Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

xxxvi. évi. 46. sz., 1985. február 25., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szolnok — Jászberény — Törökszentmiklós II pártértekezletekről jelentjük A hét végén befejeződtek me­gyénkben a pártértekezletek. Szom­baton három város — Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós és von­záskörzeteik —, valamint a megyei tanács kommunistái vitatták meg a két pártkongresszus közötti időszak építőmunkájának tapasztalatait; eredményeket, gondokat egyaránt mérlegeltek, és határoztak a követ­kező évek feladatairól. A küldöttek összegezték a kongresszusi irányel­vek vitáját is, megválasztották az új vezető párttestületeket és a megyei pártértekezletek küldötteit. A pártértekezlet elnöksége; felszólal Majoros Károly céljainkat elértük Újra megnyílt a galéria Vasarely-kiállítás — népművészeti bemutató Szolnokon Victor Vasarely kiállításával újra megnyílt a Szolnoki Galéria A megyei Művelődési és Ifjúsági Központiban. Szol­nok kommunistáinak párt­értekezletén 276 küldött vett részt. Az elnökségben fog­lalt helyet Szakali József, a Központi Bizottság tagja, államtitkár, a KNEB elnö­ke, Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. A küldötteknek előre eljuttatott írásos beszámoló­hoz Varga Sándorné első titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. Szolnok és a környező községek élete az elmúlt öt esztendőben a párt XII. kongresszusán elfogadott ha­tározatoknak megfelelően fejlődött — állapította meg a beszámoló. — A szocialista építés alap­vetően kiegyensúlyozott po­litikai légkörben folytatódott, amelynek bázisa volt a párt­tagság egysége, kapcsolata a dolgozó tömegekkel, az em­berek cselekvő egyetértése az MSZMP politikájával. A be­számolása időszakiban a XII. kongresszus határozatai sze­rint dolgoztunk, összességé­ben végrehajtottuk a városi pártértekezlet határozatait. Fő gazdaságpolitikai célkitű­zéseink megvalósultak, a vá­Gazdálkodó egységeink dolgozóinak többsége becsü­lettel helyt áll a mindennapi munkában, fegyelmezetten elvégzi feladatait. A munka- és gazdálkodási fegyelem erősítésében, a szervezett munkavégzés feltételeinek megteremtésében mégsem értünk el kellő eredménye­ket. ros és városkörnyéki közsé­gek gazdasága a népgazdasá­gi átlagot meghaladó mér­tékben fejlődött. , A két kongresszus között jelentős területi változás érintette a megyeszékhelyet és környékét. Erről így adott képet a beszámoló: Társadalomirányítási rend­szerünk fejlesztésének jelen­tős állomását képezte a helyi szintű párt-, állami és társa­dalmi irányítás 1984. január elsejével életbe lépett kor­szerűsítése. Az intézkedés eredményeként a megszűnt szolnoki járókból tizenhat község került pártbizottsá­gunk illetékességi körébe. A beszámoló ezután részle­tesen kitért a város és kör­nyéke társadalmi fejlődésére. A gazdasági élet főbb jel­lemzői közül az intenzív gazdasági fejlődést, a terme­lésű javak racionális felhasz­nálását, az ésszerű takaré­kosságot és a minőség javí­tását, a jövedelmezőség biz­tosítását hangsúlyozta a je­lentés, s külön kitért a kül­kereskedelmi mérleg egyen­súlyának megteremtéséhez való hozzájárulásra, a belső egyensúlyi tényezők biztosí­tására. A külső hatásokon túl — szögez; le az értékelés — szá­mos negatív jelenség a vál­lalatokon, szövetkezeteken belül is fennmaradt. Több esetben előfordult a techno­lógiai fegyelem megsértése, a munkavédelmi szabályok semmibevétele, a társadalmi tulajdon elleni vétség, mun­kahelyi italozás és az ezek­kel szemben elnéző vezetői, munkatársi magatartás. A szervezési megoldások a szükségesnél és a lehetséges­nél kevésbé járultak hozzá a hatékonyság fokozásához. Mérséklődött a szervező munka lendülete, csökkent Jelentős részt kaptak a be­számolóban a város ás kör­nyéke lakosságának életkö­rülményei, fejlesztésük kér­dései. A tervidőszak végére felépül a tervezett négyezer lakás, többségében Szolno­kon. Sajnos, a lakásárak je­lentősen nőttek, így megvá­sárlásuk a fiatalok nagy ré­szének szinte lehetetlen. Fel­lendült emellett a magán­erős lakásépítés, amely első­sorban a községekre jellem­ző, de Szolnokon is mintegy 500 családi ház elkészülésé­vel lehet számolni. Az építé­si kedvet serkentette az egy­re nagyobb telekkínálat, amely ma már differenci­álásra is lehetőséget ad. Las­san javul viszont az elavult lakásállomány felújítása, ke­vés az anyagi fedezet, a ki­vitelezői hajlandóság és sok a minőségi kifogás. Javult a város és a községek közmű­vesítése, de a legkedvezőtle­nebb a csatornázottság hely­zete. A város és környéke te­lepülésein a burkolt utak aránya alacsony, a 4. számú főút szolnoki szakasza és a Tisza-híd elérte az áteresztő képesség felső határát. Ne­hézkes a délj ipartelep meg­közelítése. Csak némi javu­lást eredményezett a telefon- ellátásban a 2000 új állomás beépítése. A megyeszékhe­lyen a tervezett 40 általános iskolai tanteremmel szemben társadalmi összefogással 76 épült, a községekben 16. Űj hatóköre. Előrelépés az in­formáció-szervezés és a szál­lítás-szervezés területén ta­pasztalható. A javítási, kar­bantartási tennivalókban a munkák előkészítésében és a termelésirányítás szervezett­ségének növelésében még je­lentős tartalékok találhatók. Az egyes népgazdasági ágak fejlődésének értékelé­sekor a beszámoló megemlí­tette a papírgyári rekont- strukció határidős elkészül­tét, a nehézipar vezető sze­repét, s az élelmiszergazda­ság fellendülését, amely a termelés mellett a feldolgo­zásban is sokat változott. A mezőgazdasági üzemekre kü­lönben az elmúlt években az időjárás okozta nehézségek voltak jellemzőek, habár termelési értékük 1980-hoz viszonyítva egyharmadával nőtt, árbevételük hetven szá­zalékkal emelkedett. A kivi­telező építőipar az elmúlt évek építési feladatait csök­kenő létszámmal oldotta meg. Az építési beruházások mér­séklődése miatt jelentősen enyhült a piaci feszültség. A magasépítő szervezetek meg­felelő minőségben, határidő­re valósították meg iskola­építés; programjaikat. Javult a személyszállítás színvonala, bár csúcsidőben nem szűnt rricg £. zsúfoltság. A- delem forgalma folyóáron 29—31 százalékkal bővült, de míg 1980—82-ben javult, ad­dig 1983—84-ben stagnált vagy visszaesett a kínálat. A város betölti a kereskedelmi központ feladatait, néhány község ellátása, hálózata azonban különbségeket mu­tat. Az idegenforgalmi adott­ságaink kihasználása csak a városra koncentrálódott, a térség az ország idegenfor­galmában indokolatlanul sze­rény szerepet kap. zeneiskolával és úttörőházzal gazdagodott a város. Javult az idős emberek ellátása, bár a szociális otthon bővítése nem valósult meg. A kórház négyszáz ágyas pavilonjával ugyan változott; de minősé­gében nem sokat javult az egészségügyi ellátás. Az áruellátás összességé­ben biztosította a fogyasztás mérsékelt emelkedését, külö­nösen jó volt az élelmiszer- kínálat. A vendéglátásban befejeződött a gyermekélel­mezés átszervezése. A beszámoló külön fejezet­ben foglalkozott a tudatfor­málás eredményeivel. Hang­súlyozottan szólt arról, hogy a város és környéke ideoló­giai, politikai arculatát a sokféleség mellett az egység jellemzi. Pártunk bevált szö­vetségi politikája, a nemzeti egység stabilitása, a nyílt és reális politikai munka, az el­ért eredmények féltése erősí­tette a terület lakosságának tettekben megnyilvánuló egységét. A tömegpolitikai munka hatóköre szélesedett. A vitában negyvenhármán kértek szót. Az idő előreha­ladta miatt huszonnégy kül­dött írásban nyújtotta be hozzászólását. A vitában a beszámolóban fölvetett gon­dolatokhoz kapcsolódva sok felszólaló foglalkozott gaz­dasági életünk fejlődésével, annak részkérdéseivel. Töb­(Folytatás a 2. oldalon.) Victor Vasarely, magyar származású festőművész kiállításával szombaton is­mét megnyílt a közönség előtt a Szolnoki Galéria. A kiállításon — amelyet Csor­ba Géza, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyette­se méltatott — a világhírű művész száznegyven alkotá­sát láthatják az érdeklődők. A bemutatott művek — ame­lyeket a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményéből válo­gattak — bő áttekintést ad­nak Vasarely sokoldalú munkásságáról. A látogató a húszas évektől egészen a leg­utóbbi időkig kísérheti végig Vasarely művészetének kor­szakait, kéoet kapva a mű­vész változatos műfaj- és stí­lusvilágáról. Vasarely korai rajzait, tanulmányait, pla­kátterveit, kollázsait, éppúgy láthatja mint a hatvanas— hetvenes években készült festményeit, szőnyegeit, isze^ rigráfiáit, sokszorosított mű­veit. A kiállítás március végéig tekinthető meg a felújított Szolnoki Galériában. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban ugyan­A Holdról is válaszoltak neki Exkluzív interjú egy amatőr rádióssal, aki több mint 50 ezer társat tart már nyilván a nagyvilágban, és aki (kapcsolatot teremtett ISzaúd-Arábia trónök'ö- kösével és Husszein jor- dániai uralkodóval is. Tegnap tartották meg a Szovjetunióban a szövetség ges és autonóm köztársasá­gok legfelsőbb tanácsai, va­lamint a helyi szovjetek tag_ jainak újraválasztását. A csaknem kétszázmillió vá­lasztásra jogosult szovjet állampolgár mintegy 2,2 millió jelöltre szavazott — ennyi a különböző szintű tanácsok tagjainak a száma. Az előkészületek még a múlt év végén megkezdőd­tek: az üzemi kollektívák, társadalmi szervezetek ja­vasoltak jelölteket, akiket a csak kiállítás nyílt. A Szol­nok megye élő népművésze­te című bemutatót vasárnap Vincze Sándor, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyitotta meg. A közönség azokat az alko­tásokat láthatja itt, amelyek a korábban meghirdetett megyei népművészeti pályá­zatra érkeztek, s művészi ér­téküket nézve a legszínvo­nalasabbaknak bizonyultak. A kiállított, csaknem öt­száz pályamunka között leg­jelentősebb helyet a hímzé­sek foglalnak el. Különösen figyelemre méltóak a kun­szentmártoni, illetve az öcsödi díszítőművész szakkö­rök munkái. Szép és színvo­nalas munkákkal jelentkez­tek azonban megyénk fafa­ragói, népi hangszer- és né­pi játékkészítői is. A bemu­tatón új színfoltot jelente­nek a lószőrékszerek, a hí- mes tojások. A zsűri tizenhárom pályá­zót jutalmazott nívódíjjal, s csaknem százhetven alkotást javasolt arra, hogy szerepel­jen a nyári, nyíregyházi or­szágos népművészeti kiállí­táson. Csoportosan loptak, raboltak Mit tesz az, ha a va­gyonvédelem gyengélke­dik? Több gazdasági egy­ség feltört irodája, üzle­te bánja a Jászberény­ben elítélt betörőbanda tetteit. Bírósági tudósí­tásunk a 4. oldalon. választógyűlések határoza­tai alapján vettek fel a je­lölőlistára. A jelöltek ezután találkoztak választóikkal, hogy ismertessék elképzelé­seiket. A választási kam­pány befejező szakaszában került sor az SZKP és a szovjet állam vezetőinek vá­lasztási nagygyűléseire. A választások napján va­lamennyi szovjet. lap ünne­pi köntösben jelent meg, kö­szöntve a Szovjetunió bel­politikai életének fontos ese­ményét. Kedvezőtlen jelenségek s azok okai Javultak a lakosság életkörülményei Ki tud többet a Szovjetunióról? Megyei döntő — a gimnazisták versenyé­iben fölényesen győzött ismét a tiszafüredi csa­pat, a szakközépiskolá­sok vetélkedésében az elsőség mezőtúri leendő kereskedőké. Tudósítá­sunk az 5. oldalon. TEGNAP a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom