Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
2 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET ii i ——■ .ii... ii i —miiJl——i^___^ (Folytatás az 1. oldalról.) ni igazán, akiknek személyes élményük van a felszabadulás előtti időkből is. Azok tudják tanúsítani, akik példaadó módon, becsülettel teljesítették a történelem által kirótt feladatokat. Éppen ezért soha nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy kifejezzük hálánkat a felszabadító szovjet nép iránt és kegyelettel emlékezzünk a szabadságunkért életüket áldozó fiaira. Szólott a megyei pártbizottság első titkára arról az általános politikai érdeklődésről, amely kísérte az előkészületeket, továbbá arról a felelősségérzetről és tenniakarásról is, amely a pártértekezlet dokumentumainak vitájában nyilvánult meg, s köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az előkészítő munkában. A beszámoló taggyűlések, az üzemi, a községi és városi pártértekezletek arról tettek tanúbizonyságot, hogy megyénkben a közvélemény nyugodt, döntően reális képet alkot jelenlegi helyzetűnkről. A megye párttagsága nagy felelősséggel és józanul értékeli az elmúlt öt évet, a nehezebb helyzetben is bízik a párt politikájának helyességében és cselekvő részese kíván lenni az előttünk álló feladatok megoldásának. Majd így folytatta: Ezt követően Majoros Károly beszélt azokról a szemlélet.; szempontokról, amelyek alapján készült az írásos beszámoló, és aláhúzta: A megyei pártbizottság úgy vélte, maradjunk a higgadt, valósághű hangvétel mellett, mert -ez a reális, a politikailag hiteles. Felemelt fejjel szólhatunk az öt év eredményeiről, a gondok miatt pedig ne panaszkodjunk, hanem oldjuk meg őket. Ezt tartjuk a helyes, kommunista álláspontnak. Elemezte az új helyzetből fakadó'problémákat, gondokat, feszültségeket is azzal, hogy még a nehezebb időkben sem rendült meg az állampolgárok párt iránti bizalma. A gondok között megemlítette: Érezzük ugyanakkor, hogy az új helyzethez való alkalmazkodás nem mentes a feszültségektől sem. A rossz beidegződések a kívántnál nehezebben változnak. Néhány ellentmondással pedig még nem tudtunk megbirkózni, vagy megoldásuk csak hosszabb idő alatt lehetséges Ilyenek az erkölcsi, magatartásbeli visszásságok, a szocialista értékváltás közben tapasztalható elbizonytalanodás, a kisvállalkozások kapcsán felmerülő ellenérzések és ellenvetések. Az új helyzet értékelésekor beszélt a megyei pártbizottság első titkára a módszereiben is megújuló politikai munkáról és hangsúlyozta: Az új helyzet változást igényelt a politikai munkában is. A figyelem erőteljesebben irányult a tömegkapcsolaA XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítása öt évvel ezelőtt sem ígért köny- nyű sikereket. Ma már tény, hogy a nehézségek és váratlan feladatok sokaságával találtuk szemben magunkat Elég csupán a világgazdasági körülmények súlyos romlására vagy a nemzetközi helyzet feszültségeire utalni. Olyan új követelményekkel kellett megismerkednünk és megbirkóznunk, mint az intenzív gazdasági fejlődés, a fizetőképesség, a belső fel- használás mérséklése — és hosszasan lehetne még sorolni. A kihívásokra két módon válaszolhattunk: vagy várakozással, bezárkózással, .vagy azzal, hogy megpróbálunk alkalmazkodni a változásokhoz. Természetesen számunkra az utóbbi volt a járható út. A kérdés most az, hogy sikerrel járt-e ez a törekvésünk. A választ a tények adják: a nehézségek ellenére sem kellett lemondani az öt évvel ezelőtt kitűzött fő célokról, megvalósítottuk, amit terveztünk! Feladatainkat olyan mértékben tudtuk megoldani, amilyen mértékben képesek voltunk alkalmazkodni az új helyzethez, amilyen mértékben megváltoztattuk gondolkodásunkat, leszámoltunk a rossz, idejétmúlt beidegződésekkel, az elavulttá vált szokásokkal. tokra, erősödött a pártmunka mozgalmi jellege. A politikai tevékenység érzékenyebb lett, a pártszervek és -szervezetek, az egyes kommunisták egyre jobban, rugalmasabban, önállóbban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság bizalma, aktivitása nem csökkent, mert érzik, hogy a párt számít a véleményükre. Majd szólt a megye munkásainak és szövetkezeti dolgozóinak tetteiről, kiállásáról, ami meghatározza a megye politikai arculatát. Beszélt az értelmiség megnövekedett szerepéről, az ifjúság megítélésével kapcsolatban pedig kiemelte: Természetes, hogy a fiatalok reagálnak legérzékenyebben a felgyorsult változásokra. Magatartásuk megítélésében abból kell kiindulnunk, hogy megyénk fiataljainak meghatározó többsége magáénak vallja a szocializmust. benne biztosítottnak látja jövőjét, s tenni akar boldogulásunkért. Érzi, hogy a párt, egész társadalmunk tisztában van helyzetükkel, gondjaikkal, s ezek enyhítésének politikai fontosságával. ugyanakkor életkoruknál fogva kevés közvetlen történelmi-társadalmi tapasztalattal rendelkeznek, és a nehézségek is szokatlanok számukra. Az előkészítő munka vitájában felmerülte helyies-.é, az a megállapítás, hogy az ifjúságnak csak egy szűk körére jellemző a politikai közömbösség. a szocialista normáink szerint kifogásolható életmód? Mi úgy vél- jüikt igen. Tapasztalatunk, hogy a közömbösnek vélt vagy tartott fiatalok között sokan aktívvá, érdeklődővé válnak, ha jól politizálunk közöttük, ha komolyan vesz- szük az őket foglalkoztató kérdéseket, ha nem veszítjük el a türelmünket a vitatható, esetleg téves megnyilatkozásaik miatt. Áttérve gazdaságpolitikai helyzetünk elemzésére, Majoros elvtárs elöljáróban aláhúzta : Gazdaságpolitikai döntéseinkben a nemzetközi versenyképességet és a jövedelmezőséget szolgáló új megoldások kaptak elsőbbséget, s az a követelmény, hogy az életkörülmények szerény javítását a nehézségek ellenére is biztosítani kell. Majd részletesen szólott eredményeinkről. Eredménynek tartjuk, hogy a megye iparában az új követelményekhez igazodva folytatódott a szerkezetváltozás és a termékkorszerűsítés, amit az bizonyít a legszemléletesebben, hogy az eltelt öt évben 150 új termék gyártása kezdődött meg üzemeinkben. A hasznos kezdeményezések közül külön említést érdemelnek a következők: az energiaracionalizálási progKedvezően alakult a megye élelmiszeripara is. A tervidőszakban a szocialista ipar termelési értékének egyharmadát produkálta. Ebben jelentős szerepe volt a világs zí n vo n a Ion ter mel ő Martfűi Növényolajgyárnak, amely évről évre jelentős exportot bonyolít le, az utóbbi két évben rendkívül jövedelmezően. Az elmúlt öt évben az állattenyésztés növekedésével párhuzamosan bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ugyanakkor a megye élelmiszeripara a fejlődés ellenére sem képes még a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozására. Különösen a hús-, a tej-, a gyümölcs- és zöldségfélék helyi, a veszteségeket csökkentő feldolgozásában szükram keretében megindult a közép-alföldi nagy inert tar. talmú gázmezőkön a kitermelés. A Mezőgép Vállalatnál megkezdték az új, nagy teljesítményű tömegtakarmány- betakarító gépek és az energiatakarékos szárítóberendezések gyártását. A Hűtőgépgyárban elkezdődött az energiatakarékos hűtő- és fagyasztóládák gyártása. A Ti- szamenti Vegyiművek nát- rium-tripolifoszíát üzeme is ebben a tervidőszakban kezdett teljes kapacitással termelni. A Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi üzemében — az erőművi kazán- gyártás megindításával — fontos exportbővítő fejlesztés valósult meg. Jelentősen bővült a köny- nyűipari termelés is. Nálunk valósult meg a VI. ötéves terv egyik legnagyobb ipari beruházása: a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, amely nemcsak a termelt papírmennyiséget többszörözi meg, hanem különleges minőségű, importhelyettesítő papírok gyártását is lehetővé teszi. A martfűi Tisza Cipőgyár piacképes termékei mellett világszerte ismertté és exportképessé váltak a karcagi és mezőtúri háziipari szövetkezetek népi szőttesei és kerámiái, valamint a jászárokszállási szőnyegek, a kunsági hímzések és a tiszafüredi fonottbútorok. séges a kapacitások bővítése. Elismerve a dolgozók eredményeket hozó erőfeszítéseit, az új követelményekhez való rugalmas alkalmazkodást, Majoros elvtárs megjegyezte: El kell ismernünk viszont, hogy a gazdasági teljesítmények javulásával nem fejlődött mindenben együtt a közgondolkodás, a közösségi magatartás. Ez is oka annak, hogy a gazdálkodó egységek egy része változatlanul nem használja ki adottságait, meglévő tartalékait. és esetenként a szocialista tulajdon védelme is csorbát szenved. Ahhoz, hogy megyénk ipara az előttünk álló és minden bizonnyal nem könnyebb középtávú tervidőszakban is képes legyen a korszerű fejlődésre, ftokozni kell valamennyi ágazat és üzem jövedelem- termelő képességét. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a VII. ötéves tervidőszakban ki tudjuk terjeszteni az intenzív fejlődést a termelési folyamat valamennyi elemére. A legfontosabb a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása, és az, hogy termékeink minősége jobban közelítsen a világpiac kö- vtetelményeihez. A legnagyobb pazarlás a rossz minőség. Azt a terméket, amelyet hanyag módon állítottak elő, korszerűtlen, feleslegesen sok benne az energia, az élőmunka és a nyersanyag. nem lehet nyereséggel értékesíteni sem a hazai, sem a nemzetközi piacon. A továbblépés feladatairól. szólva kiemelte: Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a gazdasági növekedést elsősorban a hatékonyság, a magasabb minőségi, jövedelmezőségi és értékesítési követelmények határozzák meg. Célunk, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséből származó előnyöket minden üzemünk maximálisan kihasználja és képes legyen az ezzel összefüggő politikai-társadalmi feladatok megoldására is. Vonatkozik ez mezőgazdaságunkra is, amely fontos szerepet tölt be az ország lakosságának élelmiszerellátásában. Itt terem hazánk gabonatermésének 7 százaléka, s itt található a sertésállomány 8, a szarvasmarhaállomány közel 7 százaléka. A beszámolási időszakban mezőgazdaságunk céljainkkal összhangban fejlődött. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink termelése biztonságosabbá vált, így részben ellensúlyozni tudtuk a több éve tartó aszályos időjárás hátrányait. Az elkövetkező időszakban a hozamok növelését és a Az elmúlt öt évben úgynevezett társadalmi programjaink is megvalósultak. Legfontosabbnak a lakás- helyzet javítását, a jogos igények lehetőségeink szerinti kielégítését és a menetközben adódott feszültségek mérséklését tekintettük. A XII. kongresszus óta a megyében közel 16 ezer új lakás épült, ami megközelíti a tervezett mennyiség felső határát. Megemlítette továbbá azt is, hogy a gyarapodás mellett vannak e téren gondjaink is. A következő öt évre azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy minimálisan 14 ezer lakás épüljön, és kapjon nagyobb figyelmet a meglévő lakás- állomány felújítása. Mivel a lakások zöme egyre inkább magánerős építés keretében valósul meg, fontos, hogy a helyi tanácsok és munkahelyek fokozott erőfeszítéseket tegyenek a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítésére. Társadalmi programunk másik lényeges területe volt a közoktatás és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. Eredménynek tekintjük. hogy a beszámolási időszakban tetőző demográfiai hullám levonulását nem kísérték feszültségek, mert a tervezett 220—240 helyett 286 új tanteremmel gyarapodtunk a megyében. Ezzel összefüggésben elismeréssel szólt a társadalom önzetlen segítőkészségéről, majd az egészségügy és a művelődés területén elért eredményeinket vette számba. Ezt követően a pártszervezetek ideológiai tevékenységéről beszélt, aláhúzva, hogy a továbbiakban még mélyebben kell foglalkoznunk a szocialista építés gyakorlatának hitelesebb elemzésével és propagálásával. Arra kell törekednünk — mondotta, hogy az emberek az útkeresés kritikus időszakában ne maradjanak magukra, mert az beíeléforduláshoz, közömbösséghez vagy meghaladott, A továbbiakban beszélt Majoros elvtárs a pártélet szervezeti kérdéseiről, a párttaggá nevelés feladatairól, a kádermunkáról. Megyénkben — mondotta — a kádermunka politikai céljainknak megfelelően alakult az elmúlt öt évben. Azt az alapelvet követtük, hogy olyan alkalmas emberek kerüljenek minden munkakörbe, akik képesek az adott feladatok maradéktalan végrehajtására, akik készek a kezdeményezésre, az ésszerű kockázat vállalására is. Szóbeli előterjesztésének folyamatában foglalkozott Majoros elvtárs az irányelvek vitájában kibontakozó élénk és tanulságos eszmecserével, amely mint mondotta, nemcsak a véleméráfordítások optimalizálását kívánjuk megvalósítani. A termelési szlerkezet további finomítása is szükséges. Célunk, hogy a gazdaságok tevékenysége még jobban igazodjék az adottságokhoz. Arra törekszünk, hogy az állattenyésztésben a minőség kerüljön előtérbe. Fontos, hogy tovább javuljon a termelés és az élelmiszeripari feldolgozás közötti összhang is. Ügy véljük, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szorosabb, az érdekeket kölcsönösen számba vevő és összeegyeztető együttműködésében további nagy tartalékok vannak, kiaknázásuk szükségszerű követelmény. Beszélt a megyei pártbizottság első titkára a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről, majd az infrastruktúra- és a településfejlesztés eredményeit, feladatait taglalta, s többek között hangsúlyozta: elavult nézetek újraéledéséhez vezethet. Részletesen elemezte a megyei pártbizottság első titkára a pártszervek és pártszervezetek tevékenységét, kiemelve, hogy az új helyzet hatására felgyorsult a pártmunka stílusának és módszerének korszerűsítése. Az elmúlt öt évben elért eredmények nem függetlenek a pártszervek, pártszervezetek tevékenységétől — hangsúlyozta. A nehezebb körülmények arra serkentették a pártbizottságokat, pártalapszervezeteket. hogy tudatosabb politikai munkát végezzenek. A pártalapszer- vezetek vezetői közül egyre többen felismerték, hogy általában politizálni hatástalan — nem meggyőző, nem vezet eredményre. Az új helyzet hatására felgyorsult. a pártmunka stílusának és módszerének korszerűsítése. Sokkal hatékonyabbá és rendszeressebbé vált a pártellenőrzés, a döntések pedig szakszerűbbek, kollektívabbak, felelősségteljesebbek lettek. Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a pártvezetőségek jól kamatoztatják a meglévő értékes politikai alaptőkét, azt, hogy a pártegység erős, a párttagság többsége nem kételkedik abban, hogv a nehéz helyzetből kilábalunk és a pár- tonkívüliek meggyőződéssel követik' a párt útmutatásait. Természetes, hogy a magasabb követelmények a pártmunka nehézségeit, fe- szültségi pontjait is jobban felszínre hoz,ták. A pártszervek és -alapszervezetek egy részénél nem történt meg a felgyorsult eseményeknek megfelelő tempóváltás. Így munkájukban, erősebb, nagyobb arányt képvisel és több energiát köt le a párttagság és a pártonkívüliek hangulatának közvetítése, mint annak formálása. Tehát nem tudatosult kellően, hogy a mai körülmények között az eredmények megtartása vagy növelése keményebb és magasabb színvonalú munkát igényel. nyékét hozta felszínre, hanem ahhoz is hozzájárult, hogy egységes álláspont alakuljon ki a legfontosabb kérdésekben. A vélemények összegzésében szólt arról is. hogy az irányelvek vitája világosan kifejezésre juttatta: a párttagságot erősen foglalkoztatja a szocializmus jövője és jelenlegi gondjaink megoldásának lehetősége. Előkerültek korábban tisztázottnak hitt problémák, visszaköszöntek fel nem számolt fogyatékosságaink. Megnövekedett a felvetésekre konkrét választ várók száma. Mindent összevetve, erősödött tgjdajta stratégiai szemlé(Folytatás a 3. oldalon,.) A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében Alkalmazkodni tudtunk az új helyzethez Gazdaság új követelmények szerint Tanulságos eszmecsere az irányelvek vitájában Kiemelt társadalmi programunk a lakásépítés
