Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 25. A szerkesztőség postájából lavuló ellátás a tanyaközpontban Február 19-én este a Me- zőhék központjában lévő kultúrházban mintegy száznegyven áfész-tag hallgatta nagy figyelemmel Jánoki Lászlónénak, a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész elnökasz- szonyának beszámolóját, amely a tanyaközpont életét érintő változásokat vázolta. Mit tett az áfész a tanyaközpont lakosságáért? Évtizedes vágya teljesült az érintetteknek azzal, hogy az egyszemélyes kis élelmiszerboltot tavaly szeptemberben önkiszolgálóvá alakították a ■ kistelepülési program alapján. Megvalósításához a megyei tanács, a Szövosz és a Mészöv is hozzájárult. Azóta előrendelés alapján tartós fogyasztási cikkekhez is hozzájuthatnak, nem kell Mezőtúrra, Szolnokra utazniuk. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy a bolt dolgozóival is elégedettek a vásárlók. Azért még nincs minden igazán rendben... Örülnének, ha a tejet, a kenyeret nem fél 9—9 óra között szállítanák, hanem korábban. Kis dolog, de még teljesebb lenne az ott lakók elégedettsége. A beszámolót Halász Vin- cénétől kaptuk Mezőitekről. Nem kell ajtót nyitni! Meglepődtünk a levél tartalmán amely az egyik szolnoki tízemeletes „nagyházból” érkezett. Küldője figyelemfelkeltésként vetette papírra esetét. „....Február 13-án hajnalban, negyed háromkor arra ébredtem, hogy valaki csenget. Némi meglepetéssel tapasztaltam, hogy egy ismeretlen fiatalember állt az ajtónk előtt. Nagyon udvariasan bemutatkozott... Kovács ......-t keresem, melyik l akásban lakik? — kérdezte. (Az ajtókon mindenütt névtábla 'van!) Gyanús volt nekem, miért éppen hajnalban keresi Kovácsékat, ilyen nevű család nincs is a házban! Közöltem, hogy az említett személyt nem ismerem. Udvariasan elnézést kért, majd távozott. Ez bizonyára terepszemlét tartott! gondoltam magiamban. Ezer közül is megismerném. Rögtön eszembe jutott, hogy ez nem az első eset. Nem is oly régen, ugyanis becsöngetett ugyanilyen időpontban három fiatal legény... ők is „érdeklődtek”.... Mellesleg olykor két-három asszony is kódorog a folyosókon, akik szintén „keresnek” valakit...! Idézhetnénk még T. T. levelét, de úgy hisszük: eny- nyei elég ízelítőnek. Mindenkinek azt ajánljuk, éjszaka semmiképpen ne nyissa ki az ajtaját semmikeres valakit, keresse nappal! Tanácsos villanyt gyújtani, akár egy pillanatra is, hogy gz illető meggyőződjön: otthon tartózkodnak. Esetleg ajtón keresztül „igazítsa” el a csengetőt, mi .lenne, ha nappal kutatna ismerőse után... Aki teheti, nézze meg alaposan az „érdeklődőt" s reggel tegyen .jelentést az esetről a rendőrségen! Egyébként éjjel-nappal tárva-nyitva hagyni a kapukat nem lehet! Legalább éjszakára zárják be a bérházak, az OTP- és szövetkezeti házak bejáratait! Mindannyiunk biztonsága, jól felfogott érdeke ezt kívánja. „Jobb helyeken” nappal is zárják a kapukat. Illetékteleneknek nappal sincs keresnivalójuk a békés családi fészek tájékán, amelyeknek aazdái 'tisztességes kenyérkeresettel vannak elfoglalva! csapok — valóban. Ott a „canti” is. bőven elütik a métert... Bár csak mielőbb elolvadnának! Február 4-én e rovatunkban a szolnoki főutca képét közöltük — éjjel, télen. Akkor azt írtuk; reméljük, hamarosan „melegebb” foltóval kedveskedhetünk olvasóinknak. Nos, ez még — egyelőre — nem időszerű... hogy diplomatikusan fogalmazzunk. A szolnoki Véső utca 14-ből Döme János hívott bennünket telefonon, s „elbüszkélke- det” vele, hogy egy méternél is hosszabb jégcsapjai vannak. Az invitálásnak nem ltudtunk ellenállni. Fotósunk február 19-én készítette az itt látható felvételt. Szépek, szépek ezek a jég„Függöny” A hálás sérül! A rákóczifalvai Sípos Istvánná soraiból kitűnik, hogy nem forgat gyakran tollat. Jóllehet, hogy életének 76 évében nem nagyon volt szüksége rá. Most mégis úgy határozott, levelet ír, mert kikívánkozik belőle valami. Január 4-én Szolnokon járt. A 11,55-ös autóbusz- szal akart hazamenni. Felszállás közben azonban megbotlott, s olyan szerencsétlenül esett, hogy egyik keze eltört, a másik csuklóban elrepedt, s kisebb fokú agyrázkódást is szenvedett. Arra emlékszik, hogy az autóbusz vezetője azonnal leugrott, fölemelte, s utána a kalauznővel elrohant mentőért telefonált — amely nagyon gyorsan megérkezett. Pillanatok alatt a kórház sürgősségi osztályán találta magát, ahonnan négy nap elteltével engedték haza. Azóta Mező József gépkocsivezetőt lelkiismeretes emberként tartja számon. Elkésett távirat Február 16-án, amikor a feleségem névnapja volt, éppen a szolnoki' MÁV-Kór- házban kezeltek. Életem párjának dísztáviratot adtam fel 16 óra 45 perckor. Gondoltam, örül majd, hogy a névnapi vacsorán így köszöntőm, ha már a sors úgy hozta, hogy nem leheték otthon. Sajnos, nem így történt. A feleségem csak 18-án reggel 7 órakor kapta meg jókívánságaimat. Mit mondjak, neheztelt érte. Hiszi-e, hogy én figyelmes voltam?... !Talán az szolgál a posta mentségére, hogy Szolnokról Tö- rökszentmiklós messze van, meg aztán ez a nagy hideg is most... Jó lenne tudni, hogy a Sándoroknak, Józsefeknek szóló dísztáviratokat fel kell-e már adni most vagy várhatunk még néhány napot vele, akkor is odaér idejében. Petik István törökszent- miklós (Wesselényi út 39/a) olvasónk megírta a távirati adatokat is: Szolnok, 36932 5 16. 1634. Válaszok, hozzászólások Jogszabályt nem sértettek Hová épüljön a maszek virágüzlet ,a községben? — borzolta az idegeket, ez volt beszédtéma Besenyszögön mar tavaly ősszel. Munkatársunk január 24-i lapunkban „Kollektív bölcsesség helyett paragrafusok” címmel írt a „darázsfészekről”, amelyre a minap kaptunk választ dr. Kuti Györgytől, a megyei Hanács vb titkárától. ,,..A besenyszögi községi tanács vezetői — az 1984. december 4-i tanácsülést követően — a tanácsülésen elhangzott interpelláció kivizsgálására a szükséges intézkedéseket megtették. Felkérték a szolnoki városi tanács vb műszaki osztályát — mint közvetlen felettes szakmát felügyeleti szervet —, hogy az építés engedélyezésének törvényességét vizsgálja felül. A vizsgálat eredményéről a községi tanács elnöke a soron következő, 1985. február 1-én tartott tanácsülésen a testületet tájékoztatta. A felügyeleti szerv a kivizsgálás során megállapította, hogy g virágárusító pavilon építési engedélyének kiadása, és az abban foglalt előírások az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelnek. Az ismertetett szakvélemény és a tanácselnök javaslata alapján ezt, az interpellációra adott választ a községi tanács nagy szótöbbséggel elfogadta. Az eset tanúlságait levontuk. Ezzel kapcsolatban a községi tanács vezetőinek figyelmét együttműködésük javítására, a tanácstagokkal való kapcsolattartásra, a lakosságot érintő ügyekkel történő megfelelő foglalkozásra helyszíni beszélgetés során felhívtuk”. Humorérzék vagy valami más Egy héttel korábban jelent meg egy levél „Babot babbal” címmel. Derűs tartalma miatt került a lapba, írójáról nem rosszindulatot, jó humorérzéket tételeztünk fel. Csupán annyit közöltünk: a sorok egy kisvárosból érkeztek, s egy kis új étteremben történt az eset. Nos, a kisújszállási Kis- új étteremről volt tulajdonképpen szó, amit nem tartattunk szükségesnek megnevezni. Most azért tesszük, mert vezetője „vette a lapot”... „Vehetné” a levél Z-árva a ház... az a bizonyos a szolnoki vásárcsarnokban — írtuk január 4-i lapunkban. Pedig gyakran szükség volna rá, ha úgy hozza a szükség.A piacon áruló kistermelők, boltosok mennének oda leginkább, de elkerülhetetlenné vált tatarozása. Említettük: esetleg határidő előtt elkészülhetnének vele! Elkészültek! Mészáros Istvánná (Ír. a Csarnok és Piac Intézmény igazgatója írója is! — örülnénk neki. Szándékával illetően ugyanis most már kételyeink vannak! Nem nézte meg figyelmesen (vagy nem is akarta?...) az iratlapot, amelyen filctollal írták — írják — ki naponta a menüt az étteremben. Február 11-én az A-menü magyaros bableves volt, sertéspörkölttel, csemege uborkával. A B-menü pirított tésztalevest, valamint tejfölös babfőzeléket kapott két fasírttal az előfizető. küldte a levelet, amelyben étiről tájékoztatott bennünket. A kivitelező Lakásszerviz Szakcsoport, gyors munkájának köszönhető, hogy a tervezett március 15-i határidő előtt majd egy hónappal elkészült a „ház”. Február 20-tól a szolgáltatás ismét rendelkezésre áll. Most már csak az szükséges, hogy óvják-védjék tisztaságát, segítsék a kulturált üzemelését, akik használják. Elkészült! IA tárgyalóteremből | Csoportosan loptak, raboltak Hatan voltak és bandában jártak. Együtt eszelték ki, hogy hol, mikor és mit lopjanak el. a kivitelezéshez a ■„vezér” jelölte ki azokat, akikről úgy vélte, hogy az adott esetnél legjobban tudja majd hasznosítani tapasztalatait. Ha az életerős fiatalemberek becsületes munkára adják fejüket, kiemelkedő eredményeket is elérhettek volna. Öik azonban nem a munkának, inkább az alkoholnak hódoltak. A 26 esztendős Nyíri József. Jászberény, Munkás út 1 szám alatti lakos többször volt már büntetve, legutóbb lopás miatt ítélték el. Miklós öccse is lopás miatt kapta az 1 év 10 hónap börtönbüntetést. Az idősebb testvér tavaly márciusban, az öccs 1983 augusztusában szabadult a börtönből. Méltó volt a tagságra a fiatal V. B. is, aki a fiatalkorúak börtönéből szabadult 1983 őszén. A „társulás” másik három tagja: Verebes Sándor, Jászberény, Nyerges út 2 szám alatti lakos, a fiatalkorú R. A. helyi lakos és Varga István, akinek lakása a Bajnok utca 59 szóm alatt van. Mindhárman voltak már „beidézett” vendégei a tárgyalóteremnek, büntetésüket a bíróság próbaidőre felfüggesztette. Az összeverbúvált csapatot Nyíri József irányította. Szervezésével hatoltak be három alkalommal az Élelmiszer Kisker Vállalat jászberényi áruelosztójának udvaraiba, ahonnan 5800 forint értékű italféleségeket loptak el. Beszerzési helyük volt a Jászsági Állami Gazdaság sörpalaokozó üzemének udvara és nem restelltek átmászni a .Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászberényi üzemének kerítésén, hogy zsákszámra lopják a szójadarát. Magánházak udvarába is többször besurrantak. Ottjártukat a baromfi- állomány megfogyatkozása jelezte. A Nyíri testvérek és fiatalkorú társuk egy rablást is beiktatott a sorozatba. A késő esti órákban bezörgettek az Alsómuszaly 39 szám alatti tanyába. Az ajtót nyitó, idős, rokkant embert leütötték, majd pénz után kezdtek kutatni. Pénzt nem találtak, ezért beérték a de- mizsonban és két kólás üvegben talált borral. A jászberényi Városi Bíróság Nyíri Józsefet társtet- tesi minőségben, folytatólagosan elkövetett lopás és csoportosan elkövetett rablás miatt 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte és elrendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását. A hasonló bűncselekményt elkövetett Nyíri Miklós 7 év fegyházbüntetést kapott. A fiatalkorú V. B. büntetése 3 év 6 hónap szabadságvesztés, amit a fiatalkorúak börtönében kell letölteni. A többi vádlottat is társ- tettesi minőségben elkövetett lopás miatt mondták ki bűnösnek. Verebes Sándor 10 hónap börtönbüntetést kapott és le kell tölteni a korábban elengedett büntetést. A fiatalkorú R. A. 8 hónapos büntetését 2 év próbaidőre felfüggesztették és. elrendelték a pártfogói felügyeletet. Varga Istvánt 3 év próbám bocsátották és pártfogói felügyelet alá helyezték. Vagyonvédelem óh! Gyakran meghívnak a bíróságra, szerencsémre csak mint tudósítót és az újságírónak fenntartott pádon ülök a tárgyalóteremben. Nincs tehát személyes okom az izgalomra, mégis sokszor izgulok és legtöbbször elképedek. Elképeszt a vádlottak cinizmusa, a sértettek hiszékenysége, annál is jobban azonban az, hogy milyen kevés gondot fordítanak javaik védelmére a gazdálkodó' szervek. Jegyzetfüzetemben lapozva olvasom: a vádlott, vagy vádlottak a kerítésen átmászva behatoltak a Jászsági Állami Gazdaság sörpalaokozó üzemének udvarába ... az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat jászberényi áruelosztójának portájára ... a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászberényi üzemének területére. Átmásztak háromszor, vagy kitudja hányszor, ládaszámra vitték el a sört, a nem olcsó pálinkaféleségekkel megrakott kartonokat, márkás borokat, sok zsák szójadarát és egyéb tápot. Vittek és senki se tudja mennyit, hiszen a gazdálkodó szervek csak a rendőrségen elhangzott bevallások után tudták meg, hogy dézsmálják a rájuk bízott javakat. Az sem ismert, hány hasonló gazdálkoló egység van még a városban, vagy máshol. Lapozgatok és elképedek. Milyenek azok a kerítések és kicsodák, micsodák azok, akik a kerítésen belül őrzik azt az árutömeget, amit a megfelelő raktárak hiányában az, udvaron kell tárolni. Eszembe jut, amikor a rendőr megbírságolta azt a fiatalembert, aki a parkolóban nyitva hagyta azt a 12 éves Trabantját, amiért az autóvásáron 16 ezer forintot kínáltak. Milyen bírság jár vajon azoknak, akik milliós értékeket bíznak egy alacsony kerítésre? A károsultak — ha megkérdezik őket — elmondják, hogy ahol nagy mennyiségű árut tartanaik az udvaron, ott éjjeliőr is van. Az őrökkel beszélve viszont kiderül, hogy leromlott fizikumú, idős emberek ők, van köztük, aki nagyotthall, vagy rövidlátó. Nem vitás, a gazdálkodó szervek raktár- és létszám- hiánnyal küzdenek. Az is igaz, hogy az ilyen idős ember a legolcsóbb munkaerő. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a nép vagyonáról van szó, arról se, hogy sok esetben az olcsó is nagyon drága. — illés — Szerkesztői üzenetek „A prémiumok megszűnnek” jeligére üzenjük Szolnokra: A kamatmentes építési kölcsön visszafizetésének feltétele vállalatonként más és más lehet. Ezt rögzítik a kollektív szerződések vagy külön, a lakástámogatást szabályozó állásfoglalások. Azt kell tekintenie mérvadónak — amit viszont mi nem ismerünk. A munkaviszonyát megszüntetőnek általában egy összegben kell visszatérítenie a hátralévő kölcsönt — és ez a reális! Egy szolnoki, Hajnóczi úton lakó olvasónknak: Elhisszük, amit írt. A kóbor kutyák ügyében telefonon kérünk segítséget az illetékesektől.
