Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 24. IA tudomány világa Nagyfeszültségű energiaátvitel A század kezdete óta fokozatosan emelték, a feszültséget azokon a légvezetékeken, melyeken az elektromos energiát nagy távolságokra továbbítják. Azonban a nagy erőművek generátorai is csak néhány kilovolt feszültségű elektromos energiát termelnek. így a távvezetékek ellátására a váltóáramot feltranszformálják, és úgy továbbítják, majd a felhasználás előtt 360, illetve 220 voltra letranszformálva vezetik be a hálózatba. Egy ideig 70 kilo- voltot vagy 110 kilovoltot alkalmaztak a távvezetékekhez, majd azt 220, 330, 500 sőt 750 kilovoltra fokozták. De manapság már 1150 kilovoltos távvezetékek is épülnek. A nagy távolságú elektromosenergia-átvitelnél alkalmazott feszültség állandó emelése egyrészt arra vezethető vissza, hogy egyre nagyobb energiamennyiséget kell egyre nagyobb távra átvinni, másrészt egy egyszerű fizikai összefüggés játszik itt szerepet. Az elektromos teljesítmény az áramerősség és a feszültség szorzatával egyenlő. Így a feszültség emelésével egyre nagyobb teljesítmény vihető át anélkül, hogy az áramerősséget - növelni kellene; erre viszont feltétlenül szükség van, mert az áramerősség növekedésével a vezeték ohmikus ellenállása folytán bekövetkező veszteségek is növekednek. Az energiaátvitel főegyenletéből következik, hogy az energiameny- nyiség, melyet egy bizonyos vezeték át tud vinni, az átviteli feszültség négyzetével arányban emelkedik, vagyis például ugyanazon hatásfokkal 700 kilovolttal nagyjából négyszer annyi energiát lehet továbbítani, mint 345 kilovolttal. A vezetéki veszteség az áramerősség négyzetével arányosan növekszik. Ezért arra törekszenek, hogy az áramerősséget semmi esetre se növeljék, hanem az egyre nagyobb távvezetéki teljesítmények ellenére is még csökkentsék azáltal, hogy a feszültséget emelik. Képünkön egy szép vonal- vezetésű 500 kilovolt — 500 ezer volt — feszültségű távvezetéket láthatunk, arrjely a tengerszint feletti 3500 méter magasságban épült a Szovjetunióban. A vámpírok vére Mezőgazdaságban, gyógyászatban, oktatásban Ötvenéves az automata számítógép A rovarirtó, hasznos denevérek édestestvére, a vámpír, alig örvend népszerűségnek az emberek között. Ősidők óta az ördög ivadékának tartják, és ezért nemritkán szerepel zavart elméjű festőművészek borzalmat keltő vásznain. Tulajdonképpen a valóságban a vámpír nem szolgál rá borzalmas hírnevére. A vámpír ugyanis éjszaka az alvó ember vagy állat bőrén borotvaélességű fogával mindössze 1 milliméter nagyságú sebet ejt, és nyelvével a kicsurgó vért nyalja fel. Igaz, hazájában, Közép- és Dél-Amerikában ezen az apró seben keresztül terjeszti a veszettséget, és néha egész marhacsordák vesztét okozza. Űjabban a vámpírok az orvoskutatók érdeklődését is felkeltették. Megfigyelték ugyanis, hogy a vámpír foga által metszett sebből lényegesen tovább folyik a vér, mint más okból ejtett sebekből. Gyanították ezért, hogy a vámpír nyálában létezik egy olyan hatóanyag amely gátolja a véralvadást. A kutatók a Desmodus rotundus nevű óriásvámpír nyálából elkülönítettek egy enzimet, amit dezmokináz névvel jelöltek. Ez az enzim nemcsak a véralvadást gátolja, hanem a már megalvadt vérrögöt is oldjja úgy, hogy a rög plazmi- nogén nevű anyagát plazmin- ná aktiválja. Ilyen anyagot eddig is ismertek, de valószínű, hogy a dezmokináz ezeknél hatékonyabban fogja szolgálni a gyógyítást, például szívkoszorúér vagy alsó végtag friss vérrögei, trombózisai esetén. A számítógépek használata kezdetben a tudományos kutatók kiváltságai közé tartozott. Ők tervezték, szerelték, javították e készülékeket, s jóformán használni is csak ők tudták. A kezdetben hatalmas méretű és bonyolult masinák sok emberiben szinte félelmet keltettek. 1934-ben kezdődött az automatikus számítógépek fejlesztése az amerikai Howard Egyetem matematikai intézetében. A matematika és az elektromos rendszerek fejlődése révén a komputerek méretei csökkentek, ugyanakkor a felhasználás területe bővült. Ma már az egyszerűbb számítógépekből bárki az ízlésének, illetve a pénztárcájának megfelelőt vásárolhat. A következőkben néhány érdekes alkalmazási területről lesz szó, eltekintve az ipari, vállalati felhasználástól, hiszen köztudomású, hogy ott gazdasági tervezésre, értékesítési, áruelosztási és egyéb folyamatok egyszerűsítésére, gyorsítására használják. Ha azt halljuk, hogy a repülőgépeken vagy tengeri hajókon számítógépek vannak. ezt természetesnek tartjük. Az viszont, hogy ma már a mezőgazdaságban, illetve az állattenyésztésben, a vetési területek optimális kiválasztásában is alkalmazzák, furcsának tűnhet. Pedig a korszerű nagyüzemi állattenyésztő telepeken mesterségesen kell szabályozni a hőmérsékletet, a fényt. Mindezt egy „egyszerűbb” számítógép megoldja. Működik azonban már olyap rendszer is, amelyben a szarvasmarhák nyakán mágneses azonosító van, és amikor bedugják a fejüket az etetőbe, a számítógép „személyre szólóan” adagolja a táplálékot. Nemrégiben a televízióban Láthatók a komputerek alkalmazását a gyógyításban. Szó sirrs arról, hogy a számítógép helyettesítse az orvost, de segíthet neki, hogy munkáját jobban, gyorsabban elvégezze. Szöveges információk mellett műszeres vizsgálatokból származó görbéket, röntgenfelvételeket is bevihetnek a gépbe, melyekből később további eredmények számíthatók. Bekerülhet a gépbe az alkalmazott gyógyszerek, műtétek egész sora. és ezekből a beteg távozásakor a számítógép írja meg a záró- jelentést. Érdekességnök számít, hogy lehet műtét előtti számítógépes modellezést tervezni, miközben a komputer előre megmutatja a hatást. A számítástechnikát az oktatásban is lehet alkalmazni. Jó példa erre a szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskola. ahol Kiszner Béla százados és Szabó László mérnök főhadnagy vezetésével, a hallgatók tudománvos diákköri munkában, a Mérés és Szabályozástechnika tantárgy oktatásában szemléltető és a számításokat meggyorsító programot készítettek. Kiss Lajos Fájdalommentes szívvizsgálat A szívinfarktus, bármilyen hirtelen következik is be, rendszerint nem előzmények nélküli. A veszély korai felismerésére, s az idejekorán megkezdett eredményes kezelésre ma már egyre több lehetősége van az orvostudománynak, nem utolsósorban a rohamos léptekkel fejlődő technika jóvoltából. E módszereknél az is nagyon fontos szempont, hogy akként tudnak tájékozódni a szív és az érrendszer állapotáról, hogy a vizsgált embert a legkisebb mértékben is terhelnék vagy veszélyeztetnék. Néhány évvel ezelőtt nyugatnémet kutatók felfedezték, hogy ha az emberi érrendszerbe tallium-izotópot juttatnak, az — a keringési zavaroknak megfelelően — a szívizomzatban egyenetlenül oszlik el: minél rosszabb az izomzat vérellátása, annál kevesebb izotóp rakódik le benne. így a szívizom károsodásának pontos helye és kiterjedése meghatározható. Napjaink gyakorlata szerint az izotópeloszlást szcintigrá- fiával vizsgálják, majd megfelelő technikával képernyőre vetítik az eredményt. A szívinfarktus lezajlása után a vizsgálatot akként hajtják végre, hogy a beteg szívterhelését követően fecskendezik be az izotópot a véráramba, s teszik kj a szcintillációs kamera által kibocsátott gamma-sugaraik hatásának a beteget. Mintegy három óra elteltével — a szív megnyugodott állapotában — a vizsgálatot megismétlik. A tal- lium-izotópos vizsgálati eljárás további előnye, hogy igen rövid időn belül értékelhető eredménnyel szolgál. Képünkön egy hazai gyártású szcintillációs gammakamerát láthatunk a hozzá tartozó segédberendezésekkel. A berendezés számítógépes adatfeldolgozó és megjelenítő rendszerrel is összekapcsolható. Egyszerű rajzológépek Megkönnyítik az ember munkáját Obszidián Az obszidián természetes eredetű üveg, amelyből már a kőkorszak embere is hasított pengéket. A Földközitenger keleti térségében, Mezopotámiában és Ausztriában talált legrégebbi nagyobb települések leletei csaknem mindig tartalmaznak obszidián eszközöket. Mivel az obszidián egyéb elemekkel való szennyezése a lelőhely szerint változik, angol régészek nagyszámú obszidián eszközt elemeztek spektrál- analitiikai módszerrel. Az eredmények alapján egyrészt meg tudták állapítani a lelőhelyeket, másrészt kiderült, hogy már ebben az időben (i. e. 5000—6000) volt kereskedelem, és ez az egész említett térségre kiterjedt. Nagyon valószínű, hogy ezeken a több száz kilométeres utakon más javak, sőt ismereték is gazdát cseréltek. Műanyag fog A fogorvosi gyakorlatban egyes műfogakat ma is készítenek különféle anyagokból; aranyból, porcelánból. A bostoni egyetemen majomkísérletek során a frissen húzott fogak helyére olyan műanyag fogakat ültettek be, amelyek mindenféle támaszték nélkül, maradandóan rögzülhetnek az eredeti fogágyban. A foghúzás után közvetlenül az eredeti fog helyére ültették be a műanyagból készített fogakat, és kezdetben rögzítették a szomszéd fogakhoz. Az átültetést követően a majmokat hónapokon át pépes étrenden tartották. Azt tapasztalták, hogy fél év múlva a szövetbarát műanyag fogak a régiek helyén az állkapocsban — az íny és a kötőszövet segítségével — szilárdan rögzültek. A kísérletek arra utalna}?, hogy idővel embereken is síkéiül majd ezzel a speciális műanyag foggal elérni, hogy a helyén maradjon. Századunk technikájának „műhelyében” az elektronika és az űrkutatás szédítő eredményei mellett sok szerényebb műszaki alkotás is meghúzódik. De ha ezek a fontosság listáján hátrább szorulnak is, rájuk is jellemző, hogy megkönnyítik az ember munkáját. Ilyen a rajzokat, mintákat gyártó mechanikus rajzológép is. A bankjegynyomdák, a térképészet és az ékszeripar már használ ilyen gépeket, de terjednek a textil-, a bőr-, a porcelán- és az üvegiparban is. Nem lebecsülendő az a szelepük sem, hogy játék formájában megismertetik a gyermekeket a görbék és az egyenesek világával, a díszítőelemek szinte kifogyhatatlan sokaságával. A raíjzológépek őse a múlt század végén közismertté vált Harmonograph volt; egy felfüggesztett súly és ráerősített iron. Ha a súlyt meglengették, az irön az alatta elhelyezett papírra — főleg elliptikus — mintákat rajzolt. Kedvelt század eleji játék és szerszám volt a Pantograph. Ez egymással csuklós összeköttetésben lévő rudak harmonikamozgását használta fel rajzok, képek másolására, nagyítására, kicsinyítésére. A fémépítő alkatrészekből összeállított Meccanograph-fal már szabályosan ismétlődő elemeket tartalmazó rajzokat is lehetett készíteni. Az 1958-ban szintén építőszekrény alkatrészekből összeállított rajzológépnek már függőleges rajzolókorongja volt, és a ceru- zabélt ingalengéses csúszószerkezeten helyezték el rajta. E gép már bonyolultabb minták millióféle változatának megrajzóTására is alkalmasnak mutatkozott. A mai rajzológépek már árnyalják is a mintát, s többféle színnel is dolgoznak. Képünkön az egykori Pantograph mai, gyermekek számára készülő változatát láthatjuk. A műanyagból kialakított egyszerű szerkezet rúd- jába könnyen beleilleszthető a mozgatható toll vagy ceruza. A kis pantográffal rajzok, minták eredeti nagyságban, felére kicsinyítve vagy kétszeresre nagyítva másolhatók át.
