Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5------------------------------e­1985 . MÁRCIUS 16. Bővítik Jászapátiban a szennyvízhálózatot. Felvételünk a Beloiannisz úton ké­szült, ahol a 31-es út alatt vezetik át a vezetéket A természet őrei Vadlesen a vezsenyi tájvédelmi területen Egészen más ügyben kér­tem bebocsátást Lőrincz Ist­ván Kassai úti lakásába Szolnokon. Aztán, amikor az „iroda” előterébe, — mert­hogy a Középtiszai Tájvédel­mi Körzet vezetőjének ott­honi íróasztala „pillanatnyi­lag” az iroda —, belépett a tájvédelmi körzet másik munkatársa, Füri András, és főnöke megkérte, „ugrana ki” vaddisznólesre Vezseny- re, természetesen útitársnak ajánlkoztam. Szigorúan védett... Szolnoktól Vezsenyig nem hosszú az út, annyira elég csak, hogy kölcsönösen be­mutatkozzunk. Füri András huszonéves fiatalember, a nyáron végzett Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Természetvédelmi őr, de­cember ll'-i dátummal szárad a pecsét erről szerzett okle­velén, akkor tett vizsgát Bu­dapesten, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatalban. — Ennyire friss hát a „tu­domány”. Tényleg, mi a ter­mészetvédelmi őrök dolga? — Az adott területen levő természeti értékek, létesít­mények védelme, károsításuk megelőzése, az élővilág vizs­gálata, óvása, a környezeti változások megfigyelése. Ezt persze csak akkor csinálhat­juk jól, ha együttműködünk a területen gazdálkodó me­zőgazdasági üzemekkel, er­dőgazdaságokkal. Hátunk mögött a falu há­zai, jobbra a vezsenyi rét, balra a Tisza ártere. A nyá­ri gáton haladunk. Négyszög­letes tábla figyelmeztet: „Szigorúan védett terület. Az élővilág nyugalma érde­kében belépni tilos ” És az aláírás: „OKTH, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága”. — Hogy kerül a hortobágyi igazgatóság aláírása a vezse­nyi Tisza-partra? — Ügy, hogy a Középtiszai Tájvédelmi Körzet „gazdája” a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Mi ketten Ist­vánnal, a Középtiszai Táj­védelmi Körzet természetvé­delmi őrei, a HNP igazgató­ságának „alkalmazottai” va­gyunk, azaz onnan kapjuk a fizetésünket, és természete­sen a szakmai útmutatást is. — Az aláírást már értem. Következik a „Szigorúan vé­dett terület” megfejtése. — A Középtiszai Tájvé­delmi Körzet közel 10 ezer hektáros területen a kiskörei Tisza-hídtól a tiszaugi hídig terjed — Szolnok kivételével (ott már nem volt mit meg­védeni) — és a gátak közöt­ti részt, tehát a folyót és an­nak árterületét foglalja ma­gába. Három megyét — He­ves, Szolnok, és Bács-Kiskun — érint, a Tisza 134 folyam­kilométere mentén. A tájvé­delmi körzetben jelenleg há­rom helyen találkozni hason­ló táblákkal, tehát három szi­gorúan védett területünk van; a pélyi madárrezervá­tum, az óballai gémtelep az erdővel, és itt a Vezseny melletti. Az ilyen területekre vonatkozó „kezelési előírá­sok” sokkal szigorúbbak, például csak engedéllyel’ kí­sérővel látogathatók és ter­mészetesen tilos a vadászat. — Aha, szóval ezért va­gyunk itt? Lehet, hogy a megsebzett vaddisznó nem­csak betévedt a szigorúan védett területre, hanem . . . — Nem, nem, ne bonyolód­junk bele fölöslegesen! A vadászok szóltak, hogy sze­retnék megkeresni a vadat, de nekik is csak kísérővel lehet belépni — int józan­ságra András. A fehérséget barna foltok szakítják meg itt is, ott is a gátoldalon; halomba szórt gabonaszemek. Rengeteg a fácán, a nyúl, csak úgy ci­káznak a kocsi előtt. A vadá­szok tehát nemcsak kilövik a vadat, hanem vadgazdálko­dást is folytatnak. Fölcsapunk nyom keresőnek Nyomok keresztezik a nyá­ri gátat, a hóban jól kivehe­tő, hogy emberek követték a vaddisznót. A vad tényleg sérült lehetett, mert még az is látszik, hogy erősen húzta valamelyik lábát. Mi is föl­csapunk nyomkeresőnek, jócskán benn járunk az ár­téri erdőben. Lehet, hogy mégsem vártak meg bennün­ket a vadászok? Megállunk Semmi nesz, csak egy héja hangja hallatszik. Na, itt aligha találunk valakit! De András nem adja jelét, hogy föladná a keresést. — Mekkora lehet a vezse­nyi természetvédelmi terület? — próbálom „kerülő úton” lebeszélni egy nagyobb gya­logtúráról a területkezelőt. — Megmondom pontosan! Hetvennyolc hektár. — Hát akkor menjünk to­vább a gáton kocsival — ajánlom. A vadetetőről aprócska madarak röppennek föl a motorzajra. — Fenyőpintyek — mutat­ja András. — Északról jön­nek, csak télen fordulnak elő nálunk, ilyenkor — látha­tóan szívesen lakmároznak a vadaknak kitett eleségből. — Melyek még a vezsenyi természetvédelmi terület értékei? — A legfontosabb a gém­telep. Megtalálhatók itt olyan fokozottan védett fajok, mint az üstökös gém, a kis- kócsag, vagy a fekete gólya. Aztán vannak itt énekes ma­darak; a szürke légykapó, a kúti rozsdafarkú, a fekete rigó, az énekes rigó. Előfor­dul bakcsó, ami nem más, mint a vakvarjú. A kerítést nem drótból fonják A vadetetőtől visszafordu­lunk. Tószegen, majd Tisza- jenőn keressük a vadászokat, akik — már-már úgy tűnik — hiába riasztottak mára bennünket. Aztán Tiszajenőn mégis rájuk akadunk, csak­hogy nekünk már menni kell; •András természetvédelmi szakkört vezet az úttörőknek Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban. A, nem baj — így a vadá­szok. Megtalálják ők maguk is azt a vaddisznót! Tulaj­donképpen igaz, minek ah­hoz még egy ember. Csak­hogy a tábla. Ott van a táb­la. Ha komolyan vesszük ... Füri András szerencsére ha­tározott, hajthatatlan. Majd holnap, együtt. .. A vadászok — búsan in­gatják bár a fejüket — látszó­lag beleegyeznek a másnapi keresésbe. És ha tényleg úgy gondolják, már nem is volt hiábavaló a mi „túránk”. Mert minden rendelet any- nyit ér, amennyi megvalósul belőle, és ez a természetvé­delemre is igaz. Még akkor is. ha a szigorúan védett te­rület kerítését nem drótból fonják. Egri Sándor Országos kísérlet a megyében Családsegítő szolgálat Családsegítő szolgálat. Űj elnevezés és új... Nem tudom pontosan, hogy melyik szó hordozná, vagy fe­jezné ki legmegközelítőbben a tartalmat. Nem intézmény. Nem sorolható a már létező kiépített intézetek közé, amelyekre a súlyos konflik­tustól összeroppanó, vagy összeroppanni készülő csalá­dok, fogyatékosok, magá­nyos öregek, védelemre szo­ruló veszélyeztetett vagy pártfogást igénylő, bűncse­lekményt elkövető gyere­kek, az alkoholisták, a sze­gények, a hátrányos helyze­tűek problémája, ellátása, segítése tartozik. Ezeknek feltétlen közük kell, hogy legyen egymáshoz, együtt­működést feltételez a mun­kájuk. Talán az újonnan ki­alakított, sajátos humán szol­gáltatást vállaló kis csopor­tok összekötő kapcsok lehet­nek, az egymástól kissé el­szigetelten, különváltan mű­ködő intézmények között. Az új szervezetet (ez sem igazán találó megne­vezés) életrehívó törvényho­zói szándékot értelmező és magyarázó szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy nem szervezeti változásról, a kü­lönböző szakigazgatási irá­nyítás alá tartozó feladatok egymás mellé rendeléséről, az eddig külön csatornákon folyó tevékenységek egy szervezeti keretbe foglalásá­ról van szó. Nem. Valami teljesen másról, amely esz­közeiben, módszereiben le­hetőleg ne hasonlítson a je­lenlegi intézményekhez. Leg­alábbis ezt szeretnék. A kí­sérlet egyik célja éppen az, hogy kiderüljön, melyek azok a jogszabályok, vagy joszokások, amelyek az ered­ményes munka gátjai oly­kor, s melyek azok a helyte­len ügyintézői módszerek rossz reflexek, amelyek in­kább ártanak, mint használ­nak az ügynek. A szemléleti és tartalmi változás reményével és igé­nyével hozták létre a család- segítő szolgálatokat néhány helyen az országban. Három megye — köztük Szolnok — három településén és a fő­város két kerületében, egyelőre kísérletképpen. A megyék közül miért éppen Szabolcs-Szatmár, Bács-Kis­kun és Szolnok megyére esett a választás? Mindhá­rom országrésznek egymás­tól eltérőek az adottságai, sa­játosságai. Szolnok megye népességének kor, nem és foglalkozás szerinti összeté­tele nagyjából az átlagot hordozza, míg Bács-Kiskun a kiterjedt tanyavilágával, az idős emberek nagy szá­mával, Szabolcs-Szatmár a tömeges ingázóival és népes cigány lakosságával egy más, egy speciálisabb területet képvisel. El térő környezetben kez­dődnek meg a kísérletek. Szolnok megyében három te­lepülésen Jászberényben, Já- noshidán és Csépán április 1-től. A családsegítő szolgá­latok létrehozói a tanácsok. A tanácsülés testületének döntése az alapítás feltéte­le. Jogállása hasonló, vagy mondhatnánk azt is, hogy megegyezik a tanácsi intéz­ményekével. Nem hatóságok! Kis szervezetek, ahol fő és mellékállásban olyan szak­emberek dolgoznak, akik hi­vatásuknál fogva eddig is kapcsolatban voltak — mondjuk egyszerűsítve — a problémás családokkal. Vé­dőnő, hivatásos pártfogó, pedagógus, pszichológus, or­vos, jogász, államigazgatási szakember adja majd a hu­mán szolgáltatást. A kísérlet útkeresés is egy­ben. A közös továbbgondo­lás, finomítás, formálás igé­nyével teremtették meg a működés feltételeit. De már most az indításnál is egyér­telmű és világos a cél: ne­vezetesen, hogy nyitott, bár­ki számára hozzáférhető le­gyen. Bárki igénybe vehes­se a szolgáltatásokat akinek valamiféle konfliktustól ter­helt az élete. Ez egyben vá­lasz is arra, hogy kiket vár­nak a szolgálat dolgozói. Ez a széles és nyílt fogadókész­ség eddig még sohasem ta­pasztalt és várt komplexitást igényel, amelynek csak úgy tud eleget tenni a szolgálat, ha a már meglévő speciális intézményekkel: a gyermek- gondozóval, a nevelési ta­nácsadóval, a szociális ott­honnal, munkaközvetítő iro­dával, a gyámhatósággal, a gyermek- és ifjúságvédő in­tézettel, a kórházzal, rende­lőintézettel, a rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel és így tovább, együttműködik. Valami olyasfajta szerepet próbál betölteni, mint a belgyógyász, aki az egész embert vizsgálja, de részdiagnózisokat a szakor­vosoktól kér és a vizsgálatok eredményei alapján ő, a bel­gyógyász összegzi a képet, írja elő a gyógymódot. És éppúgy, mint az egészség­ügyben, a kór, a betegség elhatalmasodásának megelő­zése az egyik leglényegesebb funkciója a családsegítő szolgálatnak is. A családban elkezdődő bajok megjelené­sének idején nyújtott men­tálhigiénés vagy egyéb szol­gáltatások megelőzhetik az esetleges későbbi alkoholel­vonó kúrát a válási traumá­kat, a veszélyeztetetté válást. A szolgáltatást nyújtók ázt szeretnék, ha mindazok akiknél ezek a tünetek meg­jelennek, saját érdekükben, maguk kérnék a szolgálat segítségét. Senki sem hiszi, hogy né­hány szakember (a három ■'településen 12 főállású al­kalmazott lesz) bármilyen lelkiismeretes, önzetlen és hozzáértő, képes egyedül az új típusú humán szolgáltatás igényeinek megfelelni. A szakemberek körül kialaku­ló problémaérzékeny, laiku­sok csoportjai nélkülözhetet­lenek. Ma még riktán talál­kozni a lakosság, úgyneve­zett önsegélyező csoportjai­val, ahova ugyanazzal az intim problémával küszködő emberek tartoznak például özvegyek, (volt alkoholisták). Ezek szerveződését, kialaku­lását a szolgálat lesz hivatott segíteni, tanácsokkal ellát­ni, s ha jól csinálja a szoci­álpolitikai új ellátások egész sora bontakozhat ki. Miért? Nem hiszem hogy ezeket a sorokat olvas­va, bárkiben is felvetődhet, hogy vajon mi szükség minderre? Csak néhány tény a teljesség igénye nélkül. Az elképesztő válási statisztika közismert. Valahol közvetet­ten, vagy közvetlenül is össze­függ mindezzel a veszélyez­tetett gyerekek, az ifjúkori bűnözők számának emelke­dése. Szolnok megyében az elmúlt időben évről évre egyre többen vannak. A ve­szélyeztetett gyerekek szá­ma 1983-ban még nem érte el a négyezret, tavaly már háromszázzal meghaladta. Pillanatnyilag kétszázhat­van olyan gyereket tartanak nyilván a megyében, akik bűncselekményt követtek el, és hivatásos pártfogók igye­keznek a veszélyes zsákut­cából kivezetni őket. És ez még csak a legsötétebb árny­oldal. Az érvek önkényes példatárából azonban nem lehet kihagyni a magányos, vagy családban élő de gon­dozásra szoruló öregeket és azokat a családokat sem, akik a létminimum alatt él­nek. Kovács Katalin Májusi akciósorozat Készülődés a békehónapra Kistermelők, építkezők kapják Telkek tartás használatra Növekszik az érdeklődés a tartós földhasználat iránt. Erre — mint ismeretes — 1977 óta van lehetőség. A •jogszabály megjelenése után, 1983-ig termelésre összesen 16.800 földrészletet adtak az arra jelentkezők­nek, az összesítés szerint 2600 hektár területen. Egy- egy telek átlagos nagysága hozzávetőleg 1500 négyzet- méter. Tavaly a földek átvé­tele jelentősen meggyorsult, ezt bizonyítja, hogy 1984- ben hatezerrel nőtt a béreit telkek száma, és a korábbi­nál lényegesen nagyobb ütemben bővült a termőte­rület is, ezer hektárral. Az építési célú belterületi földrészek igen kapósak let­tek. 1984-ben a földhaszná­lók száma — a magánház- építkezési kedv növekedésé­vel arányosan — emelkedett: egyetlen év alatt 13 800 te­lek talált „gazdára”. Már formálódik a béke és barátsági hónap programja. Az Országos Béketanács Titkárságán elmondták, hogy a május 9-ével kezdődő ak­ciósorozat politikai tartal­mát a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évforduló­ja, a Szovjetunió és a szoci­alista országok békekezde­ményezései, valamint az or­szággyűlési képviselők és tanácstagok választása hatá­rozza meg. A békehónap alkalmából rendezendő eseményeken — az MSZMP XIII. kongresz- szusán elfogadott dokumen­tumoknak megfelelően — áttekintik az elmúlt 40 év­ben megtett utat, számba veszik az eddig elért ered­ményeket, megfogalmazva azt is, hogy milyen teendők várnak dolgozó népünkre. A béke és barátsági hónap során olyan rendezvényeket kívánnak szervezni, amelyek egyaránt hatnak az, értelem­re és az érzelmekre, segítik az eligazodást a világpolitika hagy kérdéseiben. Arra is törekednék, hogy a hagyo­mányos, jól bevált formák mellett új módszereknek adjanak zöld jelzést, olyan utak nyíljanak meg, ame­lyek lehetővé teszik, hogy társadalmunk minden réte­ge kifejezésre juttathassa bé­kevágyát. A hónap sikerét a széles körű társadalmi ösz- szefogás szavatolja. Ennek érdekében az OTB cselekvő részvételre, önálló kezdemé­nyezésekre kéri fel a Haza­fias Népfront területi bizott­ságait, a szakszervezeteket, a KISZ-t, äk MSZBT-t, a szövetkezeteket, az egyháza­kat. valamint a közművelő­dési intézményeket. A programok sorából kie­melendő az OBT május 8-i, kibővített nyitóülése, ame­lyet még aznap este díszün­nepség követ a Magyar Ál­lami Operaházban. A magyar békemozgalom képviselői részt vesznek a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából, a Bé­ke Világtanács égisze alatt rendezendő moszkvai em­lékülésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom