Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. MÁRCIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hétfőn kezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) adó 9.50-től közvetíti a kongresszusi központból a megnyitót. A mintegy másfél órásra tervezett Déli Krónika beszámol a délelőtti programról, majd az Esti Magazin és a 22 órás híradás ösz- szefoglalja a tanácskozás első napját. Rendkívüli adásnap lesz hétfőn a televízióban. Tíz óra előtt néhány perccel kezdődő élő, egyenes adásban közvetítik a megnyitót, majd ismertetik a KB kongresszusi beszámolóját. Este 19 órakor jelentkezik a képernyőn a tévé kongresszusi stúdiója, össze'állítást nyújtva a nap eseményeiből. Kedden és szerdán — a szokásostól eltérően — rövidebb, 15 perces lesz a Tv-híradó, s 19.45-től mintegy 50 perces műsor tájékoztatja a nézőket a tanácskozás munkájáról. A kongresszus zárását ismét élő adásban sugározzák, este pedig összefoglalót adnak a vitáról, s ismertetik a választás eredményét. ^ A nemzetközi közvélemény ugyancsak élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XIII. kongresszusa elé. Budapesten van már a baráti országok lapjainak, rádió és tévéállomásainak, hírügynökségeinek számos tudósító- 'ja, forgatócsoportja, érkeznek a központi pártlapok különtudósítói. A legfelsőbb pártfórum tanácskozása iránti figyelmet jelzi az is, hogy sok tőkés állam nagyobb befolyású sajtóorgánuma, rádió és televíziótársasága küldte el munkatársát Budapestre. II forradalmi ifjúsági napok alkalmából Vörös Vándorzászló a karcagi Május 1 Tsz KISZ-szervezetének Vállalkozó kedvvel sokszínű tevékenység Ünnepélyes keretek között adta át tegnap Karcagon, a városi tanács dísztermében a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját a karcagi Május 1. Tsz KISZ- szervezetének Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az ünnepségen a termelőszövetkezet fiatal dolgozói, vezetői mellett részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Zagyi János, a városi párt- bizottság első titkára, Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Harasztosi József, a Teszöv titkárhelyettese. A Május 1. Tsz-ben dolgozó 172 fiatalnak több mint fele tagja az ifjúsági szövetségnek. A fiatalok eredményesen dolgoznak a szocialista brigádokban, önálló ifjúsági brigádokat is létrehoztak. Az elmúlt évben két ifjú szakember szép eredményt ért el a KITE országos szántóversenyén, a vállalkozó szelleműek az újítómozgalomba kapcsolódtak be, az egyik fiatal esztergályos találmánya látható volt az Alkotó Ifjúság Egyesülés idei, szolnoki kjállftásán. Az elmúlt évben a KISZ- szervezet védnökséget vállalt a Kálvin úti játszótér elkészítése felett, és május 1-re a munkával el is készültek. A szövetkezet fiataljai jól szerepeltek a megyei sportversenyeken, KISZ-esek vezetik az MHSZ lövészklubot is. Mivel a termelőszövetkezetekben nincs szakszervezet, ez emeli a KISZ-szervezet érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájának fontosságát. Az ifjúsági szövetség képviselői Karcagon minden fontosabb fórumon egyenrangú partnerként vállalhatják a fiatalok érdekeinek képviseletét és ebből kiveszik részüket a Május 1. Tsz K1SZ- esei is. Teljesítette ötéves tervét a gazdaság Ma: közgyűlés a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben A VI. ötéves terv kezdetén a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz az országos elvárásoktól magasább célokat tűzött maga elé. öt év alatt a termelés és a bevételek átlagosan 20 százalékos növelése helyett több mint 50 százalékos emelkedést terveztek. A döntést a közgyűlés alapos számításokra és a szocialista brigádok vállalására alapozta. A hét elején a tsz párt- és gazdasági vezetői értékelték a vállalások teljesítését. A szövetkezet mai küldöttgyűlésén Fekete Tibor elnök örömmel jelentheti be, hogy hazánk felszabadulásának 4Ö. évfordulója és a párt XIII. kongresszusának tiszteletére teljesítették a VI. ötéves tervüket. Pedig az elmúlt négy és egynegyed évben nem segítette gazdálkodásukat az időjárás. Három aszályos .esztendő 110 milliót vitt el a tsz-től, ennek ellenére a kongresszus tiszteletére 5 millió forinttal túlteljesítették az év végére tervezett bevételüket. A gabonaeszport növelése mellett új külföldre szállítható növényekkel jelentkeztek (fénymag, napraforgó, mustár). A kétszeresére növelt legelő területén megháromszorozódott a zöldtakarmány. A korábbi időszaktól eltérően nem hagyták veszendőbe a növényi mellék- termékeket és a répafej, kukoricaszár, cukorrépaszelet silózásával évenként 7 ezer tonna karmányhoz jutottak. Az erre alapozott húshasznosítású 300 férőhelyes tehén szaktelepet ’85 helyett már ’83-ban benépesítették. Legdinamikusabban a cipőüzem termelése fejlődött, a tervidőszakban megháromszorozták a bevételt. A Tisza Cipőgyártól átvették a torna-, a tenisz-, a kosárlabda-, a posztó és a kisma- rpacipők gyártását, így évenként 3 millió pár cipőt szállítanak (egyedüli gyártóként) a hazai piacokra. Megoldották nemcsak a tsz- ben, hanem a faluban is a teljes foglalkoztatottságot (a 920 tag egyharmada 30 évnél fiatalabb). A XIII. kongresszus küldötteinek készült előzetes jelentés Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése — melynek rövidített szövegét közöljük — a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testűiét a XII. kongresszustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézmények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—«3- ninista párt küldötteivel 429 álkailomimal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felsza- badítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió S58 ezer főre csökkent. a születések számának vissza esése és a halálozási aránv növekedése miatt. A IV. fejezet a Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően feilődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8.4 százalékkal nőtt, belföldi fel- használása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt ösz- szesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféla pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7.3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottakká 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb mint 1980-iban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi floglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt, A kis- árutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Bék^tanács. _a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi s felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1.6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló moz- gálomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az Utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, _ így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak, A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egyti- zedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12.4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazda- sági termékek 65 százalékát nagvüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazAz alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 milliót, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíj- emelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és anhál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jöviedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálja. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossádaságokban állították elő. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk ,1c. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jutó külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az életszínvonal, szociálpolitika című VI. fejezet megállapítja; a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesül. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi' juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. gi vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi évben a XII kongresszus. határozatában ,és az ötéves népgazdasági .tervben elfogadott célokkal Összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A ielentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983- ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is ■beleértve — 1984-ben ösz- szesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámúk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel ■hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130- ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz .részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. Az év második felében helyezik üzembe Szolnokon a megyei tanács Autójavító- és Szolgáltató Kisvállalatának új átadó- átvevő és gyorsjavító létesítményét. Az üzemben 9 gépkocsit tudnak egyszerre javítani, valamint itt bonyolítják majd a teljes ügyfélforgalmat is. A beruházás 10 millió forintos költséggel épül, készítéséhez a vállalat dolgozói félmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá Agitációs tevékenység Népképviselet, közigazgatás Nemzetközi kapcsolataink
