Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 25. A pártértekezletekről jelentjük — A pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) ben beszéltek arról, hogy a megyeszékhelyen és a vonzáskörzetébe tartozó településeken dolgozó vállalatok, mezőgazdasági üzemek miként tettek eleget a gazdasági recesszió kihívásainak, hogyan próbálták ellensúlyozni okos gazdálkodással az aszály miatti termés- kieséseket. Kiemelten foglalkoztak a jó munka kellő anyagi megbecsülésének fontosságával, az egyéni érdekeltséget tükröző bérek kialakításával. Hallhattak példát a szolgáltatás, a mezőgazdaság területéről, arról, hogyan dolgoztak ki ilyen célokat szolgáló bérrendszereket. Érdeklődéssel hallgatták a tanácskozás résztvevői azokat a felszólalásokat, amelyek azzal foglalkoztak, hogy becsüljük meg egymás munkáját; ha valami érték létreMAJOROS KÁROLY: A megyei pártbizottság első titkára bevezetőben a megyeszékhely és környéke több mint 14 ezer kommunistáját köszöntötte a párt Imegyei bizottsága nevében, sikeres munkálkodást kívánva a város kommunistái legmagasabb fórumának. Felszólalását így folytatta: A beszámoló és a vita eddigi része is tükrözi: időben színvonalas, helyes határozatokat hoztak és zömében végre is hajtották őket. A város és környéke dinamikusan, bár nem gondmentesen fejlődik, s ezért a kommunisták érdemelnek elsősorban elismerést. Terveik megvalósítása során sohase azt keresték, hogy miért nem, hanem azt, hogyan lehet a feladatokat megoldani, s ezekre tudtak mozgósítani is. Jogosan dolgoztak azért, hogy jobb, szebb, tisztább legyen a város, hiszen Szolnok ipari, kulturális és tudományos központja a megyének. Hangsúlyozta: a városfejlesztés nem pénzkérdés. Keresni kell az ésszerű, az emberek városszeretetére épülő megoldásokat, meghallgatni és megvalósítani a hozzáértő véleményeket; a célok, tervek érdekében, amelyek nem személyes óhajok, hanem a szocialista társadalom igényei. Ezért is fontos, hogy a sok lelkes városlakót közös céljainkért lelkesíteni, mozgósítani tudják. Minőség, választék A megyei pártbizottság első titkára részletesen kifejtette, hogy új várost és városkörnyéket építünk, amely bár külső megjelenést, rendet, tisztaságot is jelent, de belső, tartalmi megújulást is kíván kultúrában, életmódban, magatartásban, a lakóhelyhez, a munkahelyhez való önzetlen ragaszkodásban. Egyúttal feltételezi a termelés, az ellátás példás megszervezését. Minőséget, választékot, példás kínálatot, rangos szakbolthálózatot szeretnénk Szolnokon, olyan mintaboltokat, üzleteket, amelyek üzemeink rangját is kifejezik, amelyek közös, üzemi- összefogással megvalósíthatók, ha az építéshez hitünk, jó hangulatunk, bizalmunk van. A politikának s az azt képviselő párttagoknak mindezek színvonalasabb szervezését, a sokirányú kezdeményezések felkarolását és összefogását kell célul tűznie maga elé. A jó, igaz ügy támogatásából úgyis részt kérnek a városszerető, fejlődését áhító pártonkívü- liek is. A sikerek persze joggal elismerést s büszkeséget váltanak ki. Vigyázzunk, a büszkeség további felelősséggel jár együtt, s a sikerektől válhatunk ugyan mejön, azt más gazdasági egységek ténykedésükkel ne tegyék tönkre. Példa volt erre a tiszaföldvári Lenin Tsz esete, ahol nem csupán anyagi, hanem erkölcsi veszteség is származik abból, — még ha a károkat meg is térítik, — hogy a kőolaj-próbafúrások, az elektronikus vezetékek cseréjének során kárba vész a termés egy hányada. Többen felhívták a költség- takarékos gazdálkodásra a figyelmet mondván elengedhetetlen a termelés ráfordításainak elemzése, mint ahogyan az is luxus, ha egy vállalat nem használja ki meglevő szellemi kapacitását, műszaki szakembereinek tudását. Más megközelítésben szóltak a küldöttek arról, hogy nem egyszerűen kívánalom, hanem követelmény az ésszerű energiafelhasználás. Elhangzott olyan kétely, részekké, de sohase vakmerőkké. A megalapozatlan, irreális elképzelések megvalósítására irányuló törekvések feltétlenül erőszakossághoz vezetnek, ami pártunk politikájával, munkamódszerével összeegyeztethetetlen! Érvelni, vitatkozni Majoros Károly felszólalása második részében a fejlődés kérdéseiről beszélt: Előrehaladásunk egyik kulcskérdése —, mert minden más területen a továbblépés előfeltétele — a gazdasági munka. Jól tudjuk, a gazdaságban elindult változások az élet más területein is változásokat indítanak el. Ezért a gazdasági építőmunka társadalmi hatását mindig jól végig kell gondolnunk, legyen szó belföldi ellátásról, vagy akár exportfeladatokról, az iskolai munka javításáról, a lakásépítés, a kommunális feladatok szervezéséről, a kulturális élet fellendítéséről. Nyilvánvalói, hogy mindezeknek és mindennek először meg kell teremteni a gazdasági hátterét. A párt nyíltan hirdeti, hogy gondjaink megoldását a gazdaságban kell elindítani, s épp ezért a párt soha nem hagyhatja sorsára a gazdaságot! Részkérdéseket és részérdekeket a politika nem törvényesíthet, de stratégiát 'dolgoz ki a párt, és az illetékes szeramely szerint aligha növekedett úgy Szolnokon és vonzáskörzetében a, termelés, mint az energiafogyasztás, hiszen az utóbbi például ’83- ról ’84-re „csak” villamosenergiában 27.8 százalékkal emelkedett. Káros a mérlegelés nélküli importkorlátozás, amely olykor kész beruházások átadását nehezíti. mindez pedig akadályozza az olcsóbb energiahordozók eljuttatását a fogyasztókhoz időben. A felszólalók egyetértettek a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban azzal .a véleménnyel, hogy a gazdasági élet alapját képező energiaipar és annak fejlesztési irányai, jelentő*- ségüknek megfelelően kerüljenek be a kongresszusi határozatba. A vitában felszólalt Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára is. vek megvalósítják azt szükséges eszközeikkel, a párt etikai normái szerint. Kifejtette azt is: világosan és őszintén kel; beszélnünk kulcsfontosságú kérdésekről. Ha a minőségről van szó, hangsúlyozni kell, hogy a kiváló minőség nem külkereskedelmi kategória, a magyar fogyasztó is elvárja a kitűnő minőségű árut, ha megadja az árát. A hatékonyság csak komplex intézkedések eredménye lehet, hiszen a hatékony munkához a tudomány és technika vívmányait kell hasznosítanunk. Ha a beruházásokról tanakodunk, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kedvező fel tétel eklet biztosítanunk kell, például ha Szolnokon akarjuk megvalósítani akár a kereskedelmi főiskola kollégiumát, akár új, egyetemi főiskolai ágazatot szeretnénk az Alföld szívébe hozni. De akkor is biztosítani kell a feltételeket, ha magánerős építkezéseket szorgalmazunk. Szólt a pártbizottság első titkára a pártmunka néhány alapvető kérdéséről, céljáról is. Leszögezte: többet kell az emberek között lenni érvelni, vitatkozni, hirdetni, vállalni a párt politikáját. Döntéseink megvalósításának záloga ugyanis az emberek megváltozó gondolkodásában, cselekvésében van. Figyelni kell a közhangulatra, mert a jó közhangulat kívülről jövő elismerés a párt számára. A párttagság követelményeiről elmondta: A tisztességes munka csak előfeltétele a párttagságnak. Aki párttag akar lenni, hirdetnie, védenie kell a párt politikáját, mozgósítani annak végrehajtására. A szocializmussal való egyetértés a mindennapi konkrét feladatok elfogadását jelenti, s ez egyben nemzedékek együttműködése is. Szeretném kérni az idősebbeket: emlékezzenek csak, ők is küzdöttek a pályakezdés, a beilleszkedés nehézségeivel. És a fiatalok figyelmébe: higgyék, el a tapasztalat semmivel se pótolható segítőtárs. Jó lenne, ha éreznék, hogy az előttük járó nemzedék nemcsak hibákat halmozott hibákra a szocializmus építésében. A ma politikája közvetlenül a tegnap tanulságaira épül. A párttagság együtt jár bizonyos erkölcsi normák elfogadásával. Ezek: a munka becsülete, a közérdek önzetlen szolgálata, a közösségi szellem erősítése és hűség a szocialista hazához és a proletár internacionalizmushoz. A kommunistáknak sajátos viselkedési képlete van. Legyen szerény, soha ne szédítse meg a hatalom. Ne féljen á viharoktól, sőt a csapásoktól sem. Ne feledje, nem szégyen közösségi embernek- lenni. Tudja, hogy van más öröm is, mint az egyéni gazdaság gyarapítása. Felszólalása végén a megyei pártbizottság első titkára a Dártértekezlet döntései megvalósításának feltételeiről beszélt. A megvalósítás záloga az emberek közös erőfeszítése. Ezért kell tömeg kapcsolatainkat minduntalan erősíteni, a párt programja csak így válhat a város és környéke programjává. Dolgozzunk együtt városunk és környéke szocialista fejlődéséért! Ez a város a miénk, de csak akkor, ha nemcsak múltját, de jelenét is, nemcsak örömét, hanem megoldásra váró gondjait is értjük és vállaljuk. Javaslatok, észrevételek Szót kért a vitában Szakai! József, aki a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a megyeszékhely kommunistáinak pártérte- Ikezletét, s kívánt eredményes, jó munkát. Elmondta, hogy az írásos dokumentumok tanulmányozása, a szóbeli kiegészítés, s a vita alapján kritikusnak, önkritikusnak, a jövő feladatai megvalósításához gondos útkeresésnek és meghatározásának lehetett részese. Külön figyelemreméltó ténynek értékelte. — a nehéz körülmények ellenére — a város és környéke kommunistáinak a gazdasági építőmunkában elért eredményeit. Elismeréssel szólt arról, hogy a beszámolási időszakban 25 százalékkal nőtt az ipari termelés, s hogy a mezőgazdaság az utóbbi két aszályos év ellenére is talpon maradt, s része van abban, hogy az ország gabonatermelésében rekordot ért el. Rámutatott arra is: a gazdasági eredmények mellett a felszólalók arról győzték meg: politikai, kulturális, szakmai, tudati fejlődés jellemzi a tanácskozókat. Kritikai felvetéseikkel, javaslataikkal a Központi Bizottság, a XIII. kongresszus munkáját segítették, amely utat mutat, módszereket dolgoz ki, s határoz társadalmi, politikai és gazdasági életünk további fejlesztéséről. A felszólalások nagyobb hányada foglalkozott ifjúságpolitikai kérdésekkel. Szó esett arról, hogyan járultak hozzá a fiatalok akcióikkal, védnökségükkel, szakmai versenyekkel a gazdasági munka színvonalának emelkedéséhez, a város építéséhez, arculatának formálásához. A küldöttek foglalkoztak a legfiatalabb korosztály oktatási gondjaival, elemezték a pedagógiai munka olykor alacsony hatásfokának okait, felvetve azt is, hogy a kisdiákok egyA Jászság több mint 7 ezer párttagjának képviseletében megjelent kétszázhúsz küldött, s szép számú meghívott részvételével szombaton tartották meg Jászberényben, a Hűtőgépgyár munkás- és ifjúsági házában a tájegység kommunistáinak pártértekezletét. Részt vett az értekezleten és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság írásos dokumentumaihoz Szabó István első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A Jászság gazdasága eredményesen zárta az V. ötéves tervet, eredményesen folyik a jelenlegi ötéves terv megvalósítása állapítja meg a beszámoló. Az ipar önelszámoló egységei 1984- ben több mint 7 milliárd forint árbevételt értek el, ez 24,6 százalékkal magasabb az 1979- es szintnél. Az export 29 százalékkal nőtt, .megközelítette a 2,5 milliárd forintot. A kivitel — s ezen belül a tőkés export — meghatározó hányadát továbbra is a Hűtőgépgyár adja, kimagasló a Cipőipari Vállalat szocialista exporttevékenysége. Termékeinek jelentős részét értékesíti külpiacon az Aprítógépgyár és a Műszeripari Szövetkezet is. Kötelezettségeiknek — döntő többségükben — a vállalt határidőre eleget tettek. A ruházati ágazatban a külpiacon a bérmunkában előállított termékek értékesítésére nyílott lehetőség. A Szovjetunióba egyre több olajhűtőt, nagy meny- nyiségű áruházi berendezést, csőgyártáshoz szükséges gépeket, túlnyomásos kábelvédelmi műszereket, valamint ruhaipari termékeket és női lábbeliket szállítottak a Jászság üzemeiből, szövetkezeteiből. A termelés, az exportértékesítés növelése jelentős részben a termelés- és termékszerkezet korszerűsítésének eredménye. A termékszerkezet alakításában jelentős szerepet játszottak — a saját fejlesztések mellett — a licencek, a találmányok. A Jászság ipari termékei keresettek, a nemzetközi versenyképesség azonban csak néhány üzem termékeire jellemző, s a szükségesnél kevesebb gyártmánycsaládra korlátozódik. A minőség alakulása nem volt egyenletes, összességében azonban harmada nem sajátítja el azokat az alapismereteket, amelyek a középfokú tanintézmények elvégzéséhez szükségesek. Volt felszólalás, amely a beszámolóban elhangzottakhoz kapcsolódva egy másik korosztály nevében szólt az életkezdés, a lakáshoz jutás nehézségeiről, és hallhattak értékelést a küldöttek arról, hogy a fiatalkorú bűnözés arányait tekintve csökkent, 10 százalék alá esett mutatójának nagysága, kedvezőtlen azonban, hogy a veszélyeztetett családok száma magasabb hatszáznál. Több felszólaló foglalkozott a városért odaadóan dolgozó párttagok és párton- kívüliek tevékenységével. Megtudhatta a pártértekezlet, hogy tavaly 163 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a városlakók településük fejlesztéséhez. A vita összegezése után, a pártértekezlet megválasztotta a hatvanhárom tagú városi pártbizottságot és a száznegyvenöt küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a tisztség- viselőket. A városi pártbizottság első titkára Varga Sándorné, titkárai pedig Badart László, Berki Ferencné és Sándor János lettek. — SJ—HJ— némi javulást mutat. Néhány esetben az alap- és segédanyagok hiánya akadályozta a folyamatos termelést, de a termelő berendezések elhasználódása is egyre nagyobb mértékben ki hat a versenyképességre, a gazdaságosságra. A' beruházások mérséklődtek. A Hűtőgépgyár a gáz- és olajhűtő, valamint az abszorciós hűtőszekrényüzem beruházásának teljés befejezése mellett Kutató-Fejlesztő Intézetet hozott létre, s megtörtént a járművízhűtő-gyárfás rekonstrukciója. Az Aprítógépgyár az export árualapokat gyártó kapacitásait fejlesztette. Intenzívebb fejlesztést folytatott az Orion jászfényszarui gyáregysége, megkétszereződött a jászberényi Műszeripari és a jász- ladányi Vegyesipari Szövetkezet, valamint a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat eszközállománya. Kedvező, hogy az ipari beruházások döntő többsége a tervezett költségirányzaton belül, határidőre befejeződött. Néhány üzemben a munkaerő csökkenése okozott átmeneti gondot, máshol egyes szakmákban tartós nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása. A gazdasági építőmunka kérdéseinek tárgyalása mellett felelősséggel foglalkozott a pártértekezlet a lakosság életkörülményeinek alakulásával, öt év alatt Jászberényben 1038, a Jászság községeiben pedig 1852 lakás épült. A magánerős lakások segítésére a tanácsok mintegy ezer telket alakítottak ki. Javultak — a lakosság jelentős társadalmi hozzájárulásával — a közoktatás tárgyi feltételei. Jászberényben 100. Jásztelken 75, Jászjá- kóhalmán 25 kisgyermeknek épült óvoda. Bővítették az óvodát Jászfényszarun, Jász- felsőszentgyörgyön, Puszta- monostoron és Jászladány- ban is. Új iskolák építésével — Jászberény 16, Jászapáti 8, Jászkisér 8, Jánoshida, Alattyán, Jászszentandrás, IJászárokszállás 4—4 tanterem — és a meglévő épületek átalakításával jelentősen nőtt az általános iskolák tanterem-ellátottsága. A 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Lehel Vezér Gimnázium 5—5 tanteremmel és tornateremmel bő(■Folytatás a 3. oldalon.) A párt soha nem hagyhatja sorsára a gazdaságot Eredményes öt esztendő a Jászságban
