Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
1985. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 II Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről tartási tüzelőolaj és a pro- re. egyes bérintézkedések. Tájékoztató az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival Összhangban —, döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21-i hatállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedés- politikai valamint más. a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mint. egy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelések. Az áremeléseket a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trapista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A Ráma margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. Így például a normál kristálycukor kilo- gramonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzervek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalékkal, a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11—12 százalékkal drágulnak. Így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forintra, a gyorsfagyasztott 20 dekás bélszínroló ára 18.50 forintról 21,30 forintra, a félkilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emelkedik!. Növekszik egyes zöldségalapú konzervek ára is. Így például a 18,70 forintos (5 4-es üveg) csemege- uborka ára 20,20 forintra az 5,70 forintos (1/10-es) paradicsomsűrítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal a csokoládé 5— 6 százalékkal, a hazai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. Így például a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranykakaó por ára 28,60 forintról 33.50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése követkfeztében emelkednek a vendéglátóipar és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállaltok a költség- emelkedést vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-, diák- és szociális intézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a házpán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos-energiáé átlgg 18 százalékkal emelkedik. Így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45.10 forintról 56,30 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra a tűzifa mázsánként 78 forintról 97.50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korlátozása érdekében a propánbután gáznál idényár kerül bevezetésre. így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtésidényre vonatkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv- rríelegvizszolgáltatás vízköbméterenkénti díja pedig 10.20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A villamos energia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérre nő. A villamos energiánál, és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél és levelezőlap bérmentesítési díjai. Például a szabványméretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednek a belföldi postautalványok, a csomagok házhoz kézbesítése, a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55— 60 százalékkal. A vonaljegyek ára kétszeresére, az általános havi bérletek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik. A tanuló- és nyugdíjasbérle- l|ek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára látllagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már eladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban napi 12 forinttal, a szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan 10—15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3—4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni. II. A lakosság 1985. évi jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénz- beni társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és Jkeresetszabályozás pendsz/evalamint a bérpreferenciák felhasználásának együttes hatására — 7—7.5 százalékkal nőnek. Januártól az év elején szokásos automatikus nyugdíjemelésen felül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű ellátások, a háztartási pótlók, a gyer- mekgonlozási segély. Gyermekenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egygyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és többgyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti ösz- ísáege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló árellen- tételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint feltétel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három- és több- gyermekesek lakásépítéséhez és vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosultak a gyermekgondozási segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyag- normája étkezésenként X forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességi- gyermekágyi segély számításának alapjává a nyugdíjjárulék nélküli (netto) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénzkifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkás- tanulók ösztöndíja. Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250— 4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermekgondozási díj egy éves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000- re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményében ismertetett társadalom- biztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja • Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül , havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjrendszerű ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi öszege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1-től. az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is tekintettel, tehát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimumnyugdíjak. a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyanazon személy részére csak A családipótlék-emelések megszüntetik az öt- és több- gyermekeseknél eddig alkalmazott degresszív családi pótlékot. A súlyos fogyatékos, továbbá a nevelőszülőhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összege január 1 -töl 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják. a családi pótlékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemelt összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermek- gondozási segélyhez iáró havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik. ígv 37. első gvermek után 8004-449 a második gvermek után 900 4-440. a harmadik és minden további gvermek után 10004-440 Ft gvermekgondo- zási segély iár. 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hogy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyugdíjjárulékot figyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft un. általános bérpótlékot továbbra is folyósítani kell. Az elmondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermekágyi segély kiszámításánál is. Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezéssel 1985. január 1-től a terhességi-gyermekágyi segélynek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenegy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985 január hónapra járó nyugdíjukhoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnak házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasok is. akik eddig házastársuk után jövedelempótlékban részesültek, és az összeghatár emelése következtében vajnak jogosultak házastársi pótlékra. Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedéspolitikai in tézkedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltartó szülő (nevelőszülő). továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az említett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében a következőkben ismertetjük az 1985. január 1- től érvényes családipótlék- összegeket. ség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magasabb mértékű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül, meghatározott összegben, illetve meghatározott összeg alapulvételével állapítják meg, és azokra sem, akiknek a táppénz-alapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell. A pályakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy módosul, hogy január 1-től kezdődően az, aki 18. életévének a betöltése előtt válik keresőképtelenné, vagy az iskolai tanulmányainak befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik és kereső- képtelenségéig megszakítás nélkül biztosított, akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs két évi megszakítás nélküli biztosítása. A hosszabb megbetegedés esetére biztosított kedvezményre tekintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az év végi részesedésre vonatkozó rendelkezések szerint jár, vagyis visszamenőleges- ség nélkül a folyamatos, keresőképtelenség 31. napjától. 1985. január 1-től kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély általános jogosultsági szabályai, valamint a gyermek- gondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január 1-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett un. kiegészítő tevékenységet folytató tágok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell lefizetniük társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett összeget a társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március 1-től új társadalombiztosítási' ellátás., a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozotlab támogatása jut kifejezésre A gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermekgondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni és az is, aki gyermek- gondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat az is, hogy a gyermekgondozási segély összege több gyermek, vagy alacsony kereset esetén kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között a jogosult választhat A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1985- ben a 2250 Ft-nak) a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél, így 1985-ben a napi ösz- szeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. 1985. szeptember 1-től felemelésre kerül az anyasági ■segély összege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meg- hossizabodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Ennek megfelelően a terhességigyermekágyi segély folyósításának az ideje is meghosz- szabbodik. 1985. szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosz- szabbodik, és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A változás lényege a következő: a! egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz), b' a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 naptári napra változik, c/ hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Új vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. A gyermekápolási táppénznél év alatt továbbra is a gyermek egyik születésnapjától a következő születésnapjáig eltelt időtartamot kell érteni. További módosulást jelent, hogy a gyermekápolási táppénz 1985. szeptember 1-ét követően a gyermek betegsége esetén a gyermek egyéves kora után minden külön eljárás nélkül bármelyik szülő igénybe veheti. Ha a választási joggal élve az apa veszi igénybe, a megkötés csupán annyi, hogy részére a gyermekápolási táppénzt továbbra is az anya munkahelyén számfejtik és fizetik ki. A családi pótlók havi összege Gyermekenként Összesen Egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft 410 Ft Egy gyermek után egyedülállónak Egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt 710 Ft 710 Ft a esaládi pótlék 710 Ft 710 Ft Két gyermek után 710 Ft 1 420 Ft Két gyermek után egyedülállónak 840 Ft 1 680 Ft Három gyermek után 840 Ft 2 520 Ft Négy gyermek után 840 Ft 3 360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4 200 Ft Hat gyermek után és minden további gyermek után 840 Ft 840 Ft 5 040 Ft 1985. január 1-től egy. fi éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 24o Ft jövedelempótlékot kap.
