Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. DECEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NSZK-beli partner megrendelésére dolgozik jelenleg a Női Ruházati Ipari Szövetkezet besenyszögi’ részlege. A Henczelmann cég részére januárig ötezer női pantallót varrnak az itt dolgozók Legfontosabb: takarmány a jószágoknak Téli készülődések Örményesen Az örmény ess Új Élet Ter­melőszövetkezet mindössze kétezer hektáron gazdálko­dik, s termőitarületéhez ké­pest jelentős szarvasmarha­— Ezt az állatállományt, va­lamint az aszály okozta ter­méskieséseket figyelembe véve születtek intézkedése­ink a jószágok betelelteté- sére — mondja Száva Sán­dor, a közös gazdaság elnö­ke. — Májusiban még ked­vezőek voltak terméskilátá­saink, de a júliusi—augusz­tusi aszályos napok főként a kapásoknál, a silókukorica- és cukorrépakultúrákban ká­rokat okoztak. Természete­sen lucernából és kukoricá­ból is a vártnál kevesebb termést takarítottunk be. Csupán a búza és a borsó eredményeivel lehettünk elégedettek. A lehetősége­inkhez képest öntözéssel vé­dekeztünk az aszály ellen, elsősorban a taikarmányter- mő területeinket igyekez­tünk ellátni vízzel, így a gyep, a lucerna és a másod- vetésekre is jutott néhány milliméternyi a mesterséges csapadékból. Mindössze csu­pán 560 hektáron sikerült csillapítani a növények szomjúságát. Végül is a ki­esett silókukoricát és a he­reféléket melléktermékekkel pótoltuk. Mintegy 60 hektárról jó minőségű leveles répafejet gyűjtöttünk tejelő állomá­nyunknak, egy részét már most etetjük, és a többit a téli napokra tároljuk. Ha­sonlóképpen így tettünk a kukoricaterületünk 60 száza­lékáról betakarított szárral állománnyal rendelkezik. Ezekben a napokban az ilyenkor télen szokásos fel­adatok foglalkoztatják a té- esz szakembereit. és a 240 vagonnyi nedves répaszeléttel. A 800 tonna cuikörgyári melléktermék, a borsó és a lucennaszalma fedezi álla­taink téli takarmányszük­ségletét, azonban lucerna- és gyapszénából vásárolnunk kell — fűzi hozzá Török Csaba főáliattenyésztő. — Egészen november végéig, az első fagyök beálltáig, soha nem látott határig kihúz­tuk a zöldetetés idejét. Ez azt jelentette, hogy addig sem kellett a betárolt ta­karmányhoz nyúlni. Ami még segít gazdaságunk be- teleltetésében, az a szajlai Búzakalász Termelőszövet­kezettel kötött üszőnevelésd szerződés, miszerint a 150 kilós állatokat eladjuk, majd a vemhesség hetedik hónap­jában vásároljuk csak visz- sza a hegyi legelőkön tar­tott teheneket. így 200—250 férőhely szabadul fel évente. Ezzel is csökkenthető a takar­mánytermő terület, amely árunövény termesztésével hasznosítható. Ezáltal még kevesebb munkaerőre és ta­karmányra van szükségünk. A visszavásárolt jószágok pedig természetes körülmé­nyek között, kinn a legelőn nevelkedve egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek az istállóban tartott állatoknál. A felnevelés összege, igaz, azonos a partnergazdaságok­ban és nálunk is, de a já- ruttékos költségek irtásként. alakulnak. Hasznosítható ezáltal a férőhely és a ta­karmánytermő terület is. Ki is használjuk, hiszen a 440 tejelő tehén mellett évente az állatíorgalmi vállalaton keresztül 150 lengyel bika bérhizlalását vállaljuk. Egyéb megoldásokat is ke­resünk a takarmányozás gazdaságosságára, így a mo­dern teöhnika segítségévei a meglévő takarmányaink adatait számítógépbe táplál- val célszerű felhasználáséi kapunk javaslatot a betelel- tetés időszakában. Tervek a következő esztendőre — Néhány nap múlva, de­cember 10-én fejeződik be a 400 férőhelyes tehenészeti telepünk rekonstrukciója — veszi át ismét a szót a ter­melőszövetkezet elnöke, Száva Sándor. — Jelenleg ott dolgoznak a legtöbben. Hónéhányan tagjaink közül most töltik szabadságukat, az irodában munkatársaim a következő esztendei tervké­szítéssel foglalkoznak. Egye­lőre az új szabályzókat ta­nulmányozzák. Ezzel ipár- huzamosan készül az év vé­gi leltár is. Mint minden té­len, ezekben a napokban — évenként változó létszám­mal — dolgozóink az Ápri­lis 4 Gépgyár örményesi gyárában munkálkodnak. A téli gépjavításhoz szükséges kampányterv már korábban elkészült, ennek megfelelő­en foglalkoznak a műhely­ben az erő- és munkagépek átvizsgálásával. F. ,T. A takarmánykiesés melléktermékekkel pótolható Befejeződött a kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) Budapesten sorra kerülő kul­turális fórum napirendjéről és szervezeti kereteiről. A konstruktív légkörben foly­tatott tárgyalások ered­ményre vezettek. — A jövő évi fórumon ki­emelkedő kulturális szemé­lyiségek, köztük neves írók, művészek és a kulturális élet felelős vezetői vesznek részt a küldöttségek tagjaiként. Megállapodásunk szerint négy munkacsoportban fog­lalkoznak majd a különböző kulturális területekkel. Tevékenységük egyaránt felöleli a képző- és iparmű- vé5zettel, a filmmel, a szín­házzal, és más előadóművé­szetekkel, a rádiós és televízi - ós kulturális programokkal, az irodalommal, a művészeti kutatás és oktatás témaköré­vel, a könyvtárakkal, múzeu­mokkal. kiállításokkal, vala­mint az egymás kulturális értékeinek megismerésével kapcsolatos kérdéseket. — Elmondhatom, hogy va­lamennyi küldöttség kölcsö­nösen elfogadható megoldá­sokra törekedett. Az értekez­let eredményes befejezése jó alapot ad a jövő évi fórum munkájához, amely hozzájá­rulhat majd az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat továbbviteléhez — hangsúlyozta Bényi József. Növényipari beruházással Tápanyagok szójából A magas fehérjetartalmú, értékes aminósavakat tar­talmazó növény, a szója feldolgozását korszerűsítik a növényolaj iparban. A csepeli gyár szakoso­dott erre a terményre. A feldolgozás során keletkező szójadarában még igen ér­tékes anyagok vannak, ám ezek a visszamaradó héj mi­att csak nehezen hozzáférhető­ek. A technológia tökéletesí­tésére Svájcból korszerű be­rendezést szereztek be, ez­zel az értéktelen növényi részeket minden eddiginél magyöbb arányban távolít­hatják el. A csepeli üzem évente 70 ezer tonna szója- mag feldolgozására képes. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) II. A Központi Bizottság érté­kelte az 1984. évi gazdasági építőmunka eddigi tapaszta­latait. megvitatta és elfogad­ta az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy népünk eredményesen dolgozik, a népgazdaság összességében a fő gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően fejlődik. A termelés és a nemzeti jöve­delem a tervezettet kismér­tékben meghaladja, a munka termelékenysége emelkedik. A külgazdasági egyensúly tovább javul. A szocialista szektorban a beruházások a terv szerint valósulnak meg. A lakosság fogyasztása vala­melyest emelkedik, az élet- körülmények javulnak. Az 1984. évi népgazda- ■ sági terv előreláthatóan az alábbiak szerint teljesül: A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek meg­felelően mérséklődik. Az ipari termelés az elő - irányzott 1,5—2 százalék he­lyett 2,5—3 százalékkal nő. Bővül az ipari termékek ki­vitele és belföldi értékesíté­se. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően mérséklődik. A beruházási építés csökken, a fenntartási, felújítási és a lakosság ré­szére végzett, főként lakás- építési munkák aránya pedig nő. A gazdálkodás színvona­la a lakások átadásának üte­messége — különösen a fő­városban — nem javul. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nő. A gabonatermés a tervezett 15 millió tonnát meghaladja. Az állatállomány magas, a ta­karmányellátás kielégítő. A mezőgazdasági termé­kek és az élelmiszerek kivi­tele jelentősen emelkedik, az exportárak azonban ala­csonyak. A zöldség- és gyü­mölcstermés kisebb a számí­tottnál. Az energiagazdálkodási és az anyagtakarékossági prog­ramok ez évi feladatai tel­jesülnek. A beruházások valame­lyest meghaladják a terve­zettet. Befejeződött a paksi atomerőmű második blokk­jának építése, a szolnoki papírgyár, az Állami Ope­raház, az Árpád-híd, a Tra­umatológiai Intézet felújí­tása, átadták a metró új sza­kaszát. Határidő előtt üzem­be helyezték a Dunai Kő­olajipari Vállalat új krakk- üzemét. Az export számottevően, az import kismértékben nö­vekedik. Szorosan együtt­működünk a KGST-tagor- szágokkal, jelentősen fejlőd­nek a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok. A ru­belelszámolású áruforgalom a tervezettnek megfelelően alakul, elsősorban a gépek és a fogyasztási cikkek kivi­tele bővül. A nem rubel el­számolású kivitel a terve­zettnél gyorsabban emelke­dik, a behozatal pedig a ta­valyi szintet csak kismérték­ben haladja meg. Az iparban és az építő­iparban áttértek a 40 órás munkahétre. Budapesten és néhány ipari körzetben a munkaerőkereslet megha­ladja a kínálatot. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztá­sa egy százalékkal nő. A pomináljövedelem 9 száza­lékkal emelkedik. A timS- da'mi juttatások ezt meg­haladóan nőnek. A munká­sok és alkalmazottak, vala­mint a termelőszövetKezcti dolgozók átlagkeresete 5,5— 6 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal 8,5 százalékkal nő. Az áruellá­tás élelmiszerekből kiegyen­súlyozott, egyes építő, és tü- zielőanyagok, valamint tar­tós fogyasztási cikkek kivé­telével más termékekből is megfelelő. A lakosság életkörülmé­nyei javulnak. Felépül 74 ezer lakás. Elkészült 1600 bölcsődei, 8000 óvodai hely, 1200 általános iskolai osz­tályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett ke­reskedelmi, hírközlési, kommunális, művelődési fejieszitések megvalósulnak,, amit a lakosság értékes hoz­zájárulása is segít. — A Központi Bizottság az 1985. évi népgaz­dasági terv és állami költ­ségvetés legfőbb feladatának azt tartja, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás jövedelmezőségének és nemzetközi versenyképessé­gének fokozásával tovább javítsuk az ország külső pénzügyi egyensúlyát, foly­tassuk a belső gazdasági egyensúly konszolidálását, s állítsuk meg a beruházások és a reálbérek csökkenésé­nek folyamatát. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Mi­nisztertanács az 1985. évi népgazdasági tervet az aláb- bi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjessze. Az 1985. évi terv az 1984. évi várható teljesítés százaléka ban nemzeti jövedelem 102,3—102,8 belföldi felhasználás 101,0—101,5 ipari termelés 103,0 országos építés-szerelés 101,0—102,0 mezőgazdasági termékek termelése 101,0 lakossági fogyasztás 101,0—101,5 egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 állami költségvetés bevétele 106,5 állami költségvetés kiadása 106,0—106,5 a szocialista szektor beruházásai 193—195 milliárd forint. Az ipari termelés az ex­portképesség és a jövedel­mezőség figyelembevételével differenciáltan emelkedjen, növekvő mértékben járul­jon hozzá a külgazdasági egyensúly javulásához és a nemzeti jövedelem gyara­podásához. Az ipari vállala­tok folytassák termelési szerkezetük és belső szerve­zetük korszerűsítését ós tegyenek határozott in­tézkedéseket a veszteséges tevékenységek visszaszorítá­sára. Az építőipar termelésének növelésével, munkája szer­vezettségének és minőségé­nek javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban foly­tatódjon a hozamok növelé­se, a ráfordítások mérséklé­se, az ésszerűbb takarmány- gazdálkodás, a melléktermé­kek és a hulladékok jobb hasznosítása. A növényter­mesztés fő feladata 15,5 mil­lió tonna gabona megterme­lése. Az állattenyésztésben meg kell szilárdítani és to­vább kell fejleszteni az el­ért eredményeket. A közlekedésben a rendel­kezésre álló szállítási eszkÖT zök összehangoltabb, gaz­daságos kihasználására, a korszerű szállítási módoK elterjesztésére, valamint a szolgáltatások minőségének javítására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és racionalizálási program vég­rehajtását folytatva a fel- használásban további meg­takarítást kell elérni. A beruházási összegek na­gyobb részét kell a műszaki­technológiai színvonal eme­lésére, valamint a feldolgo­zóipar és a termelést szolgá­ló infrastruktúra fejlesztésé­re fordítani. A támogatások, hitelek odaítélésénél előnyben kell részesíteni az exportképessé­get fokozó, az anyag- és ener­giaigényt mérséklő fejleszté­seket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunió­val, a KGST többi tagorszá­gával, minden szocialista or­szággal a tervszerű gazdasá­gi együttműködés és az áru­forgalom bővítésére törek­szünk. Szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő or­szágokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javu­lása esetén — a bér. és ke­resetszabályozás, a bérpoli­tikai intézkedések és a bér- preferenciák együttes hatá­sára — a keresetek átlagosan 7—7,5 százalékkal emelked­hetnek. A gazdálkodó szer­kezetek, az mtézmények bér- fejlesztési lehetőségeiket hasz­nálják fel a kereseteknek a teljesítménnyel arányos dif­ferenciálására. A lakosság fogyasztása 1— 1,5 százalékkal növekedjen. Fontos feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának, az áruellátás színvonalának megőrzése. A fogyasztói ár­színvonal legfeljebb 7 száza­lékkal növekedhet, ebből 3 százalék az alapvető fogyasz­tási cikkeket és szolgáltatá­sokat érintő központi áreme­lés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras ter­mékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a termelői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével együtt jövedelem- politikai, szociálpolitikai in­tézkedéseket tart szükséges­nek. Indokoltnak tartja azt is, hogy népesedéspolitikai céljaink érdekében a kor­mány további lépéseket te­gyen. Az életkörülmények javí­tása céljából épüljön fel 74— 75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tante­rem. létesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. 3 Céljaink elérésének fő • útja a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség és a munkafe­gyelem javítása. A gazdaság- irányítási rendszer fejleszté­sével összhangban a közpon­ti szervek emeljék munká­juk színvonalát, növeljék a vállalati gazdálkodás önálló­ságát, és teremtsenek na­gyobb lehetőséget a dolgozó kollektívák részvételére a vállalatok vezetésében. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazda­ságpolitikai követelmények­kel összhangban, saját lehe­tőségeik gondos mérlegelésé­vel készítsék el saját tervei­ket. A pártszervek és -szerve­zetek politikai munkával se­gítsék gazdasági céljaik el­érését. Az agitáció és a pro­paganda segítse elő. hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett mun­kával támogassák törekvé­seinket. A párt XIII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójá­nak tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaver­seny — különösen a gazdál- kadás minőségi követelmé­nyeit szem előtt tartva — já­ruljon hozzá az 1985. évi népgazdasági terv teljesíté­séhez. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadal­mi és tömegszervezeteket, egész népünket: az 1985. évi terv teljesítésével tegyék le­hetővé az 1986—90-es eszten­dőkre szóló VII. ötéves ter­vünk jó megalapozását, hogy biztonságosan haladhassunk előre a népgazdaság intenzív fejlesztésének, a népjólét emelésének, a szocialista tár­sadalom további sikeres épí­tésének útján. * * * A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdése­ket tárgyalt. Ajánlásokat fo­gadott el társadalmi és álla­mi tisztségek betöltésér?,

Next

/
Oldalképek
Tartalom