Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 9. I Heti világhíredé I Nyikolaj Tylhonov, szovjet miniszterelnök fogadta a KGST- tagországok miriisztorelnök-helyetteseit, köztük hazánk kép­viselőjét, Maróthy Lászlót, akik a szocialista gazdasági kö­zösség Gépipari Együttműködési Bizottságának alakuló ülé­sén vettek részt Moszkvában ~ VASÁRNAP: Fidel Castro tárgyalásokat javasol az Egyesült Államoknak — Az ENSZ főtitkárának délkelet- ázsiai útja — II. János Pál pápa Latin-Amerikában. HÉTFŐ: Washingtonban re­kordösszegű katonai költség- vetést terjesztenek elő — Ál­talános sztrájk Bolíviában — Közös amerikai—panamai hadgyakorlat — Kim De Dzsung ellenzéki vezető ha­zaindul Szöulba. KEDD: Genfben megkezdő­dik a leszerelési értekezlet újabb ülésszaka — Spanyol- ország megnyitja a gibral- tári határt — Nyugatnémet —francia kormányfői talál­kozó Bonnban. SZERDA: Megkezdődik a Francia Kommunista Párt 25. kongresszusa — Gromiko szovjet és Malmierea kubai külügyminiszter megbeszélé­sei — Reagan üzenete az Unió helyzetéről. CSÜTÖRTÖK: Izraeli katonai lépések Dél-Libanonban — Az Egyesült Államok konf­liktusa Anzíis-szövetségosei- vel. Ausztráliával és fTj-Zé- landdal. Hawke ausztrál mi­niszterelnök a Fehér Ház­ban. elhalasztják! a tervezett közös hadgyakorlatokat — Az osztrák kancellár Stock­holmban. PÉNTEK: A mezőgazdaság problémáiról tanácskozott az SZKP KB Politikai Rizottsá- er<» — Howe brit külügymi­niszter bukaresti és szófiai látogatása — Békekonferen­cia Hirosimában és Nagasza- kiban. Miről tárgyal a genfi le­szerelési értekezlet? Genfben ismét összeültek negyven ország — köztük hazánk — képviselői, hogy a leszerelés több fontos kérdé­séről tanácskozzanak. Ez a testület már jó két és fél évtizede működik, 1960-ban még csak tíz ország vett részt ülésein, később tizennyolcas bizottsággá alakult, majd so­rozatos bővítések nyomán érte el mai formáját. elfogadhatatlan feltételt ál­lítottak. Elég arra utalni, hogy az ellenőrzésnél teljes kontrollt követelnek mindert állami üzem esetében (ez ^z egész szovjet ipart érintené), viszont kivennék ez alól a magánszektort, vagyis a ve­gyi fegyverek előállításában érdekelt amerikai vállalatok tekintélyes részét. A moszk­vai kommentárok joggal mu­tattak rá: a leszerelési érte­kezleten csak akkor és min­dig akkor sikerült megálla­podásra jutni, ha szem előtt tartották az egyenlőség és egyenlő biztonság elveit. De vajon milyen előjelek vannak március második keddjére, amikor megindul­nak Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti új tárgyalások? Az elő- csatározások máris folynak. Ennek jegyében ítélték el­lentmondásosnak az ameri­kai elnök hagyományos év- eleji üzenetét az unió hely­zetéről, amely egyfelől a tár­gyalási készséget hangoztat­ta, másfelől azonban a fegy­verkezés fokozását sürgette. Kitartott az űrfegyverkezés kutatási és kísérleti síkon való megindítása mellett. Hasonlóképpen visszatetszést keltett a héten előterjesztett rekordnagyságú, 320 milliárd dollár körül mozgó amerikai katonai költségvetés. Ha vár­hatólag meg is nyirbálják a kongresszusban, a katonai fölény megszerzésére, a fegy­verkezési verseny fokozására irányuló amerikai szándék nyilvánvalónak tűnik belőle. A szovjet külügyminisz­ternek módja volt a közel­múltban több. Moszkvába lá­togató amerikai szenátorral hoz: kezdjenek tárgyalásokat olyan függőben levő, közös érdekű problémákról, ame­lyeknek megoldása mindkét fél hasznára szolgálna. Hi­szen van jó példa, amint Ha­vannában fogalmaznak: a komoly, tárgyszerű, kölcsö­nös tisztelet jegyében foly­tatott megbeszélések ered­ménnyel jártak a családegye­sítések ügyében. Már most februárban az Egyesült Ál­lamokba emigrálhatnak bizo­nyos kubai állampolgárok, összesen mintegy húszezer személyről van szó. Ugyan­akkor sokan vissza akarnak térni Kubába a korábbi emigránsok közül, s a sziget­ország visszafogad 2650 olyan személyt, akiknek amerikai jelenlétét nem tartják kívá­natosnak. Washingtonban az első szóvivői megjegyzések visszautasították a kezdemé­nyezést. Kiiba.má« erőfeszítéseket is tesz: felajánlotta közvetí­tését Nicaragua és Costa Ri­ca viszályában (bár ezt utóbb Costa Rica cáfolta). Kuba támogatja a Contado- ra-csoport béketervét is, a közvetítés pedig éppen azért fontos, mert a managuai in­cidenst ürügyként használ­va, Costa Rica a tárgyalá­soktól való távolmaradást fontolgatja. Washington változatlanul ellenzi a Contadora-tervet és nem hajlandó felújítani az egyoldalúan megszakított párbeszédet Nicaraguával. (A mexikói Manzanillóban korábban nyolc fordulót tar­tottak, külügyminiszter-he­lyettesi szinten.) Az Egyesült Államok ugyanis egy nicara­sekkei szemben Washington a katonai eszközök elsőbbsé­gét pártolja ... Miért hívtak össze béke- konferenciát Hirosimában és Nagaszakiban? A Genszuikjo, az atom- és hidrogénfegyverek ellen küz­dő japán békemozgalom minden évben, hagyományo­san az augusztusi hónapban, az első atombombázások év­fordulóján, világértekezletet rendez Hirosimában és Na­gaszakiban. Az idén, negy­ven év múltán, már most februárban sor került az el­ső nemzetközi megmozdulás­ra és augusztusig folyamato­san tartanak a tiltakozó ak­ciók. Az aláírásgyűjtés mel­lett a hibakusák (atomsérül­tek) delegációja felkeresi Európát és az Egyesült Ál­lamokat. Ezek a konferenci­ák, a hely szelleméből is következik, minden bizony­nyal felrázzák a világ lelki­ismeretét. Serkentőleg hat­nak majd a nemzetközi bé­kemozgalomra, s Japánban erősítik a három „nem” hí­veinek táborát, hqgy a szi­getországban ne gyártsanak, ne birtokoljanak és ne ál- lomásoztassanak nukleáris fegyvereket. Genfet követő emlékezetes televíziós nyilatkozatában Gromiko szovjet külügymi­niszter hangsúlyosan szólt a nemzetközi közvélemény sze­repéről az új tárgyalások előmozdításában. A közvéle­mény hangja szól ezúttal a két sokat szenvedett és jelképpé vált japán város­ból is. Réti Ervin Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a rekord nagyságú katonai költségvetés tervezetét igyekszik megin­dokolni a szenátorok előtt Az NSZK-ban nagy erővel folyik a nyomozás a múlt héten megölt üzletember, Ernst Zimmermann gyilkosainak kézreke- rítéséért. A képen: szigorú ellenőrzés Münchenben A konferencia malmai las­san őrölnek, de őrölnek, hi­szen itt dolgoztak ki számos jelentős megállapodást az atomsorompótól, a tengerek és óceánok mélyének demi- litarizálásán át a környezet katonai célú befolyásolását megtiltó egyezményig. Az enyhülés időszaka kedvezően befolyásolta az értekezlet te­vékenységét, viszont a fe­szültség fokozódása valósá­gos bénultságot okozott. 1978 óta nem kevés összejövetelre került sor, de gyakorlati elő­relépés nem történhetett. A genfi leszerelési értekez­let eredményessége — akár­csak a-stockholmi és bécsi konferenciák munkája — alapvetően a nemzetközi helyzettől, a kelet—nyugati s mindenekelőtt a szovjet— amerikai viszonytól függ. Az újabb startnál is perdöntő lesz, milyenek a külső körül­mények, s ez ügyben nem kell messzire menni. A le­szerelési értekezlet színhe­lyétől, a nemzetek palotájá­tól légvonaliban alig egy ki­lométernyire tárgyalnak majd március 12-től az új, hármas szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási kon­ferencia résztvevői. A negyvenek testületében elsősorban a vegyi és radio­lógiai fegyverek eltiltása szerepel napirenden. Külö­nösen a kémiai harci eszkö­zök kiiktatására lenne lehe­tőség, ha igazi a tárgyalási szándék. Sajnos, amerikai részről eddig több, mestersé­gesen támasztott akadályt, eszmecserét folytatni. Gro­miko mind Hart, mind Ma­thias előtt hangoztatta, mi­lyen alapvetően fontos a genfi közös közlemény elő­írásait valóra váltani. Már­pedig a januári külügymi­niszteri találkozón nem az űrfegyverkezésről, hanem az űrfegyverkezés megakadá­lyozására vonatkozó tárgya­lásokról történt megegyezés. Milyen kubai kezdemé­nyezések történtek a közév­amerikai rendezés érdeké­ben? Fidel Castro újabb javas­lattal fordult Washington­guai ellenkormány összeesz- kábálásával van elfoglalva, jóllehet a Miamiban folyó alkudozások elég nehezen mennek előre. Egy ilyen, „törvényes” látszattal fellé­pő képződménytől várják a kongresszusi többség meg- puhulását, amely hivatalo­san elvetette a kontráknak nyújtott segély fokozását. A kép teljességéhez tartozik, hogy szünetelnek a salvadori tárgyalások is, két halasz­tás után már újabb dátumot sem jelöltek ki Napoleon Duarte és a hazafias erők találkozójára. A havannai tárgyalási­diplomáciai kezdeményezé­HAMBURG Csen Mu-hua kínai külke­reskedelmi és külföldi gaz­dasági kapcsolatok minisz­tere, az NSZK-ban tárgyaló delegáció vezetője Ham­burgban megflyitotta a Kí­nai Népköztársaság első nyugat-európai kereskedel­mi központját. Nyugatné­met gazdasági szakemberek nagyra értékelik a kereske­delmi központ létesítését s — mint hangsúlyozzák — az jelentős fejlődést adhat KNK és az NSZK, valamint egész Nyugat-Európa közöt­ti kereskedelmi kapcsola­tok további fejlesztésének. FRANKFURT Hans Friderichs a nyu­gatnémet Dresdner Bank elnöke, egykori gazdasági miniszter lempndott elnöki tisztségéről. A megvesztege­tési ügybe belekeveredett egykori gazdasági minisz­tert azzal vádolják, hogy bi­zonyos adóügyi kedvezmé­nyek fejében 1975—77 kö­zött 375 ezer márkát foga­dott el a Flick nyugatnémet konszerntől. PÁRIZS Dolgozóit is be kívánja vonni fejlesztési programjai­nak finanszírozásába a pénzügyi válsággal küszkö­dő nagy francia autóipari konszern, a Renault. Köte­lező jelleggel levonnak 0,2 százalékot a dolgozók feb­ruári fizetéséből, és azt a Meg lehet akadályozni a háborús szakadék felé való sodródást (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolatos 1972-es, határ­idő nélküli szerződés gya­korlati megvalósítását. A többi között ezt bizonyítja az amerikai elnök űrhábo­rús programjának bejelenté­se. Ami a SALT—2-t illeti, miközben az amerikai fél semmit sem tesz a szerző­dés tiszteletben tartásáért, a másik féltől a szerződés be­tartását követel“. Eközben intézkedéseket készít elő azzal a céllal, hogy meg­bontsa a katonai egyensúlyt és megszerezze magának a lefegyverző első csapásmé­rés lehetőségét. A felsorolt tények — ír­ja a Pravda — megkérdője­lezik, hogy Washington va­lóban tiszteletben kívánja tartani nemzetközi kötele­zettségvállalásait, és növeli a bizalmatlanságot a wa­shingtoni politikával szem­ben. Ügy tűnik, hogy ezt már maga az amerikai kor­mányzat is érzi. ám ebből nem vonta le a megfelelő következtetéseket; to vá bbra is alaptalan vádaskodással igyekszik lehetetlenné ten­ni a már érvényben levő megállapodásokat, kierősza­kolni az újabb katonai prog­ramok kongresszusi jóváha­gyását. A washingtoni kor­mány igyekszik eleve meg­kérdőjelezni a küszöbön ál­ló genfi tárgyalások lehet­séges eredményeit, kétséab0 vonni azt, hogy a Szovjet­unióval egyáltalán lehet hasznos megállapodásokat kötni. — Tegyenek bármit Wa­shingtonban. nem tudják le­járatni a Szovjetunió poli­tikájának tekintélyét. A Szovjetunió lelkiismeretes gondossággal tesz eleget nemzetközi kötelezettségei­nek — ez ismert az egész világ előtt. — írja a Pravda szerkesztőségi cikke, majd megállapítja: mindenképpen aggasztó, hogy Washington éppen a genfi tárgvalások küszöbén tesz ilyen lépése­ket. méghozzá azzal a szán­dékkal. hogy jó előre meg­mérgezze a tárgvalások lég­körét, megnehezítse a dön­tésre váró kérdések haté­kony és építő jellegű átte­kintését. Rúgásokkal, ütésekkel fogadták Kim De Dzsung hazaérkezett Dél-Koreába Fizikailag bántalmazták a dél-kopeai rendőrök Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt tegnap, amikor kétéves ame­rikai száműzetésből hazatért. Az ütlegekből és rúgásokból kijutott az őt kísérő ameri­kai politikusoknak is. A du­lakodásban a rendőrök föld­höz teremtették Róbert White-ot, az Egyesült Álla­mok egykori szöuli nagykö­vetét, helybenhagyták Tom Foglietta és Edward Feighar kongresszusi képviselőt, több ütés érte Patricia Derian volt amerikai kormány- tisztviselőnőt is. A dulako­dásra akkor került sor, ami­kor a rendőrök elválasztot­ták Kim De Dzsungot ame­rikai kísérőitől. Kim De Dzsung repülőgé­pe helyi idő sízerint délben szállt le a főváros repülőte­rére. A dél-koreai ellenzéki politikus csaknem harminc fős — többnyire amerikaiak­ból álló — küldöttség kísé­retében érkezett haza. A de­legáció tagjai szerint mindez azért történt, nehogy Kim De Dzsung az 1983 augusztu­sában a manilai repülőtéren meggyilkolt fülöp-sziigeteki ellenzéki vezető, Beningo Aquino sorsára jusson. A hatóságok érkezésével egyidőben megerősítették, hogy Kim De Dzsungot ugyan nem börtönzik be, de sorsa gyakorlatilag a házi őrizet lesz. A dél-koreai kor­mány tegnapi nyilatkozatá­ban ismételten semmi kétsé­get nem hagyott afelől, hogy Kim De Dzsungot — aki négy nappal a február 12-i parla­menti választások előtt érke­zett haza — továbbra is meg­fosztja mindenfajta politikai tevékenység folytatásának jogától. vállalat tavalyi adóköteles'' jö\todelme 0,4 százalékával együtt egy különleges beru­házási alapba helyezik. TÓKIÖ A dolgozók életszínvona­lának javítása, ezzel össze­függésben pedig a bérek en«elése, a munkakörülmé­nyek javítása és a munkaidő csökkentése mellett szállt síkra a Japán Szakszerveze­ti Főtanács, a SOHYO — tegnap véget ért — kétná- pos rendkívüli kongresszu­sa. LISZABON Portugáliában részlege- gesen megnyitották az álla­mi ipart a magántőke beru­házásai előtt. A miniszterta­nács legújabb rendelete le­hetővé teszi, hogy a tőké­sek felvásárolják az 1974 után államosított iparválla­latok részvényeinek 49 szá­zalékát. LONDON A brit kormány elzárkó­zott attól, hogy normalizál- ja kapcsolatait Líbiával. A legtöbb, amire vállalkozik, hogy „szerény könnyítése­ket” eszközöljön a Nagy- Britanniába beutazni kivá­ró líbiaiak vízumkérelmei­nek intézésében. WASHINGTON Bár Washingtonban erede­tileg titokban akarták tarta­ni, mégis a sajtó tudomásá­ra jutott, hogy Chester Cro­cker, az Egyesült Államok külügyminisztériumának af­rikai ügyekben illetékes ál­lamtitkára egyhetes, látoga­tásra a Dél-afrikai Köztársa­ságba utazott. PANAMAVÁROS Amerikai—panamai közös hadgyakorlat kezdődött Pa­namában, az Azuero-félsaige- ten. Ez az első olyan hadgya­korlat, amelyet az Egyesüli Államok Panamában a csa­tolna övezetén kjvül tart. Az AP hírügynökség jelenté­se szerint a „Kindle Liberty ’85” fedőnevű manővereken négyezer amerikai és három­ezer panamai katona vesz részt. MANAGUA Megadta magát a nicara- guai hatóságoknak az ARDE nicaraguai ellenforradalmi szel'vezet egyik vezetője. Castillo Espinosa, az ARDE egyik parancsnoka a mana­guai kormány által elrendelt újabb amnesztia nyomán döntött úgy, hogy felhagy el­lenforradalmi tevékenységé­nek

Next

/
Oldalképek
Tartalom