Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 12. Kereskedelem, vendéglátás, felvásárlás Zálogfiók: „a megtestesült optimizmus!?” Huszonegyezer ember ellátását szervezi a Közép-Tiszavidéki Áfész Az abádszalóki műszaki és háztartási bolt választékát messze földön dicsérik (Fotó: Nagy Zsolt) Egy szó, mint száz: égsza­kadás, földindulás nem fe­nyegeti a Közép-Tiszavidéki Afészt, bár igaz, hogy az idei évnél jóval sikeresebb esz­tendőkre is adódott példa a történetében. A szövetkezet évente 635 millió forintos forgalmat bo­nyolít le. Ellátási területéhez tartozik Kunhegyes, Abád- szalók, Tiszabura, Tiszaroff és Tiszagyenda huszonegy- ezer lakója. Arról volt híres, és ez ma se változott, hogy az ott élők áruellátását meg­bízhatóan szervezi. Nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy a települések közötti áruellá­tás aránytalanságai lehető­leg a minimálisra csökken­jenek, ezért kisebb vegyes­boltjaiban is sokféle termék, cikk akad a polcokon. Az vi­szont nem kis fejtörést okoz, hogy néhány, a periférián fekvő kisbolt vezetője, sze­mélyzete a kelleténél sűrűb­ben cserélődik. A kereskedők több mint a hetven százalé­ka nő. Sőt, ha a húsüzemben vagy az ipari területeken (szállításnál) tevékenykedő­ket nem számítjuk, kiderül, hogy a pultok mögött min­den tíz eladóból kilenc a szebbik nemhez tartozik. így azután a kisgyerekek beteg­sége vagy egy makacsabb influenzajárvány valóságos istencsapás egy-egy teljesen „elnőiesített” üzlet számára. A vendéglátás, mint min­denhol, itt is sokszor viták tárgya, megoszlanak róla a vélemények. Dicséret illeti az áfészt, mert Abádszalók ke­reskedelmi egységeit igyeke­zett jól felkészíteni a roham­szerű idegenforgalomra. A diákétkeztetésben is történt előrelépés: Abádszalókori nincs vele gond, Tiszaroffon és Kunhegyesen viszont bő­víteni kellene a gyermekek­nek szánt választékot. A mezőgazdasági kisterme­lés segítésében akadnak fé­nyek is, árnyékok is. A bur­gonya, a zöldség-gyümölcs felvásárlása stagnál, ami nagyrészt az aszállyal ma­gyarázható, bár ' a felvásár­lási árak se követik mindig gyorsan és rugalmasan a pi­aci kínálatot-keresletet. A sertéstenyésztési kedv vi­szont örvendetesen javult, jelenleg a szövetkezet terüle­tén a három szakcsoport tag­jai nyolcezer sertés leadásá­ra szerződtek. Érdekes helyi kezdeményezés, hogy egy táppal megrakott teherautó hetente körbejárja az utcá­kat, és szó szerint a házak­hoz viszi a takarmányt. Ezt a szolgáltatást nagyon sokan igénybe veszik. A gazdálkodás minőségi mutatóit alaposan lerontja a szövetkezet ipari tevékenysé­gének alacsony hatékonysá­ga. Elvetélt kezdeményezés­nek bizonyult a lakásépítési részleg létrehozása. Ez az egység jelenleg csak lakás- fenntartási, tatarozási fela­datokra vállalkozik. A kunhegyesi húsüzem hetvenhárommillió forintos éves forgalmat bonyolít, és a tizenkét hónap során itt le­vágott tizenötezer hízóból harmincféle terméket ké­szít. Ez a vállalkozás —, no­ha a lakosság húsellátására kedvezően hat — kevés nye­reséget hoz. Nem beszélve arról, hogy a vita ma se dőlt el: egyesek szerint jellegte­lenek a termékei, mások vi­szont azt vallják: nem föl­tétlenül szükséges úgy meg­paprikázni a hurkát, hogv tűzevőnek érezze magát, aki fogyaszt belőle. Ennek, az öt településen érdekelt szövetkezetnek je­lenleg hat és félezer tagja van, és a kereskedő-utánpót­lás nevelésére gondolva öt iskolában iskolaszövetkezeti csoport alakult. Az általában kiegyensúlyo­zott ellátás ellenére akad még tennivaló. A szakelő­adóknak, a középvezetőknek több önállóságot kell bizto­sítani. Talán ez is az egyik feltétele annak, hogy a vál­tozó gazdasági követelmé­nyekhez gyorsabban alkal­mazkodjanak. D. Szabó Miklós Fizetési kötelezvény, eladható értékpapír Vendéglátóipari szakmunkástanulók versenye Keveset tudok az életről. A Zálogfiókban például most jártam először. És ré­gi, „fölvilágosulatlan” énem máris sietne a magyarázat­tal; nyugi, nyugi most se magánemberként kerestem fel az „intézményt”, hanem „hivatalos”, újságírói minő­ségemben. Dehát már tudom, fölös­leges magyarázkodni; a Zá­logfiókba ugyanis nem az megy be, akinek semmije nincs, hanem éppen az, aki­Olajos padló, Jeltelen — mondhatni jel­legtelen — üzlethelyiség a szolnoki Beloiannisz úton a Metál Áruház és egy órás közé ékelődve. Az ajtót ütdtt-kopott, félig lehúzott redőny védi. Rajta a „Nyit­va” felirat hirdeti — nem az órák járásával, a redőny­nyel lehet valami baj. Nyi­korogva nyílik-csukódik az üzletajtó és a fergeteges forgalmú 4. számú főútvo­nalról — Kelet-Magyaror- szág egyik „ütőeréről” — mintha évtizedeket lépnénk vissza az időben; olajos padló, naftalinszag. Nappal is fölkapcsolva a neonvi­lágítás. Az ajtó mellett por­oltó, két viharvert fotel, egy szekrény és szemben a falon a legfontosabb; a „Tá­jékoztató”. Húsz pontba szedte a hivatal 1966-ban a tudnivalókat. A két legfon­tosabb így szól: „A zálogjegy számát — saját érdekében feltétlenül jegyezze fel.” A másik: „A zálogjegy jobb felső sarkán feltüntetett lejárati időt kísérje figyelemmel, mert a türelmi időn túl nem rendezett zálogtárgyukat ér­tékesítjük. Türelmi idő: a lejáratot követő hónap utol­só napja.” A pult mögött ül a be­csüs és a pénztáros. Ügyfél érkezik, gyűrűt pottyant a pultra. A becsüs nagyítóval megvizsgálja, a mérlegre helyezi és már mondja is az összeget. Ügyfél bólint, az nek valamilyen értéktárgya van, olyan, amelyiktől nem akar örökre megválni, csu­pán némi időre nélkülözni kényszerül. Mondjuk úgy; „per pillanat” pénzre van szüksége. Szóval az ember mindenképpen úgy ad be valamit, hogy bízik, ki is fogja váltani. Innen nézve tehát a Zálogfiók maga a megtestesült optimizmus. Az élet persze olykor kegyes, máskor kegyetlen. A tárgyak sorsa így is. úgy is alakul­hat. na ftalinszag üzlet megköttetett. így, egyetlen hanggal, névtelenül és személytelenül. — Magyarországon Mária Terézia alapította a Zálog­házakat — ugrik vissza jnég nagyobbat az időben Debre- czeniné Szászhalmi Éva fi­ókvezető. — Azóta érvény­ben van a titkosság; se ne­vet, se lakcímet, az égvilá­gon semmit nem kérünk, csupán a tárgyleírás kerül a zálogcédulára. — Mondjon egy ilyen tárgyleírást! — Például: arany foglalt gyűrű 5 gramm. — Ennyi? — Ennyi. — Mivel foglalkoznak még? — Profilunk az ékszer, a szőrme és bőráru és a kis műszaki cikkek — fényké­pezőgép, kisrádió. hordoz­ható magnó — szóval olyan, ami kis helyen elfér. Rak­tározási gondjaink vannak. — Mik ia szabályok? — Az illető kap egy bi­zonyos összeget, kiállítjuk a zálogjegyet és hat hónapon belül akkor váltja ki a tár­gyat, amikor akarja. Termé­szetesen számolunk kama­tot; 3—9 százalékot. Kése­delmi kamattal 13 százalé­kig is fölmehet. — Ki fizet késedelmi ka­matot? l I — Az, aki a lejárati idő után nem váltja ki a tár­gyal, hanem hosszabbítást kér. Mit tud a becsüs ? Csak az eredményes gazdálkodás nyújthat garanciát A hazai vállalatok január 1-től lehetőséget kaptak ar­ra, hogy fizetéseiknél, vá­sárlásaiknál — meghatáro­zott esetekben — a korábbi­nál hosszabb időre kereske­delmi hitelt nyújtsanak, il­letve vegyenek igénybe. A Pénzügyminisztériumban ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak elmondották: az intéz­kedés célja, hogy elősegítse a vállalatok rugalmasabb együttműködését. Lehetővé válik ugyanis, hogy a jöve­delmezően befektetők a ko­rábbinál gyorsabban juthas­sanak hitelekhez. Ez a meg­oldás segíti a vállalatok esz­közeinek jobb kihasználását. Lehetővé teszi, hogy olyan üzleti akciókról se kelljen lemondaniuk, amelyekhez rövid időn belül szükséges a többletforrás előteremtése. Korábban is lehetett keres­kedelmi hitelt nyújtani, de ennek időtartama csupán 30 nap volt. A múlt esztendő­ben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosítása ezt az időtarta­mot egy évre bővítette. A kereskedelmi hitel al­kalmazásának megkönnyíté­sére a vállalatok fizetési kö­telezvényt (váltót) használ­hatnak. A Magyar Nemzeti Banknál megkezdődött az értékpapír használatához szükséges nyomtatvány elké­szítése. Mint ismeretes, ha­zánk 1965-ben csatlakozott a genfi váltójogi egyezmény­hez. Mind ez ideig azonban ennek az értékpapírnak a használata nem terjedt el, mivel a vállalatok csak 30 napig juthattak kereskedel­mi hitelhez, s ilyen rövid időre nem volt érdemes igénybe venni. A szakembe­rek arra számítanak, hogy az értékpapír használata mind­inkább elterjed. Bár a fize­tési kötelezvény (váltó) ese­tén a partnereknek illetéket kell fizetniük — ez drágítja a hitelezést —, de ez a for­ma nagyobb biztonságot nyújt. Ha az adós nem tud­ja kiegyenlíteni tartozását, a hitelező bírósághoz fordul­hat. A bírósági határozat alapján mindenki mást meg­előzően — ha szükséges, az adós értéktárgyainak áruba bocsátása révén — elégítik ki a hitelezőt. Az értékpapírok eladhatók, forgathatók. Vállalatok, szö­vetkezetek, továbbá gazda­sági munkaközösségek, pol­gári jogi társaságok is kiál­líthatnak, illetve vásárolhat­nak ilyet. Ebben — ha igénylik — segítséget nyúj­tanak a pénzintézetek. Az értékpapírok egyébként bár­mely pénzintézetnél, így a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Fejlesztési Banknál, a Magyar Külkereskedelmi Banknál és a szakosított pénzintézeteknél leszámol- tathatók, vagyis eladhatók. A pénzintézetek azonban nem kötelesek megvásárolni az értékpapírt, csak ha a tör­lesztést biztosítottnak látják. A pénzintézetek határozzák meg azt is, milyen áron haj­landók megvenni a fizetési kötelezvényt. így remélhető, hogy a vállalati hitelezők igen körültekintően kölcsö­nöznek. A kereskedelmi hitel ér­tékpapír használata nélkül, szerződés alapján is nyújt­ható. Ez — bár jutalékot nem kell fizetni —, kockáza­tosabb a hitelező számára; ha az adós csődbe jut, a hi­telező csak az állam és a bankok kielégítése után jut­hat pénzéhez. Tegnap a Flamenco szállodá­ban megkezdődött a vendéglátó­ipari szakmunkástanulók orszá­gos versenyének döntője. A Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat évente megrendezi a szakmunkástanulók országos szakmai versenyét. Az országos döntőt a házi versenyek előzték meg. Az idén az 1400 szakács-, cukrász- és felszolgáló tanulóból 150 Jutott el a budapesti dön­tőre. A döntő első két napján a másod- és harmadéves tanulók felváltva adnak számot elméleti ismereteikről, illetve a szakácsok és felszolgálók a Flamenco szál­lodában, a cukrászok pedig a Különlegességi Cukrászdában mutatják be gyakorlati tudásu­kat. Az eredményhirdetés hol­nap lesz. — Mit tud a becsüs? — Pesten, a bizományinál lehet kitanulni a szakmát. Különféle tantárgyak van­nak; ékszer, szőrme, ruhá­zat, híradástechnika. A bi­zományi becsüsök tovább szakosodnak, azaz egy-egy szakmában mélyednek el. A zálogbecsüsnek mindenhez értenie kell. — Mi a legfontosabb se­gédeszközük? — A mérleg. Van egy analitikus. egy hagyomá­nyos és egy üzleti mérle­günk, amin az ezüstöt mér­jük. — Tévedés tehát kizárva? — Igen, mondhatjuk. — Hoznak hamisat? — Előfordul. Megveszik a kapualjban, vagy a „zsibin” és itt „ájulnak el”, hogy még be se vesszük. — őszintén I szólva mem egy modern üzlethelyiség. — 1957 körül nyitották, azóta itt működik. Ez az ország legkisebb Zálogfiókja. — Hogyan oszlik meg a zálogfiókok hálózata? — A zálogkölcsönzés a Bizományi Áruház Vállalat egyik melléktevékenysége. A tizenkilenc megye közül tizenkettőben található zá­logfiók és Budapesten nyolc. A múlt év végén híradástechnikai és háztartási kisgépszervizt nyitott Jászberény­ben a Fekete utcában a Műszeripari Szövetkezet. A négy szakembert foglalkoztató műhely tagja a Ramovill szervizhálózatnak is — Ezek szerint nemcsak szolnoki ügyfeleik vannak? — Á, dehogy! Az egész országból jönnek. — Ezt honnan tudja, ha névtelen a zálogkölcsönzés? — Onnan, hogy teszem azt levélben kérnek hosszabbí­tást, nem zarándokolnak ide személyesen. — A ..szakmai” utat már elmondta az előbb. Közelít­sük meg más oldalról: ho­gyan lesz valaki zálog be­csüs? — 1972 óta csinálom, merthogy én is becsüsként kezdtem. Az biztos, hogy eléggé bizalmi munkakör­nek számít, ma már nem lehet csak úgy az utcáról bejönni. Statisztikus voltam, érdekesebb munkára vágy­tam. — Vannak visszajáró ügy­felek? — Igen. Van aki megelég­szik száz forinttal mondjuk az órájáért. Egy hét múlva kiváltja, aztán két nap múl­va megint visszahozza. De mégsem mondhatom, hogy elesett emberek járnak ide. Sőt! Kimondottan rászoru­ló, szegény emberrel nem találkozni. Inkább az egyik napról a másikra élés feltű­nő. Persze ritkán beszélünk. Előfordul, hogy valaki meg­magyarázza miért helyez el nagyobb értéket; például megjött a kocsi, vagy a kis­kereskedőnek áruja érkezett és hirtelen nagyobb összeg­re van szüksége. Szégyen7 Nem szégyen I — Mennyit ért a legol­csóbb I és a legdrágább- tárgy? — A legolcsóbb 80, á legértékesebb 40 ezer forin­tot. De volt már olyan ügy­felünk aki több mindent hozott be és egyszerre 150 ezer forintot vitt el. — Említette, hogy lehet hosszabbítani. — Igen. Az egyszeri zá- llogkölcsönzés hat hónapra szól, utána új zálogcédulát adunk és emelkedik a ka­mat. Nos, a „legöregebb” tárgyról tizenhat cédulát állítottunk ki, azaz nyolc évig őriztük. A végén az illető csak kamatként töb­bet fizetett, mint amenyit annak idején fölvett. Mégis kiváltotta. — Mi a zálogkölcsönzés titka? — Jobb. mert gyorsabb, mint az OTP. Behozza a tárgyat és azonnal megkap­ja a nénzt. — A Zálogfiók sose fizet rá? — Nemigen. Ez a becsü­sön múlik. Mindig a tár­gyak bizományi értékével számolunk és az érték fele lehet a kölcsönzött összeg. Havonta jön az ellenőrző becsüs a központból és a legritkább esetben kifogásol valamit. A panaszkönyvben évekre visszamenőleg nem talál bejegyzést. — A „Tájékoztatóban” olvastam, hogy a zálogjegy számát feltétlenül fel kell jegyezni. Mi történik, ha valaki elveszítette a zálog­jegyét? — Az illető bejelenti és akkor letiltjuk. Ha igazolni tudja, hogy valóban övé a tárgy, akkor megkaphatja, — Szégyen, nem szégyen a izálogkölcsönzés? — Említettem, hogy vala­ki 150 ezer forint készpénz­zel távozott. Neki aligha szégyen. De másnák se! Ez ugyanolyan üzleti kapcsolat, mint bármi más. — A Zálogfiók dolgozói fordulhatnak zálogkölcsö­nért? — Igen. Ezt kebelbeli el­zálogosításnak nevezzük és sokkal szigorúbb szabályok érvényesek rá. Azért, hogy véletlenül se vegyen föl va­laki nagyobb összeget mint amennyi „tisztességesen” jár. — Ön vett már föl zálog­kölcsönt? — Igen. Miért ne? Egri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom