Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI XXXV. évf. 298. az.* 1984. dec. 20., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Sariós Istvánt választották a parlament elnökévé Tegnap ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. , Hetényi István pénzügyminiszter expozéja A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét a jövő évi tervnek megfelelő hatékony, gazdaságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőjében Hetényi István. — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmúlt években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munkából kivette a részét. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. dítása. Előirányozzuk az adósságállomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. Így mód nyílik arra, hogy a behozatal ... is megfelelően nö- veked|jé!k és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaság- fejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Oj vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfél—; két százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törékvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a. legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalat] befizetésiek 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja Tekintettel arra, hogy több srzázezer családnak nagyobb gondjai vannak, a tekintetben, miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonal- politikai intézkedéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és. a több gyermekes családok javára. Módosuló vállalati adóbefizetések Növekvő belföldi felhasználás A népgazdaság idei fejlődése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzet] jövedelem 2—2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás és> felhalmozás kissé meghaladja a tervezetet. Az ipari termelési üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő kissé meghaladja a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárA vállalati adóbefizetésiek szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójog- szabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséítlé- se és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jó néhány áeazatA Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. (Telefotó — KS) ban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jelenleg a nyereséggel arányosan fizetendő város- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális összegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozam-követelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett keresetszint-szabá- lyozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adó- mérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kí(Folytatás a 2. oldalon.) Befejezéséhez közeledik az Alföldi Téglaipari Vállalat csépai téglagyárának felújítása. A hagyományos körkemencéjét úgy alakították át, hogy a legnehezebb fizikai munka — a tégla be- és kipakolása — gépesíthető legyen. A rekonstrukció során új agyagbányát is nyitottak Jegyzőkönyv aláírásával Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Ka- polyi László ipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ballai László, az MSZMP- KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagál- lamok 1984. júniusi felső szfintű gazdasági értekezettén és az októberi KGST ülésszakon született megállapodások, valamint a novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon meghatározott feladatok teljesítésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tennivalók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági terveinek 1986—1990. évi koordinációjával összefüggő teendőket. Az elmúlt év során jelentősen előrehaladt a tervek egyeztetése. A következő ötéves tervidőszak kölcsönös szállításainak jelentős részét már egyeztették. A felek fontosnak tartják, hogy ez mielőbb befejeződjék, és ennek eredményeként az előirányzott áruforgalom növekedése meghaladja az eddigi előirányzatokat. Folyamatban van a jelenleg érvényben levő több mint 30 gyártásszakosítási és kooperációs egyezménynek a következő ötéves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új megállapodások kötése. A felek fontosnak tartják a munka meggyorsítását a tervkoordinációs tevékenység jobb alátámasztására. A bizottság ülésén foglalkoztak a két ország műszaki-tudományos együttműködésére vonatkozó közös előírások, eljárási szabályok korszerűsítésével. Részletesen elemezték a tartalékal- katrész-szállítás helyzetét. A KGST-tagországok júniusi felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott elveknek megfelelően egyetértettek abban, hogy a szerződéses fegyelem erősítésére a két ország közötti kapcsolatokban a KGST-n belüli általános szabályokon túlmenően szigorúbb előírásokat, szankciókat alkalmaznak az alkatrészszállítások terén, a késedelmek és lemaradások, a nem szerződésszerű teljesítés eseteiben. Megállapították, hogy ennek jelentősége '■túlmutat a kétoldalú .kapcsolatokon. A bizottság áttekintette az 1984. évi árucsere-forgalmi előirányzatok teljesítését és megállapította, hogy a célkitűzések alapjában megvalósultak. Intézkedéseket fogadtak el az áruszállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, a lemaradások pótlására, a szállítások ütemezésének javítására. Kedvezően értékelték a napokban aláírt 1985. évi kölcsönös áruszállításokra Vonatkozó jegyzőkönyvet, és annak évközi bővítési lehetőségeire vonatkozó elképzeléseket. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak ■ magyar partnereikkel és több Vállalat vezetőivel. Nyikolaj Talizin és a szovjet küldöttség tegnap elutazott hazánkból. A repülőtéren a delegációt Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Gorbacsov újabb megbeszélései Londonban Mihail Gorbacsov, az SZKP PB tagja, a KB titkára, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik ■Londonban, tegnap egyórás megbeszélést folytatott Neil Kinnock-kal, a Brit Munkáspárt vezérével. A véleménycsere központi témája a fegyverzetkorlátozás volt. Kinnock elsősorban az iránt érdeklődött, hogy- milyen jelentősége volna a világűr demilitarizálásáról íkötött esetleges megállapodásnak a más fegyverfajták korlátozását célzó érdemi tárgyalások megindítást szempontjából. A Brit Munkáspárt, mint közismert, élesen elítéli Reagan elnök űrfegyverkezési terveit és szemben áll azokkal az érvekkel is, amelyek a konzervatív kormányt az önálló brit nukleáris erő fenntartásához kötik.
