Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 29. Változatlan Szíriái álláspont Nem lehet engedményt tenni Izraelnek Ankara hangja A szovjet kormányfő már visszaérkezett Moszkvába, s a szerző­dések szövegét közölték a lapok, Nyikolaj Tyiho- nov törökországi utazá­sa azonban még mindig az érdeklődés közép­pontjában áll. Az a bang, ami Ankarában a tárgyalásokat jellemezte, bizony hosszú ideje hi­ánycikk volt a világpo­litikában. Közismert ■ tény, hogy a múltban a két ország viszonya nem volt éppen felhőtlen. Hagyományos barátságról legföljebb az utóbbi hatvan évben, a Szovjetunió megalakulá­sa, Lenin és Kemal Ata- türk óta beszélhetünk. Bár más szövetségi rendszerhez tartozik a két ország, immár vagy húsz éve kifejezetten ki­egyensúlyozottan fejlőd­nek a szovjet—török kapcsolatok, bizonyít­ván a békés egymás mel­lett élés lehetőségét, megvalósíthatóságát. A Szovjetunió és Tö­rökország egyaránt két kontinensen, Európában és Ázsiában fekszik, s mindkettőnek ázsiai te­rülete a nagyobb. Mégis mindkettő európai or­szág, s éppen eltérő tár­sadalmi rendszerük, szövetségesi hovatartozá­suk miatt — és persze, a hosszú közös határ okán is — fontos, hogy szót értsenek egymással. A jószándék és a kölcsö­nös gazdasági, politikai érdekek fölismerése se­gít túllépni a történelmi eredetű gyanakváson, az esetleges bizalmatlansá­gon, Egymás területének, belügyeinek tiszteletben tartása mellett a két or­szág gyümölcsöző és gyorsan fejlődő gazda­sági kapcsolatokat alaki« tott ki. Emellett rend­szeresek a kulturális cserék, a politikai, dip­lomáciai érintkezések. Ennek jegyében Konsz- tantyin Csemyenko üd­vözölte és hivatalos lá­togatásra Moszkvába in­vitálta Kenan Evren tö­rök államfőt. Tyihonov és Turgut özal török miniszterel­nök tárgyalásain arra is fény derült, hogy a re­gionális kérdések egy részében Moszkva és An­kara véleménye igen kö­zel áll egymáshoz. Ilyen például a Közel-Kelet problémaköre, ahol mind a Szovjetunió, mind Tö­rökország az igazságos rendezésért, a palesztin nép jogainak elismerésé­ért száll síkra. Bár az Égei-tenger kérdésében, vagy Ciprus ügyének megítélésében nincs ehhez hasonló összhang, lényegében mindkét _ or­szág alkotó, aktív módon közelíti meg a világpoli­tika kis és nagy prob­lémáit. Kapcsolatuk előrevetíti egy nyugod- tabb, enyhébb nemzetkö­zi helyzet képét. Ahhoz, hogy ez ne csak lehető­ség maradjon, még sok hasonló tárgyalásra van szükség, más országok között is. Horváth Gábor Chile Amerikai pap kiutasítása Kitoloncolták Chiléből De­nis O’Mara amerikai katoli­kus papot, mert a Pinochet- rendszer elnyomó módszere­it elítélő röplapokat osztoga­tott egy santiagói templom előtt karácsony éjszaka. O’Marát egy ír pappal és két chilei apácával együtt vették őrizetbe, az utóbbia­kat azonban rövidesen átad­ták a Vatikán santiagói kép­viselőjének. Az amerikai pap — akit egy perui gépre föl­téve kényiszerítettek az or­szág elhagyására — hat éve !tévékenyfcedett misszión á: í- usként az ország szegények lakta körzeteiben. A Damaszkuszban tartóz­kodó Amin Dzsemajel libanoni államfő a csü­törtöki két tanácsko­zás után tegnap ismét tár­gyalt Asszad elnökkel. A tanácskozásokba bekapcsoló­dott Haddam alelnök, továb­bá Abdul-Rauf Kasszem kor­mányfő és Faruk as-Sar kül­ügyminiszter is. A szíriai államfő a csü­törtöki tanácskozáson meg­erősítette országának azt az álláspontját, amely szerint semmiképp sem lehet enged­ményt tenni Izraelnek, s a megszól lóknak feltétel nél­kül ki kell vonulniuk Dél- Libanonból. Az elmúlt hetekben olyan mértékű holtpont alakult ki belpolitikailag — a kormá­nyon belül bizalmi válság miatt — és diplomáciai té­ren az izraeli megszálló csa­patok kivonásáról folytatott libanoni—izraeli tárgyaláso­kon, hogy feltétlenül szüksé­gessé vált az újabb, legma­gasabb szintű konzultáció Szíriával!. Ehhez a helyzethez járul még a különböző milíciák kö­zötti általános konfrontáció egyre fokozódó veszélye, hi­szem mindennapoissá váltak az összecsapások a drúz és a keresztény milicisiták között, pénteken újabb tüzérségi párbajról érkeztek jelentések Bejrút körzetéből. Ami az izraelieket illeti, tegnapi sajtójelentések sze­rint szélsőséges elemek máris A bangladesi ellenzéki pár­tok csak akkor vesznek részt a katonai kormányzat által kilátásba helyezett parla­menti választásokon, ha Hosszain Mohammed Ersad rezsimje teljesíti politikai követeléseiket. A pártokat tömörítő két szövetség vezetői csütörtö­kön ismét világossá tették álláspontjukat azokon a nagygyűléseken, amelyeket a katonai rendszerrel szembe­ni tiltakozás kifejezésére szerveztek. Az ellenzéki tö­mörülések követelik, hogy a választás előtt oldják fel a katonai törvénykezés ren­delkezéseit, állítsák helyre az országban az alapvető jo­gokat, és a szavazást semle­ges, ügyvivő kormány fel­ügyelete alatt tartsák meg. Egyáltalán nem arról van szó, hogy az ellenzék közöm­bös volna, vagy éppenséggel tartana a választásoktól, mint ahogyan a katonai kor­mány állítja — szögezték le a pártok szóvivői. Szerintük a rezsim azért érvel az el­lenzék „választási érdekte­lenségével^ mert el akarja odázni a demokrácia vissza­állítását. A katonai kormány nyilván megrettent a közel­szerveződni kezdtek Jeruzsá­lemben, hogy Létrehozzák az első félkatonai települést a megszállt Dél-Libanonban. Azzal érvelnek, hogy ez a te­rület is a bibliai Izrael része volt, és ezért a mai Izrael „jogos tulajdona”. A jordániai kormány jóvá­hagyta tizenöt olyan személy halálos ítéletét, aki izraeli­eknek adta el a megszállt nyugati parton levő birtokát — jelentette tegnap a Petra jordániai hírügynökség. A jordániai törvények megtilt­ják és hazaárulásnak tekin­tik az ingatlanok eladását a megszállóknak. A megszállt területen élő vádlottakat a Sdülönleges bíróság tóvollét- tükben ítélte el. Hafez Asszad szíriai ál­lamfő és ’Amin Dzsemajel libanoni elnök tegnap Da­maszkuszban megállapodott abban, hogy újabb biztonsá­gi intézkedéseket tesznek a törvényesség és a rend hely- íteállítására Libanonban —i közölték hivatalosan a szí­riai fővárosban. Asszad elnök teljes támo­gatásáról biztosította Liba­nont abbéli törekvésében, hogy függetlenségének meg­csorbítása nélkül szerezze vissza szuveretitását az Izra­el által megszállt területek felett. Két napos hivatalos láto­gatásának befejeztével Amin Dzsemajel tegnap hazauta­zott a szíriai fővárosból. múltban az ellenzéki szövet­ségek felszólítására megtar­tott általános sztrájk sikere láttán. A tömeggyűlések szó­nokai egyértelműen kijelen­tették: a kormányzatnak nemcsak a választás pontos időpontját kell meghatároz­nia végre valahára, hanem el kiéli fogadnia a politikai sza­badság megteremtésének a követelését is. A térség egy másik álla­mával, Sri Lankával kapcso­latos az a hír, hogy a Tamil Egyesült Felszabadítási Front indiai száműzetésben élő vezetője csütörtökön közölte: Üj-Delhi a választás után új kezdeményezést fog tenni a szigetország etnikai válságá­nak a megoldására. Amirtha- lingam hozzátette, hogy ál­landó érintkezésben áll veze­tő beosztású indiai politiku­sokkal. A Sri Lanka-i tami­lok készek folytatni a tár­gyalásokat a colomból kor­mánnyal még akkor is, ha az elnök legutóbbi javaslatát a krízis rendezésére nem fo­gadhatták el, mert az indít­vány messze állt alapvető követeléseik teljesítésétől. A kisebbségben levő tamilok önkormányzási jogokat kér­nek a többségi szingalézek- töl. Kuba lovore összehívják a párt III. kongresszusát December 24. és 26. között ülést tartott a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága, A X. plénumon döntés született arról, hogy 1985 végén összehívják a párt III. kongresszusát — a pontos dátumot később hoz­zák (nyilvánosságra, — va­lamint gazdasági, ideológiai^ védelmi és külpolitikai kér­déseket vitattak meg. A Központi Bizottság meg­vitatta Kuba 1985-re szóló népgazdasági tervét és a jö­vő évi állami költségvetést. (Mindkét tervezet elfogadá­sáról pénteken dönt a kubai nemzetgyűlés.). Az 1985-ös népgazdasági terv végrehajtása mindenki­től maximális erőfeszítést kíván, elsősorban a mun­kaszervezés és a taka­rékosság — különösen az energiahordozókkal, vala­mint a nyersanyagokkal való takarékosság — terén. Tel­jes mértékben hasznosítani kell a munkaidőt és mindent meg kell tenni a hatékony­ság növelése érdekében — állapította meg a plenum. A Központi Bizottság ülé­sén külön foglalkoztak a gaz­daság fejlesztésével és a vé­delem erősítésével kapcso­latos ideológiai feladatokkal. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára az ülésen elmondott záróbeszédében hangsúlyoz­ta, hogy Kuba „.megterem­tette mindazokat az objek­tív feltételeket,, amelyek in­ternacionalista kötelezett­ségvállalásainak teljesítésé­hez, a szociális ellátás szin- fenitar.tásához és minőségé­nek javításához szüksége­sek”. ülésezett az albán parlament Tiranában véget ért az al­bán népi gyűlés (parlament) ülésszaka. A tanácskozáson összegezték az 1984-es év gazdasági és társadalmi fej­lődés eredményeit, meghatá­rozták a jövő évi feladato­kat, és elfogadták az 1985-ös költségvetést — jelentette az ATA albán hírügynökség. A terv az ipari termelés 6,2 százalékos növekedését irányozza elő. A mezőgazda- sági termelés bővítésére a beruházások 30 százalékát fordítják jövőre Albániában. Áremelések Franciaországban Áremelkedésekkel köszönt be az új év Franciaország­ban, Januárban 4,5 százalék­kal emelik a háztartási gáz és 6 százalékkal az ipari gáz tarifáit, drágábbak, lesznek a mozijegyek s felemelik a kórházi ápolás költségeit is s a biztosított betegeknek is nagyobb hozzájárulást kell fizetniök mint eddig. A tervek szerint ismét emelik áprilisban a benzin­árakat, amelyeket idén már többször felemeltek. 1984 ja­nuárja óta a normálbenziin ára 17 százalékkal, a szuper- benziné 16 százalékkal drá­gult, a fűtőolaj ára pedig 13 százalékkal emelkedett. Bár az olaj világpiaci ára csök­kent, az ismétlődő áremelé­seket egyrészt a dollárárfo­lyam emelkedése, másrészt pedig az idézte elő. hogy a kormány külön adót vetett ki a benzinre és a fűtőolajra. Ezt a külön adót 1985 ápri­lisában ismét felemelik, úgyhogy a benzin ára tovább drágul Franciaországban, tetemesen növelve a gépko­csik üzembentartási költsé­geit. Bettino Craxi olasz miniszterelnök határozott fellépést ígér a terroristákkal szemben a szenátus ülésén. A tanácskozásra azt követően került sor, hogy a múlt hét végén bombamerény­letet hajtottak végre egy vonat ellen, 15 utas meghalt, 112 megsebesült a robbanás következében. (Telefotó — KS) Banglades Hz ellenzék követelése Hz SZKP KB főtitkárának könyve Vietnamban Csernyenko a délkelet-ázsiai helyzet rendezéséről A Szovjetunió teljes mér­tékben támogatja Vietnam, Laosz és Kambodzsa javas­latait a délkelet-ázsiai hely­zet rendezésére — erősítet­te meg Konsztantyin Cser- nyen'ko, az SZKP KB főtit­kára, szovjet államfő a köz­ponti vietnami lapok által közölt előszóban, amely „A párt- és államapparátus munkájának kérdései” című könyvének Vietnamban meg­jelent kiadásához írt. A szov­jet kommunisták elérkeztek az SZKP 27. kongresszusa közvetlen előkészítésének időszakába. Ezen a kong­resszuson megvitatják a párt új, módosított programját, amely az elért eredmények figyelembevételével megha­tározza a fejlett szocialista társadalom további tökélete­sítésének feladatait, a párt elveit, továbbá a szovjet rendszerben elfoglalt helyét és szerepét a jelenlegi fejlő­dési szakaszban — írja Cser­nyenko. Tudjuk, hogy a vietnami kommunisták a mienktől el­térő körülmények között küzdenek a szocialista átala­kítás sikeréért, de céljaink és eszméink közösek — mu­tatott rá a. szovjet vezető. Az SZKP-t és VKP-t, a Szovjetuniót és Vietnamot mind a szocialista építés kérdéseiben, mind pedig a külpolitikai feladatok meg­oldásában egyesíti a közös osztályálláspont és az inter­nacionalista szolidaritás. Ceausescu beszéde a nemzetiségi tanácsülésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke csütörtökön beszédeit mon­dott a magyar, és német nem­zetiségű dolgozóik együttes ülésén. Egyebek közt kije­lentette: a századok folya­mán együtt éltek, dolgoztak és harcoltak románok, ma­gyarok, németek és szerbek, valamint más nemzetiségiek,, együtt hozták Létre mindazt, ami ma Romániában talál­ható különböző vidékeken. Együtt harcoltak az elnyo­más, az igazságtalanság el­len., a kizsákmányolástól mentes társadalomért, közö­sen valósították meg a fel­szabadító forradalmat, közö­sen hozták létre a szocialis­ta társadalmat — mondotta. Ceausescu szavai szerint jelenleg „teljes mértékben megoldott a romániai nem­zetiségi probléma”, s „a nemzetiségek 'számára min­flz OPEC miniszterei den területen biztosítják a teljes jogegyenlőséget”. Az RKP KB főtitkára, az RSZK elnöke állást foglalt az anya« nyelvi oktatás joga mellett. Azzal összefüggésben, hogy — mint mondotta — a nemzetiségek számára egyen­lő munkavállalási jogokat biztosítanak,, arányos beru­házási politikáról, Erdélyben létesített új munkahelyekről is beszélt. Sürgette azt is, hogy mindenki képes legyen az ország „bármely sarká­ban” munkát végezni, ceau­sescu elítélte „a nacionaliz­mus, a sovinizmus; az anti­szemitizmus bármilyen meg­nyilvánulását” és határozott fellépést követelt az ilyen nézetek ellen. Ceausescu beszédében vé­gül szólott arról is: „Fel kell lépnünk azért, hogy azt ápol­juk, ami közös volt a népek, különösen a szomszédos né­pek együttműködésében”. Szigorúbb ellenőrzés bevezetéséről tanácskoznak Genfbon a Kőolajexportáló Országok Szervezetéinek mi­niszteri értekezletén csütör­tökön Nigéria kivételével valamennyi tagállam elvi hozzájárulását adta egy olyan központi szerv meg­alakításához, melynek fel­adata a termelés, az árak és export szigorúbb ellenőrzése lesz. Kezdeti habozás után végül Ecuador is egyetérté­sét adta az elképzelés válóra váltásához. A körvonalaiban 'kidolgo­zott elképzelés szerint az olajkar teilen belül egy köz­ponti szerv lenne hivatott a tagországok számára előírt termelési kvóták és árak be­tartását ellenőrimi. Eszerint OPEC-tisztségviselők kísér­nék figyelemmel az egyes tagországokban a termelés alakulását és az exportügyie­teket, és azt egy központi szervnek jeleznék. így vala­mennyi tagország ismerné, hogy a többiek teljesítik-e az OPEC-en belül vállalt köte­lezettségeiket. A miniszteri tanácskozás másik fő témája az egyes olajféleségekre megállapí­tott árkülönbözetek rendsze­rének megváltoztatása. A konferencia asztalán fekvő javaslat szerint a nehézolaj árát hordónként 30 dollár­centtel emelnék, míg a köny- nyűolaj árát hordónként 25 dollárcenttel mérsékelnék. Az árstruktúra rendezését mindenekelőtt Nigéria, az Egyesült Arab Emírségek, Algéria, Líbia és Indonézia sürgeti. Legfőbb érvük az, hogy csak egy ilyen lépés tükrözné a piaci realitások változását, azt, hogy a ke­reslet az utóbbi időben a ne­héz olajféleségek irányába tolódott el. MOSZKVA Moszkvában tegnap meg­tartotta soros ülését a Szov­jetunió UNESCO-bizottsáiga. A bizottsáig ülésén részt vet­tek több minisztérium és fő­hatóság vezetői és felelős beosztású munkatársai, a tu­domány, az oktatás és a kul­túra, valamint társadalmi szervezetek képviselői. Az ülésen megvitatták az ENSZ nevelési, tudományos és kul­turális szervezetében kiala­kult helyzetet, a 'Szovjetunió részvételét az UNESCO ener­getikai programjában, illet­ve elfogadták a bizottság 1985-re szóló munkatervét. SZÖUL Dél-Korea tegnap vissza­rendelte párizsi nagykövetét és kérte, meghatározatlan időre halasszák el Edith Cresson, francia külkereske­delmi miniszter januárra ter­vezett szöuli látogatását — közölték tegnap a francia külügyminisztériumban. A hírt Szöulban is megerősí­tették. PEKING Kína az idén — novembe­rig bezárólag — 291 szerző­dést kötött külföldi vállala­tokkal — közölte a pekingi angol nyelvű napilap. A je­lentés szerint a megállapo­dások 290 millió- dollár össz­értékű külföldi beruházást irányoztak elő Kínában, két­szer annyit, mint tavaly,

Next

/
Oldalképek
Tartalom