Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 19. I Heti világhiradó I VASÁRNAP: Gromiko szov­jet külügyminiszter televízi­ós sajtóértekezlete Genfről — Fidel Castro találkozója a Contadora-csoport külügymi­nisztereivel. HÉTFŐ: Martens belga kor­mányfő washingtoni tárgya­lásai — Az MPLA-Munka­párt konferenciája az angolai fővárosban — Üjabb hajókat ér találat az öbölben — Na- kaszone japán miniszterel­nök csendes-óceáni körútja. KEDD: Tancredo de Almaida Nevest választják Brazília „civil” elnökévé — Az indiai parlament első ülése — A kambodzsai parlament Hun Sent választja meg új kor­mányfőnek. SZERDA: A KGST Végrehaj­tó Bizottságának 113. ülése Moszkvában — Az izraeli kormány egyoldalú döntése a dél-libanoni visszavonulásról, ENSZ-erőfeszítésekJ a tárgya­lások felújítására — Muba­rak athéni útja. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand vil­lámlátogatása a feszültséggel terhes Új-Kaledóniában — Szovjet—amerikai konzultá­ciót tartanak a Közel-Kelet­ről — New Yorkban megkez­dődnek Kiprianu ciprusi el“ nők és Denktas török! vezető közvetlen megbeszélései — Hart szenátor Moszkvában. PÉNTEK: Magyar—norvég kormányfői tárgyalások Bu­dapesten — A három indo­kínai ország külügyminiszteri konferenciája Ho Si Minh- városban — NSZK—brit csúcs- találkozó Bonnban. Hogyan gyűrűznek tovább a genfi témák a nemzetközi politikában? Változatlanul a genfi mér­legkészítés, az új kezdet le­hetőségeinek. reményeinek és várható nehézségeinek elemzése áll a nemzetközi események középpontjában. Reagan fogadta a svájci vá­rosban járt, népes delegáció tagjait, s ezzel némiképpen az egységet is mutatni kí­vánták. Az amerikai sajtó­nak ugyanis mindennapos témája a külügyminiszté­rium és a Pentagon viasko- dása, a különböző irányza­tok ütközése, éppen Genf kapcsán. Moszkvában Gro­miko csaknem kétórás tele­víziós sajtóértekezletet tar­tott. amelynek során számos kérdést tisztázott, világosan kifejtve a szovjet álláspon­tot. A viszonylag ritka meg- nvilatkozási forma is jelez­hette az esemény fontossá­gát. A tájkép az új tárgyalá­sok csatája előtt természe­tesnek tűnhet. A tömör, kö­zös szovjet—amerikai közle­ménybe nyilvánvalóan szá­mos kompromisszumos meg­fogalmazás került. S amint ez nem először történik, kez­detüket Vették az értelmezé­si viták. A két fél azt is hangsúlyozta, hogy a tár­gyalásokat nem kötötte fel­tételhez, ugyanakkor vannak olyan körülmények, amelyek óhatatlanul előmozdíthatják vagy hátráltatják a megbe­szélések indulását. A viták 'jelenleg három csomópont körül kristályosodtak ki: 1. Továbbra is az űr mili- tarizálása jelenti a legtöbbet tárgyalt témát. A genfi köz­leményben világos megálla­pítás szerepel: megbeszélése­ket kell kezdeni az űr fel­fegyverzésének megakadá­lyozására. E formulázás nem véletlen, az Egyesült Államok hónapokon át csu­pán az űrfegyverekről kí­vánt párbeszédet, s ha eset­leg hozzá is fűzték a kor­látozás bizonyos szükséges­ségét. eleve adottnak vették a kozmosz mílitarizálásának folyamatát. Moszkva hatá­rozottan kifejtette álláspont­ját: miután az űrfegyverke­zés gyakorlatilag még nem létezik, a feladat annak meg« akadályozása. Ha ugyanis megindítják a kozmikus fegyverkezési versenyt, az kihat a földi témákra is, nem lehet haladást elérni a másik két tárgyalócsoport­ban sem. (Ezek, a genfi megállapodás értelmében a hadászati fegyverrendszerek­ről, valamint a középhatótá­volságú nukleáris eszközök­ről tanácskoznának.) A wa­shingtoni nyilatkozatok most úgy „értelmeznek”, hogy az R—D—D hármasságról van szó, a három betű a kutatás — fejlesztés — telepítés an­gol nyelvű kifejezésének kezdetét jelzi. Tehát nem tartják ellentétesnek a gen­fi megegyezéssel 26—27 mil­liárd dollár kutatási célokra való felhasználását, sőt a Pentagon legszélsőségesebb ■körei az úgynevezett ..de­monstrációt” is ide sorol­nák, magyarul: az új kozmi­kus fegyverek kipróbálását. Ezért, lehetett annyira he­lyénvaló Gromiko figyel­meztetése, hogy a megálla­podás kijátszása vagy meg­kerülése zavarhatja, sőt meg is hiúsíthatja az új tárgya­lásokat. 2. A közép-hatótávolságú „eurorakéták” esetében ez­úttal, a kompromisszumok részeként, nem szerepelt tárgyalási feltételként a te­lepítés előtti helyzethez va­ló visszatérés. A szovjet kül­ügyminiszter azonban rámu­tatott arra. hogy a telepítés folytatása ugyancsak akadá­lyozó tényező. (Jelenleg a tervezett 108 Pershing—2-es típusú rakétából már 54-et hadrendbe állítottak az NSZK területén, s nemcsak nyugatnémet, hanem brit és olasz városok mellett manő­verező robotrepülőgépeik tá­maszpontjait alakították ki.) Az Egyesült Államok — a jelek szerint — most főként politikai okokból erőszakolja a telepítés menetrend sze­rinti folytatását, szeretné ugyanis leküzdeni a belga és holland vonakodást. A héten egyébként Washing­tonban járt Martens belga kormányfő, de az amerikai nyomás sem volt képes rá­venni a rakéták márciusi telepítésének megkezdésére. 3. Gromiko a brit és fran­cia atomütőerővel kapcsolat- tos szovjet véleményt is ki­fejtette. Moszkva nem kí­vánja sem Londontól, sem Párizstól nukleáris fegyve­reinek leadását, jogos biz­tonsági igény viszont, hogy fegyvereiket beszámítsák a másik oldalon. A brit atom­rakéták nem az amerikai kontinens, hanem kelet felé irányulnak, tehát nem lehet azokat teljesen figyelmen kívül hagyni. A sokszor emlegetett dip­lomáciai csatornák közben nem fagytak be. időnként szárnyra kelnek olyan hírek, hogy március közepe táján kezdődne meg az új tárgya­lássorozat. Mindennapos látvány (Libanon izraeli megszállás alatt lévő részén. ÍFelfegyverzett izraeli (katonák éberen figyelik a helyi lakosokat MOSZKVA Az SZKP Központi Bizott­ságának tagjai a körzeti vá­lasztási bizottságokhoz inté­zett, Moszkvában tegnap nyilvánosságra hozott nyílt levelükben mondtak köszö­netét azért, hogy a február 24-re kiírt köztársasági leg­felsőbb tanácsi választásokra képviselőnek jelölték őket. Mivel a választási törvények értelmében minden szovjet állampolgár csak egy válasz­tási körzetben indulhat, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjait és póttagjait viszont több körzetben <s képviselőnek jelölték, az ó esetükben a Központi Bizott­ság állást foglalt arról, hogy mely körzetben tartsák meg jelöltségüket. Konsztantvin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára Moszkva kujoisevi választókörzetében indul az OSZSZSZK legfelsőbb taná­csi választásán. WASHINGTON Washingtonban bejelentet­ték, hogy február 20-án újabb megbeszélésre kerül sor az amerikai fővárosban Reagan elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök között. Reagan és Thatcher legutóbb még a genfi szov­jet—amerikai külügyminisz­teri tanácskozás előtt talál­kozott egymással, közvetle­nül karácsony előtt. A Fe­hér Ház közlése szerint az újabb megbeszélés elsősor­ban' az új szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások té­maköreire terjed majd ki. VALLETTA Kilen'' európai semleges cs el nem kötelezett ország képviselői kétnapos tanács­kozást kezdtek csütörtökön Málta fővárosában, Vallet­tán a Földközi-tenger térsé­gének atomfegyvermentes övezetté alakítását célzó máltai javaslatról. A tanács­kozáson Finnország, Svédor­szág, Ausztria, Svájc, Liech­tenstein, San Marino, Cip­rus, Jugoszlávia és a vendég­látó ország képviselői vesz­nek részt Budapesti napok Moszkvában A január 21—25. között Moszkvában megtartandó Budapest napokról tartottak sajtótájékoztatót tegnap Moszkvában, a szovjet kül­ügyminisztérium -sajtóköz­pontjában a rendezvénysoro- zat magyar és szovjet szer­vezői. Szergej Kolomin, a moszk­vai Városi Tanács V. B. el­nökének első helyettese be­vezetőjében részletesen szólt azokról a kiterjedt, s az év­tizedek folyamán nagyon szo­rossá vált kapcsolatokról, amelyek a szovjet és a ma­gyar fővárost összekötik. Moszkva lakóinak most már másodszor nyílik alkalmuk arra, hogy lakóhelyükön több napon át részletes betekin­tést nyerjenek Budapest, a budapestiek életébe. Tíz év­vel ezelőtt, a Budapesten megtartott moszkvai napok­kal indult útjára ez a ren­dezvénysorozat, s Budapest először 1976 tavaszán mutat­kozott be ilyen formában Moszkvában. úvatos derűlátás (Folytatás az J. oldalról.) tésre lesz szükség. Kohl kan­cellár szavai szerint az Egye­sült Államok folyamatosan tájékoztatja szövetségeseit, s így minden esély megvan rá, hogy Nyugat-Európa befo­lyással lehessen a tárgyalá­sok kimenetelére. Thatcher és Kohl közölték, hogy a második világháború befejezésének 40. évforduló­járól a nyugati országok kü- lön-külön fognak megemlé­kezni. Margaret Thatcher tegnap délután felkereste Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfőt, majd hazautazott Londonba. Görögország Vámellenőrzés az amerikai támaszpontokon A görög kormány bejelen­tette, hogy vámellenőrzést léptetett életbe az Egyesült Államok görögországi kato­nai támaszpontjain. A döntés előzményeként bizonyítékok kerültek nap­világra arról, hogy az ame­rikai támaszpontokon kiter­jedt csempészés folyik kü­lönféle, illegálisan az or­szágba behozott árufélékkel, súlyos károkat okozva az or­szág gazdaságának. Bebizonyosodott az is, hogy amerikai katonák és hozzátartozóik illegális kábí­tószer- és fegyverkereske­delmet folytatnak. II volt kormányfők felszólítása A fegyverkezés megfékezé­sére, a pazarlás megszünte­tésére, egy igazságosabb vi­lággazdasági rend kialakítá­sára szólította fel a világ ál­lamait a volt kormányfők tanácsa. A tanács Barcelo­nában megtartott kétnapos ülése üdvözölte a szovjet-» amerikai magas szintű pár­beszéd újrafelvételét. A gen­fi Gromiko—Shultz találko­zót, annak eredményeit úgy ériékelte, hogy az újabb le­hetőséget teremtett a béke megőrzésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. A 31 tagú testület ajánlá­sokat dolgozott ki a harma­dik világ aggasztó gazdasági gondjainak enyhítésére, a ha­talmas adósságállomány mér­séklésére. A többi között azt javasolja a Nemzetközi Va­lutaalapnak, a fejlett orszá­gok kormányainak, hogy vál­toztassanak a fejlődő világ adósságával kapcsolatos ál-; láspontjukon. Érdre látogatott a norvég miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) Budapesten hivatalos tárgya­lásait követően találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Á sajtóértekezleten tett bevezető nyilatkozatában nyílt, baráti légkörűnek ne­vezte a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseit. Mint mondotta, a kétoldalú kontaktusokat áttekintve köl­csönösen kifejezték, hogy ér­dekeltek a kulturális és a gazdasági kapcsolatok bőví­tésében egyaránt. A nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­sei ugyancsak nagy súllyal szerepeltek a tárgyalásokon. Ezen belül is különös figyel­met fordítottak a fegyverzet- ellenőrzés és a leszerelés problémájára — hangoztatta a kormányfő, utalva a közel­múltban lezajlott szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóra. Hangsúlyozta, hogy az erőegyensúlyt szava­toló megállapodásra van szükség a két nagyhatalom között. Hozzátette: „tudjuk, hogy nehéz tárgyalások lesz­nek ezek, hiszen a megoldás­ra váró kérdések bonyolul­tak. De véleményem szerint okunk lehet az óvatos opti­mizmusra”. A nap folyamán több nor­vég vendég folytatott megbe­szélést magyar partnerével. Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke Arne Langelanddal, a Nor­vég Export Tanács elnökével találkozott. A tárgyaláson — amelyen több jelentős ka­marai nagyvállalat vezetője is jelen volt — megvizsgál­ták a magyar és a norvég vállalatok közötti ipari, gaz­dasági és kereskedelmi együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeit, átte­kintették a két intézmény közötti kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. Megbeszélést folytattak a Külkereskedelmi Minisztéri­um és a norvég kereskedelmi minisztérium illetékesei is. A találkozón szó volt arról: miként fejleszthetik a két ország kereskedelmi kapcso­latait. Délután a norvég vendé­gek értékes könyvajándékot nyújtottak át a^ ELTE böl­csészettudományi karán a germanisztikai és romaniszti- kai tanszék részére. Este Kaare Willoch és fe­lesége — Lázár György és felesége társaságában — a Magyar Állami Operaházban megtekintette Erkel Ferenc; Bánk bán című operáját. Contadora-csoport Honduras nem vesz részt a februári külügyminiszteri találkozón Honduras tegnap hivata­losan bejelentette, hogy nem vesz részt a Contadora-cso­port és. a közép-amerikai külügyminiszterek február közepére tervezett találkozó­ján. A döntés indoklása az, hogy Honduras szolidaritást vállal Costa Rica-val, amely­nek kormánya már koráb­ban közölte, hogy egy Nica­raguával támadt vitás kér­dés miatt nem kíván képvi­selőt küldeni a februári ta­nácskozásra. Az elmúlt napokban Costa Rica többször is azzal vádol­ta Nicaraguát, hogy a san­dinista hadsereg alakulatai állítólag betörtek az ország területére. Nicaragua min­den esetben visszautasította a megalapozatlan vádakat és felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország közt mes­terségesen kiélezett feszült­ség elsősorban a közép-ame­rikai válság békés rendezé­sének megtorpedózását cél- lozza. A februári tanácskozáson a térség országainak arról kellene dönteniük, hogy el­fogadják-e a Contadora-cso­port által kidolgozott újabb közép-amerikai rendezési tervet. A terv első változata már tavaly szeptemberben elkészült. Nicaragua kész lett volna minden változta­tás nélkül elfogadni, de Cos­ta Rica, Honduras és Salva­dor — az Egyesült Államok nyomásának engedve — mó­dosításokat sürgetett a do­kumentumban. Neves sajtóértekezlete Legfontosabb a kapcsolatok javítása Tancredo de Almeida Ne­ves, Brazília kedden megvá­lasztott új elnöke sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy hivatalba lépése után elsőd­leges fontosságú külpolitikai feladatának tekinti á latin - amerikai országokhoz fűződő kapcsolatok javítását. Hozzátette, hogy kormánya támogatni fogja a népek ön­rendelkezési jogát, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás elvét és síkra száll a bé­ke, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. A március közepén hiva­talba lépő új brazil kormány vezetője fontosnak ítélte or­szága és a Szovjetunió kap­csolatát. Tancredo Neves em­lékeztetett arra, hogy a két ország között a diplomáciai kapcsolatokat 1961-ben vet­ték föl, tehát akkor, amikor ő töltötte be a miniszterelnö­ki tisztet. Japán-Egyesült Államok Fokozzák a katonai együttműködést A két ország közötti kato­nai együttműködéssel össze­függő kérdésekről folytatott tárgyalásokat Tokióban Ri­chard Armitage amerikai had­ügyi államtitkár. Armitage — akj előzőleg Dél-Koreában járt — Kató Koicsi japán hadügyminiszterrel (a Nem­zetvédelmi Hivata1 vezér- igazgatójával) és a miniszté­rium más magas rangú veze­tőivel találkozott. A tárgyalásokon megeről­tették azt a korábbi megál­lapodást, hogy a távol-keleti — úgynevezett — rendkívüli helyzetre való felkészülés céljából fokozzák a japán és az amerikai hadsereg közöt­ti együttműködést. Ezzel ösz- szefüggésben olyan célkitű­zéseket hangoztattak, mint az önvédelmi erőknek nevézett szigetországi hadsereg harc- képességének növelése, to­vábbá a fegyverek és egyéb katonai berendezések szabvá­nyosítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom