Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

1985. FEBRUAR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ki tud többet a Szovjetunióról? Megyei döntő Szolnokon ...TI-TI-TÁ-TÁ... n Holdról is válaszoltak neki A gimnazisták vetélkedésében újra tiszafüredi győzelem A Tlszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolá­ban hat középiskola csapata versenyzett Idén már tizenegyedik alkalommal hirdették meg a Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedőt, amelynek célja a Szovjet­unió életének jobb megis­mertetése, a magyar—szov­jet barátság további erősí- sítése, közös történelmi múl­tunk bemutatása. A vetélke­dő megyei döntőit szomba­ton rendezték meg Szolno­kon. Mint minden forduló­ban, most is külön verse­nyeztek a gimnazisták és szakközépiskolások, vala­mint a szakmunkástanulók és az esti, levelező tagoza­tokon tanuló felnőttek. A Tiszaparti Gimnázium­ban hat középiskola csapata mérte Össze tudását. A kér­dések bizony nem voltak könnyűek, szerepelt köztük a történelem, a sport épp­úgy, mint a kultúra, a mű­vészeti, a gazdasági élet, a külpolitika vagy éppen az űrkutatás. A csapatok jó felkészültségről adtak szá­mot, bebizonyosodott, hogy szorgalmasan olvasták, ta­nulmányozták a Szovjetunió című folyóiratban megjelent cikkeket, fotókat, hiszen a kérdések jórészt ezeken ala­pultak. A kunszentmártoni, a jászapáti, a szolnoki Var­ga Katalin, valamint a me­zőtúri Teleki Blanka Gim­názium előtt a jászberényi Lehel vezér és a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium szerezte meg a győzelmet. Ők képviselik majd me­gyénket a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő szegedi, országos elődöntő­jén márciusban. Az „abszo­lút” győztesek idén is a ti­szafüredi diákok lettek, s ez talán már nem is oko­zott meglepetést a zsűrinek. A csapat Klukáné dr. Pilis- hegyi Ibolya magyar-törté­nelem szakos tanár vezeté­sével már jó néhány hónap­ja megkezdte a felkészülést, A harmadikos Zohánv Sán­dor, Sági Vera és Tihanyi Nóra valamint a második osztályos László Julianna szerezte meg az újabb di­csőséget iskolájának. Talán mondani sem kell. hogy cél­juk a vetélkedő további for­dulóin is a győzelem. Az Egészségügyi Szakisko­lában a szakmunkástanulók versenyeztek, ugyancsak az elődöntőkről továbbjutott legjobb hat. iskola színeiben. A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a karcagi, a kunszentmártoni, a jász­berényi szakmunkásképző intézetet, valamint a házi­gazda Egészségügyi Szakis­kolát előzte meg a mezőtúri kereskedőtanulók csapata. Ők vesznek majd részt az országos elődöntőn március­ban, Budapesten. A felnőttek versenyének a Ságvári Endre Szakszerveze­ti Művelődési Központ adott otthont. A vetélkedő 12 csa­pat közül a szolnoki Köz- gazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola, valamint a mezőtúri Dózsa György Szak- középiskola csapata jutott tovább a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő következő fordulójára. A hét filmjeiből Redi ezredes Kameraközeiben Szovjet színész magyar tévéfilmben Anna nyugdíjas, Anton pi­henőállományba kényszerült kohómérnök. Találkoznak, egyre többet vannak együtt, megszeretik egymást. Ára a családtagok hallani sem akarnak erről a későn jött szerelemről.. . Erről szól Katkics Ilona tévéfilmje, az Anna és Anton, amelyet Va- lerija Peruanszkaja írásából rendezett. A két címszereplő Törőcsik Mari és Jevgenyij Matvejev. A szovjet színész hatvan­egy éves, ukrajnai születésű. Pályáját színpadi színészként kezdte Herszonban, Tyumen- ben, Novoszibirszkben. 