Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 13. 3 Negyven éve szabadult fel Budapest Nyúl, liba, tyúk és galamb feldolgozásával és exportálásával foglalkozik a FOTK jászberényi1 kisállatfeldolgozó üzeme. A nyulat elsősorban Olaszországba, a libát és a többi szárnyast az NSZK-ba, az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják Javult a népgazdaság nemzetközi fizetési helyzete (Folytatás az 1. oldalról.) továbbiakban megvalósítandó programon pedig most dolgoznak. Emellett a bank újabb konzorciális, bankközi hitelek felvételét tervezi külföldön. A nemzetközi kötvénypiacon már 1984-ben megjelent Magyarország, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy javult népgazdaságunk hitel képességének megítélése. Szólt arról, hogy külföldi hitel igénybe vételével tavaly jó ütemben haladtak az idegenforgalmi célú beruházások. Két új szálloda, a büki gyógyszálló és a tihanyi üdülőfalu előkészítő munkálatainak megkezdésével a hitelfolyósítás némileg meghaladta az előirányzottat. A világbanki beruházások üteme viszont a tervezettnél lassúbb. A vállalatok exportbővítő, import meg takarító fejlesztésére a múlt évben 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre. Az év első felében azonban a hitelkereslet még lanyha volt, és csak külön akciók hatására élénkült meg. Az energiaracionalizáló fejlesztésekre is a számított 3,3 milliárd forintnál kevesebbet vettek igénybe a vállalatok. Éppen ezért a bank tervezi, hogy az energiaracionalizálási beruházások pályázati rendszerét korszerűsíti. A hitelező bankszervek az idén is a legjobb, a gyors megtérülést ígérő, a hitelek minél előbbi visszafizetését biztosító fejlesztéseket részesítik előnybe. A hitelezés üzleti jellegének erősítését, a hatékonyságon, a jövedelmezőségen alapuló hitelnyújtást helyezik előtérbe. Az idén módosult a beruházások hitelezésének néhány feltétele. A jövőben a hitel lejáratát nem a beruházás üzembe helyezéséitől, hanem az első kölcsön folyósításától számítva ál-> lapítják meg. További változás. hogy megszűnt a beruházások jövedelmezőségi minimum-követelménye. A hitelező szervezetek a vállalatok pénzügyi helyzetének, hitelvisz- szafizető képességének megítélése alapján döntenek a hitel folyósításáról. 1984 végén 159 vállalat — az előző esztendőnél 8 százalékkal kevesebb — nem tudta időben fizetni tartozásait. Kedvezőtlen azonban, hogy a fél évnél hosszabb ideig fizetésképtelenné váló gazdálkodók tartozása az 1983. évi 19,3 milliárd forintról 26,1 milliárd forintra nőtt. Ezután arról szólt, hogy a bankrendszer továbbfejlesztésének célja a pénzintézetek üzleti vállalkozási jellegének erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szervezetét a jegybanki és kereskedelmi funkciók szétválasztása érdekében — továbbfejlesztik. A jegybank növekvő szerepet vállal a gazdaság- politika kialakításában, a népgazdasági tervezésben. A Magyar Nemzeti Bankon belül két hiteltagozat jött létre. Az egyik hiteltagozat az ipar, az építőipar, a közlekedés, a hírközlés, és az ágazatok bel- és külkereskedelmi vállalatainak finanszírozását végzi, míg a másik az élelmiszergazdaságod és a hozzá kapcsolódó bel- és külkereskedelmet látja el hitellel. Az MNB vállalkozási alapjából Általános Vállalkozási Bank Rt néven alakult önálló leánybank, amely a jövedelmező és gyorsan megtérülő beruházások finanszírozásával, ezekben való részvétellel és más bankszolgáltatásokkal segíti elő a kezdeményező vállalatok jó ügyleteinek megvalósítását. A kamatrendszer, a hitelek és a betétek kamatainak mértéke jelenleg nem változik. Vizsgálják azonban egy olyan rendszer működésének feltételeit, amelyben a kamatok alakításában — a — a je°vbanki kamat függvényében — nagyobb szerepet játszana a pénzkereslet, illetve kínálat alakulása. A hitelezési rendszer további korszerűsítése a hetedik ötéves tervben várható — mondotta az MNB elnöke. Napjainkban sok heyütt látjuk — újságok, folyóiratok habás jain, az ünnepre készülő ország és benne a főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a számjegy emlékeztet. Emlékeztet bennünket a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító eseményekre. 1945. február 12-én este 9 órakor Moszkvában 324 lö- veg 24 össztüze köszöntötte a Vörös Hadsereg Budapestért vívott harcának győzelmes befejezését. A Szovjetunió rádióállomásai a nap folyamán közvetítették a szovjet Legfelsőbb Főparancsnok 277. számú külön hadparancsát, amely tudatta, hogy a Második és Harmadik Ukrán Front csapatai több mint másfél hónapos, 51 napig tartó ostrom és a nagyvárosban nehéz körülmények között vívott kitartó és kemény harcok után február 13-án befejezték az ellenség Budapesten bekerített hadseregcsoportjának megsemmisítését. Ezzel teljesen elfoglalták Magyarország fővárosát, Budapestet, a németek hadászatilag tonlos védelmi csomópontját a Bécs felé vezető úton. A harcok során az ellenség óriási, közel 190 ezer főnyi hadseregcsoportja teljes egészében felmorzsolódott, megsemmisült. A hitlerista ellenség a katonák és tisztek közül több mint 49 ezer halottat és 138 ezer foglyot veszített. Nagy mennyiségű fegyvert, hadfelszerelést vettek birtokba a szovjet csapatok. A Budapestért folytatott harcokban részt vett 349 ezer szovjet katonát és tisztet tüntettek ki a narancssárga-kék szalagon függő „Budapest bevételéért” bronzéremmel. A főváros felszabadítása három ütemben ment végbe. Január 1—10. között a peremkerületek (Újpest. Rákospalota, Kispest, Csepel, Kőbánya, Óbuda) szabadultak fel, január 11—18. között a pesti oldal belső kerületei, s ennek során a pesti gettó is. Ezt követően került sor a budai oldal teljes felszabadítására január 19. és február 13. között. 1944 karácsonyán bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje Budapest körül. December 29-én a szovjet hadvezetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztya- penko és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezdetét vette a fővárosért indított 51 napos kemény küzdelem. A felszabadító szovjet egységek súlyos véráldozatot hoztak azért, hogy Budapestet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcára, házról házra folyt a közelharc a nehéztüzérség bevetése nélkül azért, hogy az ország fővárosának közművei, műemlékei, csodaszép hidjai ne pusztuljanak el. Az esztelen fasiszta rombolás azonban a Dunába robbantotta teljesen értelmetlenül a hidakat, felrobbantotta a házak tucatjait, ártatlan emberek ezreit kergette a halálba. Az ostrom alatt mintegy 28 ezer lakos vesztette életét a harci cselekmények következtében. A német fasiszta csapatok és a nyilas csőcselék romhalmazzá változtatták a fővárost. Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos országokhoz hasonlóan nemzeti felkelésre, mégis sikerült a partizánharcot megindítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap kegyelettel emlékeztek a budai önkéntes ezred katonáira. A magyar antifasiszta katonai ellenállás legnagyobb alakulatának a Vérmezőn levő emlékművén a budapesti és a kerületi pártbizottság, a fővárosi és a kerületi tanács nevében koszorút helyeztek el. Az emlékműnél lerótták kegyeletüket a budapesti fegyveres erők és testületek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A kegyelet virágait elhelyezték a budai önkéntes ezred volt katonái, illetve hozzátartozóik. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a Déli pályaudvarnál levő emléktáblánál is, amely arra emlékeztet, hogy a budai önkéntes ezred harcosai 1945. február 5—9. között a pályaudvarért vívott harcban estek át a tűzkeresztségen. centrumokban. Ezek jelentősége azojiban elsősorban politikai és nem katonai. Nem feledkezhetünk meg a budapesti akciógárdákról a Laci, a Marót, a Szír csoportról, az újpesti partizánok nagyszerű akcióiról, a kispest-kő bányai csoport tevékenységéről és a Budai önkéntes Ezrednek a nemzet becsületét a 24. órában mentő harcairól. 1945. február 13-án felszabadult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tor nyosultak a szinte megoldhatatlannak látszó súlyos nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, temetetlen halottak; nem volt víz, villany, gáz. Járványveszéllyel kellett számolni. A felszabadított városban sem kenyér, sem élelmiszer-tartalék nem volt. Éhínség fenyegette Budapest sok százezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss emléke. Ilyen körülmények között kellett megindítani az életet. A kommunisták kezdeményezésére, a szovjet városparancsnokság segítséget nyújtott ahhoz, hogy az éhezés megszűnjön, megkezdődhessen a romok, eltakarítása, az új élet építése. V. S. A budai önkéntes ezred megalakulásának egykori helyszínén, a XI. kerületi Kecskeméti József utcai általános iskolában levő emléktáblánál is elhelyezték a tisztelet, a hála koszorúit. Budapest 40 éve címmel kiállítás nyílt meg tegnap a Budapesti Történeti Múzeumban. A főváros jubileumát köszöntő rendezvénysorozatba illeszkedő eseményen megjelent Medve László egészségügyi miniszter, Pusztai Ferenc, az MSZMP budapesti Bizottságának titkára, Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követ-tanácsosa. A kiállítást Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke nyitotta meg. Ivan Tyerentyevics Zamer- cev tábornokról, a főváros egykori városparancsnokáról nevezték el tegnap Budapesten a III. kerületben, a Flórián tér közelében levő, eddig névtelen teret. Emlékét e naptól a pártbizottság falán elhelyezett márványtábla is őrzi. „Nyüzsgő” emberek „fl gép újra forog, - hát nem gyönyörű?” □ „Rólam akar írni? Van még ilyen magamfajta több is a cégnél. Na, jó, mindjárt, de ezt a munkát még befejezem. Tudja, ezt a radiátoros vízhűtő egységet máris vinnék, tíz perc az egész ...” (Addig egyik vezetőjével, Vígh Mihállyal, a Kőolajkutató Vállalat szolnoki gépészeti üzemének irányítójával váltok néhány szót idősebb Török Lajosról. Megtudom, Lajos bácsi azon lakatosok közé tartozik, a Kőolajkutató Vállalatnál, aki a gőzgépek idején kezdett itt, és szívós önképzéssel jutott el a szakma csúcsáig, s ma a legkorszerűbb automaták korában is a legjobbak közé tartozik. — Lelkiismeretes, szolid, nagyon sok ilyen Lajos bácsi kellene — mondja Vígh Mihály.) .I'ía, megjöttem, hát beszélgessünk. Sárrétudvariban születtem, az általános után, ’41-ben egy maszek mesterhez adtak be a szüleim. Tanultam én ott hegesztést, esztergálást, lakatosságot, mindent; ősszel traktoroz- tam nyáron meg fűtöttem a cséplőgépet — tojásért, babért, kukoricáért. Háború dúlt, nehéz idők, kevés munka ... amit épp’ lehetett javítottuk, hidat is építettünk, hogy valamiképpen megélhessünk. Háromszor próbáltam, mire ’47-ben fölvettek a Maszovolhoz, a Kőolajkutató elődjéhez. Mire leszereltem, a cég máshová költözött, én meg mentem utána. Esztendő, múltán, ’52-ben megnősültem. A feleségem is „kőolajos” volt, akkor az áramfejlesztőknél dolgozott, együtt ingáztunk a munkahelyre, megakadt a szemem rajta... Három gyerekünk született. Ma három unokánk van; szeretem, ha összejön a család, hét végeken pedig vár a kiskertem. Lajos fiam itt van velem a cégnél, villanyszerelő. Azt kapta tőlem, útrava- lóul, amit én az apámtól, — bármi az ember munkája, tegye úgy, hogy ne szólják meg érte! Nem könnyű ennek a belső parancsnak engedelmeskedni, hiszen mindenki a legjobbat gondolja srját magáról, márpedig az igaz önismeret... Gyújtsunk rá? Rendben, bár a feleségem nemigen szereti, az orvos is tilt a füstöléstől. De így jobban esik a beszélgetés. Szóval, annak a bizonyos parancsnak a végrehajtását sokszor a külső körülmények is nehezítik. Én például 8 évig ingáztam Szolnokra, nem kell ecsetelnem, mit jelentett Sárrétudvariból oda-vissza utazgatni naponta. ’62-ben Szolnokra kerültem, megint csak jöttem az üzem után. Az ingázás ugyan megszűnt, könnyeb lett a helyzetem, ám ha rögtön kapok lakást, még a technikumba is belevágtam volna. Sajnálom, hogy nem így történt', mert ma többet tudnék. (Később persze, segített a vállalat a lakás megszerzésében.) Még a külső körülményekről: két gőzszivattyú, egy gőzgép és egy emelő — ennyiből állt a „technikánk” 1947—50-ben. Zárt, fűtött kocsi? Ugyan, a kocsi platóján bújtunk össze, én is egy nagyobb termetű társam mögé húzódtam, s magunk alá aljaztunk szalmával, hogy ne fázzunk. De akkoriban az emberek még ki kutyagoltak a kúthoz, hogy fölvegyék őket. Nekem se számított semmi, hisz jól megfizettek. S különben is: kimegyek egy berendezéshez, áll, belebújok . . . egyszercsak újra forog, jár, termel. Hát nem gyönyörű? Egy ideje a kompresszorokkal foglalkozom szívesen. Elégedett vagyok-e? Igen, mert szeretem a munkámat, szép családom van. S ha a főnökök dicsértek magának, jelesik örülhetnék az órabéremnek is, 30 forint, a legmagasabb a csoportban, de csak a túlórákkal, pluszmunkákkal és pótlékokkal jön össze a tisztes kereset, s a többieknek se magas az órabére; bánt, hogy miért nem becsülik meg jobban a műszakiakat, a karbantartókat. Azt is nehezen veszem be, hogy túl sok az adminisztráció, az adminisztrátor, sokszor Pilátusig el kell menni, hogy megszerezzek valamit, ráadásul gyakran felületesek a jelentések. S ha rossz az utasítás — kiviszek egy szivattyút, és a kútnál derül ki, kompresszor kellett volna ... s bizony nincs elegendő ember; hová lesznek? Vagy: a fúrószerszám kibeépítésénél nincs lazsálás, mivel az óra ketyeg, a diagramm mutatja, hogyan dolgoztak. de másutt... köny- nyen csúszik 10—12 perc, ami havonta, évente sokra rúg ám! Mit mondjak még a „minek örülök, s mi bosz- szant ’ kérdésére? A fiatalok? Fogni kell őket, s példát mutatni, így válnak igazán felnőtté szakmában, emberségben egyaránt. Most is vannak tanulóim (mindig voltak a kezem alatt, hány közülük több évtizede mester), egyikük megy, a másik igyekszik, némelyiket azonban hiába „aprítom”. Márpedig a szakmát, a munkát nem csupán elvégezni, de érezni, szeretni kell!” Kép, szöveg: Sz. Tamás Tibor Több Álba fal és Álba sadi álmennyezet Megkétszerezi az Álba fal ési az Álba sadi álmennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Már megkezdték egy Álba falat előállító újabb gépsor felszerelését, s az év második negyedétől az eddigi 250 ezerrel szemben évente félmillió négyzetméternyit állítanak elő a. sokoldalúan felhasználható, keresett termékből. A második félévben kezdik meg az álmennyezet-gyártó üzem új gépsorral való bővítését, s ennek nyomán a múlt évi 150 ezer négyzetméter helyett már az idén kétszázezer, jövőre pedig három- százezer négyzetméter Álba sadi kerül ki a gyártócsarnokból. A gyártókapacitás megduplázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése indokolta. Az Álba fal népszerűségének oka az, hogy vakolás nélkül használható, jó hőszigetelő, s ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta változatlan.
