Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
1985. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács felhívása Takarékoskodjunk jobban az energiával! A televízió 22 órakor zár A tartósan rendkívül hi- ideg időjárás, ami Európában, és hazánkban is uralkodik, feszültséget okoz az ország energiaellátásában. Ezért a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az energiával gazdálkodó és azt használó valamennyi intézményt és a lakosságot felhívja a szigorú takarékosságra. Utasítja az intézmények és a hivatalok vezetőit, hogy a fűtési rendelkezéseket pontosan tartsák be, az előírt 20 C-fok hőmérsékletet ne lépjék túl. Elrendeli, hogy — további intézkedésig — a televízió a délelőtti adásait, az Iskola- tévé kivételével, szüneteltesse, esti adásait pedig 22 órakor fejezze be. A Minisztertanács felkéri a lakosságot, hogy a háztartási energiával való fokozott takarékosággal segítse az energiagazdálkodás feszültségeinek csökkentését. (MTI) Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács Az Országos Szövetkezeti Tanács tegnap ülést tartott. Megvitatta az MSZMP KB kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljut-, tatja a párt Központi Bizottságához. A továbbiakban meghatározták az OSZT ez évre szóló munkatervét, valamint költségvetését, az OSZT soros elnöki tisztét 11985-ben Rév Lajos1, az OKISZ elnöke tölti be. a rendkívüli hidegben megnövekedett az energiafogyasztás (Folytatás az 1. oldalról.) A minisztériumban elmondták, hogy a jelenlegi helyzetben az energiaszolgáltatás alapvető feladata a lakossági és kommunális igények kielégítése. Ezért átmenetileg — a rendkívüli hideg idejére — néhány ipartelepen, főleg kohászati és vegyipari üzemben a földgázfelhasználás 25 százalékos korlátozását rendelték el. Ilymódon a leghidegebb napokban is sikerült fenntartani aztországos gázrendszer egyensúlyát, s elegendő gázenergiát szolgáltatni a lakosság a kommuríális és az egyéb fogyasztók részére. Néhol azonban a helyi szolgáltató berendezések lefagyása miatt, mint például Szigetszentmiklóson és Hajdúböszörményben ellátási zavarok keletkeztek, amelyeket csak gyors beavatkozás- sal, nagy erőfeszítésekkel tudtak elhárítani. A villamosenergia felhasználása is ugrásszerűen emelkedett az elektromos fűtőberendezések, hőkandallók, hősugárzók stb. fokozott használata miatt. Az áramszolgáltatásban január 8-án okozott jelentős gondot, hogy két hazai erőművi blokkban és a nemzetközi kooperációs rendszerben keletkezett üzemzavar miatt az automatikus berendezések egyes területeket kikapcsoltak az áramszolgáltatásból. Átmenetileg több ipari üzem fel- használását korlátozni kiellett. A gyors zavarelhárítás eredményeként az átmeneti korlátozás csupán három órán át tartott, s ezt követően helyreállt a szolgáltatás. A szénbányákban folyamatos a termelés, de a külszínen a kemény téli időjárás sok gondot okozott azzal, hogy a vagonokban és az osztályozok munkaterületein összefagyasztotta a nedves szenet, ezzel akadályozta a folyamatos szállítást. Ezért néhány vidéki körzetben a Tüzép-telepek átmenetileg csak 5—10 mázsa szenet szolgálnak ki az vásárlóknak. Az ellátás javítása végett intézkedések történtek többlet importszén és brikett beszerzésére. Háztartási tüzelőolajból elegendő a készlet és a kiszolgálás is zavartalan. Elsősorban a gáz-, a villamosenergia- és a szénellátás folyamatos fenntartása igényel további erőfeszítéseket .az energiatermelő és szolgáltató ágazat dolgozóitól. Télen se tétlenül Kemény hideg járja mostanában, jobb a világot a meleg szobából nézni. A kertes gazda se talál munkát magának ilyenkor — várja a tavaszt, amikor azután „ásó- ra-kapára..A jó gazda mégse dologtalan a fagyos napokban sem. Értékeli a múlt évet, tervezi az eljö- vendőt, szaklapokat forgat, erőt gyűjt. Beszteri Józseffel, a herényi Jász Kertbarát Klub vezetőjével néhány klubtaghoz köszöntünk be, a napi foglalatosságról érdeklődni. Indulni kell a paradicsommal A Lenin út. végén Demeter Jánoséknál dühösén rángatja a láncát egy megtermett komondor. Az előtérben olajoshordók sorakoznak, mögöttük üres disznóól, majd fedett színek, istálló, autók, utánfutó, távolabb fóliasátrak tartóvázai. — Később kezdünk az idén, mint korábbi esztendőkben — kezdi a gazda, félretolva a konyhaasztalról az előbb tanulmányozott OTP-tájékoztatót — de most már indulni kell a paradicsommal. Drága a fűtés, alkalmazkodunk az időjáráshoz, és meglehet, hogy fagyosszentekig nem alhat ki a tűz a kazánban. Demeterék családi vállalkozásban termesztik a paradicsomot, paprikát, káposztát, a két felnőtt fiú háza ott van a szomszédban, még kerítés se választja el a portákat. — Jószágok nincsenek, a fiatalok már nem szeretik a ..piszkos” munkát — mutat Demeter János az udvaron az üres épületekre —, de a kertészkedést közösen csináljuk. A palántanevelésig minden közös, azután Jánosnak és Tibornak is külön fóliája van, természetesen besegítünk egymásnak. Galambok búzát szedegetnek a havon, az .egyik fészerből előbukkan egy traktor, mögötte a ponyvával, hungaroceil-lapokkal letakart káposztahalom vevőre vár. A jó termést hiába kí- nálgatja a boltoknak, hordja a piacra, félő, hogy mind megfagy. A félig földbe vájt üvegházat fóliasátor borítja, bent világosság és kellemes hőmérséklet fogad. Kétoldalt a polcokon üres ládák sorakoznak, az üvegház végében citromfa nevelkedik. — Ősszel behordtunk ide mindent, ma rendet csinálok, és holnap kezdjük az ültetést. A ládákat megtérítjük a már elkészített földdel, és elültetjük a magvakat. Rövid tenyészidejű holland paradicsomfajtákra tértünk át de ha idejében piacon akarunk lenni, akkor tovább nem húzhatjuk a munkát. Gomba a kazánház pincéjében Békési Pétert régi szaklapok mellett találjuk Lenin úti házában. Ö volt az első intenzív gombatermesztő Jászberényben. Apránként sajátította el a fogásokat, fokozatosan bővítette a termőterületet gombaházat is épített. i — Abbamaradt a gomba- termesztés, elköltöztem, új házat építettem, a nyárfába oltott laskagombáim is kiszáradtak a nyáron. Éppen azon gondolkozom, hogyan (tudnék a jelenlegi pincében a kazánház mellett újból gombát termeszteni. A kazán mögött az egvik fülkében a neszüri szőlő leve tisztul üvegballonókban. — A tavalyi jó termésből még mindig van — kopogtatja meg Péter bácsi az egyik hordót. — , Már megkezdtem, hamarosan át kell fejteni, jut azért belőle a klub házi borversenyére is. Az idei termést elvitte a tavaszi fagy. alig szüreteltünk valamit, nincs is sok dolgom vele. A pincéből újabb napsütötte fülkék tűnnek elő. ahol Margitka néni virághagymái, gumói, rizómái várják a tavaszt. A kert első részében is a ház asszonya gazdálkodik, rózsáit, évelő virágait most vastag hó. védi a fagytól. Odabent, az üvegezett verandán fokföldi ibolyát szaporít, pálmaféléket nevel, kaktuszokat, kultúrnövényQr- ket ápol. Gyümölcs májustól októberig Farkas Andrásék Hunyadi utcai kertje egészen a Zagyváig jár le. A konyhaablakból kilátni a metsző hidegben didergő fákra. — Nyáron olyan a kertünk mint egy szanatórium — mondják büszkén a háziak, színes fényképekkel borítják eL az asztalt. Az egyiken virágzik a kert, a másikon pi- roslik a cseresznye, majd terméstől nyögnek a körtefák, unokákkal libben a hinta. .. Farkas András mintakertjében többször szervezett bemutató metszést a kertbarátklub, az ország távoli kis- kerttulajdonosai is ismertig gyümölcsösét. Nyolcvannégy darab, 40 fajta fájáról májustól októberig szedi a termést. A megtermett gyümölcs egy részét elfogyasztja a család, a többit piacon értékesítik. Gondos tárolás előzi meg a piacra készülést, majd válogatni kell minőség, szín nagyság szerint. A pénteki piacra még maradt egy kevés golden, a körte árusítását gyorsítani kell. adható már a jonathán is, a húsvéti rozmaring pedig nyugodtan várhat tavaszig. i— Lukácsi — Védőpajzs nélkül Beszélgetés a mezőgazdasági gépgyártás átszervezéséről önálló gazdálkodó egységként működik tovább 1985. január 1-től a Mezőgéptrösztbe tömörült 16 mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártó vállalat és a Mezőgép Fejlesztő Intézet. A trösztöt 1968-ban alakították az akkori mezőgépgyártó üzemek, 1976-ban pedig - felügyeleti irányítása a mezőgazdasági. tárcától átkerült a volt Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz. Tavaly a Mezogeptrösztnél 32 ezer embert foglalkoztattak, az ösz- szes árbevétel hozzávetőleg 20 milliárd forint, a várható nyereség 1,8 milliárd forint. A tröszt létszámát tekintve a hatodik, termelési értékét számítva a 11. helyen állt a magyar vállalatok sorában. A tröszti forma .megszüntetésétől az Ipari Minisztériumban azt várják, hogy az önállósult mezőgép vállalatok jobban mozgósítják majd belső tartalékaikat, növekszik érdekeltségük. A mezőgép vállalatok január 1-vel megalakították az Innokord Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Biotechnikai Gépgyártó Vállalatot, elsősorban a nemzetközi együttműködés és a kereskedelmi tevékenység összehangolására. Január elsején megszűnt a Mezőgép Tröszt, a kötelékébe tartozó 17 vállalat önállóan gazdálkodik tovább. Sziráki Andrással, a szolnoki Mezőgép vezérigazgatójával az átszervezést követő fel— A tröszt megszüntetésének feltételeit az elmúlt öt évben az önállóság fokozatos növelésével megteremtették. Mindenhol volt idő a külső segítség nélkül végzett munka módszereit megtanulni, a megfelelő gazdálkodási szervezetet kialakítani. Persze az átszervezés lehetősége nem ezalatt a néhány év alatt teremtődött meg. Az országos nagyvállalat létezése idején igen komolyan fejlődött a .műszaki színvonal, a szakmai felkészültség az egyes vállalatoknál; képesekké váltak a piac diktálta követelményekhez csak a maguk munkájára szorítkozva alkalmazkodni. Vagyis, már a tröszt funkcióját veszítette, sőt — mert tulajdonképpen a gyengébb eredményeket felmutatóknak is biztosíthatta a megélhetéshez szükséges pénzt — esetenként a kényelmeskedésnek is táptalajt adott. Az önállóság viszont a teljesítmények növelésére kényszerít, hiszen most már egyikünk sem számíthat .központi” segítségre, nincs fölöttünk védőpajzs. — Az Ipán Minisztérium a szolnoki vállalatot jelölte ki a tröszt jogutódául. Milyen plusz feladatokat ró ez önökre? — Tehát, meghalt a tröszt, éljen a tröszt? ... — Hasonlóról szó sincs! A közös vállalatnak semmi köze az egyes alapítótagok gazdálkodásához, bár koordinációs feladatai valóban lesznek. Véleményünk szerint ugyanis például a nemzetközi munkamegosztásban (a mezőgép vállalatok évenkénti szocialista exportja 4—5 milliárd forint) való részvétel, vagy a hazai terada tokról, a változásokról beszélgettünk. — A nemrég még tröszti vállalatok, például a szolnoki, mennyire készülhettek fel a korábbinál önálló munkára? — Ez igen nagy megtiszteltetés, de a gondokat is szaporítja. Nekünk kell például gondoskodnunk az 1984. december 31-én még mindig1 száztíz embert foglalkoztató Mezőgép Tröszt dolgozóinak elhelyezkedéséről. Ez bizony gyakran okoz nehézségeket, mert az önállóságra készülés' során minden munkakörbe megfelelő szakembereket vettünk fel, nincs üres státuszunk, fölöslegesen pedig senkit sem kívánunk alkalmazni. (És persze Budaörsről senki nem is jönne Szolnokra.) Egy megoldás van: máshol keresünk megfelelő munkát a — legtöbbször igen jól kereső — egykori tröszti kollégáknak. Mondanom se kell. hogy e feladat megoldása során rengeteg konfliktus adódik... A jogutódlás következtében a tröszt vállalta kötelezettségeket is a szolnoki vállalat teljesíti a jövőben. — A mezőgép vállalatok ezután teljesen egymástól függetlenül tevékenykednek? — Igen, azonban továbbra . is kapcsolatot, gazdasági kapcsolatot tartunk egymással. A 17 vállalat egy közös vállalatot alapított... melési kooperáció összehangolása az egyes vállalatok versenyképességét, működésének hatékonyságát fokozza. Ráadásul ez a koordinációs tevékenység a közös vállalat tennivalóinak csak egynegyedét teszi ki: a többi feladat megoldása nyereséget hoz, aminek a jelentősebb részét a tagok között osztjuk fel. Hogy mennyi lesz ez a nyereség ? Nehéz lenne most, a kezdet kezdetén megbecsülni, egy azonban szilárd elhatározás: a közös vállalatnak fél év alatt önfinanszírozóvá kell válni, nem élhet az alapítók „adományaiból”. (Szeretném megjegyezni, hogy közös vállalatunk nyílt szervezet, bármelyik cég, vagy intézmény kérheti felvételét. Sőt, szeretnénk is, ha kutatóintézetekkel, mezőgazdasági üzemekkel dolgozhatnánk együtt.) — Miből számít nyereségre a közös vállalat? — A mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az úgynevezett bioenergetikai gépgyártás területén vállalkozik piackutatási és piacszervezési, illetvé műszaki, főképp gyártmányfejlesztési feladatok megoldására. Az elvégzett munkáért a tagok — vagy a külső megrendelők — dijat fizetnek. Különösen az igen újszerű bioenergetá- kai területet tartom fontosnak, hogy az eddig szétforgácsolt műszaki fejlesztési és marketing kapacitásokat egy kézbe fogjuk össze. A közös vállalat szervezetj felépítése is a célhoz, a tagok minél eredményesebb kiszolgálásához igazodik. Munka- szervezetei az egyes területekkel összefüggő kérdéseket, feladatokat komplexen kezelni képes mezőgazdaságii, élelmiszeripari, illétVe bioenergetikai innovációs társaságok. Nincs létszámstop — Hány dolgozót foglalkoztat a közös vállalat? — A néhány éve még háromszáz emberrel dolgozó trösztnél lényegesen kevesebbet! Az igazgatótanács (ennek elnöke a jövő év végéig a szolnoki Mezőgép vezérigazgatója) felügyeletével működő apparátus ötven tagú. De nem szabtunk merev határokat, ma ennyien is elegen vannak, később azonban nőhet a létszám, ha elegendő nyereséget hozó megrendelést kapnak. — A tröszt megszüntetése után változik-e a szolnoki vállalat szervezete? — Nem, mivel már évek óta magunk oldunk meg szinte minden gazdálkodási feladatot. Ám, mert ezen túl magunk is adózunk, a számviteli apparátust feltétlenül erősítenünk kell. Persze, várhatók más, a tröszt megszűntéhez szorosan nem kapcsolódó szexve- zetátalakító intézkedések. Keressük azokat a formákat, amelyeket alkalmazva gyárainkat, gyáregységeinket érdekeltebbé tehetjük munkájuk hatékonyságának fokozásában, a náluk megtermelt jövedelem növelésében. V. Szász József Fokozatosan fejlődve Közös vállalat Villanymotorok, hegesztőtrafók, gépjármű-generátorok és dinamók javításával foglalkozik a túrkevei Városgazdálkodási Vállalat tekercselő |üzeme. tő megrendelőLa 'Tisza Cipőgyár, a helyi Autójavító Vállalat, valamint a környék szövetkezetei és állami gazdaságai.
