Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUAR 2. iHeti világhíredé ) Délkelet-ázsiai' körutat tett az ENSZ főtitkára. A képen Pérez de Cuellar Phan Van Dong vietnami miniszterelnök­kel (balra) a tárgyalások előtt Hanoiban HÉTFŐ: Üj-Deihiben a „Ha­tok” felhívást fogadtak el és követelték az atomfegyverek kifejlesztésének, kiprooálásá- nak és telepítésének teljes ti­lalmát — II. János Pál pápa Venezuelában — (leniben összeültek az OPEC-országek miniszterei. KEDD: Stockholmban felújí­totta munkáját a bizalomépítő Intézkedésekről és a leszere­lésről tárgyaló össz-európai értekezlet, a szovjet küldött­ség előterjesztette javaslatát — Papandreu görög minisz­terelnök az amerikai atom­fegyverek kivonását sürgeti Görögországból — Az USA 1,1 milliárd dollár katonai hitelt nyújt Izraelnek, Rabin had­ügyminiszter tárgyalásai Wa­shingtonban. SZERDA: Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete Hanoiban — Karami libanoni kormányfő elégedetten nyilat­kozott damaszkuszi tárgyalá­sairól — A NATO-országok a katonai információk cseréjét javasolták a stockholmi érte­kezleten — Lemondott poszt­járól Jeane Kirkpatrick asz- szony, az USA állandó ENSZ- képviselöje. CSÜTÖRTÖK: Bár nem tud­tak megegyezni az OPEC-or- szágok miniszterei, a többség az olajár bizonyos csökkenté­sét hajtja végre — n. János Pál pápa Ecuadorban — Bécs- ben felújították a közép­európai haderőcsökkentési tárgyalásokat. PÉNTEK: Csemyenko-nyilat- kozat a márciusi tárgyalások­ról egy amerikai tévétársaság műsorában — Szovjet—cseh­szlovák külügyminiszteri tár­gyalások Moszkvában — Bi­zalmatlansági Indítvány a bé­csi parlamentben Frischensch­lager hadügyminiszter ellen. Hogyan hatnak egymásra a szovjet—amerikai és kelet —nyugati tárgyalások? A fizikából vett hasonlat­tal lehet válaszolni a kér­désekre: mint az úgynevezett közlekedő edények. Ha az egyik tartalmához hozzáad­nak valamit, a többinek a szintje is emelkedik ... Ész­revehetően javult a hangu­lat Stockholmban és Bécsben a genfi szovjet—amerikai érintkezésfelvétel után,^ a március 12-i dátum kitűzése nyomán. Amennyiben a gen­fi tárgyalásokon előrehaladás mutatkozik, minden bizony- nyál kedvezőbb fordulatot vehet az események menete a 33 európai és a 2 észak­amerikai állam küldöttségei­nek stockholmi értekezletén, vagy az osztrák fővárosban a Vauséi Szerződés és a NATO országai delegációinak a haderőcsökkentéssel foglal­kozó és régóta 'húzódó tár­gyalás-sorozatán . Előbb Stockholmban „ke­rültek a kártyák az asztal­ra”: a bizalomerősítési és leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó összeurópai értekez­leten először a Szovjetunió küldöttsége terjesztette élő javaslatait, majd a NATO- országok hozakodtak elő in­dítványukkal. Természetesen kezdetben a kezdeményezé­sek sorsa általában az, hogy csak bíráló, kifogásoló meg­jegyzések hangzanak el a szembenálló táborban ... A világ várakozását jól jelzi az úgynevezett „hatok” úi-delh,i tanácskozása, s az annak végén megszövegezett felhívás a világ népeihez, parlamentjeihez, kormá­nyaihoz. Ebben az indiai, az argentin, a görög, a mexikói, a svéd és a tanzániai vezető államférfiak egyrészt üdvö - zölték a március 12-én kez­dődő szovjet—amerikai tár­gyalásokat, másrés?' állást foglaltak az atomfegyverke­zés ellen. Űj elem a nyilatko­zatukban, hogy felszólították a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmakat, vessenek gátat az űrfegyver­kezésnek. A „hatok” szava elsősorban erkölcsi, társadal­mi téren érvényesül, de két­ségtelen, hogy véleményük­nek megvan a politikai sú­lya is. Mi a jelentősége az ENSZ- fötitkár délkelet-ázsiai út­jának? Pérez de Cuellar, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtitkára Thaiföldön, Laosz- ban és Vietnamban "tett lá­togatást. Érdemes emlékez­tetni arra, hogy hús.z egyné­hány évvel ezelőtt, a vietna­mi háború idején a világ- szervezet tehetetlen volt, nem tudott fellépni a tér­ségben a béke helyreállítása érdekében. Most már az ENSZ tagja a szocialista Vi­etnam is, amely szívesen lát­ta fővárosában a világszerve­zet „első emberét”, (vagy ahogyan a főtitkárok maguk­ról mondani szokták: „első szolgáját”). Van probléma bőven ma is még a délkelet-ázsiai térség­ben. Hogy csak néhányat említsünk: Thaiföld szem­benállása Vietnammal, a bodzsai polpotista erőknek, s általában ahogyan a nyuga­tiak a kambodzsai konszoli­dációt megakadályozni igye­keznek, például éppen az ENSZ-ben „a kambodzsai kérdés” örökös fölemlegeté­sével. És természetesen a há­ború következményei terhelik az amerikai—vietnami vi­szonyt is. Pérez de Cuellar hanoi sajtóértekezletén el­mondta, hogy útjának célja az volt: ismerje meg a szem­benálló felek álláspontját. Meggyőződött arról, hogy itt is, ott is a tárgyalásos meg­oldást szorgalmazzák, ami okot ad bizonyos remények­re. Szóba került Vietnam I és az USA ügye. Az _ENSZ-fő- titkárnak vietnami * tárgyaló- partnerei elmondták, hogy Hanoi jóakarattal kezeli a Washington által legfonto­sabbnak ítélt humanitárius kérdéseket, így a háborúban eltűnt amerikai katonák kér­dését. Pérez de Cuellar sze- i .nt jelentős haladás tapasz­talható is a vietnami—ameri­kai kapcsolatokat eddig aka­dályozó problémák megoldá­si kísérleteiben. Amerikaiak és angolaiak afrikai alkudozása: lesz-e eredmény? Angola az utóbbi időben tárgyalásokra késznek mu­tatkozott az USA-val, de még a dél-afrikai köztársa­sággal is. Nemcsak az ország gazdasági gondjai és aa UNITA nevű ellenforradalmi szervezet támadásai készte­tik erre, hanem az a megfon­tolás is, hogy a kölcsönös en­gedmények alapján elérje a namíbiai probléma rendezé­sét. Márpedig Angolának nem közömbös, hogy déli szomszédjában együttműkö­désre kész, alapjában véve haladó rendszerű állam lesz-e, vagy - továbbra is a dél-afrikai hatóságok kezé­ben marad valóságos gyar­matukként. Ahonnan, persze, az említett UNITA is bőven kap utánpótlást emberben és fegyverben. A nyugati hatalmak szin­tén támogatják, hogy Namí­bia, az egykori Délnyugat- Afrika ne legyen tovább a dél-afrikai köztársaság ellen­őrzése alatt. Amerikai tőké­sek éppúgy, mint angolok, kanadaiak, franciák vagy nyugatnémetek érdekeltek abban, hogy a holnapi önálló Namíbiában megvessék a lá­bukat. Persze, egymással is versenyeznek! Frank Wisner, az afrikai ügyekkel megbí­zott amerikai államtitkár-he­lyettes Luandában úgy tár­gyalt, hogy közvetíteni kí­vánt Pretoria és az angolai kormány között. Partnerét, Manuel Alexandre Rodrigues belügyminisztert tájékoztat­ta korábbi pretoriai megbe­széléseiről, a dél-afrikai kor­mány álláspontjáról. Természetesen korai még jóslatokba bocsátkozni, hogy annyi sikertelen próbálkozás után most lesz-e eredmény az angolai—amerikai—dél­afrikai hármas alkudozás vé­gén? Hiszen még a negyedik résztvevő bevonására is szük­ség van: a SWAPO, a délnyu­gat-afrikai felszabadító szer­vezet joggal követeli meg­hallgatását. A Namíbia füg­getlenségéért 1966 óta harco­ló SWAPO-t már az ENSZ is elismerte a 825.000 négy­zetkilométeren élő alig több mint egymillió ember törvé­nyes képviselőjének. Pálfy József Friedhelm Frischenschlager osztrák hadügyminiszter, aki személyesen fogadta a haza­tért háborús bűnöst, Walter Kedert Az indiai fővárosban hétfőn csúcstalálkozót tartottak a „Ha­tok” vezetői, és a leszerelés kérdéseiről tanácskoztak bangkoki támogatás a kam­Minden alap megvan a komoly tárgyalásokhoz (Folytatás az 1. oldalról.) resszív jellegű elgondolás, s a benne szereplő „védel­mi" kifejezés csupán játék a szavakkal. Washington valódi célja, hogy iefegyve- rezze a másik felet, s egy nukleáris agresszió esetén megfossza őt a válaszcsapás lehetőségétől. Más szavak­kal: a rakétaelhárító-rend- szer „pajzsa" mögé bújva biztosítani kívánja a maga számára egy büntetlen nuk­leáris csapás lehetőségét. Ez a korábbi, a katonai fölény megszerzését célzó irányvo­nal folytatása, éppen ezért a Szovjetunió határozottan fellép az ilyen elképzelések és tervek ellen. Az olyan kijelentések, amelyek sze­rint a fejlesztés egyelőre a tudományos kísérletek kere­kein belül marad, pusztán a megtévesztést szolgálják. Konsztantyin Csernyenko leszögezte: a Szovjetunió képes megfelelő választ ad­ni a washingtoni tervekre s ha arra kényszerítik — a korábbiakhoz hasonlóan — most is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédelmezze saját, valamint szövetségesei és barátai biztonságát. Látpi kell azonban, hogy a világ­űr militarizálása semmissé tenné a rakétaelhárító vé­delmi rendszerek korlátozá­sáról szóló, határidő nélküli szovjet—amerikai megálla­podást, valamint ,sok más, ma még érvényben lévő nemzetközi egyezményt is. A világűr militarizálása gyakorlatilag véget vetne a nukleáris fegyverzetek kor­látozása ék csökkentése fo­lyamatának s egyben előse­gítené a fegyverkezési haj­sza minden irányú ellen­őrizhetetlen folytatódását. A szovjet vezető válaszai­ban utalt arra, hogy a Szov­jetunióban ismeretesek azok az amerikai kijelentések, amelyek jóval a tárgyalá­sok megkezdése előtt máris a leküzdhetetlennek mon­dott akadályokat emlegetik, s az Egyesült Államok szá­mára egyoldalúan előnyös részmegállapodások elérésé­re helyezik a hangsúlyt. A Szovjetunió — hangsúlyoz­za Konsztantyin Csernyen­ko — reálisan szemléli a dolgokat, látja a nehézsé­geket és úgy véli, hogy a küszöbön álló tárgyalások egyáltalán nem lesznek könnyűek. Ezek a nehézsé­gek azonban leküzdhetők. Ehhez mindkét fél részéről jóakaratra, az ésszerű komp- romisszum elérésére irányu­ló készségre, az egyenlőség és egyenlő biztonság elvei­nek szigorú betartására van szükség. A tárgyalásokhoz szüksé­ges kedvező légkör kialakí­tása szempontjából haladást jelentene, ha a Szovjet­unióhoz hasonlóan, az Egye­sült Államok is lemondana a nukleáris fegyver elsőként történő alkalmazásáról, a felek befagyasztanák nuk­leáris készleteiket és betil­tanának a nukleáris fegy­verekkel kapcsolatos min­denfajta kísérletet. Az emberiség történelmé­nek fordulópontjához ér­kezett. A világ előtt álló legfontosabb feladatok meg­oldásától — a nukleáris fe­nyegetettség megszüntetésé­től a világűr militarizálá- sának megakadályozásától, a kozmikus térség kizárólag békés célokra történő fel­használásától. a globális gazdasági és környezetvédel­mi problémák megoldását célzó közös erőfeszítésektől az egész emberi civilizáció jövője függ. Ezzel összefüg­gésben az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke meg­állapította, hogy az új szov­jet—amerikai tárgyalások kedvező eredményei jóté­kony hatással lennének a nemzetközi helyzet egészé­re, s jelentős mértékben elő­segítenék korunk legfonto­sabb problémáinak megol­dását. A Szovjetunió konk­rét és nagy horderejű ered­mények elérésére törekszik Genfben, de nem minden rajta múlik. , Konsztantyin Csernyenko végezetül hangsúlyozta: a jelenlegi és a jövő nemzedé­kek sorsáért ráj|uk háruló felelősség arra kötelezi a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek meg mindent a fegyverke­zési hajsza megfékezése, a kozmikus térség békéjének megóvása, a nukleáris fegy­verek megsemmisítése étet dekében. Szárazföldön, vizen ás levegőben 0 florennes-i támaszponttól Brüsszelig Tiltakozó menet, békegyűlés Minden eddigit fölülmúló hadgyakorlat a dél-koreai partok mentén Tegnap megkezdődött a „Team Spirit ’85’’ fedőnevű — közös amerikai—dél-kore­ai — hadgyakorlat, amely minden tekintetben felül­múlja az eddigi hasonló gya­korlatok arányait. Értesülé­sek szerint az április köze­péig tartó manőveren egye­dül dél-koreai részről mint­egy 200 ezer katona vesz részt, míg az Egyesült Álla­mok több, mint 60 ezer fős katonai személyzettel képvi­selteti magát. Mindkét rész­ről a legkorszerűbb fegyver­zetet vonultatják fel, bele­értve az amerikai 7. (csen­des-óceáni) flotta repülőgép- anyahajjóit, számos atomhaj­tóműves felszíni hadihajót, valamint a különböző típusú — nukleáris fegyverek hor­dozására alkalmas — harci repülőgépeket. A hadgyakor­lat — mint kiszivárgott — a dél-koreai partok teljes hosszúságában, sőt száraz­földön is folyik a közös harc­képesség javításának meghir­detett célzatával. A belga szervezetek a kö­zelmúltban együttműködést határoztak el a holland és a nyugatnémet hasonló szervezetekkel. Az atom­fegyverek szintjének befa­gyasztását követelik egész Európában, első lépcsőként további leszerelési intézke­désekhez. A kis európai or­szágok részéről kezdemé­nyező fellépést sürgetnek, így azt, hogy Belgium és Az Egyesült Államok az Új-Zólanddal való együtt­működés felülvizsgálatát he­lyezte kilátásba arra az esetre, ha a wellingtoni kor­mány — beváltva ígéretét — nem enged az ország kikötői­be atomfegyvereket hordozó (amerikai) hajókat. A jelek szerint azonban az új-zélandi munkáspárti kormány nem hajlandó megváltoztatni dön­tését. David Lange új-zélandi miniszterelnök csütörtöki sajtóértekezletén ismét meg­Hollandia utasítsák el a ra­kétákat. „Nem engedhetjük meg, hogy Európa biztonsá­ga kizárólag a szovjet— amerikai tárgyalások vagy ellenségeskedés függvénye legyen” — hangoztatják, ar­ra is rámutatva, hogy Nyu- gat-Európában éppen elég fegyvert halmoztak fel már eddig ahhoz, hogy ez kellő elrettentést képviseljen, és nincs szükség újabb atom­eszközökre. erősítette: kormánya az atomfegyverkezés ellen fog­lal állást, s ebben a szellem­ben nem engedi, hogy atom- meghaijtású vagy nukleáris fegyverekkel felszerelt hadi­hajók kössenek ki a szigetor­szág kikötőiben. Az ügyhöz kapcsolódik az a hír hogy egy svéd béke­szervezet javasolta: az 1985. évi Béke Nobel-dijat a nuk­leáris fegyvereket ellenző következetes álláspontja mi­att David Lange új-zélandi miniszterelnöknek ítéljék oda. Új-zélandi kormány Állásfoglalás az atomfegyverkezés ellen MOSZKVA Közös közlemény elfoga­dásával tegnap befejeződ­tek a moszkvai szovjet— csehszlovák külügyminisz­teri megbeszélések. Bohus- lav Chnoupek csütörtökön érkezeit munkalátogatásra a szovjet fővárosba, a Szov­jetunió kormányának meg­hívására. BONN A „Vörös hadsereg frak­ció” terrorszervezet tagjai­nak éhségsztrájkja és bom­barobbantásai után pénteken a München melletti Gauting- bén vezető gazdasági szemé­lyiség ellen követtek el me­rényletet a nyugatnémet ter­roristák. Két ismeretlen tet­tes — egy nő és egy férfi — pénteken kora reggel beha­tolt Ernst Zimmermann-nak, a „Motorén und Turbinen- unioii” (MTU) elnökének la­kásába es lőfegyverrel élet- veszélyesen megsebesítette őt. A tettesek elmenekültek. VARSÖ A szocialista és baráti or­szágok népfrontjainak 5. ta­lálkozóját egy hét múlva, február 6—8-án Varsóban rendezik meg — jelentette be tegnap a Rzeczpospolita, a lengyel kormány lapja. A nemzetközi tapasztalatcserén 4 világrész 17 országának népfrontküldöttsége vesz részt. WASHINGTON A chilei alkotmányjogi bí­róság törvényen kívülinek nyilvánította a baloldali el­lenzéki erőiket tömörítő De­mokratikus Népi Mozgalom (MDP) elnevezésű pártszö­vetséget. Az MDP-hez a Kommunista Párt, a Keresz­tény Baloldali Mozgalom, az Egységes Népi Akciómozga­lom (MAPU). a Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) és a Szocialista Párt egyik szárnya tartozik. Célja a de­mokrácia helyreállítása Chi­lében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom