Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 25. A pártértekezletekről jelentjük — A pártértekezletekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) ben beszéltek arról, hogy a megyeszékhelyen és a von­záskörzetébe tartozó tele­püléseken dolgozó vállala­tok, mezőgazdasági üzemek miként tettek eleget a gaz­dasági recesszió kihívásai­nak, hogyan próbálták ellen­súlyozni okos gazdálkodás­sal az aszály miatti termés- kieséseket. Kiemelten foglal­koztak a jó munka kellő anyagi megbecsülésének fon­tosságával, az egyéni érdekelt­séget tükröző bérek kialakí­tásával. Hallhattak példát a szolgáltatás, a mezőgazdaság területéről, arról, hogyan dolgoztak ki ilyen célokat szolgáló bérrendszereket. Ér­deklődéssel hallgatták a ta­nácskozás résztvevői azokat a felszólalásokat, amelyek azzal foglalkoztak, hogy be­csüljük meg egymás munká­ját; ha valami érték létre­MAJOROS KÁROLY: A megyei pártbizottság el­ső titkára bevezetőben a megyeszékhely és környéke több mint 14 ezer kommu­nistáját köszöntötte a párt Imegyei bizottsága nevében, sikeres munkálkodást kíván­va a város kommunistái leg­magasabb fórumának. Fel­szólalását így folytatta: A beszámoló és a vita ed­digi része is tükrözi: időben színvonalas, helyes határoza­tokat hoztak és zömében végre is hajtották őket. A város és környéke dinami­kusan, bár nem gondmente­sen fejlődik, s ezért a kom­munisták érdemelnek első­sorban elismerést. Terveik megvalósítása során sohase azt keresték, hogy miért nem, hanem azt, hogyan le­het a feladatokat megolda­ni, s ezekre tudtak mozgósí­tani is. Jogosan dolgoztak azért, hogy jobb, szebb, tisz­tább legyen a város, hiszen Szolnok ipari, kulturális és tudományos központja a me­gyének. Hangsúlyozta: a városfej­lesztés nem pénzkérdés. Ke­resni kell az ésszerű, az em­berek városszeretetére épülő megoldásokat, meghallgatni és megvalósítani a hozzáér­tő véleményeket; a célok, tervek érdekében, amelyek nem személyes óhajok, ha­nem a szocialista társada­lom igényei. Ezért is fontos, hogy a sok lelkes városla­kót közös céljainkért lelke­síteni, mozgósítani tudják. Minőség, választék A megyei pártbizottság el­ső titkára részletesen kifej­tette, hogy új várost és vá­roskörnyéket építünk, amely bár külső megjelenést, ren­det, tisztaságot is jelent, de belső, tartalmi megújulást is kíván kultúrában, életmód­ban, magatartásban, a lakó­helyhez, a munkahelyhez való önzetlen ragaszkodás­ban. Egyúttal feltételezi a termelés, az ellátás példás megszervezését. Minőséget, választékot, példás kínálatot, rangos szakbolthálózatot szeretnénk Szolnokon, olyan mintabol­tokat, üzleteket, amelyek üzemeink rangját is kifeje­zik, amelyek közös, üzemi- összefogással megvalósítha­tók, ha az építéshez hitünk, jó hangulatunk, bizalmunk van. A politikának s az azt képviselő párttagoknak mindezek színvonalasabb szervezését, a sokirányú kez­deményezések felkarolását és összefogását kell célul tűz­nie maga elé. A jó, igaz ügy támogatásából úgyis részt kérnek a városszerető, fejlődését áhító pártonkívü- liek is. A sikerek persze jog­gal elismerést s büszkeséget váltanak ki. Vigyázzunk, a büszkeség további felelős­séggel jár együtt, s a sike­rektől válhatunk ugyan me­jön, azt más gazdasági egy­ségek ténykedésükkel ne te­gyék tönkre. Példa volt er­re a tiszaföldvári Lenin Tsz esete, ahol nem csupán anya­gi, hanem erkölcsi veszteség is származik abból, — még ha a károkat meg is térítik, — hogy a kőolaj-próbafúrá­sok, az elektronikus vezeté­kek cseréjének során kárba vész a termés egy hányada. Többen felhívták a költség- takarékos gazdálkodásra a figyelmet mondván elenged­hetetlen a termelés ráfordí­tásainak elemzése, mint aho­gyan az is luxus, ha egy vál­lalat nem használja ki meg­levő szellemi kapacitását, műszaki szakembereinek tu­dását. Más megközelítésben szóltak a küldöttek arról, hogy nem egyszerűen kívá­nalom, hanem követelmény az ésszerű energiafelhaszná­lás. Elhangzott olyan kétely, részekké, de sohase vakme­rőkké. A megalapozatlan, ir­reális elképzelések megvaló­sítására irányuló törekvések feltétlenül erőszakossághoz vezetnek, ami pártunk poli­tikájával, munkamódszerével összeegyeztethetetlen! Érvelni, vitatkozni Majoros Károly felszólalá­sa második részében a fej­lődés kérdéseiről beszélt: Előrehaladásunk egyik kulcskérdése —, mert min­den más területen a tovább­lépés előfeltétele — a gaz­dasági munka. Jól tudjuk, a gazdaságban elindult vál­tozások az élet más terüle­tein is változásokat indíta­nak el. Ezért a gazdasági építőmunka társadalmi hatá­sát mindig jól végig kell gondolnunk, legyen szó bel­földi ellátásról, vagy akár exportfeladatokról, az isko­lai munka javításáról, a la­kásépítés, a kommunális fel­adatok szervezéséről, a kul­turális élet fellendítéséről. Nyilvánvalói, hogy mindezek­nek és mindennek először meg kell teremteni a gaz­dasági hátterét. A párt nyíl­tan hirdeti, hogy gondjaink megoldását a gazdaságban kell elindítani, s épp ezért a párt soha nem hagyhatja sorsára a gazdaságot! Rész­kérdéseket és részérdekeket a politika nem törvényesít­het, de stratégiát 'dolgoz ki a párt, és az illetékes szer­amely szerint aligha növe­kedett úgy Szolnokon és vonzáskörzetében a, termelés, mint az energiafogyasztás, hiszen az utóbbi például ’83- ról ’84-re „csak” villamos­energiában 27.8 százalékkal emelkedett. Káros a mérle­gelés nélküli importkorlá­tozás, amely olykor kész be­ruházások átadását nehezí­ti. mindez pedig akadályoz­za az olcsóbb energiahordo­zók eljuttatását a fogyasz­tókhoz időben. A felszólalók egyetértettek a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban azzal .a véleménnyel, hogy a gazdasági élet alapját ké­pező energiaipar és annak fejlesztési irányai, jelentő*- ségüknek megfelelően kerül­jenek be a kongresszusi ha­tározatba. A vitában felszólalt Majo­ros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára is. vek megvalósítják azt szük­séges eszközeikkel, a párt etikai normái szerint. Kifejtette azt is: világo­san és őszintén kel; beszél­nünk kulcsfontosságú kérdé­sekről. Ha a minőségről van szó, hangsúlyozni kell, hogy a kiváló minőség nem kül­kereskedelmi kategória, a magyar fogyasztó is elvárja a kitűnő minőségű árut, ha megadja az árát. A haté­konyság csak komplex intéz­kedések eredménye lehet, hiszen a hatékony munká­hoz a tudomány és technika vívmányait kell hasznosíta­nunk. Ha a beruházásokról tanakodunk, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kedvező fel tétel eklet bizto­sítanunk kell, például ha Szolnokon akarjuk megvaló­sítani akár a kereskedelmi főiskola kollégiumát, akár új, egyetemi főiskolai ágaza­tot szeretnénk az Alföld szí­vébe hozni. De akkor is biz­tosítani kell a feltételeket, ha magánerős építkezéseket szorgalmazunk. Szólt a pártbizottság első titkára a pártmunka néhány alapvető kérdéséről, céljáról is. Leszögezte: többet kell az emberek között lenni érvelni, vitatkozni, hirdetni, vállalni a párt politikáját. Döntéseink megvalósításá­nak záloga ugyanis az embe­rek megváltozó gondolkodá­sában, cselekvésében van. Figyelni kell a közhangulat­ra, mert a jó közhangulat kívülről jövő elismerés a párt számára. A párttagság követelményeiről elmondta: A tisztességes munka csak előfeltétele a párttagságnak. Aki párttag akar lenni, hir­detnie, védenie kell a párt politikáját, mozgósítani an­nak végrehajtására. A szo­cializmussal való egyetértés a mindennapi konkrét fela­datok elfogadását jelenti, s ez egyben nemzedékek együtt­működése is. Szeretném kérni az idősebbeket: emlékezze­nek csak, ők is küzdöttek a pályakezdés, a beilleszkedés nehézségeivel. És a fiatalok figyelmébe: higgyék, el a tapasztalat semmivel se pó­tolható segítőtárs. Jó lenne, ha éreznék, hogy az előttük járó nemzedék nemcsak hi­bákat halmozott hibákra a szocializmus építésében. A ma politikája közvetlenül a tegnap tanulságaira épül. A párttagság együtt jár bizonyos erkölcsi normák el­fogadásával. Ezek: a munka becsülete, a közérdek önzet­len szolgálata, a közösségi szellem erősítése és hűség a szocialista hazához és a pro­letár internacionalizmushoz. A kommunistáknak sajátos viselkedési képlete van. Le­gyen szerény, soha ne szédít­se meg a hatalom. Ne fél­jen á viharoktól, sőt a csa­pásoktól sem. Ne feledje, nem szégyen közösségi em­bernek- lenni. Tudja, hogy van más öröm is, mint az egyéni gazdaság gyarapítása. Felszólalása végén a me­gyei pártbizottság első tit­kára a Dártértekezlet dönté­sei megvalósításának felté­teleiről beszélt. A megvalósítás záloga az emberek közös erőfeszítése. Ezért kell tömeg kapcsolata­inkat minduntalan erősíteni, a párt programja csak így válhat a város és környéke programjává. Dolgozzunk együtt városunk és környé­ke szocialista fejlődéséért! Ez a város a miénk, de csak akkor, ha nemcsak múltját, de jelenét is, nemcsak örö­mét, hanem megoldásra vá­ró gondjait is értjük és vál­laljuk. Javaslatok, észrevételek Szót kért a vitában Sza­kai! József, aki a párt Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a megyeszékhely kommunistáinak pártérte- Ikezletét, s kívánt eredmé­nyes, jó munkát. Elmondta, hogy az írásos dokumentu­mok tanulmányozása, a szó­beli kiegészítés, s a vita alapján kritikusnak, önkri­tikusnak, a jövő feladatai megvalósításához gondos út­keresésnek és meghatározá­sának lehetett részese. Külön figyelemreméltó ténynek ér­tékelte. — a nehéz körül­mények ellenére — a város és környéke kommunistáinak a gazdasági építőmunkában elért eredményeit. Elisme­réssel szólt arról, hogy a beszámolási időszakban 25 százalékkal nőtt az ipari ter­melés, s hogy a mezőgazda­ság az utóbbi két aszályos év ellenére is talpon ma­radt, s része van abban, hogy az ország gabonater­melésében rekordot ért el. Rámutatott arra is: a gaz­dasági eredmények mellett a felszólalók arról győzték meg: politikai, kulturális, szakmai, tudati fejlődés jel­lemzi a tanácskozókat. Kri­tikai felvetéseikkel, javasla­taikkal a Központi Bizott­ság, a XIII. kongresszus munkáját segítették, amely utat mutat, módszereket dol­goz ki, s határoz társadalmi, politikai és gazdasági éle­tünk további fejlesztéséről. A felszólalások nagyobb hányada foglalkozott ifjú­ságpolitikai kérdésekkel. Szó esett arról, hogyan já­rultak hozzá a fiatalok ak­cióikkal, védnökségükkel, szakmai versenyekkel a gaz­dasági munka színvonalá­nak emelkedéséhez, a vá­ros építéséhez, arculatának formálásához. A küldöttek foglalkoztak a legfiatalabb korosztály oktatási gondjai­val, elemezték a pedagógiai munka olykor alacsony ha­tásfokának okait, felvetve azt is, hogy a kisdiákok egy­A Jászság több mint 7 ezer párttagjának képvisele­tében megjelent kétszázhúsz küldött, s szép számú meg­hívott részvételével szomba­ton tartották meg Jászbe­rényben, a Hűtőgépgyár munkás- és ifjúsági házá­ban a tájegység kommunis­táinak pártértekezletét. Részt vett az értekezleten és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság írásos do­kumentumaihoz Szabó Ist­ván első titkár fűzött szóbe­li kiegészítést. A Jászság gazdasága ered­ményesen zárta az V. ötéves tervet, eredményesen fo­lyik a jelenlegi ötéves terv megvalósítása állapítja meg a beszámoló. Az ipar önel­számoló egységei 1984- ben több mint 7 mil­liárd forint árbevételt ér­tek el, ez 24,6 szá­zalékkal magasabb az 1979- es szintnél. Az export 29 szá­zalékkal nőtt, .megközelítet­te a 2,5 milliárd forintot. A kivitel — s ezen belül a tő­kés export — meghatározó hányadát továbbra is a Hű­tőgépgyár adja, kimagasló a Cipőipari Vállalat szocialis­ta exporttevékenysége. Ter­mékeinek jelentős részét ér­tékesíti külpiacon az Aprí­tógépgyár és a Műszeripari Szövetkezet is. Kötelezettsé­geiknek — döntő többségük­ben — a vállalt határidőre eleget tettek. A ruházati ága­zatban a külpiacon a bér­munkában előállított termé­kek értékesítésére nyílott le­hetőség. A Szovjetunióba egyre több olajhűtőt, nagy meny- nyiségű áruházi berendezést, csőgyártáshoz szükséges gé­peket, túlnyomásos kábel­védelmi műszereket, vala­mint ruhaipari termékeket és női lábbeliket szállítottak a Jászság üzemeiből, szövet­kezeteiből. A termelés, az exportértékesítés növelése jelentős részben a termelés- és termékszerkezet korsze­rűsítésének eredménye. A termékszerkezet alakításá­ban jelentős szerepet ját­szottak — a saját fejleszté­sek mellett — a licencek, a találmányok. A Jászság ipari termékei keresettek, a nemzetközi versenyképesség azonban csak néhány üzem termékei­re jellemző, s a szükségesnél kevesebb gyártmánycsalád­ra korlátozódik. A minőség alakulása nem volt egyenle­tes, összességében azonban harmada nem sajátítja el azokat az alapismereteket, amelyek a középfokú tanin­tézmények elvégzéséhez szükségesek. Volt felszóla­lás, amely a beszámolóban elhangzottakhoz kapcsolód­va egy másik korosztály ne­vében szólt az életkezdés, a lakáshoz jutás nehézségeiről, és hallhattak értékelést a küldöttek arról, hogy a fia­talkorú bűnözés arányait te­kintve csökkent, 10 százalék alá esett mutatójának nagy­sága, kedvezőtlen azonban, hogy a veszélyeztetett csalá­dok száma magasabb hat­száznál. Több felszólaló foglalko­zott a városért odaadóan dolgozó párttagok és párton- kívüliek tevékenységével. Megtudhatta a pártértekez­let, hogy tavaly 163 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a városlakók településük fej­lesztéséhez. A vita összegezése után, a pártértekezlet megválasztot­ta a hatvanhárom tagú vá­rosi pártbizottságot és a száznegyvenöt küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság első ülé­sén megválasztotta a végre­hajtó bizottságot, a tisztség- viselőket. A városi pártbi­zottság első titkára Varga Sándorné, titkárai pedig Ba­dart László, Berki Ferencné és Sándor János lettek. — SJ—HJ— némi javulást mutat. Né­hány esetben az alap- és segédanyagok hiánya akadá­lyozta a folyamatos terme­lést, de a termelő berende­zések elhasználódása is egy­re nagyobb mértékben ki hat a versenyképességre, a gazdaságosságra. A' beruhá­zások mérséklődtek. A Hű­tőgépgyár a gáz- és olajhű­tő, valamint az abszorciós hűtőszekrényüzem beruházá­sának teljés befejezése mel­lett Kutató-Fejlesztő Intéze­tet hozott létre, s megtör­tént a járművízhűtő-gyárfás rekonstrukciója. Az Aprító­gépgyár az export árualapo­kat gyártó kapacitásait fej­lesztette. Intenzívebb fej­lesztést folytatott az Orion jászfényszarui gyáregysége, megkétszereződött a jászbe­rényi Műszeripari és a jász- ladányi Vegyesipari Szövet­kezet, valamint a Vegyesipa­ri Szolgáltató Vállalat esz­közállománya. Kedvező, hogy az ipari beruházások döntő többsége a tervezett költségirányzaton belül, ha­táridőre befejeződött. Néhány üzemben a mun­kaerő csökkenése okozott átmeneti gondot, máshol egyes szakmákban tartós ne­hézséget jelent az utánpót­lás biztosítása. A gazdasági építőmunka kérdéseinek tárgyalása mel­lett felelősséggel foglalko­zott a pártértekezlet a la­kosság életkörülményeinek alakulásával, öt év alatt Jászberényben 1038, a Jász­ság községeiben pedig 1852 lakás épült. A magánerős la­kások segítésére a tanácsok mintegy ezer telket alakítot­tak ki. Javultak — a lakosság je­lentős társadalmi hozzájáru­lásával — a közoktatás tár­gyi feltételei. Jászberényben 100. Jásztelken 75, Jászjá- kóhalmán 25 kisgyermeknek épült óvoda. Bővítették az óvodát Jászfényszarun, Jász- felsőszentgyörgyön, Puszta- monostoron és Jászladány- ban is. Új iskolák építésével — Jászberény 16, Jászapáti 8, Jászkisér 8, Jánoshida, Alattyán, Jászszentandrás, IJászárokszállás 4—4 tante­rem — és a meglévő épüle­tek átalakításával jelentősen nőtt az általános iskolák tan­terem-ellátottsága. A 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Lehel Vezér Gimnázium 5—5 tanterem­mel és tornateremmel bő­(■Folytatás a 3. oldalon.) A párt soha nem hagyhatja sorsára a gazdaságot Eredményes öt esztendő a Jászságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom