Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 26. Képzés csak Jászapátin Vasútépítő gépészek lesznek Törőcsik Zoltán és Máté Péter harmadikosok ,az elektronikai vezérlés alapelemeit gyakorolják Mindenről szólnunk kell, ami az embereket izgatja Beszélgetés Vincze Mátyással, a HVO főszerkesztőjével Rögtönzött „szerkesztőségi értekezletet” hívott ösz- gze Vincze Mátyás, a Heti Világgazdaság 39 éves főszer­kesztője az elmúlt szerdán Szolnokon, amikor eleget tett a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete meg­hívásának. Azzal kezdte, hogy átlapozta a frissen meg­jelent újságot, és véleményt fűzött az írásokhoz. A MÁV vezérigazgatóságá­nak régen dédelgetett álma teljesült, amikor három év­vel ezelőtt Jászapátin meg­kezdődött a tanítás a vasút­építő gépészeti szakközépis­kolában. Az újnak számító szakmát a Művelődési Mi­nisztérium is felvette a kö­zépfokú intézményekben el­sajátíthatók listájára és most már harmadikosok azok az „első fecskék”, akik az or­szágban egyedülálló képzés­ben vesznek részt. A MÁV döntését, hogy Jászapátin kapjon otthont a vasútépítő gépész szakközép- iskola, elsősorban az befo­lyásolta, hogy néhány kilo­méterre épült tőle a jászkisé- ri MÁV építő-gépjavító üzem, amely ideális gyakor­lati lehetőségeket kínált a tanulóknak. László Péter, a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Vasút­építő-gépészeti Szakközépis­kola műszaki igazgatóhelyet­tese ott bábáskodott az okta­tás megindításánál. — Az átállás iskolánknak nem jelentett különösebb ne­hézséget, hiszen elsőben és másodikban a vasútgépészek oktatása nem igényel kifeje­zetten vasúti felkészültséget — mondja az igazgatóhelyet­tes. — A közlekedési tár­gyakban való jártasságra a harmadik évben van szükség, az eltelt két esztendő elég volt ahhoz, hogy a szakkö­zépiskolában tanító kollégák „menet közben” megtanul­ják, amit át kell adniuk di­ákjaiknak. A három évfolyamon je­lenleg 176-an tanulnak, több­ségük a megyéből, pontosab­ban a Jászságból kerül ki. — Intézményünk országos beiskolázású, eddig azonban alig akadt jelentkező a me­gyén kívülről, bár szerepe­lünk a pályaválasztási füzet­ben is, azonkívül küldünk tájékoztatót az ország min­den részébe — magyarázza László Péter. — A MÁV-nak is és nekünk is az volna az SzaHi Rajzfilm­díszbemutató Kecskeméten A Pannónia Filmstúdió új, színes rajz-játékfilmje, a „Szaffi” díszbemutatóját teg­nap tartották meg a kecske­méti Otthon Filmszínházban. A film Jókai Mór Cigánybá­ró és Szaffi című műveinek alapján készült. Rendezője és a figurák tervezője Dargay Attila, szövegét Dargay Atti­la, Nepp József és Romhányi József írta. A „Szaffi” ápri­lis 25-től tekinthető meg a mozikban. egyik fontos célunk, hogy a vasutasdinasztiák ne sza­kadjanak meg, küldjék hoz­zánk a gyermekeket. Ennek praktikus oka, hogy a vasutas­családok tagjait nem terheli meg az utazási költség, a diá­kok kevésbé szakadnak el a szüleiktől, mint azok, akik­nek több száz forintba kerül a vonatozás. . — Az országos beiskolá­záshoz megfelelő létszámú kollégiumra van szükség. — Kollégiumunk száz sze­mélyes, így ha valóban az egész ország területéről fo­gadni akarunk tanulókat, előbb-utóbb szűkén lesznek a kollégisták. Természetesen kíváncsiak voltunk a MÁV véleményére is „kollégium-ügyben”, hi­szen a szakközépiskolában végzettek a vasútnál helyez­kednek el, másodikban ösz­töndíjat is köthetnek. (A je­lenlegi tanulólétszámnak a fele kötötte le magát több évre a MÁV-hoz.) Körmendi József, a MÁV vezérigazgatóság oktatási szakosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a következő ötéves tervben nem kíván­Tegnaptól Budapesten, a Rákóczi úti Ipari Bemutató Házban egyhetes kiállításon láthatók az 1985. évi forma- tervezési nívódíjra beadott pályamunkák. Az Ipari Mi­nisztérium, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közösen meg­hirdetett pályázatára 79 vál­lalat 133 termékkel nevezett be. Bemutatnak egyebek kö­zött formatervezett és vari­álható szekrényelemeket, ülő­nak Jászapátin kollégiumot építtetni, különben is a meg­lévő diákotthon az eredeti elképzelések szerint, vagyis hogy kísérletként, elsősorban a környékbeli gyerekek be­iskolázására számítottak, ele­gendő befogadóképességű. A MÁV tulajdonképpen most kezd bele egy nagyobb kam­pányba, hogy valóban orszá­gos hatáskörű legyen a szak- középiskola. Az is igaz, hogy egyelőre az intézmény még „nem tudott bizonyítani”, mert az első végzősök csak jövőre kerülnek ki falai kö­zül. Mindez nem jelenti azt, hogy a MÁV ne foglalkozna az oktatás feltételeinek köze­li javításával. Ezt a célt szol­gálja majd a tanpálya meg­építése is. A szakközépiskolások nem csupán Jászkiséren. hanem az iskolán belül épült tan­műhelyekben is elsajátíthat­ják a gyakorlati ismereteket. Miután a vasútépítő gépésze­ti szakma rendkívül össze­tett, kovácsolást, hegesztést, forgácsolást is tanulnak a fiatalok, de fontos tantárgy az elektronikai vezérlés vagy a vezérgép szerszámszekré­nyének, a „mozdony lelké­nek” szerelése is. — Kiknek a jelentkezését várják, és mivel kecsegtetik őket? — kérdezem a szakkö­zépiskola műszaki igazgató- helyettesétől. — Lehetőleg olyan nyolca­dikosok küldjék el hozzánk a jelentkezésüket, akik a közlekedés iránt érdeklődnek. Az itt végzettek húszféle munkakör között válogathat­nak és ha időközben nem találják me« számításukat a vasútnál, máshol is el tudnak helyezkedni. Bizonyára kellő vonzerő, hogy a MÁV bizton­ságot ad a dolgozóinak, a vasútnak ugyanis állandóan működnie kell. Az idén egyébként két első osztályt indítunk összesen hetvenkét tanulóval. Iskolánk, az itt-ott felbukkanó hiedelemmel el­lentétben, személyi és tárgyi feltételeivel az „erősek” kö­zé tartozik. Szeretném, ha nem tűnne szerénytelenség­nek, de biztosak vagyunk ab­ban, hogy a Jászapátin érett­ségizett szakközépiskolások mind elméleti mind gyakor­lati tudásukkal megállják a helyüket a választott pályá­jukon. garnitúrákat, különféle la­kásfelszerelési cikkeket, für­dőkádakat, csempéket, mo­dern textíliákat és divatcik­keket. de láthatók szerszám­gép- és szállítójármű-model- lek is. A legjobb formater­vezett cikkek — idén először — a nívódíjas termékek emblémáját együtt használ­hatják a Kiváló Áruk Fóru­ma emblémával, amelyet kí­sérletképpen automatikusan megkapnak. — Ezek szerint már csak így, készen, a megjelenés­kor olvassa el a cikkeket? — Többnyire igen. Az anyagok körülbelül egyhar- madát látom publikálás előtt, elsősorban a szocialis­ta országokról és a hazánk­ról szólókat. Persze a fele­lősség' az egész lapért a fő- szerkesztőé. I — A Heti Világgazdaság 1979 nyarán 15 ezer példány­nyal indult, tavaly ilyenkor 70 ezer körül járt, a legutób­bi szám pedig 112 ezer pél­dányban jelent meg. (Melles­leg a HVG a Hírlapkiadó Vállalat kebelén belül meg­jelenő lapók közü az egyet­len, amelynek példányszá­ma nem esett vissza a leg­utóbbi lapáremeléskor). Szo­katlanul hirtelen jött nép­szerűségét nyíltságának, ér­zékenységének köszönheti. Munkatársai éles szemmel figyelik a magyar és a vi­lággazdaságban lejátszódó történéseket. A népszerűség­hez nyilván hozzájárul, hogy frissiben tálalják az esemé­nyeket, mondják el vélemé­nyüket. Éri-e olyan vád a szerkesztőséget, hogy néha túlságosan „előreszalad”? —A HVG-nél azt valljuk, hogy mindenről beszélnünk kell, ami az embereket ér­dekli, pillanatnyilag legjob­ban izgatja. Azt hiszem, aki komolyan veszi pártunk po­litikáját, az hasonlóan gon­dolkodik. De nem kerülöm ki a kérdést. Azt mondom; nagyon fontosak számunkra az olvasók visszajelzései, de ugyanilyen fontosaknak tart­Volán Tefu külföldön Nemzetközi fuvarozási iroda A belföldi szállítási igé­nyek mérséklődése arra kényszeríti a fuvarozó válla­latokat — köztük az ország legnagyobb közúti áruszállí­tóját, a mintegy négyezeröt­száz gépkocsival rendelkező Volán Tefut —, hogy az ed­digieknél intenzívebben kap­csolódjanak be a nemzetközi áruforgalomba. A Volán Te­fu 12 üzemigazgatóságának már korábban kialakultak a nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási kapcsolatai, ám ezirányú munkájukat nem hangolták össze, tevé­kenységüket egymástól elszi­getelten végezték. A vállalat most megalakí­totta nemzetközi irodáját, amely koordinálja, szerve­zettebbé és gazdaságosabbá teszi üzemigazgatóságainak külföldi fuvarozásait, s nap­rakészen nyilvántartja az ex­port-import szállításokra al­kalmas eszközparkot. A Volán Tefu Vállalatnak 200—250 járműve vesz részt a nemzetközi szállításokban, valamennyi európai szocia­lista és tizenhárom tőkés or­szágba fuvaroznak árut. Fő­ként a magyar külkereske­delmi vállalatok megbízásá­ból szállítanak külföldre, ám gyakran gondot okoz, hogy visszaútban nem tudnak árut szerezni az üres járművekre. Az új iroda — külföldi kap­csolatainak segítségével — visszafuvarok szerzésével igyekszik növelni a teherau­tók kihasználtságát. Megszer­vezte például, hogy az Ausztriába exportárut szállí­tó Volán Tefu-járművek ausztriai megbízás alapján vegyi anyagot és gépeket fu­varozzanak Törökországba. juk a „hivatalos” jelzéseket is. Nos, legutóbb a nyugdíj­jal kapcsolatos nagyinter­júnkért nem dicsértek meg bennünket, mondván, idő­szerű-e ilyen problémával éppen a pártkongresszus előtt előhozakodni, IVl/egfo-' gadtam a bírálatot, azért döntöttem úgy, hogy változ­tassuk meg a következő — tehát a múltheti — számunk előre eltervezett címoldalát. A két héttel ezelőtt megje­lent interjú folytatását je-*- lentő nemzetközi „nyugdíjas­körkép” maradt a lapban, Csupán így, a fiigyelemflel- hívás — minthogy lekerült a címoldalról és csupán a tar­talom-ajánlójegyzékben sze­repelt — nem volt olyan di­rekt. — A legtöbb kritika az ugyancsak megszaporodott hirdetési oldalak miatt éri a HVG-t. Valóban szükséges ennyi reklám közlése? — Kezdettől fogva a lap integráns részének tekintet­tem a hirdetéseket, a reklá­mot. Ebben a hitemben úgy két éve kezdtem meginogni, amikor egyre több olvasó mondta, hogy sokallja.' Nos, a lap pénzügyi egyensúlyát rendben tartja a hirdetés. A lapgazda — a Magyar Keres­kedelmi Kamara — ezt el is várja tőlünk. Kellemes helyzetben va­gyunk, elárasztanak ben­nünket hirdetésekkel, a meg­jelenésre legalább három hó­napot kell várni. Látva ezt, jelentős tarifaemelést java­soltunk a Hirlapkiiadóntak, de nem fogadták el. Egyéb­A hazai idegenforgalom­ban előtérbe került a gyó­gyászati célú turizmus, mi­vel a Magyarországra érke­ző turisták jelentős része — hozzávetőleges számítások szerint mintegy egynegyede — ki akarja próbálni termál­vizeink gyógyító, pihentető hatását. A gyógyturizmus fejlesztése azért is előnyös, mert a gyógyvendégek átla­gosan hosszabb időt töltenek itt, mint a többi turisták, így jobban lehet részükre prog­ramot szervezni, több szol­gáltatást vesznek igénybe, vagyis többet költenek. Magyarország egyedülálló a termálvizes források szá­mát tekintve: több mint 500 termálkút található itt, két­harmadukból 35 Celsius-fo- kosnál melegebb víz tör a felszínre. Jó néhányuk gyó­gyító hatását már régen fel­ismerték. A vendégek megfe­lelő fogadásának azonban még korántsem mindenhol vannak meg a feltételei. Egy tíz évvel ezelőtt készített ENSZ-felmérés szerint 161 olyan fürdőtelepülés van ha­zánkban, amelyet különleges értékei miatt érdemes lenne tovább fejleszteni, kiépíteni, s a gyógyászati bázis mellett megteremteni a pihenés, a sport, a szórakozás feltétele­it is. Közülük 34 kifejezetten nemzetközi vonzerővel bír. Hellyel-közzel még ma is ez a tanulmány ad támpontot a termálvízre alapozott ide­genforgalom tervezéséhez. Az egyik kiemelt cél: a már kiépített termálvizes üdülőhelyeken legyen meg­felelő infrastrukturális háló­zat, s az eddiginél komplet­tebb szolgáltatásokat nyújt­sanak. A gyógyvendégnek a ként a terjedelem maximum 20 százalékát tölthetik ki' a hirdetések. Persze a kiadó gyakran megkerüli ezt a rendelkezést azzal, hogy mel­lékletoldalakat kér. Ezt nem tudom, de nem is akarom megváltoztatni. Mindeneset­re azt sikerült elérni, hogy január 1-től a korábbi 32 helyett 34 szerkesztőségi ol­dalunk — azaz olvasnivaló — jelenik meg. — A HVG gyakran közöl adatokat, összehasonlításo­kat, statisztikákat. Mi az adatok forrása, mit válaszol azoknak, nkik megkérdőjele­zik statisztikáik hitelessé­gét? — Adatainkat a Központi Statisztikai Hivatal közle­ményeiből, külföldi szakla­pokból, tanulmányokból és hivatalos forrásokból me­rítjük. Egyébként én / ma­gam is megkérdőjelezem az adatokat, de nem a hitelességgel, inkább az értelmezhetőséggel vagyok bajban. Valóban figyelmesen kell olvasni, hogy rájöjjek, melyik szám mit jelent. — Elmondta, hogy a tava­lyi volt az első, igazán nye­reséges éve i0 lapnak. Több mint 10 millió forint elvonás után is komoly nyereséget ért el. Tükröződik-e ez a nyereségesség a szerkesztő­ségben dolgozó újságírók ke­resetében? — Fizetésemelésre számí­tottunk, de a fizetésünk csak annyival emelkedett, amennyivel a Hírlapkiadónál dolgozóké általában. Egyenes összefüggést tehát nem fe­deztünk fel a nyereségesség és a fizetésünk között. Szer­kesztőségünk kollektívája az erkölcsi elismerésen és az olvasók szeretetén kívül nem büszkélkedhet mással. kezelésen túl legyen alkalma sportolni, kirándulni, szóra­kozni is. Ezekre a fejleszté­sekre általában helyi — ta­nácsi, vállalati — pénzesz­közök szolgálnak, de az arra érdemes fejlesztési elképze­léseket az idegenforgalmi fejlesztési alapból (IFA) is támogatják. Az utóbbiból csak azok a beruházások ré­szesülnek, amelyekhez orszá­gos érdek fűződik. Az idén például , Hajdúszoboszlón szálloda építéséhez adnak IFA-hitelt, 12 millió forint értékben. A mosonmagyar­óvári termálfürdő lefedését szintén az IFA-ból támogat­ják. A harkányi strandfürdő korszerűsítésére az idén 3,5 millió forint támogatás jut. Hévízen az üdülőhelyi klub kialakításához nyújtanak fej­lesztési támogatást. Az utóbbi években több komplett gyógyászati és üdü­lőcentrum létesült központi forrásokból. így a hévízi Thermál és Aqua szálló, s margitszigeti Thermál szál­ló. Ez a program tovább foly tatódik: az idén készül e Sárváron az osztrák hitellé épülő Thermál szálló, mely ben 136 kétágyas szoba, ven déglátó- és szórakozóhelyei valamint többféle gyógyásza ti szolgáltatás áll majd a ide érkezők rendelkezésén Tavaly kezdték el Bükön svéd közreműködéssel létesí tendő termálszálloda építésé egy év múlva 200 szobává teljeskörű gyógyászattal é egyéb szolgáltatásokkal vái ják itt a vendégeket. A své fél egyébként kötelezettsége vállalt, hogy az első öt évbe a szálloda jobb kihasználást vendégek küldésével segíti. Tamási József 'oktató Bolyós Gyulát és Farkas Csabát Veze- — bj — ti be a vezérgép Szerszám szekrény ének szerelési titkaiba Fotó: — tkl — Formatervezett termékek kiállítása Egri (Sándor Szállodák, üdUlőcentrumok Gyógyidegenforgalmi fejlesztések

Next

/
Oldalképek
Tartalom