1952- ben szerződtette a moszkvai Kis Színház is és 1955 óta filmezik. Első emlékezetes alakítása 1957-ben a Múló évek című produkcióhoz fű­ződik, de az igazi sikert az Üj barázdát szánt az eke cí­mű Solohov-adaptáció Makar Nagulnov-alakítása hozta meg. Azután Nyehljudov herceget alakította Tolsztoj Feltámadásának filmváltoza­tában. 1966-ban, a Cigány című filmnek már nemcsak főszereplője, de rendezője is volt. Jelentő® alakításai kö­zül kiemelkedik a Jemeljan Pugacsov címszerepe, vala­mint a Földi szerelem, amelyben ugyancsak játszott, és amelyet ő rendezett. Az elmúlt évben Matvejev nagy vállalkozásba fogott: Csakovszkij A győzelem cí­mű regényének alapján kez­dett forgatni új filmet. Röviden ennyit Jevgenyij Matvejévről és munkásságá­ról. Az Anna és Anton című té­véfilmet március 1-én 20 óra­kor sugározza a televízió az 1-es programban. Ha Szabó István új film­jéhez egy parányit is illenék a könnyen félreérhető szel­lemeskedés, akkor netán Höffgen ezredesnek keresz­telhetnénk el a remekmű­vet. Tennénk ezt azért, hogy érzékeltessük; a Mephisto főhőse új alakot öltött, hogy Redl ezredesként bizonyít­sa, a 'karrierizmusnak nem egyedüli vállfája a törtető csörtető magatartás. Vagyis a Höffgen-modell. S ezzel már azt is jelezzük, hogy a Mephisto és a Redl ezredes között olyan párhuzamot ér­zünk, amelyben a két főhős életútja csak a cél elérésé­ben mutat hasonlóságot, de érvényesülési szándékuk magatartásformája merő­ben különböző. Höffgen a taposó típus, ha úgy tetszik nyíltan gátlástalan. Redl ta­lán ösztönösen sejti, ilyen­féle karrier befutásához sem tehetsége, sem ereje, Redl asszimilálódni igyekszik. Először csak környezetét ta­gadja meg, azután, hogy annak lássák, akinek látni szeretnék, önmagát is. De ez még csupán az indulás. A „belépőjegyet” ugyan már megváltotta, hogy elindul­hasson a boldoguláshoz ve­zető úton, de még — azok közül, akik közé el akar jutni — senki sem hiszi ró­la, hogy az, ami lenni sze­retne. Az érvényesülés mű­vészetéből Redl azután ad „leckét”, nemcsak akkori környezetével, de a sokat megélt ezért a cinizmusba hajló nézőkkel is elhiteti, az lesz, akinek az udvar leg­magasabb pontjain látni szeretnék. Ehhez persze kö­zeg kell. Redl felismerte, sohasem azt kell tennie, ami neki tetszik, hanem mindig úgy kell cselekednie, visel­kednie, ahogy azok teszik, akiktől karrierje függ. Ettől függ az óhajtott azonosulás. Ez a kor diktátuma — a tör­ténet az Osztrák—Magyar Monarchiában j átszódik )— Redl útja pedig egy meg­szállott karrierista kórképe. Szabó István feltárta a közeg és az individum ösz- szefüggését, mégpedig mate­matikai pontossággal, a köl­csönhatások megértésével. Az összegzés tulajdonkép­pen nem más, mint annak felismertetése, hogy Redl ezredes „zöld utat” kapott, mert akik engedték érvé­nyesülésében, úgy látták, saját javukra cselekszenek; a hatalmon lévők érdekei­vel azonos volt a galíciai kisember gyermekének szán­déka. Hagyták tehát, hogy Redl azonosuljon velük, de fizikai létében is megkérdő­jelezték. amikor „szalon- képtelenné” vált. S ekkor új­ra Höffgen alakja rémlik elénk. A végkifejletben világossá válik, Redl ugyanúgy szolga volt — fel­használták —. ahogy a Me- phisto-beli törtetőt. A főszerepben Klaus Ma­ria Brandauer újra reme­kel. de a nagy műgonddal elkészített film további sze­replői is emlékezetes ala­kítást nyújtanak. Mindenkiben él * a vágy: megismerni távoli földrészek lakóinak életét, gondolatait. A legtöbb ember számára azonban csupán álom ma­rad a nagy távolságok le­küzdése. Akadnak persze ki­vételek. Csató Imre, beszél­getőpartnerem különös kivé­telnek számít. Rádiójával és távírászi gyakorlatával na­ponta több ezer kilométer távolságot hidal át, s léte­sít kapcsolatot idegen orszá­gok amatőr távírászaival. — Nem nyilatkozom, fö­lösleges ezekről a dolgokról beszélgetni. Szívesebben dol­gozom, mint társalgók — így reagál kíváncstskodá- somra a középkorú férfi. Kénytelen vagyok a papírt, a tollat elsüllyeszteni és be­érni szűkszavú társam mun­kájának szemlélésével. Né­hány perc alatt sikerül kap­csolatot teremtenie Angliá­val, Amerikával és Spanyol- országgal. Angol partneréi vei rövid a beszélgetés. A bemutatkozásra csak annyit felel a hívott: kommunis­tákkal nem tárgyalok. Ez a magatartás meglehetősen sportszerűtlen ebben a mű- faliban ... A többi társ ada­tait sebesen jegyzi és sike­rül néhány barátságos szót is váltani velük. Tanácsta­lanságomat észrevéve lassan válaszolni kezd kérdéseim­re. — Mióta csinálja? — Nyolcéves korom óta morzézok. Később a katona­ságnál foglalkoztam rádió­zással. A szolnoki MHSZ- klubnak 1970 óta vagyok tagja. Otthon is van készü­lékem, Ráikóczifalván, de munka után legtöbbször itt kötök ki a klubban. — Foglalkozása? — Az Ingatlankezelő Vál­lalatnál dolgozom. Állandó­an délelőttös vagyok, így a délutánjaim és éjszakáim nagy részét a rádió mellett tölthetem. — Hány országgal tart kapcsolatot? — Minden . földrésszel si­került már beszélnem. A leg­távolabbi pontok: Óceánia, Ausztrália, de a Holdról is jegyeztem már hívást. Ta­valy egy amerikai űrhajó fedélzetének egyik tagjával létesítettem kapcsolatot. Igaz, ez csak egy adatcserére ■korlátozódott, de így se mindennapi dolog. — Nyelvi nehézségek? — Angolból van nyelv­vizsgám, a világnyelvek kö­zül pedig a legtöbbet isme­rem annyira, ami a kapcso­Exk/uzív I interjú latteremtéshez minimálisan szükséges. Nem kell csodál­kozni. Aki rádiózással fog­lalkozik, az előbb-utóbb aka­ratlanul is elsajátítja ezt a minimumot. — Sikerült-e tartósabb ba­rátságot kialakítani? — Vannak külföldi tár­saim', akikkel rendszeresén tartom a kapcsolatot. Egy szovjet barátommal pedig személyesen is találkoztam már. Albertirsán dolgozott egy ideig. Az egyik napon a kocsija szélvédőjén meg­láttam egy QSR-lapot. Gon­doltam egyet, mellétűztem a magamét és hamarosan ta­lálkoztunk is. — Ez egy titokzatos jel? — Igazoló lap. Ha sikerül valakivel kapcsolatot te­remtenem, jegyzem az ada­tait. A saját adataimat fel­tüntetem egy speciális, nyomtatott kártyán, ezeket a kártyákat összegyűjtöm, felküldöm Pestre;, ahonnan a jegyzett partnerem címére továbbítják, ö pedig egy ha­sonló nyomtatványt küld vissza az én címemre, ami­vel igazolhatom, hogy a hí­vás valóban létrejött. — Hány ilyen lapja van? — Otthon 25 ezer darab körül, itt a klubban pedig 30 ezer. Ezeket állandóan rend­szerezem, csoportosítom. Sok munka van vele, de aki sze­reti, annak nem jelent fá­radságot. Nagyon érdekes. — Időigényes hobbi. — Néhány évvel ezelőtt 48 órából negyvenet a ké­szülék mellett töltöttem. A komolyabb versenyeken csak így van esély a helyezésre. Ma már nehezebben .tűröm az éjszakázást. Amikor tel­jes erőbedobással csináltam, első osztályú versenyzőként tartottak számon. Ez pedig rangos helyezésnek számít nemzetközi vonatkozásban is. — Úgy hallottam, hogy amatőr rádiósok között nem­egyszer szövődött szerelem, s később házasság lett be­lőle. — A világon sok nő fog­lalkozik rádiózással. Én is beszéltem már néhánnyal. Akadt közöttük szimpatikus is, de sajnos naigyon messze voltak. Amint mondtam már, a hobbi nagyon időigényes. Sok társam szakított vele éppen a házasság, a család miatt. Persze, ők sem vál­tak teljesen hűtlenné. Ha máskor nem, nagyobb ün­nepekkor a készülék mellé ülnek, hogy üdvözöljék a kollégákat. — A legizgalmasabb hívá­sok? — A legutóbb az Antark- tiszról egy szovjet expedíció­val sikerült kapcsolatot te­remteni. De beszéltem már Szaúd-Arábia trónörökösé­vel is, sőt Husszein jordán királyt is hallottam beszél­getni. Ö , is szenvedélyes amatőr rádiós. — Mi lenne, ha én is sze­retnék felcsapni rádiósnak? — Bárki jelentkezhet. Nem is értem, hogy az utób­bi időben miért csökkent az érdeklődés. Nem is érdemes errő] beszélni. Ezt csinálni kell. — barta — MRT-zenekar — külföldön Számos külföldi meghívás­nak tesz eleget ebben az esz­tendőben is a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Ze­nekara. Legközelebb ausztriai turnén vesz részt az együt­tes: február 26-án a bécsi Musikvereinben ad koncer­tet Alban Berg, a neves osztrák zeneszerző születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából. „Nyit” a könyvtár Egy könyvtár eleve nyitott közintézmény, szolgáltatásai­nak időnkénti bővítése hoz­zátartozik normális működ­tetéséhez. A Verseghy Könyvtár most szépirodalmi alkotások han­gosított változatának köl­csönzését kezdi meg vakok és csökkentlátók számára. A mintegy 200 kazettán a ma­gyar és a világirodalom pró­zai alkotásokból készült vá­logatás, Olyan írók műveiről van szó mint; Arany, Mik­száth, Zilahy Lajos, Balzac, Iszaak Bábel, de helyet ka­pott köztük Czeizler Endre egyik népszerű műve is. A kazetták hallgatásához természetesen magnókészülék szükséges. Ezt a könyvtár — korlátozott mennyiségben ugyan — de szintén megpró­bálja az igénylők rendelke­zésére bocsátani. Idős és mozgásképtelen könyvtári tagjainak egy idő óta házhoz szállítják az ol­vasnivalót. A mostani „nyi- tásiukkal” tehát rokkant (vak és csökkent látóképességű) érdeklődők, illetve hozzátar­tozóik jelentkezését várják, hogy számukra is hozzáfér­hetővé tegyük az irodalom minél több kincsét. KÖNYVRŐL KÖNYVRE A mába érő múlt Sarusi Mihály; A kaporszakállú nádvágó Könyve végén 1971-et je­löli meg a megírás időpont­jául a Békéscsabán élő Sa­rusi Mihály. A méltán nép­szerű „ra-re” sorozatban megjelent, A kaporszakállú nádvágó című kötet koráb­ban is megérdemelte volna a nyilvánosságot. Egész egy­szerűen azért, mert — iz­galmas olvasmány. (Kapha­tó a könyv a szolnoki köny­vesboltokban.) A színhely a századvég és a századelő Békéscsabája, egy jellegzetes darabja a soknemzetiségű Magyaror­szágnak. Ugyanaz a környe­zet tehát, ahol Sarusi előző (s valószínűleg a „Kapor- szakállú”-nál később íródott könyve) A csabai Szajnán hősei és antilhősei születnek, élnek, szaporodnak, elmúl­nak. Tótok, románok, magya­rok, korhelyek és becsülete­sek, gyávák és hősök. S ahogy A csabai Szajnán elég nehezen tűrte a kritika és a recenzensek műfaji meghatározásait, ugyanúgy A kaporszakállú nád vágót is fölösleges volna bármi­lyen rekeszbe gyömöszölni. A szerző (vagy a kiadó) ugyan hozzátette, hogy „Do­kumentumregény Achim Andrásról”, ám éppúgy fel­fogható e könyv a szülőföld­ről szóló lírai önvallomás­nak, mint olyan vérbeli ri­portnak, amelyből nem hi­ányzik a tárgyilagos objek­tivitás, de a szerző indula­tai, érzelmei is ki-kicsapnak a sorokból. Mellesleg — ha nem is a biográfusok tárgy- szerűségével — egy jól kö­vethető Áchim András-élet­rajz is kibontakozik. Még­pedig egy olyan ember éle­tének a története, akinek te­vékenysége Ady Endrét a Dózsa György lakomáján cí­mű verse megírására inspi­rálta; aki szervezte és moz­gósította -a Viharsarok ag­rárszocialistáit, s aki végül gyilkosság áldozata lett. Sa­rusi szereti hősét, s írój esz­köztára elég gazdag ahhoz, hogy az olvasóval is meg tudja szerettetni. Jó szívvel ajánlható a fia­tal prózaíró könyve minden­kinek, aki a mába érő múlt egy jelentős darabját — a modem próza segítségével — meg akarja ismerni. — vágner —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom