Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

1984. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mennyi jut művelődésre ? n családi kassza „kultúrája 99 Ne szépítsük: megdrágult az élet, az emberek alapo­sabban meggondolják, mire költik a pénzüket. Azok a családok, amelyek már meg­teremtették saját, kényel­mes otthonukat, többnyire szívesen áldoznak művelő­désre, persze jócskán van­nak olyanok is, melynek tagjai szintén áldoznának rá, a közös kasszába befo­lyó pénznek azonban „más­hol a helye”. Mi, a hétköznapok króni­kásai gyakran esünk abba a hibába, hogy azt a sehol- sincs statisztikai átlagembert keressük. Magam is úgy fogtam hozzá a „gombhoz a kabátot”, azaz a „témához az alanyt” keresni, hogy le­hetőleg tipikus legyen. Ma­gyarán: olyan család után kutattam, amely fedi az át­lagról kialakult elképzelése­ket. Csakhogy ilyen család nincs. A legkisebb társadal­mi közösségek éppen egyedi­ségükben lehetnek érdeke­sek. bemutatásra méltók. Mint például a tószegi Oláh-família. Oláh Károly, a családfő a Tiszamenti Vegyiművek esztergályosa, a felesége gyógyszertári asszisztens. Nagyobbik gyermekük tíz-, a kisebbik négyéves. A csa­ládtagok száma szerint akár a ma elfogadott modellnek is megfelelnek Oláhék. A körülményeik azonban né­mileg eltérnek az átlagtól. Elsősorban azzal, hogy há­romszobás, összkomfortos házuk van. Kire hagyjuk a gyerekeket? — Amikor 1974-ben össze­házasodtunk, a férjemnek már készen állt nagyjából a háza — mondja a feleség. — Ez sok későbbi gondtól megkímélt bennünket. Az esküvőnk után csupán az úgynevezett befejezési építé­si kölcsönre, hatvanezer fo­rintra volt szükségünk, ame­lyet havi _ötszáz forintos részletekben fizetünk vissza, az utolsó részletet öt év múlva. — Mennyi a havi jövedel­mük? — A férjem hatezer, én háromezer-háromszáz forin­tot keresek. A mindenkori és elkerülhetetlen kiadá­sunk, a már említett ötszáz forintos hiteltörlesztés mel­lett, a négyszázötven forin­tos villanyszámla, a kisfiú óvodába járatása, amely négyszáz forint, a nagylány háromszázötven forintos menzája. Azonkívül a fér­jemnek és nekem négyszáz­négyszáz forintba kerül az ebédjegy, a buszbérletem Szolnokra százhúszba, a töb­bit ugyanis a vállalat fizeti. Mindezekhez jön a hatvan­forintos tévé-rádió előfizetés és egy csomó újság. — Például? — Járatjuk a Nők Lapp­ját, a Néplapot, a Népspor­tot. a Dörmögő Dömötört, a Kisdobost és én mindig meg­veszem a Bravo divatlapot. Az Oláh családnak szép könyvtára van: a polcokat a lexikonok uralják, mel­lettük persze jónéhány gyer­mekkönyv és a magyar irodalom gyöngyszemei is ott sorakoznak. A férj sporttárgyú kedvencei, vala­mint a feleség gyógyszeré- szettel kapcsolatos szakköny- •vei se hiányoznak. — Az újonnan megjelenő könyvekről többnyire a mun­katársaktól értesülünk. Sze­rencsére nem okoz anyagiV problémát, ha megvesszük a nekünk tetsző műveket. — A könyvtáruk bővelke­dik útleírásokban is. Az uta­zás csak képzeletbeli ma­rad? — Tavasszal részt vettünk a férjemmel egy háromna­pos bécsi kiránduláson. Szí­vesen utaznánk, a kassza is bírná, csak éppen nincs kire hagyni a gyerekeket. Édesanyám három nap sza­badságot vett ki. hogy amíg mi Bécsben vagyunk, fel­ügyeljen a gyerekekre. Ezt azonban nem várhatjuk el tőle rendszeresen. Bár ter­vezzük, hogy jövőre elme­gyünk Törökországba. Tény, hogy akik gyermekeket ne­velnek, sok mindenről le kell mondaniuk. Ezért nem jutunk el moziba vagy szín­házba* sem. A kislányommal voltam legutóbb moziban körülbelül egy hónapja. A férjemmel pedig három éve. Amióta összeházasodtunk, egyszer se mehettünk el szín­házba. Hangsúlyozom, nem azért, mintha nem telne rá. Így tehát, ha filmet vagy színdarabot akarunk látni, marad a tévé. Könyvbolondok vagyunk Lehet, hogy a könyvkiadók és könyvterjesztők panasza a forgalom csökkenésére ál­talában jogos, a Kocsis csa­ládon viszont biztos, hogy nem múlik a csökkenés: kétszobás lakótelepi ottho­nukban alig férnek a köny­vektől. A teremtés koronája. Ko­csis József vasúti tiszt, a felesége pedagógus. Legna­gyobb gyermekük érettségi előtt áll, a középső az idén kezdte meg középiskolai ta­nulmányait, a legkisebb, az egyszem lány pedig ötödi­kes. Az ő helye egyelőre a szülők szobájában van, a másik szoba a fiúké. — Hét éve kaptuk meg a lakást, de miközben gyűj­töttük a rávalót. nem mond­tunk le az olvasásról. Mind­ketten könyvbolondok va­gyunk a feleségemmel, és si­került megfertőznünk a gye­rekeket is — mutat körbe a könyvrengetegen a családfő. — Rajta tartjuk a sze­münket az újonnan megje­lenő könyveken, volt már olyan hónap is, hogy ezer forintot hagytunk a boltban vagy a pavilonban — szólal meg csöndesen Kocsisné. A fiúk szobájának falán színes poszterek, csodaautók és motorok száguldanak raj­tuk. Egyik-másik alig lát­szik ki a könyvek alól: az olvasással való „fertőzés” láthatólag gyógyíthatatlan Kocsiséknál. — Imádják a filmeket, a zsebpénzük egy részét mo­zira költik, most is ott van­nak. Érdekli mennyi zseb­pénzt kaptak? Én a vas­útnál a viszonylag jól fize­tettek közé tartozom, és hogy emelték a pedagógu­sok fizetését, a feleségemse keres rosszul. Szóval a nagyobbik gyerek havi két­százat, a kisebbik százötve­net kap havonta. Nem el; lenőrizzük, mire megy el a zsebpénzük, de azért örü­lünk. ha egy-egy új könyv­vel állítanak haza. Külön­böző érdeklődési körűek, Péter hamarosan egyetem­re jelentkezik: magyar—tör­ténelem szakos tanár sze­retne lenni, Jóskát a mo­torok vonzzák, ezért a sok műszaki könyv. Péter a tör­ténelmi tárgyú műveket kedveli, ám miután vala­mennyit nem lehet megven­ni, gyakori vendége a könyv­táraknak is. Hogy a kis­lányból mi lesz, azt még nem tudjuk. Egyelőre a színé­szekről szóló írásoikat imád­ja. Feleslegesen kérdezem, hi­szen ott van a szemem előtt, hogy szeretik-e az újságo­kat, ezért csak később jegy­zem fel magamnak a „saj­tópere” tartalmát: Kortárs,, Űj Tükör, Autó-Motor, Heti Világgazdaság, Köznevelés. Bizonyára egyéb hetilapokat, napilapokat is találhattunk volna a Kocsis-lakásban, ahol nagy becsülete van a nyomdák termékeinek. Akadhat olvasó, aki most legyint: ugyan, túl szép a kép! Hol vannak az írásból azok a családok, amelyek egy fillért se költenek könyvre, színházra, mozira?! Mint például a szomszédban lakó X. Y.-ék, vagy a har­madik házban élő Z.-ék, akik talán azt se tudják, hogy Magyarországon újsá­gok is megjelennek. Az Oláh és a Kocsis család korántse sorolható az átlaghoz, mert a kasszájukból jut művelő­désre is. Megnyugtatom a kedves olvasót, hogy az általa fel­sorolt és ismert famíliák sem tipikusak. Bendó János Szerb Antal szatirikus színművéből, az Ex-bői Le­hel Judit dramaturg és Bo- hák György rendező készí­tett új tévéjátékot. A mű — amelyet először 1964-ben a Madách Színházban mutat­tak be — egy olyan király­ról szól, aki nem akarja hi­vatását gyakorolni; saját maga ellen puccsot szervez, és elhagyja az országot. A szellemes vígjáték többszö­rös buktatón keresztül drá­mai igazságot szolgáltat a főhősnek. A darabot jövő év­ben sugározza a televízió, a főbb szerepeket Mácsai Pál, Mensános László, Udvaros Dorottya, Márton András és Haumann Péter alakítja. Csiky Gergely egyik leg­népszerűbb, 1891-ben írt víg­játéka, a Nagymama Hor­váth Z. Gergely rendezésé­ben elevenedik meg a képer­nyőn. A szerelmi történetben — amelynek szálait többek között Dajka Margit, Besse­nyei Ferenc és Sobbi Hilda bonyolítja — természetesen végül mindenki megtalálja a maga párját, és békét köt a másikkal. Január 1-én Petőfi Sándor születésnapja alkalmából Örökkön él címmel sugá­rozza a tévé a költő emléké­re összeállított zenés-irodal­mi műsorát. Petőfi verseiből korról korra merítettek a zeneszerzők. Az összeállítás ezekből a megzenésített ver­sekből válogatva próbál ke­resztmetszetet adni az elmúlt évszázad Petőfi-dalaiból. A műsor rendezője Babiczky László. Kiss Anna József Attila- díjas költő A holdnak háza van című kötetét, valamint az alkotót Koltai Jenő mű­sora mutatja be a tévéné­zőknek. A költő feleleveníti gyermekkorát, beszél szülő­földjéről és azokról az em­berekről, akik verseinek ih­letűi voltak. Duna-kanyar Kurír Turistákat, helybelieket tájékoztat Januártól Duna-kanyar Ku­rír címmel új műsorfüzet jelenik meg a Pest megyei [Művelődési Központ, vala­mint a szentendrei Nosztal­gia kávéházban működő Művészetpártolók Első Ma­gyar Nosztalgia Egyletének gondozásában. A nyári sze­zonban kéthetente, egyéb­ként pedig, havonta megje­lenő kiadvány a Duna-kanyar összes kulturális programjá­ról tájékoztatja majd olva­sóit, beleértve Szentendre, Pomáz, Leányfalu, Vdseg- rád művelődési intézményei­nek, múzeumainak, mozijai­nak kulturális kínálatát. A nyolcoldalas műsorfüzet ezenkívül tartalmaz majd még egyéb, szolgáltató jel­legű információkat is, közli például orvosi ügyeletek cí­mét, a gyógyszertárak, üz­letek, strandok nyitvatartá- sát. Új megyei könyvtár épül ILYEN IS LEHETNE... A szolnoki tervezők „álma" Üj megyei »könyvtár épül |Szolnokon. Építésére országos tervpályázatot írtak iki, amelynek eredményeit a közelmúlt­ban hozták nyilvánosságra. A legjobb terveket huszonhét pályamű közül választotta ki ,'a bíráló bizottság. Számunkra örvendetes, hogy á legjobbak között ott volt |— III. díjban részesült — négy szolnoki tervező; dr. Drávái /Gyulámé, JVagy István, Csala Sándor és 'Pár Nándor \munkája is. A team szeptemberben kezdte el a rnunkát. — Egy ilyen intézmény megtervezése azt hiszem minden építész számára iz­galmas feladat — mondja Pár Nándor. — Minket az is inspirált a részvételre, hogy a könyvtár abban a város­ban épül, amelyben élünk, dolgozunk s azon a Tisza- parton, amely véleményünk szerint ma is Szolnok egyik legszebb része. — Élvezték-e a „hazai pá­lya” előnyeit? — A tervezésnél minden­képpen sokat számított, hogy jól ismerjük a várost, a kör­nyezetet, azt a közeget, amelyben helyet kap s majdan ellátja feladatait az új léte­sítmény — válaszol Csala Sándor. — Könyvtárat azon­ban még soha sem tervez­tünk. bár némi gyakorlatunk azért volt. Jómagam a jász­apáti régi tanácsháza könyv­tárrá alakításának tanul­mánytervét kész^tettemi ipl., a kunhegyesi könyvtár át­alakításának tervei pedig Nagy István nevéhez fűződ­nek. — Ezek azonban merőben más feladatok voltak — ve­szi át a szót Nagy István. :— Most meg kellett tanulnunk a modern -könyvtáriechnoló- giát. Az elméleti felkészülést az jelntette, hogy felkeres­tük a nemrégiben felépült békéscsabai és szegedi me­gyei könyvtárat ugyanakkor jónéhányszor konzultáltunk szolnoki szakemberekkel is. A pályázati kiírás egyébként egyértelműen .megfogalmaz­ta, hogy milyen »közművelő­dési, könyvtári funkciók el­látására alkalmas épületet kell terveznünk. — Alapvetően a helyi adottságokat tartottuk szem előtt, mind az épület külső, mind belső képének »kiala • kításakor — folytatja Pár Nándor. — Ügy gondoltuk bármennyire is fontos ez a létesítmény, nem lehet hi­valkodó, tiszteletben kell tartania természeti és építé­szeti környezetét, illeszked­nie kell hozzá. A régi zsina­góga — a mai galéria — a református templom s azok a régi épületek, amelyek kö­zött a leendő könyvtár he­lyet kap, na^viából meg is határozzák külső megjelené­sét. Ezeken az épületeken a tégla-architektura dominál, a „mi könyvtárunk” is foly­tatja ezt a sort, emellett nagy üvegfelületek láthatók rajta. Ennék egyértelműen az a funkciója, hogy a könyv­tár világos legyen. Azt sem hagyhattuk figyelmen kívül hogy a Tisza-part, a város amolyan kulturális központ­ja is, itt található a szín­ház, a galéria, a szabadtéri színpad és több középiskola. A városközpontot, amely üz­leteivel bevásárló centrum is, a Ságvári körút köti ösz- sze a Tisza-parti kulturális központtal. Szerettük volna meghosszabbítani ezt az utat azzal, hogy egy gyalo»ghidat „képzeltünk” a Tiszára, amely viszont a tiszaligeti szabadidő központokkal, sportlétesítményekkel terem­tene kapcsolatot. — Most talán „lépjünk be” a könyvtárba. — A főbejáraton belépve tágas előcsarnokba jut a lá­togató. Itt folyóiratolvasó­sarkok, ruhatár, büfé kapott helyet, itt intézhetők a köl­csönzéssel járó adminisztrá­ciós munkák — sorolja dr. Drávái Gyuláné. — A föld­szinten található még az ál­talános tájékoztató részleg, a központi katalógustér és egy olyan könyvkiválasztó, amelyben minden szakterü­letről találhatnak könyveket azok, akik nem az elmélyült olvasás, kutatás igényével keresik fel a könyvtárat. Ugyancsak a földszintre ter­veztük a klubövezetet, há­rom klubhelyiséggel és egy 200 személyes előadóterem­mel. Itt van a gyermek- könyvtári részleg is. amihez meseszoba és egy — jobb szó híján — „gyermekmegőrző” is kapcsolódik, gondolván ar­ra, hogy amíg az anyuka, apuka olvas, a kisgyerme­kek se unatkozzanak, talál­janak elfoglaltságot a könyv­tárosok segítségével. Az elő­csarnokból lépcső vezet az emeleti galériára, amely ki­állítások rendezésére is al­kalmas. Az emeleten a hely- ismereti, irodalomtudomá­nyi, . társadalomtudományi, a műszaki és természettudo- Imányi, valamint a zenei részleg kapott helyet. -Eze­ket a szakkönyvtári területe­ket nem különítettük el vá­laszfalakkal. Hagyományos • nak nevezhető olvasótermet sem terveztünk hanem a könyvtár Tiszára néző abla­kai mellé olvasóasztalokat helyeztünk, sőt ide fedett olvasóteraszokat is elkép­zeltünk. Az olvasónak így a tájjal is kapcsolata van, de a belső tér kialakításakor is arra törekedtünk, hogy az áttekinthető legyen, vizuális élményt is nyújtson. A mé­lyebb kutatómunkát úgyne­vezett kutatófülkék szolgál­ják. — A könyvtár egy régi la­kóházhoz csatlakozik. — A könyvtár, maketton fis látható »magasabb' Ír és zó e ház meglehetősen csúnya tűzfalát is eltakarja — nem utolsó szempont —, ugyan­akkor megfelelő helyet biz­tosít a könyvtárat kiszolgáló technikai részlegeknek. — válaszol Nagy István. — Ezen a két szinten találha­tók a raktárak, irodák, a könyvkötészet, a sokszoros! • tóműhely. Egyébként az épületen látható kis tor- nyocska, azon kívül, hogy il­leszkedik a környezethez, ko­moly funkciókkal »is bír. Itt futnak össze az épület köz­lekedési szálai. Azt hiszem aligha vitatha­tó. a szolnoki tervezők el­képzelései igazolják alapve­tő céljukat; szép és jó könyv­tárat akartak »tervezni vá­rosunknak! Az azonban még nem dőlt el, hogy végül is milyen lesz az új megyei könyvtár. A tervpályázat el­sősorban azt a célt szolgál­ta, hogy minél több ötlet, el­képzelés birtokában kezdjen a város a VII. ötéves terv legnagyobb kulturális beru­házásába, a régen várt új megyei könyvtár építésébe, összesen kilenc pályaművet díjaztak, illetve vásároltak meg, nyilván mindegyik tar­talmaz hasznosítható megol­dásokat. S a szolnoki terve­zők véleményét idézve; a pályázóknak sem vélt ha­szontalan ez a munka, sok, később is kamatoztatható szakmai tapasztalat birtoká­ba jutottak »általa. Török Erzsébet A szolnokiak „álma” maketten, .. .és rajzon Fotó: Nagy {Zsolt Készülő tévéműsorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom