Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
(Folytatás az 1, oldalról.) színvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszám- csökkenés a korábbinál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épí- tett lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett1. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állat- tenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona tertnett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi meny- nyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépa-termés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983-ban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983- ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem váltó; zott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés-termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh-termelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984-ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984- ben mintegy 30 ezer fővel, 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységen foglalkoztatottaknál következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk meny- nyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter — valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivóviaű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mező- gazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonna-kilométer teljesítmény a vasúti közlekedés kivételével valamennyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamelyest elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száma emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az. átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző, évinél, így az utaskilométer-teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. legjelentősebben az autóbuszon utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe'az áru- és személysaállító kisiparosoknak, számuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az összhálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalakon a vontatása teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezeteik járműbeszerzései teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti személyszállító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán ösz- szesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsiik év végi állománya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpád-híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakásokban felszerelt állomások száma mintegy 24 ezerrel, 5 százalékkal gyarapodott. A főállomások 80 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 százalékkal csökkent. fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről Külkereskedelem Az 1984. évi behozatal mennyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolatainkban 1984-ben is meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari késztermékek exportja fokozódott. A cserearány-romlás mérséklődött. A behozatal az előző A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegen- forgalom is segítette. 1984- ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocialista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körben tartozó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lényegében az 1983. évi kifizetéssel azonos. Az előirányzottnál nagyobb kifizetésekben szerepet játszott többek között a Márkushegyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kokszolóüzemének gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermélés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek ki, 2 százalékkal kevesebbet 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983- ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a szülési hajlandóság valamelyes élénkülése következtében. Ezer lakosra 11,71 élveszülés jutott. A születések alacsony száévihez képest jelentősen csökkent. Nem rubel elszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagból, illetve félkész termékből, mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékekből, az ipari késztermékek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcikkünk tőkés piaci ára kedvezőtlenül alakult, a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984-ben 5,4 millió esetbén utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 millió fős, 13 százalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel- és nem rubelelszámo- lásokbam egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. az előző évinél. Nőttek a beruházási ° hitel és az állami támogatás segítségével megvalósuló beruházási kifizetések. A 100 millió forintnál nagyobb beruházások körében a befejezett beruházások költségelőirányzata meghaladta a megkezdettekét, így a megvalósítás alatt álló állomány csökkent. 1984-ben építési és gépberuházásokra valamivel kevesebbet, egyéb beruházásokra többet. fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gének beruházása nőtt, a rubel- és a nem rubel elszámolású importgépeké csökkent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi nép- gazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. mában szerepe van annak, hogy a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-toan. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983-ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának növekedése folytatódott. 1984 végén több mint 27 000 szerA lakosság összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szintentar- tással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából származó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkásod és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 - százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelő sek hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedelem-kiegészítés. 1984-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok át1984-ben tovább javult az orv<isellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet léte«- sült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re elsőkként. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az .óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984 1985-ös tanévben az általános iskola nappali ta- gazatán 1286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy vezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is legelterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer,' illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1984. év végén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. lagos havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983- ban. A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, valamüvtel többet, mint 1983-ban, mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8,7 százalékkal, összehasonlító áron 0,2—0,3 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalékkal elsőkként. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellátást. A vegyes iparcikkek közé tartozó néhány termék — hazai gyártású hűtő- és fagyasztó- szekrény, színes televízió, villanybojler, tetőcserép, stb. — tartósan 4 hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8 osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkás- képző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tanít, 580- nal több, mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinél többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb része, 9,9 százalékú tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka rélszesül napközi otthonos ellátásban. Diákotthonokban, vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. A jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet hímzőrészlege jól zárta a 84-es esztendőt. A bedolgozók ebben az évben már 2 millió forint értékű szocialista exportra, megkötötték a szerződést Idegenforgalom Beruházás Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság Egészségügy, oktatás A lakosság jövedelme és fogyasztása
