Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

1985. JANUAR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nyolcvan éve született Tamkó Sirató Károly Emléktáblát avattak a túri öregdiákok HOGY A GYÁR NE CSAK MUNKAHELY LEGYEN Szellemi táplálékok a Pannóniában A gyárak, vállalatok, szövetkezetek, egyszóval a gazdálkodó szervek mostanában élik a tervkészítés idő­szakát. Az ismert gazdasági nehézségek miatt természe­tesen mindenekelőtt a termelés jobbítására törekszenek, a dolgozók szellemi táplálékának biztosítására össze­állított terv tehát nem az, elsők között készül. Tapasztalataim szerint azokban az üzemekben, ahol idejében felismerték, mennyire tbljesítménybeíolyásoló tényező a „kiművelt emberfő”, a közművelődési célokra fordítható összeget szervesen beépítik a gazdasági tervbe. A lehetőségek persze végesek, minden kiadást alaposan meg kell gondolni. Ezért nem csodálkozhatunk azon. hogy az úgynevezett jóléti és kulturális alap összege nem. vagy csak alig emelkedik. (Tudósítónktól) Tamkó Sirató Károly szü­letésének 80. évfordulója tiszteletére a mezőtúri Dó­zsa György Gépészeti Szak- középiskola öregdiákjainak baráti köre tegnap már- ványtábíáH; helyezett el az alma mater falán. A fehér márványtáblán aranybetűk­kel írt sorok olvashatók: „Én Mezőtúron Európával találkoztam ... Tamkó Sira­tó Károly 1905—1985 költő, műfordító, gyermekköltésze­tünk nagy alakja. Innen ve­zetett az útja az irodalom­ba”. Az öreg iskola falán, a költő felesége, a város veze­tői, az öregdiákok, az érdek­lődők jelenlétében leplezték le az emléktáblát. A baráti kör titkára, dr. Füstös Jenő, a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhőszálló költőre, a hajdani Vendégek a balett „ fő városéból9 Szolnokon szerepelnek a leningrádi Kirov Opera- és Balett­színház szólótáncosai Olyan művészeti esemény színhelye lesz vasárnap es­te a szolnoki Szigligeti Szín­ház, amely méltán számot tarthat az érdeklődésre a világ bármely táján: 19 óra­kor kezdődik a leningrádj Kirov Opera- ás Balettszín­ház szólótáncosainak estje. Abból a városból érkeznek a művészek, amelyet — kis túlzással — a balett főváro­sának is nevezhetünk, hi­szen nem kevesebb, mint kétszáz évvel ezelőtt nyílt meg a Néva-parti városban az első balettintézet, s a mindenkori balett-társulatból világhírű művészek sora nőtt ki. A leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház produkcióit ma is megkülön­böztetett figyelem kíséri, akár hazájukban, akár kül­földön lépnek színpadra a művészek. (Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy a tár­sulat több alkalommal sze­repelt már hazánkban ki­robbanó sikerrel; s a le­ningrádi balett egyéb módon is hozzájárult a magyar tánckultúra fejlődéséhez.). Holnap este a Kirov ba­lett (balettigazgató Oleg Vi­nogradov, a Szovjetunió ki­váló népművésze, állami dí­jas) táncosainak programja tizenegy mű (miniatűr, ket­tős, szóló) szerepel. Épp csak ízelítőképpen néhány név a műsorra tűzött darabok ze­neszerzői közül: Sosztako- vics, Prokoíjev, Villa-Lo- bos, Jean-Michel Jarre, El­ton John; s láthatnak a né­zők népzenére komponált táncot is — Maurice Béjart koreográfiájára. mezőtúri gimnazistára. az expresszionista és szürrealis­ta líra képviselőjére emléke­zett, akinek első versesköte­te 1921-ben, 16 éves korában Mezőtúron jelent meg „Az élet tavaszán” címmel. Verseit az ünnepségen az iskola mai diákjai adták elő. Az öregdiáik ok szeretettel­jes kezdeményezését, támo­gatását az iskola igazgatója, dr. Győrfi Györgyné köszön­te meg, majd a résztvevők megtekintették az iskolát, az emlékszobát és a múíéum- könyvtárat. Mezőtúron az elmúlt évben utcát neveztek el Tamkó Si­rató Károlyról és Szép Ernő­ről. Szeretett iskolájának ér­demkönyvében neve Szép Er­nő és Erdélyi József mellé került — tegnaptól emlék­táblája is van. Katona István fotóművész képeiből látható válogatás A táj természete címmel a me­gyei művelődési központban. A tárlat egészén érződik, hogy a kiállított képek, vagy apróbb sorozatok egy-egy na­gyobb gondolatkör lényegi részei. A látottak alapján a néző első megközelítésben arra gondolhat, hogy egy „termé­szetfotós” képeinek szép vá­logatását látja. De a figyel­mesebb nézők, ezek sjáma örvendetesen nagy, bizonyá­ra a fotó iránti széles körű érdeklődés következménye­ként, észreveszik, hogy több­ről van szó. Katona István tagadhatatlanul a természe­tet fotózza, de a legtöbbet érő plein air hagyományok alapján. Számára a „szabad levegő” a témát közvetítő közeg. Ez persze, a dolog ter­mészetéből eredően, kizár minden spekulatív megol­dást, ugyanakkor, tudatos meglátás alapján, a képeket impresszionista festőiség jel­lemzi. A szolnoki tárlaton 28 ki- sebb-nagyobb színes fotót, és néhány fekete-fehér felvételt állított ki a művész. A ter­mészet látványa iránti ér­deklődésen belül külön sze­rephez jut a fa. A természet megközelítésének egyik le­hetséges módja ez: a fák mindig pontos jelzői az ég­hajlatnak, de ezen túlme­nően — s ez nagyon fontos! — a természet és az emberi A szegedi Somogyi Könyv­tár kiadásában, a Csongrád miegyei könyvtári füzetek sorozatában megjelent Polner Zoltán „Ördöngósök” című kötete. Az ismert költő, aki évtizedek óta szenvedélyes kutatója a Dél-Alföld nép­rajzának, a régi hiedelemvi­lágnak, ezúttal a hajdani „tudós” emberekről, népi el­nevezéssel ördöngösökről gyűjtött össze történeteket. Százhuszonöt Idős ember mondta magnetofonszalagra Nyílt napok aDATE-n A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara (Mezőtúr. Petőfi tér 1.) feb­ruár 4—9 közölt, valamint február 16-án és 23-án na­ponta 8-tól 16 óráig nyílt na- okat szervez, melynek kereté­ben a mezőgazdaság gépesí­tése szakirányban tovább­tanulni szándékozó fiatalok számára Jájéf.oztatást és be­mutatót tart az intézmény­ben folytatott oktatásról és annak tárgyi feltételeiről. A szervező bizottság örömmel veszi a szüleikkel együtt ér­kező pályázók látogatását is. A szombati napokon látoga­tók és a távolról érkezők számára kedvezményesen szállodát biztosítanak. Februárban Kisegítő iskolások és állami gondozottak vetélkedői A kisegítő iskolák és osz­tályok megyei vetélkedőjét Kisújszálláson rendezik meg február 5-én délelőtt 9 óra­kor. A verseny témája az elősegélynyújtás, a cse­csemőgondozás, a személyi higiénia és a testápolás. A Vöröskereszt megyei szerve­zete már ötödik éve szervezi a tanfolyamokat és a vetél­kedőket. Február 12-én Ti- szakürtön lesz a nevelőott­honok és a gyermekváros ta­nulóinak megyei vetélkedője ugyanebben a témában. civilizáció viszonyának. Egy- egy erdőség, liget állapotáról rögtön következtethetünk a természetvédelemre, — vagy az emberi nemtörődömség, felelőtlenség különböző, ká­ros hatásaira. Katona István művészi horizontja igen nagy: a tárlat első öt képé­től — zöld tónus, őstermé­szet, de egy-egy képén már sebhelyek — egészen a feke­te-fehérben megjelenített tö­rött, korhadó cölöpökig, az elmerült ladikokig, a haltartó bárkáig, a vesszőből font halaskosárig terjed. Közben: mutatós tanulmány a fa ana­tómiája, az ágak, erezeftek emberi kézzel csak az után­zat szintjén megjeleníthető harmóniája. A pára, a köd, a felhő te­hát a levegő különböző ál­lapota a másik karakteriszti­kus vonulata a fotókiállítás­nak. A kiindulási alap egy­szerű: más ugyanazon táj, műemlék — ez esetben a ti­hanyi apátsági templom — látványa, hangulata verő­fényben, szórt fényben, vagy netán olyankor, amikor fe­hér párával „lélegzik” a föld, netán alacsonyan go­molyognak a felhők, behajt­ja őket a szél. a völgyekbe. Katona István visszaadat a látvány színeit, csakúgy mint a napszakváltozás perceinek narancs és vörös árnyala­tait. A plein air festőisége különösen ezeken a képeken érvényesül teljes pompával. Tiszai Lajos a gyűjtőnek a szüleitől, nagy­szüleitől hallott történeteket, a pusztákon, tanyákon egy­kor élt „ördöngösök” mági­kus javító és rontó erejéről. Valójában ezek feltehetően a népi gyógymesterségek tudói voltak, akiket a városoktól, falvaktól távol élő egyszerű emberek beteg állataik gyó­gyítására és más bajaik él­hárítására hívtak el messzi vidékekről is. A Péter László által szerkesztett kötetet táj - szójegyzék egészíti ki. A Pannónia Szőrmék i ké­szítő Vállalat kunszentmár­toni gyárának kilencszáz dolgozója között nagyon sok az ingázó, a gyár a környe­ző településekről szívja ma­gához a munkásokat Véget ért a délelőtti mű­szak, a Pannónia kapuja ontja magából a buszmegál­lóhoz igyekvőket. Az autó buszra várók többsége fiatal nő. a gyár előtti parkoló be­tonján vidám, felszabadult nevetések gurulnak, az ideg­próbáló szalagmunka utáni felszabadultság csengő gö­röngyei. Hamar köribekapják a — miért is tagadnám? — kis­sé zavarbaesett érdeklődő krónikást. Néhány pillanat után egy egész csapat, kacé- ran kacarászó nő gyűrűjé­ben toporgok. hamar le kell tennem arról, hogy minden szót és nevet pontosan fel­jegyezzek. A nem éppen találékony kérdés, hogy milyen műve­lődési lehetőségük van a ..pannóniásoknak” a gyár ka­puján belül, kézről kézre, il­letve kevésbé bántó képza­varral fogalmazva, szájról szájra jár. A vélemények gyorsan sorakoznak, kiderül, hogy az ifjúsági klub prog­ramjának összeállításakor az azért felelősök .messzemenő­en figyelembe veszik, hogy a dolgozók hetven—hetvenöt százaléka harminc évnél fia­talabb és hogy többségük a gyengébb nemhez tartozik. — Még arra is odafigyel­nek, hogy az érdekes sze­mélyiségek. akiket vendégül hívnak, lehetőleg férfiak le­gyenek — mondja nevetve egy barna hajú ifjú hölgy. — Tartott már előadást nálunk Szilágyi János, Chru- dinák Alajos és közkívánat­ra dr. Veres Pál, a Magyar Ifjúság orvosrovat-vezetője. — Sajnos, a klubunk nem túl nagy, ezért szoktuk a táncos bulikat az ebédlőben megrendezni. A jelesebb ün­nepekkor kétszázan is ösz- szejövünk. és szerencsére megválogatott közönség jár­hat hozzánk. Ugyanis előfor­dult már, hogy nyílt és be­lépődíjas rendezvényt tartot­tunk, ahol a nem odavaló fiúk kisebbfajta botrányt okoztak. — Könyvtárunk is van, ahol író-olvasó találkozókat rendeznek. — Körülbelül két évvel ezelőtt szétosztottak a dolgo­zók közt egy kérdőívet, amelyre mindenki felírhatta, milyen programokat igényel. Jó lenne, ha ezt évenként megismételnék, mert az igé­nyek változnak. A csuklós öcsödi busz el­nyeli a várakozókat, közöt­tük a szerencsére nem fukar beszélgetőpartnereimet is. A Pannónia kunszentmár­toni gyárában Imre Győző tölti be a közművelődési elő­adó tisztét, másodállásban. A stúdióvá előléptetett pár­lépésnyi helyiségben találom, kölcsönkért kazettákat ját­szik át. Közben azért szíve­sen beszél a gyáron belüli művelődési lehetőségekről — A klubban nemcsak is­meretterjesztő előadásokat tartunk, hanem rendszeresen kiállításokat is rendezünk. Legutóbb nagy sikerrel sze­repeltek nálunk a mezőtúri fazekasok alkotásai, amelye­ket meg is vásárolhattak a látogatók. Valószínűleg meg kell ismételnünk a tárlatot. Imre Győző azt is elmond­ja, hogy a dolgozók által em­legetett igényfelmérő lapokat az idén is kiosztják, de az év első hónapjainak rendez­vényterve, legalábbis annak váza, már készen áll. — Februárban nyitjuk meg a gyár fotóklubjának kiállítását, márciusban Séra Erzsébet. kunszentmártoni rajztanár batikkészítményei- ből lesz bemutató. Tervezünk egy olyan fotókiállítást is. amelyet nem a mi fotósaink műveiből válogatunk, hanem a felszabadulás óta eltelt négy évtized eredményeit be­mutató dokumentumokból. — A kétműszakos mun­karend bizonyára befolyásol­ja a programok összeállítá­sát. — Természetesen igyek­szünk mindent a műszakvál­tás időpontjához igazítani, a rendezvényeink két óra Kö­rül kezdődnek. De ha „cse­megét” kínálunk, szívesen megvárják a délelőtti mű­szakosok a későbbi kezdést is. A nők igényeinek megfe­lelően szoktunk meghívni egészségügyi, családtervezé­si témákban jártas szakem­bereket, őket minden eset­ben nagy tömeg várja és fo­gadja. Óértük vállalják a be­járók. hogy az esti busszal utazzanak haza. Sóra Tamás, a fotószakkor vezetője, büszkén vallja, hogy a felszerelésük szinte minden igényt kielégít, mos­tanában már mozgófilmeket és színes képeket is tudnak készíteni. — A szakkör munkájára igényt tart a gyár vezetősé­ge — mondja Séra Tamás. — Minderre bizonyság, hogy tervezzük egy reklámfilm el­készítését, a vezetőséggé,.! egyetértésben, abból a meg­gondolásból, hogy a Pannó­nia termékei iránt érdeklő­dő külföldi vevőknek egysze­rűbben, azaz az üzem végig­járása nélkül be lehessen mutatni a vásárlásra kínált árúkat. — Van egy egészen köze­li bizonyítéka is annak, htji'.v a gazdasági vezetők nem ve­rik a fogukhoz a szellemi táplálékra szánt forintokat — szól közbe Imre Győző. — Éppen a héten, kedden tartotta alakuló összejövete­lét a mikroszámítógép-klub amely kapcsolódik a tv-ben Indult Basic-sorozathoz. A gyár egyelőre Primo számí­tógépet adott a klubnak, de később nagyobb teljesítmé­nyűt is terveznek vásárolni. Egyébként a vadonatúj klub­ban nem valami öncélú munka folyik majd. hanem mindenben a gyár igényeit szolgálja, azaz a gazdálko­dást segítő programokat ké­szítenek a tagok. A könyv­tárunk is felkészült a szá­mítógépek iránti jrtegnöve- kedett érdeklődésre és be­szerzett több. itthon fellel­hető szakkönyvet. A Pannóniában tehát felismerték a szellemi táp­lálék szükségességét, vagyis, hogy a közművelődésre for­dított öszeg egyáltalában nem kidobott pénz. Már csak azért sem, mert szerepe van a munkaerő megtartásá­ban, s abban, hogy a dolgozók ne csupán munkahely­nek tekintsék a gyárat. Bendó János Húszezer kötetet (számlál a felújított jászladányi könyvtár. A modernizálás május elejére fejeződik 'be végérvényesen, akkorra 'szerelik fel technikai eszközökkel a ze­nei részleget, ahol tíz hallgatópáron egyidejűleg négyféle műsort lehet majd köz­v v vetíteni k. j. p. A LEVEGŐ FOTÓSA Katona István képei Szolnokon Kik voltak az ördöngösök 7 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom