Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
V 1985. FEBRUAR 16. . . ..... ................. ' I,. I - . ■ ■■ ■ —........................ ■■ S ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A komplex szűrés „házhoz megy” Egészségesek-e a téesz-tagok Ha a beteg dolgozni szeretne Köztudomású, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók általában nehéz körülmények között végzik munkájukat. A városi emberek közül sokan azt hiszik, hogy aki a szabad levegőn dolgozik, csak egészséges lehet. Márpedig ez nem minden esetben van így. ft nőknek csak a fele Megyénkben a termelőszövetkezetek vezetői és a Te- szöv (a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei Szövetsége) .megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tagság egészségügyi vizsgálatára. A téesz-tagok komplex egészségügyi szűrésen vesznek részt. Az elmúlt év első felében például 5928 téesz-tag, közöttük nyolcvanhárom ve- \zjető beosztású, jelent meg a komplex szűrésen. A szakemberek több mint 1300 ecetben találtak valamilyen 'elváltozást. Legtöbben magas vérnyomásban szenvednek. Ha az eredményeket ösz- szehasonlítjuk a más foglalkozásúak körében végzett szűrés eredményeivel, a számok azt mutatják, hogy a téesz-tagok egészségesebbek a népesség átlagánál. <A termeLőiSzövetkezetek-', ben dolgozók szűrésére 1982 óta fordítanak megyénkben nagy figyelmet. Az eredményekből ném lehet végleges következtetést levonni. Az azonban már most, három év után megállapítható, ho'fy kik hajlamosabbak a betegségekre. A légzőszervi (idült hörghurut, tüdőrák, gégerák) és az érrendszeri megbetegedések) érszűkület, trombózisra való hajlam) háromszor, ötször gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik dohányoznak. A cukorbetegség, az érrendszeri, az izületi és szívbetegségek kialakulásában az elhízásnak van jelentős szerepe. A szűrést végzők — a megyei Hetényi Géza Kórházéi Rendelőintézet tüdőgondozó intézetének dolgozói — munkáját a Teszöv segíti. Mikrobuszt biztosít az úgynevezett mozgó szűrőállomásnak, így a komplex szűrés — ha úgy tetszik — házhoz megy. Azt is sikerült elérni, hogy a tagság túlnyomó többsége részt vesz a vizsgálatokon. Kivétel a rákszűrés, ahol a nőknek csak 50 százaléka jelent meg. Akiknél a vizsgálatok során elváltozást, betegséget észleltek, 'azok kivizsgálásra mentek, egy részük pedig már előzőleg is tudott a bajáról, és orvoshoz járt. Előfordul azonban, hogy a kezelés ellenére az egészség olyan mértékben .károsodik, hogy a beteg munkakör- változtatásra kényszerül. Éjjeliőr, portás, telefonkezelő Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben az aktív dolgozókhoz viszonyítva a tagság egy százalékának változott a munkaképessege. (Húsz százalékuknak üzemi baleset, nyolc százalékuknak foglalkozási ártalom, hetvenkét százaléknak egyéb okok miatt). A foglalkozási ártalom különösen az erőgépkezelőket sújtja. Munkahelyi betegségnek számítanak a bőrbetegségek, az izületi megbetegedések, a halláscsökkenés, a por- és növényvédőszer okozta, valamint a vibrációs ártalmak. A termelőszövetkezeteknek érdekük, hogy a megváltozott munkaképességű tagokat is foglalkoztassák. Napjainkban a megyében ‘19 rehabilitációs bizofttsiág és 37 megbízott ügyintéző dolgozik a téeszekben. Eddig több, mint 200 esetben intézkedtek, az ügyát 90 százalékát önállóan, helyben oldották meg. Ha a mezőgazdasági munkákra gondolunk, beláthatjuk, hogy nincs könnyű feladatuk a bizottságoknak és az ügyintézőknek. Hiszen kevés a könnyebb munkát igénylő foglalkozás. A legelterjedtebbek: éjjeliőr, portás, takarító, telefonkezelő. Ózonnal a megfelelő munkakörbe Viszonylag könnyebb munkaköröket kínálnak a téesz mkílllékü zemága k. J á s zf e 1 élő-'-- szentgyörgyön például a cipőüzemben találtak kevésbé megerőltető munkát, amely több, csökkent munkaképességű, tag problémáját megoldotta. A íreihabilitációs bizottságok és ügyintézők munkáját segítené, ha a munkaképesség) csökkenését rrVegállapí- tó orvosi bizottságok nem egyszerűen csak könnyebb munkára javaspinák a betegeket. A javaslat mellett jó lenne, ha szerepelne az is, hogy melyik testrészét, szervét kell kímélnie a dolgozónak. így elősegítenék, hogy a betegek közül minél többen rögtön a nekik megfelelő munkakörbe i kerülhessenek, kfevesebbet „próbálkozzanak”. P. É. önkiszolgálás A berekfürdői Park étteremben naponta kilenc- ven-száz iskolás gyerek ebédel, és mintegy hatvan óvodásnak szállítják el az ennivalót Jólesik az ebéd a szép étteremben Háromnegyed négy. /Még nem is bontogatja szárnyait a hajnal. A hó /fehéren feszül a város felett. Mintha a higany is fázna, úgy összezsugorodott a hőmérőben. Mínusz 19 fokot mutat. Az áruszállító teherautók gumiköpenyei rekedten fröcskölik szét maguk alól a sóval telt latyakot. Alig van forgalom. Alszik a város, de ezen a telepen már nagy a mozgolódás. Bundába, pufaj- kába bugyolált emberek sürgölődnek a buszok körül. Motorok zúgása fúrja át a csendet. A Volán szolnoki, Landler Jenő úti központi telepének udvarán ropogva, csikorogva simul lábunk alá a hó. Mellettem Makács Pál fődiszpécser lépked. // Még a mínusz négy-öt fokos hideg elviselhető lenne valahogy — mondja, — de ilyenkor némelyik autó olyan csökönyös, hogy melegítés után sem hajlandó elindulni. Mellettünk araszol egy busz. Rajta a szám: 16/a. — Ez a vasútállomástól indul negyed ötkor — mutat feléje a fődiszpécser, majd így folytatja; — Télen éjszakánként tizenkét emberünk benn van ügyeletben. Ök az indítást segítik. Van egy jegyzékük s annak alapján előkészítik azt az ötvenkét autóbuszt, amelyek a városban közlekednek. S valóban, egy kék teherautó téblábol a kocsik között, benne akkumulátorok garmadája. Ha az egyik felmondja a szolgálatot, máris ott a másik. — Hiába jár a motor — replikázik Numerász György az egyik szóló busz ülésében, — a levegőrendszer is elfagyott. S így nem indulhatunk mert a fék nem működik, s az ajtókat sem lehet kinyitni. Ruzsik Lajosnak nincs ilyen gondja. Máris indul. Az M12-es járatot viszi a Vosztok útról, s onnan vissza a központi telepre. — Itt járatják a buszokat — foú- csúzkodik — csak be kell fűlni és mehetünk. Persze ez még új szerkezet — teszi hozzá hamiskásan — úgy, hogy jól néznénk ki, ha baj lenne vele. Az udvaron lustán, laposan hullámzik a köd. Az egyik „hallgatag’’ busz vezetőfülkéjében hárman tanácskoznak. Szécsi János a szerelők csoportvezetője és két kollégája. — Mióta ilyen hidegek járnak, ez van itt minden reggel — morgolódik a csoport- vezető. — Húsz fok biztos van — kapcsolódik a beszélgetésibe Varga Andrási a szolnoki személyforgalmi üzemegység igazgatóhelyettese. Órájára pillant, majd így folytatja: — Most öt óra múlt pár perccel. Négy óra előtt, amikor kijöttem még nem volt ilyen hideg. Ilyenkor tartalékbuszokat is beállítunk. Például a szolnoki üzemegység összesen 140 autóbuszt közlekedtet, s ebből 12 a tartalék. Fél hatkor már a Voszt ok úti menetirányító irodában melegedünk. Sípol a kávéfőző masina, s pár perc múlva már előttünk gőzölög a forró fekete. Cserélődnek a sofőrök. Egymásnak adják a kilincset. Ellenőriztetik a menetleveleket s már indulnak is tovább. Közben Varga András rádión felhívja az autóbuszpályaudvart — Minden járat elment időben? — kérdezi. Igen — hangzik a válasz. Mintha megnyugodott volna. — Nézze, mi tesz- saük a dolgunkat — magyarázza — hiszen azért mert visszajött a hideg, az élet nem állhat meg. Gondjaink pedig vannak, mint ahogy tapasztalta. A melegedőben dzsekis, középkorú férfi hajol a menetlevél fölé. Feltűnik, hogy nincs egyenruhában. Szóvá is teszem. — Én mellékfoglalkozásként űzöm ezt a mesterséget — mondja Horváth István. — Havonta 91 órát dolgozhatom a Volánnál. Hivatásos jogosítványom van. Túrkevei vagyok, ott dolgozom a termelőszövetkezetben, de ilyenkor télen nincs sok munkánk, így jól jön a keresetkiegészítés. — Munkaerőgondokkal küszködünk — jegyzi meg Makács Pál. — Persze vannak olyan embereink is, akiknek ujján ott csillog a volános gyűrű. — Az 25 év után jár — veszi át a szót Novák Jenő, aki 32 éve dolgozik a vállalatnál. — Tíz évig teherkocsin voltam, 22 éve pedig buszozok. Nincs is a városnak olyan zuga, amit ne ismernék — mondja búcsúzóul, miközben becsukja maga mögött az ajtót. Fél hét. Lassan megvirrad. A város élni kezdi mindennapi, megszokott életét. Nagy Tibor Tizenöt éves Szolnok általános rendezési terve (Folytatás az 1. oldalról.) rint folytatódik a városrész építése. Többek között azért, mert a lakosság körében nem vált igazán népszerűvé. Terv- módosítás lesz, többek között annak érdekében, hogy job- (ban ütemezhető, változatosabb és emberibb léptékű lakásépítés lehetőségét megteremtsék. Teljesen más jellegű Szan- daszőlős, Szolnok legnagyobb családiházas területe, ahol döntően tömbbelsők feltárásával kialakított telkeken a lakások szinte kizárólag magánkezdeményezéssel épülnek. Bár a kertvárosias jelleget lényegesen nem változtatja meg, mégis némi változást 4jelent majd Szandasző- lős központjában az úgynevezett 600 lakásos terület intenzívebb beépítése, amely szorosan összefügg annak az intézményi alközpontnak a megvalósításával, amely a térség alapfokú ellátását távlatokban is megnyugtatóan megoldja. Mivel Szolnok a keleti országrész legdinamikusabban fejlődő, felsőfokú szerepkörrel felruházott megyeszékhelye, kötelezettségei vannak a vonzáskörzetével szemben. Ezek közül az egyik elsődleges a közlekedési kapcsolatok biztosítása (vasútállomás, autóbusz-pályaudvar). A város környéki települések ellátását is szolgáló intézmények (művelődési, kereskedelmi, vendéglátó) többsége a városközpontban épült fel, amely teljesen átalakította a szűkebb értelemben vett belváros képét. Ez a kép igaz, ma még nem nyerte el teljes mértékben a közvélemény tetszését, folyamatos fejlesztése, környezetének gazdagítása azonban reményt ad arra, hogy harmonikusabb részévé válhat a belvárosnak, és annak összképét színesíteni fogja. Külön rendezési tervek alapján fejlődtek az iparterületek. A déli elsősorban a termelőiparé, az északi pedig a szolgáltatások és a raktározások megoldására kijelölt térség. A déli iparterület /fejlődése., annak ellenére, hogy néhány jelentős beruházás történt, nem nevezhető dinamikusnak. Városszerkezeti szempontból a helyzete kedvező, egyedül a Hetényi Géza Kórház beékelődése jelent alapvető problémát. Az északi iparterület kialakítása, illetve „betelepítése” meglehetősen vontatottan halad. Ma a város üdülő- illetve zöldterületeire három részletes rendezési terv van érvényben. Az elmúlt 15 évben fejlődött ki a Holt-Tisza partján az üdülőterület, amelynek bővítése napjainkban vált aktuálissá. A város zöldterületi rendszere meglehetősen tagolt. Egybefüggő parkterületek — amelyek biológiai értéket is képviselnek — szinte alig vannak a városban. Jelentősen fejlődött a Tiszaliget, amely méltán szolgált rá arra, hogy üdülőterületté nyilvánítsák. A jövőt tekintve kívánatos lenne a zöldterületek koncentráltabb hasznosítása az elaprózott, nehezen gondozható parkok számának csökkentése mellett, a legjobb helyen levők fejlesztése. Az általános rendezési tervről elhangzott észrevételek, javaslatok, bírálatok, önmagában a felülvizsgálat is jó alapot szolgáltathat a távlati célok megfogalmazásához. A közeljövőben a párbeszéd, a széles körű társadalmi vita, a szakemberek által elkészített új általános rendezési tervről zajlik majd. K. K.
