Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. MÁRCIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az országban és a megyében Megalakultak a választási elnökségek Közszemlére teszik a választópolgárok névjegyzékét A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a választójo­gi törvény alapján megbízta dr. Borics Gyulát, az Igaz­ságügyi Minisztérium állam­titkárát, Budai László esz­tergályost, dr. Budzsáklia Mátyást, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága közigazga­tási és adminisztratív osztá­lyának helyettes vezetőjét, Fekete Károlyné minőségel­lenőrt, dr. István Lajost, a Hazafias Népfront Vasi me­gyei bizottságának elnökét, Jassó Mihályt, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kárát, dr. Köpf Lászlónét, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárát, dr. Molnár Bé­lát, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát, dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, Seva- racz Mátét, a bácsalmási Petőfi Tsz elnökét. Sólyom Ferencet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rát, hogy legyenek az Orszá­gos Választási Elnökség tag­jai. A megbízást a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megerősítette. Az Or­szágos Választási Elnökség tagjai Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke előtt teg­nap az Országházban letet­ték az esküt. Az Országos Választási El­nökség, megtartotta alakuló ülését, és tagjai sorából el­nöknek dr. Papp Lajos ál­lamtitkárt. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, elnökhelyettesnek dr. Köpf Lászlónét, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, tit­kárnak dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát válasz­totta meg. A Hazafias Népfront ille­tékes bizottságainak megbí­zása alapján a fővárosi, a megyei, a városi, a fővárosi kerületi és a községi válasz­tási elnökségek tagjait is e tisztségükben az illetékes tanácsok végrehajtó bizott­ságai megerősítették. Ezt kö­vetően a választási elnöksé­gek tagjai az illetékes taná­csok elnökei előtt letették az esküt. A választási elnökségek feladata, hogy működési te­rületükön ellenőrizzék a vá­lasztás törvényességét, szük­ség esetén intézkedjenek a törvényes rend helyreállítá­sára, közreműködjenek a vá­lasztások megszervezésében. Az Országos Választási El­nökség dönt a képviselője­löltek elfogadásáról és nyil­vánosságra hozza döntését. Elbírálja az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási el­nökségnek a képviselőválasz­tás során végzett tevékeny­ségével kapcsolatos esetle­ges! kifogást. Közzéteszi a választás or­szágos eredményét, és szük­séges esetben pótválasztást tűz ki az országgyűlést vá­lasztókerületben. Beszámol az országgyűlésnek a vá­lasztás országos lefolyásáról. Két héttel ezelőtt, március 9-én jelent meg a közlemény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásáról. Közismertté vált, hogy a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1985. június 8-ra tűzte ki a választás napját. Tegnap délelőtt a népfornt javaslata alapján Szolnok megyében megalakult a me­gyei választási elnökség. El­nöke Tóth János nyugdíjas, titkára: Papp Sándorné dr., a megyei tanács vb szer­vezési és jogi osztályá­nak vezetője, tagjai: Ke­nyeres Mátyásné, a Rákó­czi Termelőszövetkezet nö­vényházi munkása, László János, a MÁV Járműjavító Üzemének lakatosa és Tóth Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkár­helyettese. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának megbízá­sa alapján a megyei válasz­tási elnökség tagjait e tiszt­ségükben a megyei tanács végrehajtó bizottsága meg­erősítette. Ezt követően le­tették az esküt Mohácsi Ot­tó. a megyei tanács elnöke előtt. Az elnökség kialakította munkaprogramját és meg­kezdte működését. Székhe­lye a megyei tanács székhá­za, első emelet 101-es szoba. A megyei választási elnök­ség elsődleges és legfonto­sabb feladata, biztosítani a választási előkészületek és a .választás lebonyolításának törvényességét. Szerepet vál­lal továbbá abban is, hogy közreműködjék az ország- gyűlési képviselőjelöltek megismertetésében. A megyei választási elnökség joga a választási eredmények meg­állapítása. Feladatai közé tartozik továbbá a helyi vá­lasztási elnökségek kifogásolt döntéseinek elbírálása. A megyei választási el­nökséggel egyidőben alakul­tak meg a helyi választási elnökségek 53 helyen a me­gyében. Ezek a választási szervek ott jöttek létre, ahol önálló tanács működik. Ezekben a napokban állít­ja össze minden helyi tanács végrehajtó bizottsága, az ál­lami népességnyilvántartás számítógépes adatai alapján, a választók névjegyzékét. A nyilvántartásba felveszik azokat a magyar állampolgá­rokat, akik 1967. június 9-e