Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. FEBRUAR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I pártmunka knrszerüsítése érdekében Két testület Országszerte készülnek a párt XIII. kong­resszusára. A készülődés középpontjában a való élet kérdései állnak. A pártszer­vezetek többsége nagy er"éí* feszítéseket tesz, hogy a pártmunkát is a megújulás jellemezze, a formális vo­násoktól megszabadulva jobban alkalmazkodjék a változó körülményekhez. Napirenden szerepel a párt­munka módszereinek és szervezeti kereteinek mó­dosítása, korszerűsítése. Voltaképpen ezt a célt szol­gálja, hogy kísérleti jelleg­gel egytestüdetű pártbizott­ságokat hoznak létre. Nem lesz ezekben külön pártbi­zottság és párt-végrehajtó- toizottság, egyetlen szűlkkö,- rű testület irányítja majd a helyi pártéletet. Megyénkben így lesz majd a jászapáti és az abádszaló- ki nagyközségi pártbizott­ságnál, a jászberényi Hűtő­gépgyár és a Tiszamenti Ve­gyiművek, valamint a kar­cagi Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet üze­nni pártbizottságánál. A fszervezeti módosításokra néhány nap múlva, a párt- értekezleteken kerül sor. A változtatások maguk­ban természetesen nem .ga­rantálják a pártmunka tar“ talmasabbá válását. Rejte­nek viszont magukban ren­getek kihasználható lehető­séget. Csökkennek az átté­tjelek az irányításban, ez­által is növelhető a testüle­tek operatív szerepe. A szte- tnélyi feltételeket tekintve- is kedvező az egy testületül pártbizottságok Létrehozása. A korábbi formánál jóval 'kisebb a létszámuk, ezáltal jobban ki lehet válogatni az oda megfelelő embereket. Igaz, a kisebb létszám mi­att több olyan ember sem kerülhet be az egytestületű pártbizottságba, aki koráb­ban tagja volt a testületnek. Ezért ódzkodnak is néhá- nyan az új szervezeti for­mától. Kimondva, kimon-t datlanul azt tartják, hogy a pártbizottsági tagság vala­miféle rangot jelent. Így is van ez, de csak akkor, ha helyett egy az tevékeny munkával, ér­demi döntésben való rész­vétellel párosul. Igazi ran­got senkinek sem a tisztség kölcsönöz, hanem az azzal járó, a köz érdekében ki­fejtett tevékenység. Az egytestületű pártszer­vek mellett is megmarad­nak a munkabizottságok. Azok is munkát találhatnak bennük, akik nem kerülnek újból a vezető testületbe. Es aki a párt önzetlen szol­gálatát választotta élete ér­telmének, annak különbeni sem az az elsődleges, hogy milyen poszton áll ki a párt politikája mellett. Az át­szervezésre kerülő pártbi- zottságokhoz tartozó kom­munisták többsége ezt vall­ja, helyesli a szervezeti mó­dosítást. Tudják, hogy a döntések minősége a fontos, nem pedig a döntést hozó fórum elnevezése vagy szer­vezeti felépítése. Napjaink­ban az operativitás a párt­munkában is egyre inkább napi követelmény. Minél mozgékonyabb, minél rugal­masabb egy testület, annál jobban be tudja tölteni hi­vatását. A szervezeti módosításra kiválasztott pártbizottságok eddigi munkája, — úgy tű­nik — garancia arra, hogy megbirkóznak új feladatai liikkal. Mivel kísérletről van szó, az őket irányító fel­sőbb pártszervektőL is meg­különböztetett figyelmet ér­demelnek, hogy bizonyíthas­sák létjogosultságukat, hasz­nosítható tapasztalatokkal szolgáljanak. te áj testületek tagjai bizonyára szem előtt tartják majd, hogy nem elég változtatni a pártszer- vek felépítését, bátran kell szelektálniuk a napirendi­jükre kínálkozó témák kö­zött is. Azokkal kell foglal- kozniok, melyekben politi­kai állásfoglalás szükséges. 'Eredmény ugyanis a szer­vezeti korszerűsítése mellett csak munkamódszerbeli vál- toztatásdkkaJ fémjelezheti munkájukat. S. B. A szénbányászok Túlteljesítették januári tervüket Átlagon felüli teljesít­ménnyel zárták az év első hónapját a mélyművelésű szénbányák dolgozói: a vál­lalati terveknél 62 000 ton­nával, a népgazdaság által kért mennyiségen felül pe­dig 40 000 tonnával több szenet küldtek a külszínre. A lakosság közvetlen ellátá­sára a tervezett 380 000 ton­na helyett 450 000 tonnát szállítottak a belkereskede­lemnek. A bányászok erőfe­szítéseit érzékelteti, hogy míg tavaly januárban naf ponta 15 000 tonna, most 19 000 tonna tüzelőanyagot küldtek a T ü zép- tel epekre, de ezzel a többlettel sem tudtak minden lakossági igényt kielégíteni. A januári hideg idő ala­posan megnehezítette a bá­nyászok munkáját is, s en­nek ellenére a Mecseki Szénbányák kivételével min­den vállalat teljesítette, il­letve túlteljesítette havi tervét. A legmagasabb tel­jesítményt a Veszprémi Szénbányák dolgozói nyúj­tották. Folytatódik a harcászati gyakorlat A héten —• a terveknek megfelelően -r- folytatódott az a harcászati gyakorlat, amelyet a nagyar néphadse­reg kijelölt csapatai és tör­zsei tartalékosok bevonásá­val hajtanak végre. Tegnap felkereste a csa­patokat Oláh István vezér- ezredes, honvédelem mi­niszter, s tájékozódott a gyakorlat eddigi eseményéf- ről, eredeményeiről, megte­kintette a soron levő harcá­szati feladatok végrehajtá­sát. Találkozott a kemény téli időjárás viszonyai kö­zött példásan helytálló pa­rancsnokokkal, sor- és tar­talékos katonákkal. Téli vásár 30-40 százalékos engedménnyel Bő választékkal várják vásárlóikat az üzletek I A ruházati kereskedelmi vállalatok február 4-től 16- ig rendezik meg a hagyományos téli szezonvégi vásárt. Bár az idei zord télben 'kelendőnek bizonyultak a meleg ruhák, kabátok, lábbelik, s a megmaradt készletek több- helyütt kisebbek, mint az elmúlt években, a vállalatok tájékoztatása szerint azért bőven lesz miből válogatniuk a vásárlóknak. A vásár idején a divatos téli holmikat, amelyek még jövő télen is jó szolgálatot tehetnek, átla­gosan 30—40 százalékos engedménnyel árusítják. Az ország 36 Centrum áruházában eredeti áron mintegy 320 millió forint ér­tékű cikket kínálnak. A vá­laszték különösén konfekció­áruból, lakástextíliából és széles, de megfelelő méter­áruból, lakástextiliából és kötött holmikból is. A vásár idején a Verseny és a Cor­vin áruház ismét kitelepül a BNV 23_as pavilonjába, ahol 30 millió forint értékben kínálnak ruhápati cikkeket, ezen kívül — ugyancsak ked­vezményes áron vegyes iparcikkeket, műszaki áru­kat, krékpárokat, sportfel­szereléseket, tapétákat és üvegárukat. A 23-as pavilon minden nap — vasárnap is — 11-től 18 óráig tart nyitva. Az ország 64 Skála áruhá­za eredeti áron ugyancsak 320 millió forint értékű áru­val várja a vásári vevőket. A legnagyobb — 44 millió fo­rintos — a Skála Budapest Nagyáruház vásári készlete, ahol a férfi, hői és gyermek- ruhák, kalbátok mellett egyes szőnyegeket, paplanokat is engedménnyel árusítanak. Valamennyi Skála áruház­ban olcsóbban lesznek kap­hatók a műszőrme bundák, a bébiruhák, a műszőrme overallok, a téliesített bal­lonkabátok. A Szivárvány áruházak a tavalyihoz hasonlóan 34 mil­lió forintnyi áruval készül­tek fel a vásárra: ennek egyharmada méteráru, de bő választékban kaphatók kon­fekcióáruk, pulóverek és té­li cipők is. Az Arany pók üzletek vá­sári árukészlete 39 millió fo­rint értékű, 20—25 száza­lékkal kevesebb mint tavaly. A választék boltonként vál­tozó, férfi kardigánt többhe- lyütt lehet kapni, a kötött­áruk kínálata is kielégítő, kesztyűt, sálat, sapkát azon­ban nem mindenütt kínálnak kellő választékban, ezek nagy része a hideg tél folya­mán elfogyott. A Ruházati Bolt Vállalat 63 üzletében 72,6 millió fo­rint értékű holmit kínálnak a vás^r idején, ebből 27,2 millió .forintnyi az enged­mény. Széles a választék női télikabátokból, téliesített ballonokból, rövid és hosszú műszőrme kabátokból, ser­tésvelúr és juhnappa téliesí­tett hosszúkabátokból. Kap­ható férfi télikabát, téliesí­tett dzseki, síöltözék, vala­mint többféle gyermek téli­kabát, illetve anorák és step­pelt öltözék. A téli kabátokon kívül a ruházati boltokban olcsóbban kaphatók a női szövet- és jersey ruhák, ezen kívül a szoknyák, egyes férfi zakók pantallók is. A ruházati vásárhoz csat­lakozik a cipőkereskedelem is: a Corso Cipő Kereskedel­mi Vállalat január elején megkezdte kedvezményes árú téli lábbelik szállítását az országban mintegy 300 kiskereskedelmi partnerének. Ezek a cipők és csizmák a Jirásár idején mindenütt 40 százalékos engedménnyel vásárolhatók meg. A Corso öt budapesti saját üzletében 15 ezer pár férfi- és női-, valamint gyermekcipőt, csiz­mát árusít 40 százalékkal ol­csóbban a vásár idején. A női csizmák választéka szé­lesebb a tavalyinál, férfi té­li cipőkből azonban valami­vel kevesebb van. A gyer­mekcsizmák és cipők válasz­téka nem jobb, mint a vá­sáron kívüli időszakban, egyes méretek sokhelyütt hiányoznak a polcokról. Pillanatkép a „bércsata” kezdetéről a tiszaföldvári Lenin Tsz-bfil A véletlen hozta úgy Ti- szaiöldváron, hogy Szabó Bélával, a Lenin Tsz elnö­kével rögtön a megbeszélt téma közepébe vághattunk. A szövetkezet egyik dolgo­zóját nem volt szabad arra hivatkozva várakoztatni, hogy „újságcikk készül", ő sokkal fontosabb dologban jött: bár több szakmája is van, lehetne lakatos, nehéz­— Az év eleje óta külön­böző ágazataink, üzemeink vezetőinek, a dolgozókkal megbeszélt javaslatai alap­ján negyvenhat embernek kellett más munkát keres­nünk. Az előzőhöz hasonló nehéz est szerencsére csak három van. őket sehol sem akarják befogadni. Érthető­en? Mind a három ember elutasítására van elfogadha­tó magyarázat. A szövetke­zet vezetősége persze igyek­szik biztosítani mindannyi- juik megélhetését, de az új évben kihirdetett, új elveket is igyekszik komolyan ven­ni. és komolyan vetetni mindenkivel. Különben sem­mi hasznát nem látnánk an­nak, hogy végre megszaba­dultunk a bérszínvonal- (il­letve, mert tsz-ről van szó, a m unkád í jszi nvona 1-) szaöá - lyozás nyűgétől. Tavaly egy igen életképes belső érdekeltségi rendszert alakítottak ki a gazdaság­ban, minden üzemegység aszerint részesedett a tsz- ben megtermelt jövedelem­ből, hogy miként járult hoz­zá maga is. Csökkentek is a költségek. növekedtek az egyéni teljesítmények, az így megnyert pénz jelentős része azonban más csator­nákon elfolydogált. Hogy a Vége? — Dehogy van — feledkezett el azonnal meg­nyugvásáról Szabó Béla. — A keserű pohárban még jó néhány korty megmaradt. Mert — az elnök szerint — alaposan felhőm lasztotfák a munkafegyelmet a kény- szerűségből ingyen fizetet­tek. Hiába keresett valaki 2 —3 ezerrel többet, ha látta, hogy a másik semmiért is pénzt kap, 6 is visszafogta magát. (A „vattaemibereket” a legszívesebben be sem en­gedtük volna a munkahely­re. csak elküldtük volna ne­kik a pénzt.”) Igaz. ha töb­bet teljesít, akkor sem ad­hattak volna több bért ne­ki. Kedvező tapasztalatok kellenek, hogy az emberek elhiggyék: többet vállalni megéri. — Szomorú, de a negy­venhat, eredeti munkahelyén fölöslegesnek talált, dolgozó gépkezelő vagy gépkocsive­zető is, az év elején mégis a növénytermesztési ágazat­hoz helyezték át. ..Nem kel­lett a gépműhelyben, de a lakatosüzemben sent", mond­ta el az. elnök, és nem vé­letlenül fogalmazott ilyen keményen. Egyik helyen sem vállalták, hogy a középkorú férfit továbbra is elfogadják munkatársul. termelőszövetkezetet ne sújt­sák elviselhetetlen adók. a teljesítményekkel növekvő munkadíjak ellensúlyozására kénytelenek voltak kis fize­tésű embereket alkalmazni. Célját el is érte a gazdaság, sikerült a bérszínvonal-növe­kedés tervezett ütemét nem túllépni. — Pedig szerettünk volna több pénzt fizetni, és — ez a legbosszantóbb! — lett is volna miből. Tavaly tízmil­lió forinttal több bért fizet­tünk ki. mint az előző év­ben — csakihát szinte fölös­legesen. Olyan embereknek adtunk, akik nem gyarapí­tották a közös jövedelmét. Pzt diktálta a statisztika ... Az embereik értetlenül néz­tek. amikor egy bizonyos teljesítmény — vagyis egy bizonyos összegű bér — el­érése után kényszerítettük őket. hogy szabadságra, sza­badnapra menjenek. Aki megértette a bérszínvonal­tartás fontosságának össze­függéseit, annak Í6 üresen kongtak az érvek. Józanul gondolkodó ember nem is foghatja fel, miért nem ke­reshet többet, ha hajlandó többet végezni, és ezzel a közös érdekeit is szolgálja. No. de ennek már vége... között sok a fiatal — kese­redett, neki a szövetkezet el­nöke. — Amíg nem volt ér­demes komolyan megszoríta­ni. legfeljebb piszkálták őket. hogy többet is tehetné­nek. Az „elküldöttekfoen” nem bíznak társaik, mert azt tartják róluk, „nem akarnak megszakadni”. Hogy nem­esük ezek az emberek a hi­básak? ... Jól tudjuk md is, szinte rászoktattuk őket erre a gondolkodásra. De az ered­ményekre nem várhatunk, amíg ..átnevelődnek”. Bizo­nyítsanak új beosztásukban! Senkit nem küldünk el, aki­nek eddig volt, annak ezután is lesz helye nálunk — ha dolgozik. Érthető a Lenin Tsz veze­tőinek és az egyes munka­helyi közösségeknek a türel­metlensége. A szövetkezet­ben a különböző keresetsza­bályozási formák lehetősé­geit mérlegelve úgy döntöt­tek. hogy az idén az úgyne­vezett nagyüzem, kereset­adóztatás feltételei között gazdálkodnak. Az előző esz­tendeinél nem sokkal több. összesen 75 millió forint bér kifizetését tervezik 1984-ben. de annak árán nem 44. ha­nem 60 millió forint nyere­séget akarnak elérni. Nyil­vánvaló így, hogy csak az kereshet, aki ezeknek a tö­rekvéseknek a valóra váltá­sát munkájával támogatni tudja. Érzik ezt az ágazatoknál, az üzemekben is, minden dolgozó a saját pénztárcáján. Az egységek maguk határoz­zák meg. hogy termelési fel­adatukat hány emberrel old­ják meg. Ha csökkentik a létszámot, az elmenők béré­nek felét maguk között, oszt­hatják fel. Persze nem lehet hazardírozni, dolgozókat — a felhasználható pénz remé­nyében — a hatékonyságot csökkentve elküldeni. Min­denhol csak akikor fizethetik ki a .különben járó bértö­megét”, ha a 100 forint bér­re jutó nyereség legalább az év elején meghatározott szintet eléri. Csak ma veszítsenek Tiszaföldváron úgy tartják, hogy a már korábban kidol­gozott belső érdekeltségi rendszer a keresetszabályo­zás új feltételei között mu­tathatja meg igazán, mire képes. Ma már a bérre ki­adott forintok elköltésének ésszerűségén Í6 érdemes gon­dolkodni, a várható bevéte­leket így reálisabb alapon vethetik össze a szükséges ráfordításokkal. Ahogy a tsz elnöke megfogalmazta: — A szövetkezet és egyes tagjai csak nyereséget nö­velve gyarapodhatnak. A ke­resetszabályozás új feltételei között lehetőséget kaptunk, hogy ey.t minden egyes dol­gozónkkal megéreztessük. Tagadhatatlan, pillanatnyilag vannak — és lesznek is még — néhányan. akik veszted­nek érzik magukat. De hosz- szú távon ők is jól járnak, és itt, nálunk találhatják meg számításukat — ha al­kalmazkodnak. Mert. ha csak a számokat nézzük, fölösle­ges emberünk nincs, minden dolgozónkra szükség van. Kötelességünk is megélheté­süket. biztosító elfoglaltsá­got biztosítani nekik. Példá­ul ezért, a jövőt biztosító fejlesztések miatt is szüksé­günk van mind nagyobb nyereségre. V. Szász József Diktál a statisztika Nincs idő várni Modern laboratóriumban vizsgálják gyártmányaik minőségét az üvegipari Művek karcagi üveggyárában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom