Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 12. Kereskedelem, vendéglátás, felvásárlás Zálogfiók: „a megtestesült optimizmus!?” Huszonegyezer ember ellátását szervezi a Közép-Tiszavidéki Áfész Az abádszalóki műszaki és háztartási bolt választékát messze földön dicsérik (Fotó: Nagy Zsolt) Egy szó, mint száz: égszakadás, földindulás nem fenyegeti a Közép-Tiszavidéki Afészt, bár igaz, hogy az idei évnél jóval sikeresebb esztendőkre is adódott példa a történetében. A szövetkezet évente 635 millió forintos forgalmat bonyolít le. Ellátási területéhez tartozik Kunhegyes, Abád- szalók, Tiszabura, Tiszaroff és Tiszagyenda huszonegy- ezer lakója. Arról volt híres, és ez ma se változott, hogy az ott élők áruellátását megbízhatóan szervezi. Nagy figyelmet fordít arra, hogy a települések közötti áruellátás aránytalanságai lehetőleg a minimálisra csökkenjenek, ezért kisebb vegyesboltjaiban is sokféle termék, cikk akad a polcokon. Az viszont nem kis fejtörést okoz, hogy néhány, a periférián fekvő kisbolt vezetője, személyzete a kelleténél sűrűbben cserélődik. A kereskedők több mint a hetven százaléka nő. Sőt, ha a húsüzemben vagy az ipari területeken (szállításnál) tevékenykedőket nem számítjuk, kiderül, hogy a pultok mögött minden tíz eladóból kilenc a szebbik nemhez tartozik. így azután a kisgyerekek betegsége vagy egy makacsabb influenzajárvány valóságos istencsapás egy-egy teljesen „elnőiesített” üzlet számára. A vendéglátás, mint mindenhol, itt is sokszor viták tárgya, megoszlanak róla a vélemények. Dicséret illeti az áfészt, mert Abádszalók kereskedelmi egységeit igyekezett jól felkészíteni a rohamszerű idegenforgalomra. A diákétkeztetésben is történt előrelépés: Abádszalókori nincs vele gond, Tiszaroffon és Kunhegyesen viszont bővíteni kellene a gyermekeknek szánt választékot. A mezőgazdasági kistermelés segítésében akadnak fények is, árnyékok is. A burgonya, a zöldség-gyümölcs felvásárlása stagnál, ami nagyrészt az aszállyal magyarázható, bár ' a felvásárlási árak se követik mindig gyorsan és rugalmasan a piaci kínálatot-keresletet. A sertéstenyésztési kedv viszont örvendetesen javult, jelenleg a szövetkezet területén a három szakcsoport tagjai nyolcezer sertés leadására szerződtek. Érdekes helyi kezdeményezés, hogy egy táppal megrakott teherautó hetente körbejárja az utcákat, és szó szerint a házakhoz viszi a takarmányt. Ezt a szolgáltatást nagyon sokan igénybe veszik. A gazdálkodás minőségi mutatóit alaposan lerontja a szövetkezet ipari tevékenységének alacsony hatékonysága. Elvetélt kezdeményezésnek bizonyult a lakásépítési részleg létrehozása. Ez az egység jelenleg csak lakás- fenntartási, tatarozási feladatokra vállalkozik. A kunhegyesi húsüzem hetvenhárommillió forintos éves forgalmat bonyolít, és a tizenkét hónap során itt levágott tizenötezer hízóból harmincféle terméket készít. Ez a vállalkozás —, noha a lakosság húsellátására kedvezően hat — kevés nyereséget hoz. Nem beszélve arról, hogy a vita ma se dőlt el: egyesek szerint jellegtelenek a termékei, mások viszont azt vallják: nem föltétlenül szükséges úgy megpaprikázni a hurkát, hogv tűzevőnek érezze magát, aki fogyaszt belőle. Ennek, az öt településen érdekelt szövetkezetnek jelenleg hat és félezer tagja van, és a kereskedő-utánpótlás nevelésére gondolva öt iskolában iskolaszövetkezeti csoport alakult. Az általában kiegyensúlyozott ellátás ellenére akad még tennivaló. A szakelőadóknak, a középvezetőknek több önállóságot kell biztosítani. Talán ez is az egyik feltétele annak, hogy a változó gazdasági követelményekhez gyorsabban alkalmazkodjanak. D. Szabó Miklós Fizetési kötelezvény, eladható értékpapír Vendéglátóipari szakmunkástanulók versenye Keveset tudok az életről. A Zálogfiókban például most jártam először. És régi, „fölvilágosulatlan” énem máris sietne a magyarázattal; nyugi, nyugi most se magánemberként kerestem fel az „intézményt”, hanem „hivatalos”, újságírói minőségemben. Dehát már tudom, fölösleges magyarázkodni; a Zálogfiókba ugyanis nem az megy be, akinek semmije nincs, hanem éppen az, akiOlajos padló, Jeltelen — mondhatni jellegtelen — üzlethelyiség a szolnoki Beloiannisz úton a Metál Áruház és egy órás közé ékelődve. Az ajtót ütdtt-kopott, félig lehúzott redőny védi. Rajta a „Nyitva” felirat hirdeti — nem az órák járásával, a redőnynyel lehet valami baj. Nyikorogva nyílik-csukódik az üzletajtó és a fergeteges forgalmú 4. számú főútvonalról — Kelet-Magyaror- szág egyik „ütőeréről” — mintha évtizedeket lépnénk vissza az időben; olajos padló, naftalinszag. Nappal is fölkapcsolva a neonvilágítás. Az ajtó mellett poroltó, két viharvert fotel, egy szekrény és szemben a falon a legfontosabb; a „Tájékoztató”. Húsz pontba szedte a hivatal 1966-ban a tudnivalókat. A két legfontosabb így szól: „A zálogjegy számát — saját érdekében feltétlenül jegyezze fel.” A másik: „A zálogjegy jobb felső sarkán feltüntetett lejárati időt kísérje figyelemmel, mert a türelmi időn túl nem rendezett zálogtárgyukat értékesítjük. Türelmi idő: a lejáratot követő hónap utolsó napja.” A pult mögött ül a becsüs és a pénztáros. Ügyfél érkezik, gyűrűt pottyant a pultra. A becsüs nagyítóval megvizsgálja, a mérlegre helyezi és már mondja is az összeget. Ügyfél bólint, az nek valamilyen értéktárgya van, olyan, amelyiktől nem akar örökre megválni, csupán némi időre nélkülözni kényszerül. Mondjuk úgy; „per pillanat” pénzre van szüksége. Szóval az ember mindenképpen úgy ad be valamit, hogy bízik, ki is fogja váltani. Innen nézve tehát a Zálogfiók maga a megtestesült optimizmus. Az élet persze olykor kegyes, máskor kegyetlen. A tárgyak sorsa így is. úgy is alakulhat. na ftalinszag üzlet megköttetett. így, egyetlen hanggal, névtelenül és személytelenül. — Magyarországon Mária Terézia alapította a Zálogházakat — ugrik vissza jnég nagyobbat az időben Debre- czeniné Szászhalmi Éva fiókvezető. — Azóta érvényben van a titkosság; se nevet, se lakcímet, az égvilágon semmit nem kérünk, csupán a tárgyleírás kerül a zálogcédulára. — Mondjon egy ilyen tárgyleírást! — Például: arany foglalt gyűrű 5 gramm. — Ennyi? — Ennyi. — Mivel foglalkoznak még? — Profilunk az ékszer, a szőrme és bőráru és a kis műszaki cikkek — fényképezőgép, kisrádió. hordozható magnó — szóval olyan, ami kis helyen elfér. Raktározási gondjaink vannak. — Mik ia szabályok? — Az illető kap egy bizonyos összeget, kiállítjuk a zálogjegyet és hat hónapon belül akkor váltja ki a tárgyat, amikor akarja. Természetesen számolunk kamatot; 3—9 százalékot. Késedelmi kamattal 13 százalékig is fölmehet. — Ki fizet késedelmi kamatot? l I — Az, aki a lejárati idő után nem váltja ki a tárgyal, hanem hosszabbítást kér. Mit tud a becsüs ? Csak az eredményes gazdálkodás nyújthat garanciát A hazai vállalatok január 1-től lehetőséget kaptak arra, hogy fizetéseiknél, vásárlásaiknál — meghatározott esetekben — a korábbinál hosszabb időre kereskedelmi hitelt nyújtsanak, illetve vegyenek igénybe. A Pénzügyminisztériumban ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: az intézkedés célja, hogy elősegítse a vállalatok rugalmasabb együttműködését. Lehetővé válik ugyanis, hogy a jövedelmezően befektetők a korábbinál gyorsabban juthassanak hitelekhez. Ez a megoldás segíti a vállalatok eszközeinek jobb kihasználását. Lehetővé teszi, hogy olyan üzleti akciókról se kelljen lemondaniuk, amelyekhez rövid időn belül szükséges a többletforrás előteremtése. Korábban is lehetett kereskedelmi hitelt nyújtani, de ennek időtartama csupán 30 nap volt. A múlt esztendőben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosítása ezt az időtartamot egy évre bővítette. A kereskedelmi hitel alkalmazásának megkönnyítésére a vállalatok fizetési kötelezvényt (váltót) használhatnak. A Magyar Nemzeti Banknál megkezdődött az értékpapír használatához szükséges nyomtatvány elkészítése. Mint ismeretes, hazánk 1965-ben csatlakozott a genfi váltójogi egyezményhez. Mind ez ideig azonban ennek az értékpapírnak a használata nem terjedt el, mivel a vállalatok csak 30 napig juthattak kereskedelmi hitelhez, s ilyen rövid időre nem volt érdemes igénybe venni. A szakemberek arra számítanak, hogy az értékpapír használata mindinkább elterjed. Bár a fizetési kötelezvény (váltó) esetén a partnereknek illetéket kell fizetniük — ez drágítja a hitelezést —, de ez a forma nagyobb biztonságot nyújt. Ha az adós nem tudja kiegyenlíteni tartozását, a hitelező bírósághoz fordulhat. A bírósági határozat alapján mindenki mást megelőzően — ha szükséges, az adós értéktárgyainak áruba bocsátása révén — elégítik ki a hitelezőt. Az értékpapírok eladhatók, forgathatók. Vállalatok, szövetkezetek, továbbá gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok is kiállíthatnak, illetve vásárolhatnak ilyet. Ebben — ha igénylik — segítséget nyújtanak a pénzintézetek. Az értékpapírok egyébként bármely pénzintézetnél, így a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Fejlesztési Banknál, a Magyar Külkereskedelmi Banknál és a szakosított pénzintézeteknél leszámol- tathatók, vagyis eladhatók. A pénzintézetek azonban nem kötelesek megvásárolni az értékpapírt, csak ha a törlesztést biztosítottnak látják. A pénzintézetek határozzák meg azt is, milyen áron hajlandók megvenni a fizetési kötelezvényt. így remélhető, hogy a vállalati hitelezők igen körültekintően kölcsönöznek. A kereskedelmi hitel értékpapír használata nélkül, szerződés alapján is nyújtható. Ez — bár jutalékot nem kell fizetni —, kockázatosabb a hitelező számára; ha az adós csődbe jut, a hitelező csak az állam és a bankok kielégítése után juthat pénzéhez. Tegnap a Flamenco szállodában megkezdődött a vendéglátóipari szakmunkástanulók országos versenyének döntője. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat évente megrendezi a szakmunkástanulók országos szakmai versenyét. Az országos döntőt a házi versenyek előzték meg. Az idén az 1400 szakács-, cukrász- és felszolgáló tanulóból 150 Jutott el a budapesti döntőre. A döntő első két napján a másod- és harmadéves tanulók felváltva adnak számot elméleti ismereteikről, illetve a szakácsok és felszolgálók a Flamenco szállodában, a cukrászok pedig a Különlegességi Cukrászdában mutatják be gyakorlati tudásukat. Az eredményhirdetés holnap lesz. — Mit tud a becsüs? — Pesten, a bizományinál lehet kitanulni a szakmát. Különféle tantárgyak vannak; ékszer, szőrme, ruházat, híradástechnika. A bizományi becsüsök tovább szakosodnak, azaz egy-egy szakmában mélyednek el. A zálogbecsüsnek mindenhez értenie kell. — Mi a legfontosabb segédeszközük? — A mérleg. Van egy analitikus. egy hagyományos és egy üzleti mérlegünk, amin az ezüstöt mérjük. — Tévedés tehát kizárva? — Igen, mondhatjuk. — Hoznak hamisat? — Előfordul. Megveszik a kapualjban, vagy a „zsibin” és itt „ájulnak el”, hogy még be se vesszük. — őszintén I szólva mem egy modern üzlethelyiség. — 1957 körül nyitották, azóta itt működik. Ez az ország legkisebb Zálogfiókja. — Hogyan oszlik meg a zálogfiókok hálózata? — A zálogkölcsönzés a Bizományi Áruház Vállalat egyik melléktevékenysége. A tizenkilenc megye közül tizenkettőben található zálogfiók és Budapesten nyolc. A múlt év végén híradástechnikai és háztartási kisgépszervizt nyitott Jászberényben a Fekete utcában a Műszeripari Szövetkezet. A négy szakembert foglalkoztató műhely tagja a Ramovill szervizhálózatnak is — Ezek szerint nemcsak szolnoki ügyfeleik vannak? — Á, dehogy! Az egész országból jönnek. — Ezt honnan tudja, ha névtelen a zálogkölcsönzés? — Onnan, hogy teszem azt levélben kérnek hosszabbítást, nem zarándokolnak ide személyesen. — A ..szakmai” utat már elmondta az előbb. Közelítsük meg más oldalról: hogyan lesz valaki zálog becsüs? — 1972 óta csinálom, merthogy én is becsüsként kezdtem. Az biztos, hogy eléggé bizalmi munkakörnek számít, ma már nem lehet csak úgy az utcáról bejönni. Statisztikus voltam, érdekesebb munkára vágytam. — Vannak visszajáró ügyfelek? — Igen. Van aki megelégszik száz forinttal mondjuk az órájáért. Egy hét múlva kiváltja, aztán két nap múlva megint visszahozza. De mégsem mondhatom, hogy elesett emberek járnak ide. Sőt! Kimondottan rászoruló, szegény emberrel nem találkozni. Inkább az egyik napról a másikra élés feltűnő. Persze ritkán beszélünk. Előfordul, hogy valaki megmagyarázza miért helyez el nagyobb értéket; például megjött a kocsi, vagy a kiskereskedőnek áruja érkezett és hirtelen nagyobb összegre van szüksége. Szégyen7 Nem szégyen I — Mennyit ért a legolcsóbb I és a legdrágább- tárgy? — A legolcsóbb 80, á legértékesebb 40 ezer forintot. De volt már olyan ügyfelünk aki több mindent hozott be és egyszerre 150 ezer forintot vitt el. — Említette, hogy lehet hosszabbítani. — Igen. Az egyszeri zá- llogkölcsönzés hat hónapra szól, utána új zálogcédulát adunk és emelkedik a kamat. Nos, a „legöregebb” tárgyról tizenhat cédulát állítottunk ki, azaz nyolc évig őriztük. A végén az illető csak kamatként többet fizetett, mint amenyit annak idején fölvett. Mégis kiváltotta. — Mi a zálogkölcsönzés titka? — Jobb. mert gyorsabb, mint az OTP. Behozza a tárgyat és azonnal megkapja a nénzt. — A Zálogfiók sose fizet rá? — Nemigen. Ez a becsüsön múlik. Mindig a tárgyak bizományi értékével számolunk és az érték fele lehet a kölcsönzött összeg. Havonta jön az ellenőrző becsüs a központból és a legritkább esetben kifogásol valamit. A panaszkönyvben évekre visszamenőleg nem talál bejegyzést. — A „Tájékoztatóban” olvastam, hogy a zálogjegy számát feltétlenül fel kell jegyezni. Mi történik, ha valaki elveszítette a zálogjegyét? — Az illető bejelenti és akkor letiltjuk. Ha igazolni tudja, hogy valóban övé a tárgy, akkor megkaphatja, — Szégyen, nem szégyen a izálogkölcsönzés? — Említettem, hogy valaki 150 ezer forint készpénzzel távozott. Neki aligha szégyen. De másnák se! Ez ugyanolyan üzleti kapcsolat, mint bármi más. — A Zálogfiók dolgozói fordulhatnak zálogkölcsönért? — Igen. Ezt kebelbeli elzálogosításnak nevezzük és sokkal szigorúbb szabályok érvényesek rá. Azért, hogy véletlenül se vegyen föl valaki nagyobb összeget mint amennyi „tisztességesen” jár. — Ön vett már föl zálogkölcsönt? — Igen. Miért ne? Egri Sándor
