Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
1984. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mennyi jut művelődésre ? n családi kassza „kultúrája 99 Ne szépítsük: megdrágult az élet, az emberek alaposabban meggondolják, mire költik a pénzüket. Azok a családok, amelyek már megteremtették saját, kényelmes otthonukat, többnyire szívesen áldoznak művelődésre, persze jócskán vannak olyanok is, melynek tagjai szintén áldoznának rá, a közös kasszába befolyó pénznek azonban „máshol a helye”. Mi, a hétköznapok krónikásai gyakran esünk abba a hibába, hogy azt a sehol- sincs statisztikai átlagembert keressük. Magam is úgy fogtam hozzá a „gombhoz a kabátot”, azaz a „témához az alanyt” keresni, hogy lehetőleg tipikus legyen. Magyarán: olyan család után kutattam, amely fedi az átlagról kialakult elképzeléseket. Csakhogy ilyen család nincs. A legkisebb társadalmi közösségek éppen egyediségükben lehetnek érdekesek. bemutatásra méltók. Mint például a tószegi Oláh-família. Oláh Károly, a családfő a Tiszamenti Vegyiművek esztergályosa, a felesége gyógyszertári asszisztens. Nagyobbik gyermekük tíz-, a kisebbik négyéves. A családtagok száma szerint akár a ma elfogadott modellnek is megfelelnek Oláhék. A körülményeik azonban némileg eltérnek az átlagtól. Elsősorban azzal, hogy háromszobás, összkomfortos házuk van. Kire hagyjuk a gyerekeket? — Amikor 1974-ben összeházasodtunk, a férjemnek már készen állt nagyjából a háza — mondja a feleség. — Ez sok későbbi gondtól megkímélt bennünket. Az esküvőnk után csupán az úgynevezett befejezési építési kölcsönre, hatvanezer forintra volt szükségünk, amelyet havi _ötszáz forintos részletekben fizetünk vissza, az utolsó részletet öt év múlva. — Mennyi a havi jövedelmük? — A férjem hatezer, én háromezer-háromszáz forintot keresek. A mindenkori és elkerülhetetlen kiadásunk, a már említett ötszáz forintos hiteltörlesztés mellett, a négyszázötven forintos villanyszámla, a kisfiú óvodába járatása, amely négyszáz forint, a nagylány háromszázötven forintos menzája. Azonkívül a férjemnek és nekem négyszáznégyszáz forintba kerül az ebédjegy, a buszbérletem Szolnokra százhúszba, a többit ugyanis a vállalat fizeti. Mindezekhez jön a hatvanforintos tévé-rádió előfizetés és egy csomó újság. — Például? — Járatjuk a Nők Lappját, a Néplapot, a Népsportot. a Dörmögő Dömötört, a Kisdobost és én mindig megveszem a Bravo divatlapot. Az Oláh családnak szép könyvtára van: a polcokat a lexikonok uralják, mellettük persze jónéhány gyermekkönyv és a magyar irodalom gyöngyszemei is ott sorakoznak. A férj sporttárgyú kedvencei, valamint a feleség gyógyszeré- szettel kapcsolatos szakköny- •vei se hiányoznak. — Az újonnan megjelenő könyvekről többnyire a munkatársaktól értesülünk. Szerencsére nem okoz anyagiV problémát, ha megvesszük a nekünk tetsző műveket. — A könyvtáruk bővelkedik útleírásokban is. Az utazás csak képzeletbeli marad? — Tavasszal részt vettünk a férjemmel egy háromnapos bécsi kiránduláson. Szívesen utaznánk, a kassza is bírná, csak éppen nincs kire hagyni a gyerekeket. Édesanyám három nap szabadságot vett ki. hogy amíg mi Bécsben vagyunk, felügyeljen a gyerekekre. Ezt azonban nem várhatjuk el tőle rendszeresen. Bár tervezzük, hogy jövőre elmegyünk Törökországba. Tény, hogy akik gyermekeket nevelnek, sok mindenről le kell mondaniuk. Ezért nem jutunk el moziba vagy színházba* sem. A kislányommal voltam legutóbb moziban körülbelül egy hónapja. A férjemmel pedig három éve. Amióta összeházasodtunk, egyszer se mehettünk el színházba. Hangsúlyozom, nem azért, mintha nem telne rá. Így tehát, ha filmet vagy színdarabot akarunk látni, marad a tévé. Könyvbolondok vagyunk Lehet, hogy a könyvkiadók és könyvterjesztők panasza a forgalom csökkenésére általában jogos, a Kocsis családon viszont biztos, hogy nem múlik a csökkenés: kétszobás lakótelepi otthonukban alig férnek a könyvektől. A teremtés koronája. Kocsis József vasúti tiszt, a felesége pedagógus. Legnagyobb gyermekük érettségi előtt áll, a középső az idén kezdte meg középiskolai tanulmányait, a legkisebb, az egyszem lány pedig ötödikes. Az ő helye egyelőre a szülők szobájában van, a másik szoba a fiúké. — Hét éve kaptuk meg a lakást, de miközben gyűjtöttük a rávalót. nem mondtunk le az olvasásról. Mindketten könyvbolondok vagyunk a feleségemmel, és sikerült megfertőznünk a gyerekeket is — mutat körbe a könyvrengetegen a családfő. — Rajta tartjuk a szemünket az újonnan megjelenő könyveken, volt már olyan hónap is, hogy ezer forintot hagytunk a boltban vagy a pavilonban — szólal meg csöndesen Kocsisné. A fiúk szobájának falán színes poszterek, csodaautók és motorok száguldanak rajtuk. Egyik-másik alig látszik ki a könyvek alól: az olvasással való „fertőzés” láthatólag gyógyíthatatlan Kocsiséknál. — Imádják a filmeket, a zsebpénzük egy részét mozira költik, most is ott vannak. Érdekli mennyi zsebpénzt kaptak? Én a vasútnál a viszonylag jól fizetettek közé tartozom, és hogy emelték a pedagógusok fizetését, a feleségemse keres rosszul. Szóval a nagyobbik gyerek havi kétszázat, a kisebbik százötvenet kap havonta. Nem el; lenőrizzük, mire megy el a zsebpénzük, de azért örülünk. ha egy-egy új könyvvel állítanak haza. Különböző érdeklődési körűek, Péter hamarosan egyetemre jelentkezik: magyar—történelem szakos tanár szeretne lenni, Jóskát a motorok vonzzák, ezért a sok műszaki könyv. Péter a történelmi tárgyú műveket kedveli, ám miután valamennyit nem lehet megvenni, gyakori vendége a könyvtáraknak is. Hogy a kislányból mi lesz, azt még nem tudjuk. Egyelőre a színészekről szóló írásoikat imádja. Feleslegesen kérdezem, hiszen ott van a szemem előtt, hogy szeretik-e az újságokat, ezért csak később jegyzem fel magamnak a „sajtópere” tartalmát: Kortárs,, Űj Tükör, Autó-Motor, Heti Világgazdaság, Köznevelés. Bizonyára egyéb hetilapokat, napilapokat is találhattunk volna a Kocsis-lakásban, ahol nagy becsülete van a nyomdák termékeinek. Akadhat olvasó, aki most legyint: ugyan, túl szép a kép! Hol vannak az írásból azok a családok, amelyek egy fillért se költenek könyvre, színházra, mozira?! Mint például a szomszédban lakó X. Y.-ék, vagy a harmadik házban élő Z.-ék, akik talán azt se tudják, hogy Magyarországon újságok is megjelennek. Az Oláh és a Kocsis család korántse sorolható az átlaghoz, mert a kasszájukból jut művelődésre is. Megnyugtatom a kedves olvasót, hogy az általa felsorolt és ismert famíliák sem tipikusak. Bendó János Szerb Antal szatirikus színművéből, az Ex-bői Lehel Judit dramaturg és Bo- hák György rendező készített új tévéjátékot. A mű — amelyet először 1964-ben a Madách Színházban mutattak be — egy olyan királyról szól, aki nem akarja hivatását gyakorolni; saját maga ellen puccsot szervez, és elhagyja az országot. A szellemes vígjáték többszörös buktatón keresztül drámai igazságot szolgáltat a főhősnek. A darabot jövő évben sugározza a televízió, a főbb szerepeket Mácsai Pál, Mensános László, Udvaros Dorottya, Márton András és Haumann Péter alakítja. Csiky Gergely egyik legnépszerűbb, 1891-ben írt vígjátéka, a Nagymama Horváth Z. Gergely rendezésében elevenedik meg a képernyőn. A szerelmi történetben — amelynek szálait többek között Dajka Margit, Bessenyei Ferenc és Sobbi Hilda bonyolítja — természetesen végül mindenki megtalálja a maga párját, és békét köt a másikkal. Január 1-én Petőfi Sándor születésnapja alkalmából Örökkön él címmel sugározza a tévé a költő emlékére összeállított zenés-irodalmi műsorát. Petőfi verseiből korról korra merítettek a zeneszerzők. Az összeállítás ezekből a megzenésített versekből válogatva próbál keresztmetszetet adni az elmúlt évszázad Petőfi-dalaiból. A műsor rendezője Babiczky László. Kiss Anna József Attila- díjas költő A holdnak háza van című kötetét, valamint az alkotót Koltai Jenő műsora mutatja be a tévénézőknek. A költő feleleveníti gyermekkorát, beszél szülőföldjéről és azokról az emberekről, akik verseinek ihletűi voltak. Duna-kanyar Kurír Turistákat, helybelieket tájékoztat Januártól Duna-kanyar Kurír címmel új műsorfüzet jelenik meg a Pest megyei [Művelődési Központ, valamint a szentendrei Nosztalgia kávéházban működő Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egyletének gondozásában. A nyári szezonban kéthetente, egyébként pedig, havonta megjelenő kiadvány a Duna-kanyar összes kulturális programjáról tájékoztatja majd olvasóit, beleértve Szentendre, Pomáz, Leányfalu, Vdseg- rád művelődési intézményeinek, múzeumainak, mozijainak kulturális kínálatát. A nyolcoldalas műsorfüzet ezenkívül tartalmaz majd még egyéb, szolgáltató jellegű információkat is, közli például orvosi ügyeletek címét, a gyógyszertárak, üzletek, strandok nyitvatartá- sát. Új megyei könyvtár épül ILYEN IS LEHETNE... A szolnoki tervezők „álma" Üj megyei »könyvtár épül |Szolnokon. Építésére országos tervpályázatot írtak iki, amelynek eredményeit a közelmúltban hozták nyilvánosságra. A legjobb terveket huszonhét pályamű közül választotta ki ,'a bíráló bizottság. Számunkra örvendetes, hogy á legjobbak között ott volt |— III. díjban részesült — négy szolnoki tervező; dr. Drávái /Gyulámé, JVagy István, Csala Sándor és 'Pár Nándor \munkája is. A team szeptemberben kezdte el a rnunkát. — Egy ilyen intézmény megtervezése azt hiszem minden építész számára izgalmas feladat — mondja Pár Nándor. — Minket az is inspirált a részvételre, hogy a könyvtár abban a városban épül, amelyben élünk, dolgozunk s azon a Tisza- parton, amely véleményünk szerint ma is Szolnok egyik legszebb része. — Élvezték-e a „hazai pálya” előnyeit? — A tervezésnél mindenképpen sokat számított, hogy jól ismerjük a várost, a környezetet, azt a közeget, amelyben helyet kap s majdan ellátja feladatait az új létesítmény — válaszol Csala Sándor. — Könyvtárat azonban még soha sem terveztünk. bár némi gyakorlatunk azért volt. Jómagam a jászapáti régi tanácsháza könyvtárrá alakításának tanulmánytervét kész^tettemi ipl., a kunhegyesi könyvtár átalakításának tervei pedig Nagy István nevéhez fűződnek. — Ezek azonban merőben más feladatok voltak — veszi át a szót Nagy István. :— Most meg kellett tanulnunk a modern -könyvtáriechnoló- giát. Az elméleti felkészülést az jelntette, hogy felkerestük a nemrégiben felépült békéscsabai és szegedi megyei könyvtárat ugyanakkor jónéhányszor konzultáltunk szolnoki szakemberekkel is. A pályázati kiírás egyébként egyértelműen .megfogalmazta, hogy milyen »közművelődési, könyvtári funkciók ellátására alkalmas épületet kell terveznünk. — Alapvetően a helyi adottságokat tartottuk szem előtt, mind az épület külső, mind belső képének »kiala • kításakor — folytatja Pár Nándor. — Ügy gondoltuk bármennyire is fontos ez a létesítmény, nem lehet hivalkodó, tiszteletben kell tartania természeti és építészeti környezetét, illeszkednie kell hozzá. A régi zsinagóga — a mai galéria — a református templom s azok a régi épületek, amelyek között a leendő könyvtár helyet kap, na^viából meg is határozzák külső megjelenését. Ezeken az épületeken a tégla-architektura dominál, a „mi könyvtárunk” is folytatja ezt a sort, emellett nagy üvegfelületek láthatók rajta. Ennék egyértelműen az a funkciója, hogy a könyvtár világos legyen. Azt sem hagyhattuk figyelmen kívül hogy a Tisza-part, a város amolyan kulturális központja is, itt található a színház, a galéria, a szabadtéri színpad és több középiskola. A városközpontot, amely üzleteivel bevásárló centrum is, a Ságvári körút köti ösz- sze a Tisza-parti kulturális központtal. Szerettük volna meghosszabbítani ezt az utat azzal, hogy egy gyalo»ghidat „képzeltünk” a Tiszára, amely viszont a tiszaligeti szabadidő központokkal, sportlétesítményekkel teremtene kapcsolatot. — Most talán „lépjünk be” a könyvtárba. — A főbejáraton belépve tágas előcsarnokba jut a látogató. Itt folyóiratolvasósarkok, ruhatár, büfé kapott helyet, itt intézhetők a kölcsönzéssel járó adminisztrációs munkák — sorolja dr. Drávái Gyuláné. — A földszinten található még az általános tájékoztató részleg, a központi katalógustér és egy olyan könyvkiválasztó, amelyben minden szakterületről találhatnak könyveket azok, akik nem az elmélyült olvasás, kutatás igényével keresik fel a könyvtárat. Ugyancsak a földszintre terveztük a klubövezetet, három klubhelyiséggel és egy 200 személyes előadóteremmel. Itt van a gyermek- könyvtári részleg is. amihez meseszoba és egy — jobb szó híján — „gyermekmegőrző” is kapcsolódik, gondolván arra, hogy amíg az anyuka, apuka olvas, a kisgyermekek se unatkozzanak, találjanak elfoglaltságot a könyvtárosok segítségével. Az előcsarnokból lépcső vezet az emeleti galériára, amely kiállítások rendezésére is alkalmas. Az emeleten a hely- ismereti, irodalomtudományi, . társadalomtudományi, a műszaki és természettudo- Imányi, valamint a zenei részleg kapott helyet. -Ezeket a szakkönyvtári területeket nem különítettük el válaszfalakkal. Hagyományos • nak nevezhető olvasótermet sem terveztünk hanem a könyvtár Tiszára néző ablakai mellé olvasóasztalokat helyeztünk, sőt ide fedett olvasóteraszokat is elképzeltünk. Az olvasónak így a tájjal is kapcsolata van, de a belső tér kialakításakor is arra törekedtünk, hogy az áttekinthető legyen, vizuális élményt is nyújtson. A mélyebb kutatómunkát úgynevezett kutatófülkék szolgálják. — A könyvtár egy régi lakóházhoz csatlakozik. — A könyvtár, maketton fis látható »magasabb' Ír és zó e ház meglehetősen csúnya tűzfalát is eltakarja — nem utolsó szempont —, ugyanakkor megfelelő helyet biztosít a könyvtárat kiszolgáló technikai részlegeknek. — válaszol Nagy István. — Ezen a két szinten találhatók a raktárak, irodák, a könyvkötészet, a sokszoros! • tóműhely. Egyébként az épületen látható kis tor- nyocska, azon kívül, hogy illeszkedik a környezethez, komoly funkciókkal »is bír. Itt futnak össze az épület közlekedési szálai. Azt hiszem aligha vitatható. a szolnoki tervezők elképzelései igazolják alapvető céljukat; szép és jó könyvtárat akartak »tervezni városunknak! Az azonban még nem dőlt el, hogy végül is milyen lesz az új megyei könyvtár. A tervpályázat elsősorban azt a célt szolgálta, hogy minél több ötlet, elképzelés birtokában kezdjen a város a VII. ötéves terv legnagyobb kulturális beruházásába, a régen várt új megyei könyvtár építésébe, összesen kilenc pályaművet díjaztak, illetve vásároltak meg, nyilván mindegyik tartalmaz hasznosítható megoldásokat. S a szolnoki tervezők véleményét idézve; a pályázóknak sem vélt haszontalan ez a munka, sok, később is kamatoztatható szakmai tapasztalat birtokába jutottak »általa. Török Erzsébet A szolnokiak „álma” maketten, .. .és rajzon Fotó: Nagy {Zsolt Készülő tévéműsorok
