Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 23. Késik a csekk karrierje Nem megy nálunk a csekk. Bár az OTP évek óta próbálja szép szóval, hirdetéssel meggyőzni az állampolgárokat a készpénzt helyettesítő értékes papírok hasznáról egyelőre úgy tűnik, minden fáradozása hiábavaló. \ Ha ennyire nehezen honosodik meg nálunk a külföldön már bevált fizetőeszköz. akkor érdemes-e egyál- alán a továbbiakban pró- lálkozni vele? A válasz sokkal egyértelműbb, mint gon- lolnánk. A honi készpénz- forgalom költségei évek óta növekednek, s mind nagyobb terhet jelentenek a Persze akad olyan is, aki a betétkönyvbe helyezi a fölösleget, de ha valami értékesebb, tartásabb cikkeket vásárol, ismét sorban áll a pénztárablak előtt. Nem csoda, ezek után, hogy a készpénzforgalom költségei mil- liárdokra rúgnak, s mind nehezebb embert találni e nem éppen változatos, ám annál nagyobb felelősséggel járó munkára. A hosszú és költséges folyamatot rövidítené le a csekk, hiszen az átutalási betétszámláról — aminek nyitása a csekk kiállításának alapfeltétele — már nem pénzt kérnénk, hanem arról szóló értékes papírt. így elmondva, nagyon egyszerűnek tűnik e készpénzkímélő fizetési mód, ám aki a gyakorlatban is próbálta, bizony éppen az ellenkezőjét állítja. Ugyanis az üzletek többségében — tisztelet a kivételnek — a mai napig Az OTP illetékesei már számtalan fórumon elmondták. hogy felesleges az ilyen procedúra, hiszen pénzintézetünk bármilyen körülmények között elfogadja a csekket, magyarán: fizet érte az üzletnek. Tehát a kereskedelem semmit sem kockáztat elfogadásával, ám úgy tűnik az eladók nem hisznek az OTP-nek. Olyannyira nem, hogy saját érdekeiket is szem elől tévesztik, pedig az üzletzárás előtt a pénzintézeteknek és végső soron az államháztartásnak, A pénzt nemcsak nyomtatni kell, hanem tárolni, szállítani és őrizni is. Ráadásul a fizetésnapok táján rendkívül megnő a pénzintézetek — elsősorban az MNB és a posta dolga, a fizetés milliárd- jait kell szétosztani. S alig egy két nap múltával a kifizetett pénz már vissza is tér a páncélkamrákba, hiszen a hónap eleji bőségesebb napokra hagyjuk a nagyobb bevásárlásokat és ilyenkor fizetjük be az OTP és egyéb részleteket. sem számít törvényes fizetőeszköznek a csekk. Ahol mégis kiteszik az OTP erről szóló emblémáját, ott sem egykönnyen írják a blokkra „kifizetve”. Ugyanis először elkérik a csekktulajdonos személyi igazolványát, és sorban kiírják az adatait, s még jónéhány egyéb papírt kitöltenek. Az igazoltatásra ugyan semmi szükség — s ha belegondolunk, nem egészen jogszerű eljárás — de az üzlet mindenképpen biztosat szeretne tudni, hogy sehol semmiféle körülmények között nem csaphatják be. Eközben a pénztárnál kínos lassúsággal telnek a percek, s növekszik a sor. A halkan majd hangosabban mondott szitkokat pedig senki sem nyeli sokáig csöndesen. Az eredmény persze nem kétséges, a legközelebb a bátor próbálkozó inkább a hagyományos készpénzzel fizet. számolás-rendezés hosszú óráit takaríthatnák meg, ha elterjedne a csekk. Egyoldalú lenne az érvelés, ha csak a kereskedelmet hibáztatnánk a csekk halódásáért. Hiszen a honi fizetési szokásokban csak a ropogós bankók számítanak igazi pénznek. Mindenfajta egyébtől — még néha a takarékkönyvtől is — sokan félnek. S arról sem feledkezhetünk meg, hogy megfelelő djektroníkus számítógépek híján, amelyek központilag nyilvántartanák e számlákat, s azonnal hozzáférhetővé tennék az adatokat, csak korlátozott körben használható a csekk. De azért mégsem csak a gépesítés hiánya akadályozza a csekk honi karrierjét. A turistáknak szánt magyaros dísztárgyakat, drága térítőkét áru’ó népművészeti boltok, az áruházak kirakataiban sokszor találkozhatunk az Európa-szerte ismert pénzintézetek, a Visa, a Bank Americard, stb. címkéivel, amelyek azt hirdetik a külföldi turistáknak, hogy ezeket a hitelkártyákat a magyar üzletek is elfogadják. Ugyanígy válthatnak készpénzt nálunk a külföldi turisták az Eurocheque cégjelzéses papírjaiért Számítógép itt sem segíti az üzletek munkáját, de évek óta egyre többen fizetnek ilyen módon a magyar árukért. Külföldön megszokták Ám, fordítva már nem ilyen rózsás a helyzet. Tavaly óta a magyar turisták is válthatnak konvertibilis valutára szóló Barclays- csekkeket, ám, a forgalom egyelőre nem nagyon növekszik. Pedig ezt nehezebb ellopni, mint a pénzt, — márpedig a zsebmetszők elég gyakran megkörnyékezik a világjáró honfitársainkat, s ha el is tűnik a csekk, a róla szóló bankigazolást mindenhol szó szerint készpénznek veszik. Ráadásul éppen a készpénzkezelés költségei miatt a csekket magasabb árfolyamon váltják be, mint a bankókat Az előnyök és hátrányok összevetését már jónéhány országban elvégezték, a készpénzzel történő fizetés nemcsak a nyugati fejlett országokban szorult vissza, az NDK-ban szintén sikerrel alkalmazták ezt a formát. A mikroelektronika közelgő hazai forradalma előtt talán nálunk is érdemes lenne most már végérvényes polgárjogot adni a honi csekkeknek... L. M. Az igazoltatás procedúrája Hiányzik a számítógép Ez sajnos nem Herbária-bolt Egy drogista problémái Kellemes fűszerillat fogadja a vásárlókat a szolnoki gyógynövényüzletben. A sor- banálÜJbk között akad idős ember, pattanásos tinédzser és nem ritka a külföldi vendég sem. A népszerű üzlet 1978-ban nyílt meg. Három éve vezeti Horváth JánosnS aki azelőtt - tizenöt évig gyógyszertárban dolgozott. Ezt tudva, nem is lep még a szakértelem, amivel irányítja a boltot. Kedvesen,, gyorsan szolgálja ki a vevőr két, és szinte valamennyi áruról mond néhány érdekes- ismertető szót. így a sor- banállást sem érzi hosszúnak az ember. — Ez a bolt nem tartozik, a Herbária üzletei közé — jegyzi meg, amikor érdeklődni kezdek. — Rögtön hozzáteszem — sajnos! Nagy hátrány ez számunkra, mivel a legkeresettebb árukból nem kapunk, vagy csak korlátozott mennyiségben. Az importkészítmények zöme nem jut el hozzánk. Közben egy hölgy fűszerek után érdeklődik. Borsika, kakukkfű, gyömbér, bazsalikom sorakozik pillanatok alatt a pulton, majd eltűnik a szatyor alján. — Olaszos ételekhez tudnék még egy kis Origanót ajánlani — mondja, és a vásárló szó nélkül bólint. — Kétszáz féle gyógynövény-készítményünk, változatos fűszerkészletünk és gyógynövényeket tartalmazó kozmetikai cikkeink is vannak. Miközben a vevőket kiszolgálja, elém csúsztat néhány dobozt. Pédi-relax, Mil- la-trió — olvasom a dobozokon. — Ezek a legújabb forgatómban levő készítmények. Legalább olyan népszerűek, mint a proplisz tartalmú áruk, és a reumazselé. Az árusítással 'mines is semmi probléma, a beszerzéssel annál inkább. — Az üzlet betegség miatt sokáig zárva volt. Rengetegen jöttek vidékről is, eredmény nélkül távoztak. Nem pótolhatta volna valaki a kiszolgálást? — A megyében ez az egyetlen ilyen üzlet. Évi 4—5 milliós forgalmat bonyolítunk le. Az üzlet vezetése szakértelmet igényel. Gyógyszerész vagy drogista végzettséggel kell rendelkeznie az eladónak. A vállalatnál azonban nincs több hasonló végzettségű ember. Így akaratomon kívül nem tudtuk kinyitni a boltot. Miközben beszélgetünk, egy középkorú hölgy már a negyedik ásványvizes palackot emeli le a polcról. — Tószegről jöttem át. Tudja Mira-vizet sehol se kapok. Már Szolnokon is kerestem több helyen, végül ide irányítottak. Csak attól tartok, hogy télen itt se lesz. — Áz országban kevesen tartanak télen ásványvizet, de nálunk ebből se lesz hiány — hangzik a válasz. Szovjet turisták érdeklődnek ginzeng-gyökér után. Természetesen oroszul. A kiszolgálás zavartalan. Horváth Jánosné ugyanis beszéli a nyelvet. Már a harmadik vevő érkezik kamillateáért, de csak filteres készítményt tud ajánlani a vezető. — Ez a másik bánatunk. A gyógynövények fal vásárlási ára nagyon kedvezőtlen. Idén kilójáért hat forintot fizettek volna. Hat forintért ki gyűjt kamillát? Ezért aztán nemcsak nálunk, hanem az egész országban hiányzik. Mi régen kaptunk 20 kilót, de egy nap alatt elkapkodták. Ez a kis üzlet az egész megye ellátásáról gondoskodik. Elsősorban az idős, beteg emberek érdekében mondom el még egyszer: méltánytalannak érzem, hogy csak azért, mert nem tartozunk a Herbária kötelékébe, sok, fontos, jó hatású gyógynövényt nem kapunk meg. Ezzel a vásárlók - károsodnak, nem mindegy hogy, hányszor kell fölkeresniük az üzletet egy-egy készítményért. — bk — Tabáni séta Valamikor Szolnok sajátos színfoltja, nevezetessége, festők, grafikusok kedvenc témája volt. Ma már csak néhány, szigetként megmaradt, házsor emlékeztet az egykori Tabánra. Képeink e városrész egykori hangulatának fölidézése mellett az apró házak, a „festői nyomor” eltűnésének folyamatát is érzékeltetik. Fotó: Hargitai Lajos Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Hz idén nőtt a balesetek száma Tegnap délelőtt, a megyei rendőr-főkapitányság épületében ülést tartott a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. Az elnökség több témáról tanácskozott. Közülük a megye közlekedési helyzetéről szóló tájékoztató méltán tarthat számot a közérdeklődésre. Kiss Mihály rendőr őrnagy, a megyei főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője, a megyei KBT ügyvezető elnöke beszámolt az 1984. január 1-től október 31-ig történt balesetekről. Elmondta, hogy ebben az időszakban 516, személyi sérüléssel járó, baleset történt (2,17 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában). Az idén 33 halálos baleset volt (23.26 százalékos a csökkenés a tavalyihoz képest). Nőtt viszont — 5,02 százalékkal — a súlyos sérülést oko-, zó balesetek száma, az idén 251 volt. A megye közútjain az említett időszakban har- minchatan vesztették életüket, hatszáznyolcvankilenoen sérültek meg. Kik és hogyan okozzák a baleseteket ? A követk űzőkben ezt a kérdést elemezte Kiss Mihály rendőr őrnagy. Az okozók között a személygépkocsivezetők (196 esetben) vezetnek, utánuk következnek a kerékpárosok (77 eset), majd a motorkerékpárosok (64 alkalommal). A legtöbb baleset gyorshajtás, szabálytalan kanyarodás és előzés, az elsőbbségadás elmulasztása miatt történik Ezután a gyalogosok közlekedési moráljáról beszélt a megyei KBT ügyvezető elnöke. Sokszor okoz ugyanis balesetet (a vizsgált időszakban 57 esetben), hogy a gyalogosok figyelmetlenül, körültekintés nélkül mennek, szaladnak át az úttesten. Igaz, hogy olykor szabályosan haladó gyalogosokat is elütnek figyelmetlen járművezetők (12 ilyen eset volt) lA (halálos baleisetekről szólva a rendőr őrnagy elmondta, hogy a harminchárom eset közül tizenhatszor a gyorshajtás okozott tragédiát. kilencszer pedig az ittasság. Beszámolójában kiemelte, hogy a jövőben is fokozottan ügyelni kell a gyermekekre. Igaz, hogy a tavalyi évhez viszonyítva 22,6 százalékkal csökkent a gyermekbalesetek száma, de sok gyerek közlekedik szabálytalanul. Mit tehetünk azért, hogy csökkenjenek a balesetek, javuljon a közlekedési morál? A közlekedésben részt vevőknek pontosan ismerniük kell, és minden körülmények között be kell tartaniuk a szabályokat — hangsúlyozta a megyei KBT ügyvezető elnöke.
