Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

1985. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon egyetlen nép alatt Középiskolai kötvények ötmillióért § toomp. TÍZEZER FORINT A SZOLNOK VÁROSI TANÁCS S «W8 évi f { xzüZGiék küUsz^ím középiskolai kötvénye 10000 Ft. Kai tuen* («únlr.ti (c> A tízezer forintos névértékű kötvényből tízet vásárolt egy szolnoki nyugdíjas Kicsit lapunk olvasottságát is mérhetjük vele: a hétfői Néplapban jelent meg a hir­detés, miszerint a szolnoki Városi Tanács által kibocsá­tott középiskolai kötvényeket magánszemélyek február 5— 6—7-én megvásárolhatják a tanács ügyfélszolgálati iro­dájában, 9—16 óra között. Tegnap délután, néhány perccel 4 óra előtt érdeklőd­tünk : milyen eredménnyel zárja az első napot az Álla­mi Fejlesztési Bank (mint lebonyolító) Szolnokra tele­pült „brigádja”? — Nem számítottunk ek­kora érdeklődésre — mondta Járai Zsigmond, az ÁFB képviselője — ötmillió százötvenezer forint névérté­kű kötvény talált gazdára. Ebből 2,3 milliót készpénz­zel megvásároltak, a többit két százalék foglaló lefizeté­sével holnap, illetve csütör­tökön veszik át. összesen hatmillió háromszáznyolc­vanezer forint értékű köt­vényt bocsátott ki a tanács, és kérésére a szolnokiak el­sőbbséget élveznek. Lehet, hogy a harmadik napra már nem is marad eladatlan köt­vényünk. A kérdéses kötvény — amely nyolcéves lejáratú, és 11 százalékos kamatát min­den év december 20-tól kifi­zetik, — vásárlásával a la­kosság kölcsönt ad a tanács­nak a Széchenyi lakótelepi középiskola építésének finan­szírozásához. — Mi történik, ha valaki­nek nyolc évnél hamarabb lenne szüksége a pénzére? — Beviheti a Fejlesztési Bankba, és ott napi árfolya­mon visszavásároljuk tőle, aztán eladjuk másnak. — Tőzsdei szituáció ... — Egyébként a kötvény olyan, mint a bemutatóra szóló betétkönyv, éppen ezért, ha valaki attól fél, hogy el­veszíti, vagy eltulajdonítják tőle, letéti szerződés alapján a bank díjtalanul megőrzi, ha nem akarja otthon tarta­ni a tulajdonosa ... — rónai — Éjszakánként nyugodtan alkatunk Errefelé az a mondás /járja, hogy „ide két isten kéne, egyik, aki viszi a vizet, a másik, aki hozza.” Ezt a két istent kell pótolnia a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság dol­gozóinak. Hiszen Szolnok megye területének háromnegyed része a Tiszától és mellékfolyóitól elhódított területen fek­szik. Így sokszor védeni kell a pusztító árvizek ellen. De gya­koriak a belvizek is. Ugyanakkor a megye az ország esőben legszegényebb területei közé tartozik, mivel a csapadék éves átlaga, jó ha eléri az 540 millimétert. — Az utóbbi napok olvadá­sai, esői miatt megduzzadtak a folyók, s a belvizek is több ezer hektárt borítanak — mondja Miskolczi Lajos, a vízügyi igazgatóság dolgozó­ja, aki végigkalauzol az úton. — Most a műszaki biztonsági szolgálathoz me­gyünk — teszi hozzá. Szolnokon, a Vöröshadsereg úti telephelyen Sulyok Ist­ván, a szolgálat vezetője fo­gad. Amikor munkájukról kérdezem, így beszél: — Fel­adatunk az igazgatóság terü­letén az ár- és belvíz, vala­mint a jég elleni védekezés, a kárelhárítások műszaki feladatainak ellátása és az ezekhez szükséges anyagok, eszközök és gépek biztosítá­sa. Munkánk két nagy rész­ből áll: a felkészülésből és a konkrét védekezésből. Felké­szüléskor a védelmi gépek, szivattyúk, cölöpverők, szi­vattyútelepek, az URH-rá- diók, telefonok javítása, kar­bantartása szerepel a prog­ramban annak érdekében, hogy ha szükséges, ezek az eszközök bármelyik pillanat­ban bevethetők legyenek. Ilyenkor harmincöt-negyven ember dolgozik. De védeke­zéskor — a fokozattól füg­gően — hat-hétszázan is mo­zognak a területen. Olyan­kor mi biztosítjuk a védelmi szakaszok részére a szüksé­ges