Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) várijuk lehetőségeiket a rendelkezésre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Növekvő pótlékok, ösztöndíjak, gyermekgondozási díj Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket és megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakás-építés továjbbi fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig szükségessé teszi, hogy 1985- től elsősorban egyes bányászati és erőműberuházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában. A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások és adóvisszatérítések. Tovább kell haladnunk azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatások leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, amelyek hosszabb ideig nem tudnak a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezi majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresőik és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának Új intézkedések a lakáshoz jutás segítéséhez A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyerlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befeje- zésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az , előterjesztett törvényjavaslatot. Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíj- rendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1- től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermek- gondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat,' amely egyelőre a gyermek 1 éves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szaKmunkástanu- lók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. Bevételek md Ft növ. ütem százalékban Vállalati befizetések 404,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4,0 Lakossági befizetések 52,1 16,2 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 összes bevétel 607,8 6,5 Hiány 2,5 —28,6 Kiadás ok Felhalmozásra Támogatások és adóvisszatérí Költségvetési szervek kiadási ebből : eü. és szoc. intézmények Oktatási, kulturális, kutatási, és sportszervek Társadalombiztosítási kiadást Egyéb kiadások összes kiadás md Ft növ. ütem 58.7 tések 141,2 li 202,0 39,2 64,0 >k 131,7 76.7 610,3 százalékban 0,5 —1,8 9,8 13,9 11,8 9.2 13,3 6.2 Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink — ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és különösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő — mintegy másfél évig tartó — időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hirtelen változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fi- 'zietőképességünket megőrizl- zük. Minthogy a magas kamatlábak mliatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett eleget tennünk, a szükséges kiviteli többletet úgy érhettük el, hogy az elmúlt években mindvégig és megleheFaluvégí Lajos beszél tősen nagy arányban mérsékeltük a beruházásokat. De még így sem sikerült megőrizni a reálbér átlagos színvonalát. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését Harmat László (Szabolcs- Szatmár m. 4. vk.), a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat új fehértói állomásának igazgatója az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az ország- gyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv és költségvetési bizottság pedig összességében vitatta meg a Magyar Népköztársaság 1985-re javasolt költségvetését. A felszólalások helyzetünk reális ismeretéről tanúskodtak a képviselők a költségvetést kivétel nélkül elfogadásra ajánlották. A terv és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatlan formában elfogadásra ajánlja — mondotta Harmat László, majd így folytatta: — Az 1985. évi terv feszültségeink minden gócpontján minőségi változásokkal számol, amelyeket ugyan a szabályozórendszer módosulásai kiválthatnak, de aligha remélhető, hogy az egész év során ezek éreztetik kedvező hatásukat. Külpiacainkon nem számíthatunk kedvező fordulatra, terveink is tartalmaznak fe- iszül'tségjcket, ezért népgazdaságunk minden területén aktív gazdaságszervező tevékenység, következetesen jó munka szükséges ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésünk előirányzatait teljesíthessük. Hozzászólások az expozéhoz mekes családok! gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik, A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér- beépítésire, emelet-ráépítésre, 'toldaléképítésre, és töibb külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarék- betéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: ezek kölesöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesiznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog mövékedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűen azzal jár, hogy más, egyébként jogos igények! kielégítésére nem jut elégséges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. A? állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez, nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló fejKelemenné Balogh Katalin (Szabolcs m. 8. vk.), a nagy- kállói II. számú Általános Iskola tanára fölhívta a figyelmet: napjainkban Szabolcsban ismét növekszik az elvándorlás, csökken az aktív keresők száma. Hegedűsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár szerkesztési osztályának vezetője kérte a kormányzatot, hogy a VII. ötéves terv előkészítésénél mérlegelje Miskolc lakás- helyzetét, és a város kapjon nagyobb anyagi lehetőséget arra, hogy a következő tervidőszakban növekedhessék a telepszerű, többszintes lakások építése. Miskó István (Bács-Kás- kun m. 7. vik.), a tiszakécs- kei városi jogú nagyközségi tanács elnöke szerint a jelenleg érvényben lévő költségvetési tervezés bázistrendszerű módszere jbátrál- nyos helyzetbe hozza és tartja azokat a településeket, ahol az intézményeket társadalmi munkával, takarékosan teremtették meg. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), egyetemi tanár felszólalásában egészségügyünknek a változó körülményekhez igazodó, kívánatos szerkezeti átalakítását vázolva hangsúlyozta: jelentős és a jövőbe mutat az egészségügy vezetőinek az a szándéka, hogy a közigazgatási határokra tekintet nélküli regionális átrendezést hajtanak végre. Verdes Mihályné (Hajdú m. 7. vk.), a Debreceni Ruhagyár nyíradonyi üzemének' raktárosa a termelőüzemek és szakszövetkezetek helyzetével, gondjaival foglalkozott. Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a Szolnok megyei Tanács VB Hetényi Géza kórházának szemész szakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi beruházások nem készülnek el az eredetileg elhatározott időre. A késedelem oka azzal is magyarázható, hogy a beruházó, a leendő üzemeltetők, a tervezők és a kivitelezők nem közös érdekeltségi rendszerben dolgoznak. Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója szóvá tette, hogy Pest megye és szű- kebb választó körzete Érd yáros súlyos ivóvíz-ellátási és csatornahálózati problémákkal küzd. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal eijnöke emelkedett szólásra. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a többgyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyezete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghaladni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek termelése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtuk az ötéves tervben a jövő esztendőre előirányzott termésmennyiséget. A7. idén mezőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985- ben az összes hazai termék értékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékárt. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az összes Ihazai termék 4 százalékát, ami 35—40 milliárd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya, s valamelyest a munkaerőpiac és a beruházási piac egyensúlya is.A belföldi felhasználás kényszerű mérséklése mellett meg tudtuk védeni a legfőbb társadalmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerült megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a lakás- ellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azonban továbbra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést, mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményleink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terheinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élén- kefob ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Az előbbi célokat egyidejűleg csak úgy érhetjük el, ha a múltbelinél nagyobb mértékben javul népgazdaságunk teljesítő ereje, s ha erre alapozva az elmúlt évekre jellemzőhöz képest valamelyest élénkül a termelés. Ez azonban elsősorban attól függ, hogy javul-e az exportképesség, ami nemcsak jobb termékeket, hanem kisebb ráfordításokat is feltételez. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozó kollektívákban rejlő alkotó energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a 'gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése összefüggő folyamat, sí ebben 1985-ben nagy lépéseket teszünk előre. Nagy önállóság a vállalatoknak Faluvégi Lajos beszéde — A törvényjavaslatból és az edd;gi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —. nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát-, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megóriz- jzük az életszínvonalat.', Ez a gazdaságpolitika — az egjész társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel jár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három évben eljárt — átlagosan 500—600 millió dolláros — külkereskedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Az MSZMP Központi Bi- zottságánáki az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egyértelműen kifejezi azt, hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűlég nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s, mindennek hatásosabb állami irányítással kell párosulnia — hangsúlyozta, a Minisztertanács elnökihelyettese. A gazdálkodóegységekben a gazdasági környezetre érzékenyebben reagáló, de egyidejűleg előrelátóbb gazdálkodást erősítik a bevezetendő új vállalatirányítási formák. Fontos, hogy mindenütt sikerüljön olyan működőképes belső mechanizmusokat, vállalkozási és döntési formákat kialakítani, amelyek alapján a megújított vállalatvezetés már rövid időn belül önállóbban és eredményesebben tud tevékenykedni. Az új vállalatvezetési formák zökkenő nélküli bevezetését szolgálja, az átalakulás mikéntjéről és menetéről szól a SZOT elnökségének és a kormánynak a közelmúltban megjelent együttes iránymutatása, amelynek végrehajtása a vállalati kollektívák nagy társadalmi erőpróbája lesz. A szabályozórendszer módosításával lehetővé tessizük, hogy a vállalatok a kapujukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk, hogy mindezeket figyelembe véve igazítsanak belső önelsizámolási és érdekeltségi rendszerükön. Faluvégi Lajos ezután arról szólt, hogy a kormány kiemelt programjai a jövőben jobban találkoznak a vállalatok és a dolgozók érdekeltségével, majd az 1985. évi terv szempontjából meghatározó fontosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki: mint mondotta a nép- gazdasági terv azzal számol, hogy a kivitel 5—6 százalékkal növekszik majd. Ez valóban nagyon feszített feladat, mert nehezen elért és lehetőségeinkhez mérten viszonylag magas szintről kell Folytatás a 3. oldalon.)