előtt születtek, vagy házas­ságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A választók nyilvántartásban nem szere­pelhet az, aki elmebeteg, akit a bíróság eltiltott a köz­ügyektől, aki szabadságvesz­tés büntetését tölti vagy szigorított őrizetben van. A választók nyilvántartá­sát a tanácsok hivatali he­lyiségében április 5-től 12-ig közszemlére teszik. Ezzel egyidőben mindenki névre szóló értesítést kap. aki a (nyilvántartásban szerepel. Ha bárkinek, bármilyen ész­revétele van a nyilvántar­tással kapcsolatban a helyi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárához fordulhat. Várják azoknak a választás­ra jogosultaknak a jelentke­zését is, akik esetleg a gépi feldolgozás hibája, vagy egyéb: 'adminisztrációs ;J té-k védés miatt a nyilvántartás­ból kimaradtak, vagy értesí­tést nem kaptak. Az előzetes információ szerint a számítógépes ada­tok alapján a megye lakos­ságának 74 százaléka válasz­tójogosult. Ki tudást vet, bőven arat Gödöllő szellemi bolygója Együttműködés az egyetem és az Élmszolg között A hetvenes évek végének felkapott vitatémája volt, hogy a tudományos eredmények lassan, számtalan áttéte­len át realizálódnak a gyakorlatban. Az Élmszolg és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem együttműködése arra szolgál példával, hogy az elmélet és a gyakorlat körül­tekintő szervezéssel és némi jószándékkal közelíthető egymáshoz. E példa talán arra az általánosításra is báto­ríthat, hogy az innováció folyamata társadalmi méretek­ben is felgyorsult. Tavaly októberben alakult meg szolnoki székhellyel az Élelmiszergazdasági Műsza­ki Szolgáltató Kutató Fej­lesztési Innovációs Közös Vállalat, közismertebb nevén az Émszolg, amely az ország több vezető mezőgazdasági kutató intézetét — így az Ag­rárgazdasági Kutatóintézetet, a MÉM Műszaki Intézetét, az Agroinformot — és hat me­zőgazdasági nagyüzemet fog össze. — Feladatunk a mezőgaz­dasági kutatáshoz, fejlesztés­hez és az innovációhoz kap­csolódó munkák segítése — mondta el Varga Zsigmond, a közös vállalat igazgatóhe­lyettese. — A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemmel aláírtunk egy együttműkö­dési megállapodást, amely öt évre szól. Ebben a felek kötelezettséget vállalnak többek között arra, hogy a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés hatékonyságának ífokozása, a tudományos eredmények gyakorlati alkal­mazásának meggyorsítása ér­dekében együttműködnek. Az Élmszolg a jövőben, közép­távú és éves terveinek ösz- szeállításakor az egyetem elő­zetes véleményét, javaslatát kéri. A gödöllőiek a kísérleti programokat is véleménye­zik, a tapasztalataikat átad­ják, értékelik, elemzik. A kutatás, fejlesztés eredmé­nyeként létrejött szellemi termékeket közösnek tekint­jük, elterjesztésükben és hasznosításukban — kölcsö­nös érdekeltségi alapon — együttműködünk. A megállapodás aláírását követően kértem Gödöllőn rövid beszélgetésre Bíró Fe­rencet, az egyetem rektorát: — Miért és mennyire tart­ja fontosnak ezt a megálla­podást? — A most aláírt együtt­működés csak formális keret, hiszen a konkrét feladato­kat az éves együttműködési tervekben rögzítjük. Mi mégis örülünk, hogy a szer­ződéskötésre sor került, mi­vel kutatási eredményeink hasznosítása segíti a gyakor­lati munkát, ráadásul az új kapcsolat révén az egyetem jobban érzékeli a mezőgaz­daság mindennapi gondjait. A tudomány legfőképpen ak­kor válik hasznára a népgaz­daságnak, ha olyan kutatá­sokba kezd, amelyek a gya­korlati élet legégetőbb gond­jaira keresik a választ. Az oktatás színvonala és a hall­gatók nevelése szempontjá­ból sem közömbös azonban az együttműködés, mivel az eredményeket az egyetemis- fák már itt megismerhetik, s a munkahelyekre kikerülve azok elterjesztésében úttörő szerepet vállalhatnak. Per­sze, az „önös érdekek” is ■közrejátszottak az egyetem döntésében. Mire gondolok? A megállapodásban benne van, hogy az eredmények­ből közösen részesülünk, az így nyert forintokat újabb kutatásokra fordíthatjuk. — Már közhely, hogy min­den tudományos eredmény annyit ér, amennyit a gya­korlatban megvalósítanak belőle. Így — gondolom — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem se nélkülözheti a mezőgazdasági nagyüzemek­kel való kapcsolatot. — így igaz. Nálunk már több évtizedes hagyomány,1 hogy a legkülönfélébb terü­leteken együttműködünk a vállalatokkal, termelőszövet­kezetekkel!.; intézményekkel. Jelenleg 250 termelőszövet­kezettel állunk kapcsolatban, közöttük vannak Szolnok megyeiek is. A jászkiséri ter­melőszövetkezetben gépkí­sérleteket folytatunk, s a szolnoki Mezőgéppel is ál­landó munkakapcsolatunk van. De ez. az Émszolggal kötött megállapodás az első, amely nemcsak egy-egy rész­területtel foglalkozik, hanem átfogja az egész mezőgazda- sági termelést. N. T. „Katonaváros” a BNV-n Látványos díszszemlére készülnek Felsorakoznak az ejtőernyősök A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöksége és a díszszemle rendező pa­rancsnoksága sajtótájékoz­tatót tartott tegnap a Ma­gyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. Nárai István vezérőrnagy miniszterhelyet­tes, a jubileumi díszszemle rendező parancsnoka tájé­koztatta az újságírókat az április 4-én Budapesten 10 órakor kezdődő díszszemlé­ről. Többek között arról szólt, hogy a díszszemle ki­fejezésre juttatja azt, hogy hazánk fegyveres erői az utóbbi években eredménye­sen tevékenykedett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt honvédelmi politikájának megvalósításában. Bemutat­ja a katonákat, a határőrö­ket, a munkásőröket, fegy­veres erőink tagjait, akik bármikor készek és képesek teljesíteni nemzeti és inter­nacionalista kötelezettségei­ket, elkötelezett tagjai szo­cialista társadalmunknak, és kiképzettségük, fegyelme­zettségük alapján biztos ke­zelői a nagyértékű harci, technikai eszközöknek. Meg­említette, hogy a díszszem­lén ezeréves történelmünk dicső korszakainak zászlajai is részt vesznek. Részlete­sen ismertette a felvonulás rendjét, a különböző fegy­vernemek régebbi és új ha­ditechnikai eszközeit, ami­ből kitűnt, hogy igen látvá­nyos lesz a jubileumi dísz­szemle. Láthatóvá teszi, hogy az utóbbi öt esztendőben néphadseregünk felszerelt­sége, technikai ellátottsága és fegyverzete a kor színvo­nalának megfelelően fejlő­dött. A sajtótájékoztató után az újságírók megtekintették a felkészülés különböző moz­zanatait. A történelmi zász­lókat vivő katonák egyik parancsnokában köszönthet­tük Bede László ezredest, a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskola parancsnoká­nak helyettesét, aki már 30 évvel ezelőtt is kísérte • a díszszemlén a történelmi lo­bogókat. Egyébként a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola hallgatói díszzászló­aljjal képviseltetik magukat az impozáns rendezvényen. Felkerestük a Budapesti Nemzetközi Vásár .,A” pavi­lonjában berendezett kato­navárost is. A hatalmas csarnokban külön- .utcák” által határolt, zárt körleteket alakítottak ki. Még klubhe­lyiségeket is rendeztek be. Bennünket az ejtőernyősök láttak vendégül. Fegyelme­zettségük, vonulásuk impo­záns, minden bizonnyal lát­ványos színfoltja lesz a dísz­szemlének. Amint azt Fricz Sándor alezredestől megtud­tuk, a díszelgésre Budapest­re érkezett katonák nemcsak gyakorlatozással töltik nap­jaikat, hanem részt veszne'A különböző sport- és kulturá­lis rendezvényeken. Az ejtő­ernyősök idejéből még arra is futja, hogy kommunista műszakon vegyenek részt a kelenföldi textilművekben. A főváros egyéb területein gyakorló alakulatokat is megszemlélve bízvást írhat­ja a tudósító, hogy ezt a díszszemlét azoknak is érde­mes megtekinteni, akiket nem különösebben érdekel­nek a katonai látványossá­gok. S. B. — N. ZS. Tsz-üdülő Baráti társaságok tanácskozása Tegnap befejeződött a külföldön működő magyar baráti társaságok . vezetői­nek háromnapos budapesti tanácskozása. A Nemzetközi Kulturális Intézet szervezte találkozón a 14 országból ér­kezett vendégek hazánk po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életével ismerkedtek és véleményt cseréltek a tár­saságok tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok­ról. A találkozón Köpeczi Béla művelődési miniszter, Nagy János külügy,miniszté­riumi államtitkár, Fekete Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Huszár Tibor akadémikus és Nádor György, az NKI főigazga­tója tartott előadást. Több mint háromezer ven­déget fogadtak az elmúlt esztendőben, s az idén is legalább ennyit várnak a hajdúsági közös gazdaságok két évtizeddel ezelőtt felé­pített debreceni nagyerdei A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács tegnap Békéscsabán tartott ülésén a ikéirék pár utak építésével ■kapcsolatos tapasztalatokat és feladatokat beszélték meg. Mint elhangzott: a megyé­ben ezer lakosra körülbelül 650 kerékpár jut, míg az or­szágos átlag 380. A tapasztalatokat figye­lembe véve a Közlekedési Minisztérium is kiemelten tsz-üdülőjében — erről szá­molt be az üdülő igazgató­sága a tegnapi közgyűlésen. Az üdülőt közösen építette és együtt is üzemelteti a nyolcvanhét hajdúsági ter­melőszövetkezet. támogatja a megyei törek­véseket újabb kerékpárutak építésére. Ebben az évben — a tárca és a megye ösz- szefogásával — 13 kilométer utat építenek meg, elsősor­ban a 44-es és a 47-es nagy­forgalmú főútvonalak men­tén, Békéscsabán, Gyulán, Békésen, Gyomaendrődön, Szeghalmon, Köröstarcsán és Kunágotán. Kerékpárutak épülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom