Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
A,, , « n SZOLNOK MEGYEI lém VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜUETEK! xxxvi. évi. is. sz., 1985. január 19., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Érdre látogatott a norvég miniszterelnök Kádár János fogadta Kaare Willoch-ot Vidéken kezdődött Kaare Willoch tegnapi programja: a Lázár György miniszterelnök vendégeként hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég kormányfő az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetbe látogatott. Az 50 ezer lakosú, Budapest vonzáskörzetében lévő városba érkező vendéget' — akinek kíséretében volt Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes is — Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint a szövetkezet vezetői fogadták. Dékány István tsz-elnök tájékoztatást adott a mintegy kétezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet tevékenységéről. A jó hangulatú beszélgetésen Kaare Willoch szólt arról, hogy Norvégiában jól ismerik a magyar mezőgazdaság eredményeit, ezért is kérte, hogy ellátogathasson egy termelőszövetkezetbe. A mezőgazdasági üzemek értékesítési rendszerére vonatkozó kérdésére a vendéglátók elmondták, hogy a Bentavölgye, csakúgy, mint az ország több más szövetkezete, bolthálózatot is üzemeltet. Magyarországon néhány nagy mezőgazdasági kombinát közvetlen exporttevékenységet is folytathat — tájékoztatták — a gazdaságok többsége azonban külkereskedelmi vállalatokon és társulásokon keresztül értékesíti külföldön terményeit. Az érdi tsz-ből elsősorban őszibarackot, csemegeszőlőt és jó minőségű szárított kukoricát szállítanak a különböző országokba. A program üzemlátogatással folytatódott: Kaare Willoch — a tsz vezetőinek kalauzolásával — megtekintette az évi 35 ezer sertést feldolgozó vágóhidat, majd Varga Sándor tsz-tag háztáji gazdaságával ismerkedett. A búcsúzáskor elismerő szavakat jegyzett be a tsz vendégkönyvébe. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délután az Országház Nándorfehérvári termében találkozott Kaare Willoch- hal. A nyílt szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—norvég kapcsolatok alakulását. A találkozón jelen volt Lázár György, továbbá Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per' Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak a délutáni órákban fogadta a norvég kormányfőt a Parlament Mun- kácsy-termében. A találkozón [jelen volt Esztergályos Ferenc és Nils Morten Udga- ard miniszterelnökségi államtitkár, valamint Sebestyén Gábor és Per Naevdal. Kaare Willoch norvég miniszterelnök tegnap délután (Folytatás a 2. oldalon.) Ciprus jövőjéről Folytatják a megbeszéléseket Két megbeszélést tartott egymással Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Rauf Denktas, a török közösség vezetője Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár részvételével az Egyesült Nemzetek .székházában csütörtökön. A két fél első ilyen, a főtitkár személyes közreműködésével megtartott tanácskozásának az' a célja, ho^v kidolgozzák a Ciprusra vonatkozó általános megállapodás kereteit, amely a szigetet föderatív állammá alakítaná át. Az előzetes értesülések szerint nincs szó arról, hogy a ikét fél már a New York-i megbeszélésen végleges formában dolgozná ki és el is fogadná az ENSZ segítségével kialakított terveket. A tárgyalásokról érdemleges közlés egyelőre nepn került napvilágra. Az eredeti tervek három napra irányozták elő a megbeszélést, de szükség esetén azt a két fél holnap is folytathatja. Thatcher—Kohl találkozó Óvatos derűlátás Nagy-Britannia és az NSZK kormánya óvatos derűlátással várja a közelgő, szovjet— amerikai fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat — jelentette ki tegnapi, bonni közös sajtóértekezletén Margaret Thatcher brit és Helmut Kohl nyugatnémet kormányfő. Margaret Thatcher azt hangsúlyozta, hogy „1985 a döntések éve lesz”, míg Kohl kancellár inkább azt tartotta fontosnaik;, hogy a szovjet— amerikai tárgyalásokat ne folytassák „időnyomás alatt”. Azt a közös véleményüket hangoztatták, hogy a leszerelési tárgyalásokhoz nagy türelemre és kölcsönös megér(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Majoros Károly elvtáirsnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1985. január 18-án ülést tartott. Az ülésen részt vett Szabó Borbála elvtársnő, a Központi Bizottság tagja. A pártbizottság megvitatta és jóváhagyta : — Majoros Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztésében ,,A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Javaslat a további feladatokra” című — megyei pártértekezleti dokumentumot, valamint a szóbeli kiegészítés vázlatát. Az ülésen felszólaltak: Árvái István elvtárs, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára; Barta László elvtárs, nyugdíjas; dr. Bényei Magdolna elvtársnő, az MT Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa; dr. Boros Ottóné elvtársnő, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának vezetője; Csáki István elvtárs, nyugdíjas; Csikós István elv- társ, a Mezőgép Vállalat csoportvezetője; Mészáros Mátyás elvtárs, a Héki Állami Gazdaság igazgatója; Sándor László elv- társ, a HNF megyei bizottságának titkára; Vngor Tibor elvtárs, az Oktatási Igazgatóság vezetője; Varga Sándorné elvtársnő, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára; Zagyi János elvtárs, az MSZMP Karcag városi Bizottságának, első titkára. ti» Évzáró-évnyitó számvetést tartott tegnap a szolnoki F. Bede László munkásőregység. Képünk a résztvevők egy csoportját mutatja be. Részletes tudósításunk a 3. oldalon A TARTALOMBÓL Törekvő tószegiek Kísérletek a jobb, biztonságosabb termelésért Három falu egy fedél alatt Kerekasztal-beszélgetés a hatékonyságról a sportban Üveggyár Erősödő szállítási fegyelem Kidolgozzák az általános szállítási feltételeket Az elmúlt három-négy évben a kormányzati intézkedések eredményeként bővült a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatrendszer, és valamelyest erősödött a szerződéses fegyelem. A felmérések szerint jelenleg az áruforgalom mintegy 80—90 százalékát már írásos szerződések alapján bonyolítják le a vállalatok, ami feltétlenül pozitívumként értékelhető. Sok esetben — például raktárról való szállításnál, gyorsan romló termékek megrendelésénél — indokoltan pótolja a szerződést szóbeli megállapodás, máskor azonban az írásos szerződés hiánya a partneri kapcsolatok nem megfelelő színvonalát jelzi. Egyebek között ezeket állapította meg az Országos Anyag- és Árhivatalnak az Ipari Minisztériummal közösen készített jelentése, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara tapasztalatainak összesítése, amelyeket a közelmúltban tűzött napirendjére a kormány gazdasági bizottsága. Az iparban általában kielégítően alakul a vállalati együttműködés, ugyanakkor továbbra is sok gondot jelent egyes kohászati alapanyagok ütemtelen szállítása. Elsősorban a minőségi ellenőrzések hiányosságaira vezethető vissza, hogy a köny- nyűiparban a bútorok garanciális javítása jórészt nem készül el az előírt 60 napon belül, így gyakoriak a cserék, a vételár-visszafizetések. Sokszor téves minőségi osztályba sorolják az árut, ami elsősorban a cipőiparban jelent gondot. A belkereskedelem és az ipar együttműködésében főleg az információs kapcsolatok javultak. A gyártók szállítási készsége azonban jónéhány esetben elmaradt a kereskedelem igényeitől, a szerződések egy részét későn kötötték meg, így a megfelelő kínálatot sokszor csak úgy tudták biztosítani, hogy az ipar szerződésen kívül is vállalt év közben szállítást. A beruházási javak iránti kereslet csökkenése, a versenytárgyalások meghirdetése az építőiparban, a körültekintőbb szerződéskötések ösztönzőleg hatottak a szerződéses fegyelem javítására, s a kivitelező vállalatok egyúttal rugalmasabb árpolitikát is alkalmaztak. A mezőgazdaságban a termékforgalmat felvásárlási szerződések alapozzák meg, az áruforgalom 90 százaléka így bonyolódik. Ugyanakkor egyes vevők késedelmes fizetése, a termelő és fogyasztó közé ékelődő indokolatlanul hosszú értékesítési lánc — például a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban — gyakran problémák forrása. A felmérések szerint a szerződések teljesítése nép- gazdasági szinten 90—95 százalékos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerződősekben rögzített minden feltetei (határidő, mennyiségi, minőségi kikötés) teljesül,