földmunkagépeket, a szi­vattyúkat, s még az embere­ket is. Közben meg-megszakítja beszélgetésünket a telefon csörgése. Sulyok István in­tézkedik, utasításokat ad, majd így folytatja: — Az igazgatóság terüle­tén 51 szivattyútelep dolgo­zik. Ezeknek a kapacitása 117 köbméter víz másodper­cenként. S akkor még nem is beszéltem a félstabil és a hordozható szivattyúkról, melyeket a legkritikusabb helyeken használunk. Jelen­leg elsőfokú védekezés van, ilyenkor a gát- és csatorna- őrök figyelő szolgálatot tar­tanak. Reméljük nem lesz rosszabb a helyzet. — Persze — teszi hozzá megnyugtatóan — van egy százkilenc tagú védelmi osz­tagunk is, amelyben az épí­tész- és gépészmérnöktől a gépkezelőkön keresztül a vé­delmi munkásokig mindenfé­le foglalkozású ember meg­található. Ez egy ütőképes, gyorsan mozgatható, az or­szág bármelyik területén be­vethető egység. Őket csak harmadfokú védekezés esetén hívjuk be. A raktárudvaron járunk. Csövek, csónakok, rocsók, le­mezek, cölöpök, áramfejlesz­tők sziluettjei rajzolódnak ki a ködben. Mellettem Molnár Ferenc, a biztonsági szolgá­lat főművezetője lépked. — Szerdán reggel rendel­ték el a belvízvédelmi első fokozatot — mondja. — Nem érhet meglepetés bennün­ket, hiszen az itt látható esz­közök egytől egyig üzemké­pesek. A szociális raktárban ta­karók, ruhák, esőköpenyek, mellények, csizmák, kispár­nák, lepedők, kempingágyak sorakoznak. — Nézze, itt minden elő van készítve — mutat Ba­lázs Ferenc raktáros a név­vel ellátott csomagokra. — Ezek a védelmi osztag tag­jaié. Ha baj van, itt senki­nek sem kell keresni a ru­háját. Azonnal beöltözhet­nek és kivonulhatnak mint a katonák. Csak itt a puska helyett lapát van a kézben — viccelődik Balázs Ferenc. A vízkárelhárítási ügyelet a székház ötödik emeletén dolgozik. Egy nagy táblára ketten a Sebes-Körös, a Sza­mos, a Bodrog, a Hortobágy- Berettyó, a Zagyva, a Tisza vízállásait írják. — Ide fut be minden adat — mondja Boros Béla, az ügyelet vezetője — miköz­ben egy nagy könyv fölé ha­jol. Valamit bejegyez, majd így folytatja: — Ma péntek van. A legfrissebb felméré­seink szerint 12 ezer 700 hek­tárt borít belvíz. Jelenleg 14 szivattyútelepünk dolgozik. Naponta 1 millió 100 ezer köbméter vizet emelünk visz- sza a folyókba. A belvíz mellett az utóbbi napok eny­hülése miatt a Tiszán is mu­tatkozik kisebb vízszint- emelkedés, de jelenleg még nagy gond nincs. — Akkor nyugodtan alha- tunk éjszakánként? — Igen — hangzik a meg­nyugtató válasz. Nagy Tibor Küldetést teljesít a szövetkezeti értelmiség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával A magyar mezőgazdaság rendkívül dinamikusan fejlő­dött az elmúlt évtizedekben, és nemzetközi viszonylatban is elismeréseket ért el. A termelőszövetkezetek megszilár­dulásával párhuzamosan az élelmiszer-termelésben hazánk fokozatosan önellátóvá vált. a magyar gabonaföldek hozama két és félszeresére nőtt, az egy főre jutó hústermelés a vi­lágátlag csaknem két és félszerese. Jelentősen javult a belső ellátás színvonala, s ezzel egyidejűleg két évtized alatt az élelmiszerkivitel a hatszorosára nőtt. — Milyen szerepet ját­szott ebben a szövetke­zeti értelmiség? — kér­deztük dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárát. — Jelentős szerepet. A szövetkezeti értelmiség együtt nőtt fel a szervező­dő nagyüzemmel, éooen az teremtett számára létformát, hivatást és egzisztenciát. Az a ny agi-tech ni kai fejlődés« .*! egyidejűleg, azzal szorosan kölcsönhatásban a szellemi erőforrások megsokszorozód­tak. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a szövetke­zeti parasztság mellett- egv új réteg, amelyet a felső- és középfokú végzettségű szak­emberek — a nagy szakmai és vezetési tapasztalatokkal rendelkező vezetők alkotnak. Ez az értelmiség a párt po­litikájával. ezen belül az ag­rár-. és szövetkezetpolitiká­val egyetért, a szocialista társadalmi rendszer iránt el­kötelezett. A szövetkezeti ér­telmiségnek a termelési kul­túra, a közéletiség és a szö­vetkezeti önkormányzat fej­lesztésében fontos küldetése van. amit becsülettel telie- s'"t. Ezt az elmúlt évtizedek fejleményei meggyőzően ta­núsítják. — Hogy alakult a szö­vetkezeti értelmiség lét­száma és összetétele? A hazai értelmiség hány százaléka dolgozik ma tsz-ekben? — Magyarországon nap­jainkban 1 millió 400 ezer ember foglalkozik hivatás­szerűen szellemi munkával. Ez az aktív keresők több mint egynegyede. Ebből 540 ezerre tehető azoknak a szá­ma. akik felsőfokú iskolával rendelkeznek, vagy olyan ve­zetői. érdemi ügyintézői munkakört töltenek be. ami felsőfokú végzettséget, illet­ve magas szintű szakismere­tet igényel. A szellemi fog • lalkozósúak ez utóbbi, sző­kébb rétege tekinthető ha­zánk értelmiségének. A termelőszövetkezetek­ben. szakszövetkezetekben, valamint ezek társulásaiban öszesen 28 ezer 952 vezető, illetve szakember dolgozik, tehát az összes értelmiségi foglalkozásúak több mint 5 százalékát integrálja a me­zőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Ez a szövetkezeti értel­miség. képzettségét, szakmai, politikai felkészültségét te­kintve ma sem egységes, de az átszervezés óta eltelt idő alatt, a gyors létszámnöve­kedéssel párhuzamosan, je­lentős minőségi változáson ment át. Míg 1971-ben a ve­zetőknek csupán 27 százalé­ka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, és 40 százaléknak még kö­zépfokú végzettsége sem volt. addig ma 70 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, és 22 százalék érett­ségizett. A szakmai színvo nal emelkedését reprezentál­ja az a 110 fő. aki külön­böző szintű tudományos fo_- kozattal rendelkezik. 900 sze ­mély szerezte meg az egye­temi doktori címet. A szövetkezeti értelmiség létszámban és jelentőségben legnagyobb csoportja 74 szá­zalék, az agrárértelmiség (növénytermesztési. állatte­nyésztési és állategészségügyi szakemberek). Létszámuk megközelíti a 13 ezret. A második legjelentősebb szakmai csoport, a műszaki értelmiség. Jelenleg 4 ezer műszaki szakember dolgozik a szövetkezetekben. Rendkívül szűk csoportot alkotnak a közgazdászok, csupán 162 egyetemi végzett­ségű talált megélhetést a kö­zös gazdaságokban. Kevés. Ugyancsak kevés a jogász. A felsőfokú végzettségűek 5 százalékát jelenti az egvéb műszaki-gazdasági foglalko­zásúak csoportja. Ezek kö­zött is feltűnően hiányoljuk az erdészeti szakembereket. A szövetkezeti értelmiség kor szerinti összetétele igen kedvező, a vezetők és szak­emberek negyedrésze 30 éven aluli, kétharmaduk 40 év körüli. — Milyenek az elhe­lyezkedési, megélhetési lehetőségek? — Elhelyezkedésük huza­mosabb ideje erős differen­ciáltságot tükröz. Míg a me­gyeszékhelyeken, nagyobb városokban, illetve ezek agg­lomerációs körzetében a téeszek szakemberellátottsá­ga igen kedvező, egyes ese­tekben túltelítettség is mu­tatkozik. addig a városoktól távol eső gazdaságokban hi­ányoznak a felsőfokú vég­zettségűek. A gyengén gaz­dálkodó és kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben évente 3 ezer szakember ré­szesül fizetéskiegészítésben. 350 szolgálati lakás, és 250 saját tulajdonú lakás énül külön állami támogatással. Ennek köszönhetően 1978— 1983 között 1400 fővel nőtt a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben a fel­sőfokú szakemberek szám« Ám az egyenlőtlen elosz.ás továbbra is gond. A szövetkezeti értelmiség munkakörülményei a r ép­gazdaság más ágazataiban dolgozókéhoz képest általá­ban kedvezőtlenebbek. A munkahelyi beilleszkedés és érvényesülés szempont iáoól a téeszek viszont kedvező lehetőségeket nyúitanak a szakemberek számára. A kezdő értelmiségiek a szö­vetkezetekben viszonylag ha­mar jutnak önálló munká­hoz, alkotókészségük kibon­takoztatását segítő felada­tokhoz. Ugyancsak jók az agrárszakemberek ■ vezetővé válásának esélyei. • A diplo­A jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet gép­kocsikhoz 2 millió villo­gó * relé-részegységet gyárt az osztrák UHER cégnek. Képünkön Nyíri Pálné minőségeUenőr a reléket számítógéppel el­lenőrzi ma megszerzését követően, igen rövid idő alatt (2—3 év' az agrárvégzettségű szakemberek jelentős része legalább középvezetői beosz­tásba kerül. Egyes vezetői beosztások nem jelentenek a diplomások számára végzett­ségüknek megfelelő munkát. Ezért a vezetők körében nagy a fluktuáció. A szövetkezeti értelmiség jövedelmének döntő részét a főállásból származó kereset teszi ki. a munkadíjon kí­vül ideértve az egyéb jut­tatásokat (prémium, juta­lom). Az átlagkeresetek szintje hozzávetőlegesen azo­nos a népgazdaság más ága­zataiban dolgozókéval, de a mezőgazdaságiak az azonos munkadíjat hosszabb mun­kaidő alatt, nagyobb mun­karáfordítással érik el. Va­lamelyest elmaradnak az át­lagkeresetek a mezőgazdaság állami szektorban foglal- koz t a tóttá kétől. A szövetkezeten belüli ke­reseti arányok jelenleg nem eléggé ösztönzőek a szakem­berek számára. A vezetők átlagkeresete nem haladja meg jelentős mértékben a termelésirányítókét. s </. utóbbiaké is csak 1.3-szerese a fizikai dolgozókénak. Ez a kereseti aránv nem tükrö­zi a magasabb képzettséget, a szellemi igénybevételt, a nagyobb kockázatvállalást és a felelősséget. Ezért az ag­rárszakemberek közül szá­mosán kevesebb felelősséggel járó. kedvezőbb munkakö­rülményeket. azonos, vagy jobb kereseti lehetőséget nyújtó munkaterületek felé orientálódnak. A szövetkezeti értelmiség jövedelmét, kiegészíti a ház­táji gazdaság, amelynek mé­retei megegyeznek az átlag­gal. A jövedelemforrások között elhanyagolható jelen­tőségű a másodállás és mel­lékfoglalkozás. A szövetke­zeti szakemberek összesen 3.2 százaléka rendelkezik ilyen munkaviszonnyal. — Hogyan alakulnak a szövetkezeti értelmi­ség életkörülményei? — A szövetkezeti értelmi­ség fele saját tulajdonú la­kásban. illetve családi ház­ban lakik. 23 százaléka pe­dig szolgálati lakásban vagy tanácsi bérlakásban. Tíz százalékuk lakik kifejezet­ten rossz körülmények kö­zött. albérletben vagy mun­kásszálláson. A szövetkezeti értelmiség vagyoni helyzete kielégítőnek mondihiató. 63 százalékuk rendelkezik vala­milyen ingatlannal: lakás-, üdülő- vagy telektulajdon­nal. A szövetkezeti értelmiség többnyire lényegesen keve­sebb szabad idővel rendel­kezik, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozó dip!< más. A szakmai önmű­velés lehetőségei vidékér, rosszabbak, nehezebb hoz- záiutni a szakfolyóiratokhoz, szakkönyvekhez. Nem dra­matizálom. de a szövetkeze­ti értelmiség 20 százaléka olyan településen él. ahol úgyszólván semmiféle kultu­rális vagy szórakozási lehe­tőség nincs. A nagvobb gaz­daságok helyenként élénkítő hatást gyakorolnak községük kulturális életére, rríg a ki­sebb vagv gyengébben gaz- dé’kodó kollektívák anyag' heivzetük miatt erre kéo+e- lenek. Napjainkban a községek­ben. falvakban lakók életé­nek. munkájának kereteit döntő mértékben a termelő­szövetkezetek jelentik. Mun­káinkkal. az elért eredmé­nyekkel komoly megbecsü­lést vívtak ki. s a szövetke­zeti értelmiség társadalmi presztízse nőtt. lényegesen kedvezőbb a megítélése, mint 10—15 évvel ezelőtt — fejezte be nyilatkozatát dr. Eleki János, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának főtitkára. Sz. Lukács Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom