Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
1985. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon egyetlen nép alatt Középiskolai kötvények ötmillióért § toomp. TÍZEZER FORINT A SZOLNOK VÁROSI TANÁCS S «W8 évi f { xzüZGiék küUsz^ím középiskolai kötvénye 10000 Ft. Kai tuen* («únlr.ti (c> A tízezer forintos névértékű kötvényből tízet vásárolt egy szolnoki nyugdíjas Kicsit lapunk olvasottságát is mérhetjük vele: a hétfői Néplapban jelent meg a hirdetés, miszerint a szolnoki Városi Tanács által kibocsátott középiskolai kötvényeket magánszemélyek február 5— 6—7-én megvásárolhatják a tanács ügyfélszolgálati irodájában, 9—16 óra között. Tegnap délután, néhány perccel 4 óra előtt érdeklődtünk : milyen eredménnyel zárja az első napot az Állami Fejlesztési Bank (mint lebonyolító) Szolnokra települt „brigádja”? — Nem számítottunk ekkora érdeklődésre — mondta Járai Zsigmond, az ÁFB képviselője — ötmillió százötvenezer forint névértékű kötvény talált gazdára. Ebből 2,3 milliót készpénzzel megvásároltak, a többit két százalék foglaló lefizetésével holnap, illetve csütörtökön veszik át. összesen hatmillió háromszáznyolcvanezer forint értékű kötvényt bocsátott ki a tanács, és kérésére a szolnokiak elsőbbséget élveznek. Lehet, hogy a harmadik napra már nem is marad eladatlan kötvényünk. A kérdéses kötvény — amely nyolcéves lejáratú, és 11 százalékos kamatát minden év december 20-tól kifizetik, — vásárlásával a lakosság kölcsönt ad a tanácsnak a Széchenyi lakótelepi középiskola építésének finanszírozásához. — Mi történik, ha valakinek nyolc évnél hamarabb lenne szüksége a pénzére? — Beviheti a Fejlesztési Bankba, és ott napi árfolyamon visszavásároljuk tőle, aztán eladjuk másnak. — Tőzsdei szituáció ... — Egyébként a kötvény olyan, mint a bemutatóra szóló betétkönyv, éppen ezért, ha valaki attól fél, hogy elveszíti, vagy eltulajdonítják tőle, letéti szerződés alapján a bank díjtalanul megőrzi, ha nem akarja otthon tartani a tulajdonosa ... — rónai — Éjszakánként nyugodtan alkatunk Errefelé az a mondás /járja, hogy „ide két isten kéne, egyik, aki viszi a vizet, a másik, aki hozza.” Ezt a két istent kell pótolnia a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak. Hiszen Szolnok megye területének háromnegyed része a Tiszától és mellékfolyóitól elhódított területen fekszik. Így sokszor védeni kell a pusztító árvizek ellen. De gyakoriak a belvizek is. Ugyanakkor a megye az ország esőben legszegényebb területei közé tartozik, mivel a csapadék éves átlaga, jó ha eléri az 540 millimétert. — Az utóbbi napok olvadásai, esői miatt megduzzadtak a folyók, s a belvizek is több ezer hektárt borítanak — mondja Miskolczi Lajos, a vízügyi igazgatóság dolgozója, aki végigkalauzol az úton. — Most a műszaki biztonsági szolgálathoz megyünk — teszi hozzá. Szolnokon, a Vöröshadsereg úti telephelyen Sulyok István, a szolgálat vezetője fogad. Amikor munkájukról kérdezem, így beszél: — Feladatunk az igazgatóság területén az ár- és belvíz, valamint a jég elleni védekezés, a kárelhárítások műszaki feladatainak ellátása és az ezekhez szükséges anyagok, eszközök és gépek biztosítása. Munkánk két nagy részből áll: a felkészülésből és a konkrét védekezésből. Felkészüléskor a védelmi gépek, szivattyúk, cölöpverők, szivattyútelepek, az URH-rá- diók, telefonok javítása, karbantartása szerepel a programban annak érdekében, hogy ha szükséges, ezek az eszközök bármelyik pillanatban bevethetők legyenek. Ilyenkor harmincöt-negyven ember dolgozik. De védekezéskor — a fokozattól függően — hat-hétszázan is mozognak a területen. Olyankor mi biztosítjuk a védelmi szakaszok részére a szükséges földmunkagépeket, a szivattyúkat, s még az embereket is. Közben meg-megszakítja beszélgetésünket a telefon csörgése. Sulyok István intézkedik, utasításokat ad, majd így folytatja: — Az igazgatóság területén 51 szivattyútelep dolgozik. Ezeknek a kapacitása 117 köbméter víz másodpercenként. S akkor még nem is beszéltem a félstabil és a hordozható szivattyúkról, melyeket a legkritikusabb helyeken használunk. Jelenleg elsőfokú védekezés van, ilyenkor a gát- és csatorna- őrök figyelő szolgálatot tartanak. Reméljük nem lesz rosszabb a helyzet. — Persze — teszi hozzá megnyugtatóan — van egy százkilenc tagú védelmi osztagunk is, amelyben az építész- és gépészmérnöktől a gépkezelőkön keresztül a védelmi munkásokig mindenféle foglalkozású ember megtalálható. Ez egy ütőképes, gyorsan mozgatható, az ország bármelyik területén bevethető egység. Őket csak harmadfokú védekezés esetén hívjuk be. A raktárudvaron járunk. Csövek, csónakok, rocsók, lemezek, cölöpök, áramfejlesztők sziluettjei rajzolódnak ki a ködben. Mellettem Molnár Ferenc, a biztonsági szolgálat főművezetője lépked. — Szerdán reggel rendelték el a belvízvédelmi első fokozatot — mondja. — Nem érhet meglepetés bennünket, hiszen az itt látható eszközök egytől egyig üzemképesek. A szociális raktárban takarók, ruhák, esőköpenyek, mellények, csizmák, kispárnák, lepedők, kempingágyak sorakoznak. — Nézze, itt minden elő van készítve — mutat Balázs Ferenc raktáros a névvel ellátott csomagokra. — Ezek a védelmi osztag tagjaié. Ha baj van, itt senkinek sem kell keresni a ruháját. Azonnal beöltözhetnek és kivonulhatnak mint a katonák. Csak itt a puska helyett lapát van a kézben — viccelődik Balázs Ferenc. A vízkárelhárítási ügyelet a székház ötödik emeletén dolgozik. Egy nagy táblára ketten a Sebes-Körös, a Szamos, a Bodrog, a Hortobágy- Berettyó, a Zagyva, a Tisza vízállásait írják. — Ide fut be minden adat — mondja Boros Béla, az ügyelet vezetője — miközben egy nagy könyv fölé hajol. Valamit bejegyez, majd így folytatja: — Ma péntek van. A legfrissebb felméréseink szerint 12 ezer 700 hektárt borít belvíz. Jelenleg 14 szivattyútelepünk dolgozik. Naponta 1 millió 100 ezer köbméter vizet emelünk visz- sza a folyókba. A belvíz mellett az utóbbi napok enyhülése miatt a Tiszán is mutatkozik kisebb vízszint- emelkedés, de jelenleg még nagy gond nincs. — Akkor nyugodtan alha- tunk éjszakánként? — Igen — hangzik a megnyugtató válasz. Nagy Tibor Küldetést teljesít a szövetkezeti értelmiség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával A magyar mezőgazdaság rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedekben, és nemzetközi viszonylatban is elismeréseket ért el. A termelőszövetkezetek megszilárdulásával párhuzamosan az élelmiszer-termelésben hazánk fokozatosan önellátóvá vált. a magyar gabonaföldek hozama két és félszeresére nőtt, az egy főre jutó hústermelés a világátlag csaknem két és félszerese. Jelentősen javult a belső ellátás színvonala, s ezzel egyidejűleg két évtized alatt az élelmiszerkivitel a hatszorosára nőtt. — Milyen szerepet játszott ebben a szövetkezeti értelmiség? — kérdeztük dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát. — Jelentős szerepet. A szövetkezeti értelmiség együtt nőtt fel a szerveződő nagyüzemmel, éooen az teremtett számára létformát, hivatást és egzisztenciát. Az a ny agi-tech ni kai fejlődés« .*! egyidejűleg, azzal szorosan kölcsönhatásban a szellemi erőforrások megsokszorozódtak. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a szövetkezeti parasztság mellett- egv új réteg, amelyet a felső- és középfokú végzettségű szakemberek — a nagy szakmai és vezetési tapasztalatokkal rendelkező vezetők alkotnak. Ez az értelmiség a párt politikájával. ezen belül az agrár-. és szövetkezetpolitikával egyetért, a szocialista társadalmi rendszer iránt elkötelezett. A szövetkezeti értelmiségnek a termelési kultúra, a közéletiség és a szövetkezeti önkormányzat fejlesztésében fontos küldetése van. amit becsülettel telie- s'"t. Ezt az elmúlt évtizedek fejleményei meggyőzően tanúsítják. — Hogy alakult a szövetkezeti értelmiség létszáma és összetétele? A hazai értelmiség hány százaléka dolgozik ma tsz-ekben? — Magyarországon napjainkban 1 millió 400 ezer ember foglalkozik hivatásszerűen szellemi munkával. Ez az aktív keresők több mint egynegyede. Ebből 540 ezerre tehető azoknak a száma. akik felsőfokú iskolával rendelkeznek, vagy olyan vezetői. érdemi ügyintézői munkakört töltenek be. ami felsőfokú végzettséget, illetve magas szintű szakismeretet igényel. A szellemi fog • lalkozósúak ez utóbbi, szőkébb rétege tekinthető hazánk értelmiségének. A termelőszövetkezetekben. szakszövetkezetekben, valamint ezek társulásaiban öszesen 28 ezer 952 vezető, illetve szakember dolgozik, tehát az összes értelmiségi foglalkozásúak több mint 5 százalékát integrálja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Ez a szövetkezeti értelmiség. képzettségét, szakmai, politikai felkészültségét tekintve ma sem egységes, de az átszervezés óta eltelt idő alatt, a gyors létszámnövekedéssel párhuzamosan, jelentős minőségi változáson ment át. Míg 1971-ben a vezetőknek csupán 27 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, és 40 százaléknak még középfokú végzettsége sem volt. addig ma 70 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, és 22 százalék érettségizett. A szakmai színvo nal emelkedését reprezentálja az a 110 fő. aki különböző szintű tudományos fo_- kozattal rendelkezik. 900 sze mély szerezte meg az egyetemi doktori címet. A szövetkezeti értelmiség létszámban és jelentőségben legnagyobb csoportja 74 százalék, az agrárértelmiség (növénytermesztési. állattenyésztési és állategészségügyi szakemberek). Létszámuk megközelíti a 13 ezret. A második legjelentősebb szakmai csoport, a műszaki értelmiség. Jelenleg 4 ezer műszaki szakember dolgozik a szövetkezetekben. Rendkívül szűk csoportot alkotnak a közgazdászok, csupán 162 egyetemi végzettségű talált megélhetést a közös gazdaságokban. Kevés. Ugyancsak kevés a jogász. A felsőfokú végzettségűek 5 százalékát jelenti az egvéb műszaki-gazdasági foglalkozásúak csoportja. Ezek között is feltűnően hiányoljuk az erdészeti szakembereket. A szövetkezeti értelmiség kor szerinti összetétele igen kedvező, a vezetők és szakemberek negyedrésze 30 éven aluli, kétharmaduk 40 év körüli. — Milyenek az elhelyezkedési, megélhetési lehetőségek? — Elhelyezkedésük huzamosabb ideje erős differenciáltságot tükröz. Míg a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, illetve ezek agglomerációs körzetében a téeszek szakemberellátottsága igen kedvező, egyes esetekben túltelítettség is mutatkozik. addig a városoktól távol eső gazdaságokban hiányoznak a felsőfokú végzettségűek. A gyengén gazdálkodó és kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben évente 3 ezer szakember részesül fizetéskiegészítésben. 350 szolgálati lakás, és 250 saját tulajdonú lakás énül külön állami támogatással. Ennek köszönhetően 1978— 1983 között 1400 fővel nőtt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a felsőfokú szakemberek szám« Ám az egyenlőtlen elosz.ás továbbra is gond. A szövetkezeti értelmiség munkakörülményei a r épgazdaság más ágazataiban dolgozókéhoz képest általában kedvezőtlenebbek. A munkahelyi beilleszkedés és érvényesülés szempont iáoól a téeszek viszont kedvező lehetőségeket nyúitanak a szakemberek számára. A kezdő értelmiségiek a szövetkezetekben viszonylag hamar jutnak önálló munkához, alkotókészségük kibontakoztatását segítő feladatokhoz. Ugyancsak jók az agrárszakemberek ■ vezetővé válásának esélyei. • A diploA jászberényi Műszeripari Szövetkezet gépkocsikhoz 2 millió villogó * relé-részegységet gyárt az osztrák UHER cégnek. Képünkön Nyíri Pálné minőségeUenőr a reléket számítógéppel ellenőrzi ma megszerzését követően, igen rövid idő alatt (2—3 év' az agrárvégzettségű szakemberek jelentős része legalább középvezetői beosztásba kerül. Egyes vezetői beosztások nem jelentenek a diplomások számára végzettségüknek megfelelő munkát. Ezért a vezetők körében nagy a fluktuáció. A szövetkezeti értelmiség jövedelmének döntő részét a főállásból származó kereset teszi ki. a munkadíjon kívül ideértve az egyéb juttatásokat (prémium, jutalom). Az átlagkeresetek szintje hozzávetőlegesen azonos a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéval, de a mezőgazdaságiak az azonos munkadíjat hosszabb munkaidő alatt, nagyobb munkaráfordítással érik el. Valamelyest elmaradnak az átlagkeresetek a mezőgazdaság állami szektorban foglal- koz t a tóttá kétől. A szövetkezeten belüli kereseti arányok jelenleg nem eléggé ösztönzőek a szakemberek számára. A vezetők átlagkeresete nem haladja meg jelentős mértékben a termelésirányítókét. s </. utóbbiaké is csak 1.3-szerese a fizikai dolgozókénak. Ez a kereseti aránv nem tükrözi a magasabb képzettséget, a szellemi igénybevételt, a nagyobb kockázatvállalást és a felelősséget. Ezért az agrárszakemberek közül számosán kevesebb felelősséggel járó. kedvezőbb munkakörülményeket. azonos, vagy jobb kereseti lehetőséget nyújtó munkaterületek felé orientálódnak. A szövetkezeti értelmiség jövedelmét, kiegészíti a háztáji gazdaság, amelynek méretei megegyeznek az átlaggal. A jövedelemforrások között elhanyagolható jelentőségű a másodállás és mellékfoglalkozás. A szövetkezeti szakemberek összesen 3.2 százaléka rendelkezik ilyen munkaviszonnyal. — Hogyan alakulnak a szövetkezeti értelmiség életkörülményei? — A szövetkezeti értelmiség fele saját tulajdonú lakásban. illetve családi házban lakik. 23 százaléka pedig szolgálati lakásban vagy tanácsi bérlakásban. Tíz százalékuk lakik kifejezetten rossz körülmények között. albérletben vagy munkásszálláson. A szövetkezeti értelmiség vagyoni helyzete kielégítőnek mondihiató. 63 százalékuk rendelkezik valamilyen ingatlannal: lakás-, üdülő- vagy telektulajdonnal. A szövetkezeti értelmiség többnyire lényegesen kevesebb szabad idővel rendelkezik, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozó dip!< más. A szakmai önművelés lehetőségei vidékér, rosszabbak, nehezebb hoz- záiutni a szakfolyóiratokhoz, szakkönyvekhez. Nem dramatizálom. de a szövetkezeti értelmiség 20 százaléka olyan településen él. ahol úgyszólván semmiféle kulturális vagy szórakozási lehetőség nincs. A nagvobb gazdaságok helyenként élénkítő hatást gyakorolnak községük kulturális életére, rríg a kisebb vagv gyengébben gaz- dé’kodó kollektívák anyag' heivzetük miatt erre kéo+e- lenek. Napjainkban a községekben. falvakban lakók életének. munkájának kereteit döntő mértékben a termelőszövetkezetek jelentik. Munkáinkkal. az elért eredményekkel komoly megbecsülést vívtak ki. s a szövetkezeti értelmiség társadalmi presztízse nőtt. lényegesen kedvezőbb a megítélése, mint 10—15 évvel ezelőtt — fejezte be nyilatkozatát dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Sz. Lukács Imre
