendőkkel bíz­tak meg, majd a mostani vá­lasztásokkor kilenctagú üze­mi pártvezetőség tagja let­tem. Akad néhány felada­tom: a négy közül az egyik alapszervezet patrónusa va­gyok, reszortfeladatként pe­dig mint huszonéves, ifjúsá­gi felelősként is dolgozom. Fórizs Károly azt is el­mondta, hogy a termelőszö­vetkezet kommunistái ala­posan megvitatták az elmúlt öt év változásait, a kong­resszusi irányelveket. Meg­hallgatták a pártonikívüliek véleményét is. A legnagyobb viták az életszínvonal ala­kulásának a megítélésekor voltak. — Kommunistáink egyet­értettek az irányelvekkel, támogatták pártunk, kormá­nyunk külpolitikai törekvé­seit. Ugyanakkor hangsú­lyozták: érzik, hogy az élet- színvonal megőrzése nem mindenkinél sikerült. Az is­métlődő áremelések főleg a nyugdíjasokat, a tizen-, hu­szonéves pályakezdőket érin­tették érzékenyen. A fiata­lok — a kereseti lehetőségek­hez viszonyítva — szó sze­rint csillagászatinak nevez­ték a -lakásárakat, amelyek égy átlagembernek hovato­vább megfizethetetlenek. Örömmel vették a munka minőség szerinti bérezését, a havi 5—600 forintos kereset- különbségek kialakításával elkezdődött differenciálást. Többen keményen bírálták a házpnk táját is, mivel a társadalmi tulajdon, a szö­vetkezeti vagyon védelme te­rén van még javítanivaló. A termelőszövetkezeti, vá­rosi pártértekezletek óta el­telt néhány hét. Fórizs Ká­roly, amióta tudja, hogy kongresszusi küldöttnek ja­vasolták, kettőzött szorga­lommal készül. Vallja: nagy megtiszteltetés, egy ilyen fontos eseményen részt ven­ni, éppen ezért nem utazik elképzelés nélkül, üres dosz- sziéval erre a jelentős szám­vetésre. — Több téma is foglalkoz­tat, amelyek közül egyet- kettőt mindenképpen felvet­nék, ha szót kapnék. Először azt boncolgatnám: vajon mik az okai annak, hogy a világszínvonalú mezőgazda­ságunk sokszor ma is a ke­reskedelem, az ipar kiszol­gáltatottja? A másik: ho­gyan alakultak, változtak környékünkön a mezőgazda- sági dolgozók élet- és mun­kakörülményei? Magyarán mondva, mit is jelent ma. 1985-ben téesz-tagnak lenni? Ezekre a témákra külön- külön is felkészülök. Ha nem kapok szót, akkor sem ke­seredem el, hiszen lesz még időm mindezekről szót ejteni. Így igaz, hiszen az ifjú termelőszövetkezeti techni­kus mindössze 29 éves. D. SZ. M. Hz örökség kötelez Nem sajnálja már, hogy nem lehetett továbbra is oktató. Az elmúlt évek he­lyébe újak léptek, új mun-, kával, új lendülettel. A jász­berényi Vasipari Vállalatot 1977 végén beolvasztották az Aprítógépgyárba. Tizenöt évig volt tanulóoktató, de az Aprítóban nem kapott ilyen állást, így ’78 elején a Jász­sági Állami Gazdaságban ketten megalakították a la­katosrészleget. Rövid kerülővel jutott a vasasokhoz, akkor ami még felkapott szakma volt. Négy egész öttizedes eredménnyel, felvételivel került a 606-os Szakmunkásképző Intézetbe. Matematikából, történelem­ből és magyarból kellett a szintet elérni akkoriban, hogy valaki vasas lehessen. Ahogy felszabadult, ha­marosan a pad másik olda­lára állt, tanította a még jó ideig bőséges utánpótlást. A fiatalok között nehezebb volt a szakmai tekintély el­ismertetése, ugyanakkor a közös nyelv miatt könnyebb volt versenyeket, vetélke­dőket szervezni, társadalmi munkára mozgósítani. Fokozatosan halmozták el társadalmi megbízatásokkal, amiket szívesen vállalt. A mozgalmi munkát nem a munkahelyen tanulta, ott­honról, a szülői háztól hozta magával az elkötelezettsé­get — 19-es kommunista is volt a családban. Az örök­séget szerényen, de méltón vitte tovább. A három-négy­féle funkció betöltése mel­lett szaporodtak a kitünteté­sei. Szakmailag is szerette volna képezni magát, fel is vették a gépipari techni­kumba, de a tanulást és fő­leg a fárasztó bejárást Szol­nokra, nem sikerült össze­egyeztetni munkahelyi el­foglaltságaival. A jó közösséget az össze­vonás megszüntette, de az­óta régi vasiparisokkal bő­vült a lakatosrészleg. Ma a hat munkatársból öten már korábban is együtt dolgoz­tak Pártvezetőségi taggá, majd a központ alapszerve­zetének titkárává választot­ták ’80-ban. Üjabb pártisko­la, eskütétel a Munkásőrség­ben és Kiváló dolgozó kitün­tetés következett Szűrös Ferenc Tibor 41 éves, nőtlen, alacsony ter­metű, kevés beszédű ember, a szomszédos községből jár dolgozni Herényibe. A volt méntelep istállójából átala­kított műhely öltözőjében beszélgettünk A sörpalac- kozó üzem felújítás miatt leállt, a gépébe befogva megmunkálásra vár egy munkadarab. A munkatár­sak egyre sűrűbben nyitogat- nak be, meg kellene tár­gyalni a további teendőket. Rövidre fogom hát a beszél­getést Jászberény egyik kongresszusi küldöttével. — Jákóhalmán lakom, oda való minden ősöm. ismerem a falut, ismernek engem is. A ’75-ben alakult horgász­egyesületnek az alapítás óta elnöke vagyok, a bélyeg- gyűjtés mellett a horgászat a szenvedélyem. Aki nem csi­nálja, üres időtöltésnek tart­ja órákig nézni az úszót. Nekem pihenés, kikapcsoló­dás, olyankor nincs más, csak a hal. Másnap pedig jö­het a munka, a gmk jöhet­nek a társadalmi feladatok. Eddig 4 fórumon hallgat­tam végig a kongresszusi irányelvek vitáját: az alap­szervezetemnél, az összevont taggyűlésen, a városi és a megyei pártértekezleten. Az észrevételek egyre tágabb körből érkeztek Én csak egyet említek közülük: a te­lepülésfejlesztésben, a vá­ros és a falu közötti különb­ség enyhítésében nagyon időszerű már az az elv, hogy a pénzt ott használják fel, ahol megtermelik L. P. Oroszlány Rekanstrukció a hőerőműben Magyar tojások Kavaitba A napokban útnak indul Kuvaitba az első kamion, amely tojást szállít hazánk­ból a távoli országba, s ezt további 89 követi még. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat egymillió nyolcszázezer dol­lár értékű szerződést írt alá kuvaiti partnerével — tojás szállítására. A magyar vál­lalat francia, brazil, ameri­kai és szaúd-aráhiai keres­kedőket megelőzve nyerte el a rendelést. Megkezdték a 220 mega­watt kapacitású oroszlányi hőerőmű felújítását. A több mint 3 milliárd forint beru­házást igénylő nagyszabású munka idején az évi 1,4—1,8 milliárd kilowattóra villa­mos energiát termelő erő­mű 4 blokkja közül három folyamatosan működik, s ígv zavartalanul ellátja a ma­gyar—osztrák energiacsere egyezményből ráháruló fel­adatot is. Az 1989-ben befejeződő felújítás során az alapokig lebontják a csaknem 40 mé­ter magas kazánmonstrumo­kat. A rekonstrukció során különösen nagy gondot for­dítanak a környezetvéde­lemre. A rekonstrukció után az oroszlányi erőmű teljesít­ménye 40 megawattal emel­kedik. GÁLA GÚLÁVAL A szakirodalom szakirodalma. Kissé bugyután hang­zik, de így van. Mármint az, hogy a tudomány népszerű­sítésének is ma már hatalmas szakirodalma van. Arthur Koestler, egyébként magyar származású angol profesz- szor, a génkutatások ürügyén, egy egész sor fejezetben szól egvik művében arról,hogy micsoda hibákat követ­het el tudománytalanságával az ismeretek népszerűsítő­je, s ezzel ellentétben milyen magasztos a missziója, amelyben közelebb viszi a sejtelmes ismeretlent, a talán szakmájában elmélyült, más kérdésekben viszont laikus olvasójához. Nem csekély a felelősség, való igaz, ha egy tudomá­nyos műhelyről beszélünk, amely mondjuk éppen a megyeszékhelyen működik, szinte fizikailag is beékelve az eredményeit felhasználó üzemek közé. A Tiszamenti Vegyiművek műszaki fejlesz­tési és kutatási osztályán Szarvas Pál osztályvezetővel nyitott ablak mellett nem tudunk szót váltani, mert „dolgozik a dózer, megjött a foszfát”. Rögtön beszélgeté­sünk elején Szarvas Pál le­szögezi, a fejlesztés abszolút nem egy részleg feladata. Az egész vállalaté. A kutatók dolga azt keresni, amit a TVM érdekei kívánnak s a fejlesztés képtelen nélkülöz­ni az üzemi tapasztalatokat. S egy másik dolog: a TVM- gyártmányok fejlesztői sosem nulláról indulnak. Ami any- nyit tesz, hogy a termék ki­dolgozásánál hasznosítják a korábbi TVM-produktumok kialakításának tapasztalatait, gyártmányokra specializáló­dott szakembereik vannak. S most néhány tudomány­talan mondat egy ter­mékről, a kutatók boszor­kánykonyhájáról, s arról, hogy egy vállalat dollárért „műpiszkot” vásárol. S vé­gül: minden rosszban, még a „mosószer mizériában” is van valami jó. Kovács Miklósné vegyész- mérnökkel a Tomi Gála mo­sóporról beszélgetünk a fej­lesztők laboratóriumában, miközben az asztalon úgyne­vezett műpiszkos ruhadara­bok hevernek előttünk. (Mi­ért éppen a Gáláról? Tavaly decemberben került az üzle­tek pultjaira a vadonatúj termék, s születésének előz­ményeit végigkísérve képet kaphatunk arról, hogy világ- rahozatalának részesei együttműködésükkel valóra váltották az imént emlege­tett, „nem egy csoport, ma­ga a vállalat fejleszt” elvet.) A kérdésre: minek az import kosz? — Kovács Miklósné válaszol: — Ezekkel a segédanya­gokkal megbízható vizsgálati eredményeket kapunk arról, mit tud a kísérleti termék. A világon a nagy mosószer- gyártó cégek, ilyen műpisz­kos anyagokat tisztítanak ki vizsgálandó termékeikkel. A mosás után különböző mű­szerekkel mérjük mi is a ha­tást. és hasonlítjuk össze azt termékeinkkel, más receptú- rákkal, vagy külföldi mosó­porokkal. A műpiszkos anya­gokat egy svájci cégtől vásá­roljuk ezek tejjel, vérrel, tussal, vörös borral vannak impregnálva, nemzetközileg szabványosított anyagok. A tisztításnál a labcrmosógé- pekben lejátszódó folyamat csak közelít a háztartási ké­szülékben zajlóhoz, éppen azért, hogy a vizsgálat jól mérhető és jól értékelhető legyen. Segítségével igen sok­féle mérést tudunk elvégezni. A labormosógép, a vegy­szerek tömkelegé, a Zeiss spektrofootméter — amit nemrégiben kapott a labor — — a leukométerek — ame­lyek egyébként a fehérséget mérik — az analitikai mű­szerek serege különleges, már-már elvarázsolt világ érzetét kelti. Pedig itt erről szó sincsen. (Arról nem is beszélve, hogy a mindezek fölötti álmélkodás, könnyen Arthur Koestler ellenfelei közé sodor bennünket, mert ugyanis, mint mondja: a tu­dománytalan ködösítés egv- ben a tudomány iránt érzett bizonytalanság szellemét en­gedi ki a palackból.) Kovács Miklósné szavai, úgymond igen földközelítek arról, hogy a tetemes meny- nyiségű szakirodalom feldol­gozása, a szaklapok, a pros­pektusok állandó megfigye­lése, a konkurrencia „moz­dulatainak” elemzése a ku­tatók nyilvánvaló dolga. Mint ahogyan természetes dolog az is, hogy idegen nyel­veken minimum olvasnak, s ^részesei rendszeres tovább­képzéseknek. Hogyan is mondta Szarvas Pál? „Itt nincs fantáziálás. Adatok, ismeretek kellenek, s ezek ■birtokában olyan eLnberek', akik képesek megtalálni új összefüggéseket”. Mielőtt azonban arról szól­nánk, miként született a Gála, a kereskedőé a szó, a „fogantatás” előzményeiről. Zala Jenő osztályvezető: — Mindenki előtt ismere­tesek azok a hónapok, ami­kor a mosószerek — a Tomi is — eltűntek a boltok pol­cairól. Abban az időben, az ellátási gondok enyhítésére, különböző „csatornákon” import mosóporok kerültek az üzletekbe, nem is olcsón. Ez volt a rossz. S a jó: — Kiderült — folytatja Zala Jenő, — hogy igény van különlegesen jobb mi­nőségű, mégha magasabb árú akkor is, mosóporokra. Az volt a célunk, hogy ilyen különleges értékekkel bíró mosópor receptúráját dol­goztuk ki, Hozzáteszi az osztályveze­tő, hogy közben növekedett is a TVM-ben a mosószer­üzem teljesítménye, igaz többet vásároltunk ezekből a termékekből mi fogyasztók is, hiszen ’83-ról ’84-re 30 százalékos volt a gyártás fel­futtatása, ami normál eset­ben csupán 3—5 százaléknyi szokott lenni. De térjünk vissza a fej­lesztéshez a kutatáshoz, a Gála esetében az építéshez. Igen, így mondják, felépítik a mosószert, általában 13—15 féle anyából. Ezek arányai­nak megtalálása úgy. hogy közben mindig a gazdaságos­ság lebeg a gyártó szeme előtt, tehát a helyes arányok meglelése hozza meg a kí­vánt eredményt. Kovács Miklósné: — Receptúrákat készítünk, azokat kipróbáljuk, mint em­lítettem laboratóriumi kö­rülmények között. A szüksé­ges anyagok beszerzésénél versenyeztetjük a partnere­ket, ajánlatokat kérünk, s keressük a módját annak is, miiként helyettesíthetjük az importot hazai vagy szocia­lista relációból származó anyagokkal. Kis kitérő: éppen a fej­lesztési ténykedésnek volt eredménye azoknak az ada­lékanyagoknak a „beállítá­sa”, melynek alkalmazása évente tizenöttel szaporítja a TVM nyereségrubrikájába elkönyvelhető milliókat. S még egv „mellékvágány” Ko- vácsnéval miután megtár­gyaltuk a szakirodalom be­gyűjtésének, a segédanyagok értékelésének, a kutatómun- !ka módozatainak fázisait, Watton Kettős spirál című könyvéről beszélgetünk, a DNS molekulák szerkezeté­nek felfedezéséről, ennek kapcsán arról, hogy az ab­ban leírtakhoz hasonlóan a TVM kutatóinak laborjában előfordul-e a versenyfutás az idővel, vannak-e kudarcok, sikerek? A választ a műsze­rek szomszédságában kapom meg, ahol Kovácsné egy má­sik termék, sárga színű pig­ment minátit mutatja: „Lát­ja, sajnos ez sem, azután ez sem sikerült”. Szerencse, a 3—4 rossz mellett van tu­catnyi jó is. Nagyiványi György, a mosószerűzem vezetője ke­ményebben fogalmaz. Mond­ja, igenis vannak küszködé­sek. próbálkozások, és vannak viták is a fejlesztők és az üzemeik között. Kompomisz- szumokat is kötnek. De hoz­záteszi, mindezt csupán an­nak érdekében, hogy a leg­jobb gyártmány jöjjön ki, az optimális, hiszen ebben ben­ne foglaltatik az is, hogy a legjobban gyártható termék kerül a dobozokba. — A félüzemi kísérletek, amelyekbe mi is bekapcso­lódunk, éppen azt szolgálják, hogy a gyárthatóság szem­pontjából is vizsgázzék a ter­mek. Ha szükséges, módosít­juk a receptúrát ennek ér­dekében. Megtudom, hogy a mosó­szerminőség-ellenőrzésnél már ugyanazokkal a gépek­kel próbálják ki. a receptú­rákat. amelyekkel a háziasz- szonyok dolgoznak. Nagy­iványi György mondja: — Nem elég a napi mun­kát elvégezni. A fizetésben benne van az is, hogy aktí­van részt veszünk a fejlesz­tésekben. Ez csapatmunka, ezt nem lehet másként csi­nálni. Mondok egy példát: Az egész mosószerüzem egy 'éven belül mikroprocesszo­ros irányítás alá kerül. En­nek 80 százaléka TVM-mun- ka. összeállt a csoport, vil­lanyszerelő, gépész, műsze­rész és a többiek, s pontról pontra végignézték mit kell tenni egészen addig, hogy egy szelep ilyen és ilyen előz­mények után nyisson. Dol­goztak, átalakították ötször a tervet, már azt hitték kész, amikor az elektronika kivi­telezője azt mondta, „gyere­kek ez itt nem stimmel”. Újabb átdolgozás, újabb erő­feszítés. Mondhatnánk azt, csinálják meg, és tanítsák meg a gombokat nyomni, mi meg majd termelünk. Csak­hogy így nem mennénk sem­mire. Nagyiványi György gondo­latai ahhoz a nyilvánvaló felismeréséhez vezetnek, hogy fejlesztő és gyártó munkás, mérnök és technikus egy­másra utalt, ki-ki hozzájá­rulhat vagy éppen elvehet a gyár sikeréből. S hogy mind­ez nem ostoba lelkendezés, nem moralizálás az ilyesfajta együttműködés felett, arra biztosítékul szolgálhatnak a fejlesztés, a kutatás hátteré­ben levő forintok. Szarvas Pál mondja: — Számillióra rúg az erre fordítható összeg ’85-ben. Négy-öt éve lényegesen könnyebben lehetett a kuta­tásokra fordítható pénzt elő­teremteni. Azt akarjuk, hogy az innovációs lánc, amennyi­ben lehetséges, ne szakadjon meg a fejlesztésre fordítha­tó anyagiak szűkössége miatt. A fejlesztéseket rangsorola­juk, a vállaltat mindenkori érdekeinek megfelelően. S ha, netán máshol gazdaságo­sabb a kutatás vagy megha­ladja a mi lehetőségeinket, akkor bevonunk külső erő­ket. Átnézem jegyzeteimet. Mi mindenről nem esett szó még a gyártmány fejlesztése kapcsán. Rengeteg lesz ami kimarad: a nagyközönség választotta ki az illatot a BNV-n ... Üzemi pályázaton dőlt el a név — Gála ... — megannyi gondot okozott egy bizonyos adalékanyag, amely lehetővé teszi, hogy alacsony hőmérsékleten is kitűnően mosson... a sikeres fejlesztések után ’84-től megvalósítóinak vastagabb a borítékja... a Metefém Szövetkezet Gála öblítőt is gyárt. .. S akkor a Tomi Gála szuper tulajdonságairól, energiatakarékos, három hőmér­sékleten mos, stb., stb.. nem is beszéltünk. Eszembe jut. a TVM-ből visszatérve kollégám kérdi: Miről írsz? A Gáláról, vetem oda. Talán gúláról, nem? viccelődik. Lapozom jegyzeteimet: piackutatás, fejlesz­tés, receptúrák. félüzem, gyártás, reklám, pótmegrende­lések ... Talán neki van igaza. Hajnal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom