Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUAR 2. iHeti világhíredé ) Délkelet-ázsiai' körutat tett az ENSZ főtitkára. A képen Pérez de Cuellar Phan Van Dong vietnami miniszterelnökkel (balra) a tárgyalások előtt Hanoiban HÉTFŐ: Üj-Deihiben a „Hatok” felhívást fogadtak el és követelték az atomfegyverek kifejlesztésének, kiprooálásá- nak és telepítésének teljes tilalmát — II. János Pál pápa Venezuelában — (leniben összeültek az OPEC-országek miniszterei. KEDD: Stockholmban felújította munkáját a bizalomépítő Intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló össz-európai értekezlet, a szovjet küldöttség előterjesztette javaslatát — Papandreu görög miniszterelnök az amerikai atomfegyverek kivonását sürgeti Görögországból — Az USA 1,1 milliárd dollár katonai hitelt nyújt Izraelnek, Rabin hadügyminiszter tárgyalásai Washingtonban. SZERDA: Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete Hanoiban — Karami libanoni kormányfő elégedetten nyilatkozott damaszkuszi tárgyalásairól — A NATO-országok a katonai információk cseréjét javasolták a stockholmi értekezleten — Lemondott posztjáról Jeane Kirkpatrick asz- szony, az USA állandó ENSZ- képviselöje. CSÜTÖRTÖK: Bár nem tudtak megegyezni az OPEC-or- szágok miniszterei, a többség az olajár bizonyos csökkentését hajtja végre — n. János Pál pápa Ecuadorban — Bécs- ben felújították a középeurópai haderőcsökkentési tárgyalásokat. PÉNTEK: Csemyenko-nyilat- kozat a márciusi tárgyalásokról egy amerikai tévétársaság műsorában — Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — Bizalmatlansági Indítvány a bécsi parlamentben Frischenschlager hadügyminiszter ellen. Hogyan hatnak egymásra a szovjet—amerikai és kelet —nyugati tárgyalások? A fizikából vett hasonlattal lehet válaszolni a kérdésekre: mint az úgynevezett közlekedő edények. Ha az egyik tartalmához hozzáadnak valamit, a többinek a szintje is emelkedik ... Észrevehetően javult a hangulat Stockholmban és Bécsben a genfi szovjet—amerikai érintkezésfelvétel után,^ a március 12-i dátum kitűzése nyomán. Amennyiben a genfi tárgyalásokon előrehaladás mutatkozik, minden bizony- nyál kedvezőbb fordulatot vehet az események menete a 33 európai és a 2 északamerikai állam küldöttségeinek stockholmi értekezletén, vagy az osztrák fővárosban a Vauséi Szerződés és a NATO országai delegációinak a haderőcsökkentéssel foglalkozó és régóta 'húzódó tárgyalás-sorozatán . Előbb Stockholmban „kerültek a kártyák az asztalra”: a bizalomerősítési és leszerelési kérdésekkel foglalkozó összeurópai értekezleten először a Szovjetunió küldöttsége terjesztette élő javaslatait, majd a NATO- országok hozakodtak elő indítványukkal. Természetesen kezdetben a kezdeményezések sorsa általában az, hogy csak bíráló, kifogásoló megjegyzések hangzanak el a szembenálló táborban ... A világ várakozását jól jelzi az úgynevezett „hatok” úi-delh,i tanácskozása, s az annak végén megszövegezett felhívás a világ népeihez, parlamentjeihez, kormányaihoz. Ebben az indiai, az argentin, a görög, a mexikói, a svéd és a tanzániai vezető államférfiak egyrészt üdvö - zölték a március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokat, másrés?' állást foglaltak az atomfegyverkezés ellen. Űj elem a nyilatkozatukban, hogy felszólították a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmakat, vessenek gátat az űrfegyverkezésnek. A „hatok” szava elsősorban erkölcsi, társadalmi téren érvényesül, de kétségtelen, hogy véleményüknek megvan a politikai súlya is. Mi a jelentősége az ENSZ- fötitkár délkelet-ázsiai útjának? Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára Thaiföldön, Laosz- ban és Vietnamban "tett látogatást. Érdemes emlékeztetni arra, hogy hús.z egynéhány évvel ezelőtt, a vietnami háború idején a világ- szervezet tehetetlen volt, nem tudott fellépni a térségben a béke helyreállítása érdekében. Most már az ENSZ tagja a szocialista Vietnam is, amely szívesen látta fővárosában a világszervezet „első emberét”, (vagy ahogyan a főtitkárok magukról mondani szokták: „első szolgáját”). Van probléma bőven ma is még a délkelet-ázsiai térségben. Hogy csak néhányat említsünk: Thaiföld szembenállása Vietnammal, a bodzsai polpotista erőknek, s általában ahogyan a nyugatiak a kambodzsai konszolidációt megakadályozni igyekeznek, például éppen az ENSZ-ben „a kambodzsai kérdés” örökös fölemlegetésével. És természetesen a háború következményei terhelik az amerikai—vietnami viszonyt is. Pérez de Cuellar hanoi sajtóértekezletén elmondta, hogy útjának célja az volt: ismerje meg a szembenálló felek álláspontját. Meggyőződött arról, hogy itt is, ott is a tárgyalásos megoldást szorgalmazzák, ami okot ad bizonyos reményekre. Szóba került Vietnam I és az USA ügye. Az _ENSZ-fő- titkárnak vietnami * tárgyaló- partnerei elmondták, hogy Hanoi jóakarattal kezeli a Washington által legfontosabbnak ítélt humanitárius kérdéseket, így a háborúban eltűnt amerikai katonák kérdését. Pérez de Cuellar sze- i .nt jelentős haladás tapasztalható is a vietnami—amerikai kapcsolatokat eddig akadályozó problémák megoldási kísérleteiben. Amerikaiak és angolaiak afrikai alkudozása: lesz-e eredmény? Angola az utóbbi időben tárgyalásokra késznek mutatkozott az USA-val, de még a dél-afrikai köztársasággal is. Nemcsak az ország gazdasági gondjai és aa UNITA nevű ellenforradalmi szervezet támadásai késztetik erre, hanem az a megfontolás is, hogy a kölcsönös engedmények alapján elérje a namíbiai probléma rendezését. Márpedig Angolának nem közömbös, hogy déli szomszédjában együttműködésre kész, alapjában véve haladó rendszerű állam lesz-e, vagy - továbbra is a dél-afrikai hatóságok kezében marad valóságos gyarmatukként. Ahonnan, persze, az említett UNITA is bőven kap utánpótlást emberben és fegyverben. A nyugati hatalmak szintén támogatják, hogy Namíbia, az egykori Délnyugat- Afrika ne legyen tovább a dél-afrikai köztársaság ellenőrzése alatt. Amerikai tőkések éppúgy, mint angolok, kanadaiak, franciák vagy nyugatnémetek érdekeltek abban, hogy a holnapi önálló Namíbiában megvessék a lábukat. Persze, egymással is versenyeznek! Frank Wisner, az afrikai ügyekkel megbízott amerikai államtitkár-helyettes Luandában úgy tárgyalt, hogy közvetíteni kívánt Pretoria és az angolai kormány között. Partnerét, Manuel Alexandre Rodrigues belügyminisztert tájékoztatta korábbi pretoriai megbeszéléseiről, a dél-afrikai kormány álláspontjáról. Természetesen korai még jóslatokba bocsátkozni, hogy annyi sikertelen próbálkozás után most lesz-e eredmény az angolai—amerikai—délafrikai hármas alkudozás végén? Hiszen még a negyedik résztvevő bevonására is szükség van: a SWAPO, a délnyugat-afrikai felszabadító szervezet joggal követeli meghallgatását. A Namíbia függetlenségéért 1966 óta harcoló SWAPO-t már az ENSZ is elismerte a 825.000 négyzetkilométeren élő alig több mint egymillió ember törvényes képviselőjének. Pálfy József Friedhelm Frischenschlager osztrák hadügyminiszter, aki személyesen fogadta a hazatért háborús bűnöst, Walter Kedert Az indiai fővárosban hétfőn csúcstalálkozót tartottak a „Hatok” vezetői, és a leszerelés kérdéseiről tanácskoztak bangkoki támogatás a kamMinden alap megvan a komoly tárgyalásokhoz (Folytatás az 1. oldalról.) resszív jellegű elgondolás, s a benne szereplő „védelmi" kifejezés csupán játék a szavakkal. Washington valódi célja, hogy iefegyve- rezze a másik felet, s egy nukleáris agresszió esetén megfossza őt a válaszcsapás lehetőségétől. Más szavakkal: a rakétaelhárító-rend- szer „pajzsa" mögé bújva biztosítani kívánja a maga számára egy büntetlen nukleáris csapás lehetőségét. Ez a korábbi, a katonai fölény megszerzését célzó irányvonal folytatása, éppen ezért a Szovjetunió határozottan fellép az ilyen elképzelések és tervek ellen. Az olyan kijelentések, amelyek szerint a fejlesztés egyelőre a tudományos kísérletek kerekein belül marad, pusztán a megtévesztést szolgálják. Konsztantyin Csernyenko leszögezte: a Szovjetunió képes megfelelő választ adni a washingtoni tervekre s ha arra kényszerítik — a korábbiakhoz hasonlóan — most is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédelmezze saját, valamint szövetségesei és barátai biztonságát. Látpi kell azonban, hogy a világűr militarizálása semmissé tenné a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló, határidő nélküli szovjet—amerikai megállapodást, valamint ,sok más, ma még érvényben lévő nemzetközi egyezményt is. A világűr militarizálása gyakorlatilag véget vetne a nukleáris fegyverzetek korlátozása ék csökkentése folyamatának s egyben elősegítené a fegyverkezési hajsza minden irányú ellenőrizhetetlen folytatódását. A szovjet vezető válaszaiban utalt arra, hogy a Szovjetunióban ismeretesek azok az amerikai kijelentések, amelyek jóval a tárgyalások megkezdése előtt máris a leküzdhetetlennek mondott akadályokat emlegetik, s az Egyesült Államok számára egyoldalúan előnyös részmegállapodások elérésére helyezik a hangsúlyt. A Szovjetunió — hangsúlyozza Konsztantyin Csernyenko — reálisan szemléli a dolgokat, látja a nehézségeket és úgy véli, hogy a küszöbön álló tárgyalások egyáltalán nem lesznek könnyűek. Ezek a nehézségek azonban leküzdhetők. Ehhez mindkét fél részéről jóakaratra, az ésszerű komp- romisszum elérésére irányuló készségre, az egyenlőség és egyenlő biztonság elveinek szigorú betartására van szükség. A tárgyalásokhoz szükséges kedvező légkör kialakítása szempontjából haladást jelentene, ha a Szovjetunióhoz hasonlóan, az Egyesült Államok is lemondana a nukleáris fegyver elsőként történő alkalmazásáról, a felek befagyasztanák nukleáris készleteiket és betiltanának a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos mindenfajta kísérletet. Az emberiség történelmének fordulópontjához érkezett. A világ előtt álló legfontosabb feladatok megoldásától — a nukleáris fenyegetettség megszüntetésétől a világűr militarizálá- sának megakadályozásától, a kozmikus térség kizárólag békés célokra történő felhasználásától. a globális gazdasági és környezetvédelmi problémák megoldását célzó közös erőfeszítésektől az egész emberi civilizáció jövője függ. Ezzel összefüggésben az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke megállapította, hogy az új szovjet—amerikai tárgyalások kedvező eredményei jótékony hatással lennének a nemzetközi helyzet egészére, s jelentős mértékben elősegítenék korunk legfontosabb problémáinak megoldását. A Szovjetunió konkrét és nagy horderejű eredmények elérésére törekszik Genfben, de nem minden rajta múlik. , Konsztantyin Csernyenko végezetül hangsúlyozta: a jelenlegi és a jövő nemzedékek sorsáért ráj|uk háruló felelősség arra kötelezi a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek meg mindent a fegyverkezési hajsza megfékezése, a kozmikus térség békéjének megóvása, a nukleáris fegyverek megsemmisítése étet dekében. Szárazföldön, vizen ás levegőben 0 florennes-i támaszponttól Brüsszelig Tiltakozó menet, békegyűlés Minden eddigit fölülmúló hadgyakorlat a dél-koreai partok mentén Tegnap megkezdődött a „Team Spirit ’85’’ fedőnevű — közös amerikai—dél-koreai — hadgyakorlat, amely minden tekintetben felülmúlja az eddigi hasonló gyakorlatok arányait. Értesülések szerint az április közepéig tartó manőveren egyedül dél-koreai részről mintegy 200 ezer katona vesz részt, míg az Egyesült Államok több, mint 60 ezer fős katonai személyzettel képviselteti magát. Mindkét részről a legkorszerűbb fegyverzetet vonultatják fel, beleértve az amerikai 7. (csendes-óceáni) flotta repülőgép- anyahajjóit, számos atomhajtóműves felszíni hadihajót, valamint a különböző típusú — nukleáris fegyverek hordozására alkalmas — harci repülőgépeket. A hadgyakorlat — mint kiszivárgott — a dél-koreai partok teljes hosszúságában, sőt szárazföldön is folyik a közös harcképesség javításának meghirdetett célzatával. A belga szervezetek a közelmúltban együttműködést határoztak el a holland és a nyugatnémet hasonló szervezetekkel. Az atomfegyverek szintjének befagyasztását követelik egész Európában, első lépcsőként további leszerelési intézkedésekhez. A kis európai országok részéről kezdeményező fellépést sürgetnek, így azt, hogy Belgium és Az Egyesült Államok az Új-Zólanddal való együttműködés felülvizsgálatát helyezte kilátásba arra az esetre, ha a wellingtoni kormány — beváltva ígéretét — nem enged az ország kikötőibe atomfegyvereket hordozó (amerikai) hajókat. A jelek szerint azonban az új-zélandi munkáspárti kormány nem hajlandó megváltoztatni döntését. David Lange új-zélandi miniszterelnök csütörtöki sajtóértekezletén ismét megHollandia utasítsák el a rakétákat. „Nem engedhetjük meg, hogy Európa biztonsága kizárólag a szovjet— amerikai tárgyalások vagy ellenségeskedés függvénye legyen” — hangoztatják, arra is rámutatva, hogy Nyu- gat-Európában éppen elég fegyvert halmoztak fel már eddig ahhoz, hogy ez kellő elrettentést képviseljen, és nincs szükség újabb atomeszközökre. erősítette: kormánya az atomfegyverkezés ellen foglal állást, s ebben a szellemben nem engedi, hogy atom- meghaijtású vagy nukleáris fegyverekkel felszerelt hadihajók kössenek ki a szigetország kikötőiben. Az ügyhöz kapcsolódik az a hír hogy egy svéd békeszervezet javasolta: az 1985. évi Béke Nobel-dijat a nukleáris fegyvereket ellenző következetes álláspontja miatt David Lange új-zélandi miniszterelnöknek ítéljék oda. Új-zélandi kormány Állásfoglalás az atomfegyverkezés ellen MOSZKVA Közös közlemény elfogadásával tegnap befejeződtek a moszkvai szovjet— csehszlovák külügyminiszteri megbeszélések. Bohus- lav Chnoupek csütörtökön érkezeit munkalátogatásra a szovjet fővárosba, a Szovjetunió kormányának meghívására. BONN A „Vörös hadsereg frakció” terrorszervezet tagjainak éhségsztrájkja és bombarobbantásai után pénteken a München melletti Gauting- bén vezető gazdasági személyiség ellen követtek el merényletet a nyugatnémet terroristák. Két ismeretlen tettes — egy nő és egy férfi — pénteken kora reggel behatolt Ernst Zimmermann-nak, a „Motorén und Turbinen- unioii” (MTU) elnökének lakásába es lőfegyverrel élet- veszélyesen megsebesítette őt. A tettesek elmenekültek. VARSÖ A szocialista és baráti országok népfrontjainak 5. találkozóját egy hét múlva, február 6—8-án Varsóban rendezik meg — jelentette be tegnap a Rzeczpospolita, a lengyel kormány lapja. A nemzetközi tapasztalatcserén 4 világrész 17 országának népfrontküldöttsége vesz részt. WASHINGTON A chilei alkotmányjogi bíróság törvényen kívülinek nyilvánította a baloldali ellenzéki erőiket tömörítő Demokratikus Népi Mozgalom (MDP) elnevezésű pártszövetséget. Az MDP-hez a Kommunista Párt, a Keresztény Baloldali Mozgalom, az Egységes Népi Akciómozgalom (MAPU). a Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) és a Szocialista Párt egyik szárnya tartozik. Célja a demokrácia helyreállítása Chilében.
