Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
1984. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gazdasági reform és szocialista demokrácia A Társadalmi Szemle decemberi számából Az MSZMP KB októberi ülésén Nemeth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának referátuma alapján áttekintette a párt szakszervezeti politikáját, s annak hatását a szakszervezetek tevékenységére. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, aki részt vett a KB állásfoglalásának előkészítésében és vitájában a szakszervezetek tevékenységét meghatározó elvekről, imái feladataikról beszélget Sőtér Edittel. Berecz János elemzi a nemzetközi politikai és világgazdasági helyzetet, és ezzel összefüggésben kitér Magyarország helyzetének ala ■ kulására. Rámutat: most és az elkövetkező években két nagy — egymástól nem független — munkaterületen rajzolódnak ki markánsan a tennivalók. Az egyik: gazdaságirányítási rendszerünk továbbépítése a reform szellemében. A másik: a szocialista demokrácia továbbfej - lesztése. Az utóbbi időben sok tekintetben mélyrehatóan megváltoztak építömunkánk körülményei, s ez természetszerűen a pártmunka stílusára és módszereire sem marad hatás nélkül. Mindebből kiindulva a pártirányítás módszereinek megújulásáról beszélgetett soproni vezető pártmunkásokkal Gyenes László. Az ingázásról közvéleményünkben különböző, gyakran ellentétes kép alakul ki. Bőhm Antal adatokkal bőségesen illusztrált tanulmánya hozzásegít a probléma tisztázásához. Foglalkoztatáspolitikánknak immár közhelyszerűen hangzó kettős célja a teljes és hatékony foglalkoztatás. Vass Dezső feltárja a foglalkoztatáspolitika és a területi érdekviszonyok összefüggéseit. A magyar történelem 1945- töl napjainkig tartó korszakának tanítása — erről a témáról rendezett országos elméleti tanácskozást 1984. október 20—21-én az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya, az MSZMP Politikai Főiskolája és a Művelődési Minisztérium. Sípos Levente tájékoztatást, ad az elméleti konferenciáról. Réti Ervin felvázolja a bonyolult libanoni események hátterét. A Társadalmi Szemle folytatja a szociálpolitikai vitát. Ezúttal Jordán Miklós hozzászólását közli. Szlovák klub Budapesten Budapesti szlovák klub létesítését tervezi a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Elképzelésük szerint a Lapkiadó Vállalattal közösen alakítják ki a fővárosban élő szlovákok anyan.' elvi művelődésének újabb színterét a Nagymező utcai székházukban. A klub a következő év első felében nyílik majd meg. Rendezvényein lehetőséget adnak a szlovák nemzetiségieknek, hogy gyakorolják anyanyelvűket, megismerjék és ápolják kultúrájukat, hagyományaikat. .Külön programot szerveznek majd a fiataloknak. A szövetség ifjúsági munkabizottsága, egyébként az ország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából országos találkozóra is hívja a szlovák nemzetiségű fiatalokat. A klubban író-olvasó találkozókon. előadásokon és más rendezvényeken megismertetik a látogatókkal a hazai szlovák nyelvű kiadványokat: néprajzi, történelmi. irodalmi, képzőművészeti műveket is. Szlovák zenei előadók, ének- és táncegyüttesek ugyancsak szerepelnek majd ebben a klubban. A szövetség egyébként a következő évben számba veszi a szlovák klubok tevékenységét, és azok legsikeresebb programjait módszertani füzetben adja közre. Minden hanglemezújdonság megtalálható Sohasem volt még ilyen jó az ellátás Ikon és bélyeg Ikon és bélyeg címmel kiállítás nyílt tegnap a Bélyeg- múzeumban. A Magyar Posta Bélyeg- múzeuma és a szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény anyagát bemutató kiállításon egyebek között hat eredeti, magyarországi ikon látható. Az ikonok a XVII. század vége és a XVIII. század közepe között készültek, s immár húsz éve a szerb egyházművészeti gyűjteményt gazdagítják. A Magyar Posta 1974-ben az ikonokról bélyegsort bocsátott ki. A bélyegek az Állami Nyomdában készültek raszteres mélynyomással, a keretrajzot Varga Pál grafikusművész tervezte. Az ikonok eredeti színét hűen visz- szaadó bélyegek mellett az érdeklődők nyomon követhetik a bélyegek elkészítésének különböző mozzanatait, a nyomdai eljárás fázisait, valamint megtekinthetik az 1974-es első napi borítékokat és az akkor használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegkiállítás január 29-ig tart nyitva, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. A bemutató első két napján alkalmi postahivatal is működik a helyszínen, ahol az alkalomnak megfelelő bélyegzőt használnak. Az utóbbi másfél évtizedben a karácsonyi ajándékozási láz eddig sem szűk skálája új formával, szokással gazdagodott: divattá vált hanglemezzel meglepni rokonainkat ismerőseinket a szeretet ünnepén. De vajon van-e miből választanunk? — Nem kis örömünkre, ebben az évben végre kitett magáért a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat — mondja Tóthné Szép Margit, a szolnoki hangszerbolt vezetője. — Ezúttal hanglemezből kitűnő az ellátás, talán ilyen jó még sojia nem volt, szinte valamennyi újdonság megtalálható nálunk. A szállítókat dicséri, hogy minden megrendelés nagyon pontosan, a megígért időre érkezett. December elejétől kezdve naponta 60—70 000 forintos forgalmat bonyolítunk le, a bevétel túlnyomó része hanglemezekből származik. A lemezek és a műsoros kazetták iránti élénk érdeklődést jól példázza az ezüstvasárnapi ajándékvásárlás is: mindössze öt óra hosszat tartottunk nyitva; mégis inem kevesebb, mint ötezer hanglemezt és háromszáz kazettát adtunk el 52 000 forint értékben. — A hangszervásárlást illetően már nem ennyire kedvező a kép — veszi át a szót Rácz Zoltánná üzletvezetőhelyettes, — bár hozzá kell tennem, a drágább külföldi elektromos gitárok, erősítők és egyéb márkás berendezések, .hangszerek \— érthető módon — nem találnak úgy vevőre, mint a viszonylag olcsóbb lemezek, kazetták. A komoly zene kedvelői sem panaszkodhatnak az idén, ezúttal olyan hanglemezek kerültek többek között a boltokba, mint például Gergely Ferenc előadásában a Karácsonyi orgonazene, aztán a Karácsonyi koncert, a Magyar karácsony, a Csendes éj valamint a Karácsonyi és húsvéti vetsernyék című albumok. Érdekesség Dickens: Karácsonyi énekének megjelenése Törőcsik Mari Előadásában. A kínálat tehát bőséges. Az eddigi bevásárlások után még mindig rendelkezünk elegendő áruval, s tudjuk állni — remélem — az aranyvasárnapi „ostromot” — J Pályázat honvédelmi ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel (meghatározott felsőoktatási, intézmények nappali tagozatos hallgatóit, vagy az oda felvételre jelentkezőket, akik tanulmányaik befejezése után — képesítésüknek meg- feljelően — a magyar néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar ál- Hampolgársá®. feddhetetlen előélet, erkölcsi, politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra. A pályázók jelentkezési lapot iskolájukban vagy a had kiégés zí tési és területvédelmi parancsnokságoktól kaphatják. Honvédségi ösztöndíjra pályázhatnak a műszaki egyetemek közlekedésépítő, földmérő, járműgépész, szerkezetépítő, épületgépész, építész-tervező. gépipari ,f,echnológiai, híradástechnikai, műszer- és irányítás- technikai mérnökképesítést nyújtó szakjain tanulók. Jelentkezhetnek a tudo- Imányegyetemek jogász, (matematikus,, térképéisz,, pszichológus, programozó meteorológus, tervgazdaság gi és pénzügyi szakos tanulói. Várják az orvostudományi egyetemek általános orvos haUlgatóinak jelentkezését is. A főiskolák és az egyetemek főiskolai karainak mangas- és mélyépítési, épület- és építőgépészeti, hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútgépészed, (közlekedés automatizálási, gyártástechnológiai, híradás- ipari, szervezés- és számítástechnika alkalmazási, repülőgép vezetői, földmérési- és földrendezői szakos növendékei ugyancsak pályázhatnak, ' Nők csak egyes területekre és korlátozott létszámban jelentkezhetnek, erről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok személyügyi osztályain adnak felvilágosítást. Az ösztöndíj-szerződés megkötésére az egyetemi (főiskolai) fel véteti vizsga, valamint a katonai pályaalkalmassági vizsgálat együttes eredményétől függően kerülhet sor. Az egyetemista honvédségi ösztöndíjasok a harmadik év eredményes befejezése és rövid katonai alapképzés után katonai főiskolai hallgatói állományba, zászlósi rendfokozatba, az egyetem befejezését követően hivatásos állományba kerülnek, és tiszti rendfokozatot kapnak. A főiskolások az államvizsga után vesznek részt rövid katonai alapképzésben, és azt követően kapják meg a tiszti rendfokozatot. Az egyetemisták (főiskolások) az évfolyamtól függetlenül bármely időpontban pályázhatnak, a felsőfokú oktatási intézményekben felvételizők március 31-ig jelentkezhetnek. Kőhidai karácsony A sopronkőhidai fegyház hétköznapjairól többen is tudósítanak. Almásy Pált és Révay Kálmánt, a Felszabadító Bizottság katonai vezetőinek perében Ítélték halálra, majd kegyelemből 15 évet kaptak. Ott benn mindketten írnokoskodtak. Közben Almásy naplót vezetett, amely az idei karácsonyra fog megjelenni a Magvető Kiadónál; Sopronkőhidai napló 1944—45 címmel. Várhatóan nagy könyvsiker lesz. Révay Kálmán pedig rajzok sokaságában örökítette meg a ..benti élet” sok-sok mozzanatát. A vészterhes napokról tanúskodik Novák Károly memoárja (Találkozásom a történelemmel) és a derűs lelkű Markos György a Vándorló fegyház c. könyvében. Tőlük tudjuk, hogy 1944. december közepétől itt működött a Budapestről áttelepült hadbíróság, a Vezérkari Főnök III. sz. törvényszéke, amely a kimondhatatlan nevű „A nemzet totális mozgósításával és harc- baállításával megbízott m. kir. tárcanélküli miniszter mellé beosztott tábornok, mint illetékes parancsnok bírósága” néven is folytatta tevékenységét. De az emberek máig is csak úgy nevezik, hogy a Dominics-léle Ivérbíróság. ö volt ugyanis a perek többségének tárgyalásvezetője. ők ítélkeztek, a Margit körúti fegyház-ból átszállított rabok, más politikai foglyok, antifasiszták, partizánok felett is. Kőhidát jellemezve Markos ezt írta némi iróniával: „Itt rend volt és tisz-- taság. A szabályzatot pontosan betartották. Tegyük még hozzá, hogy ahol időről időre munkát kapott a hóhér is. Most csak maradjunk karácsony körül. December 21 -én kivégezték a kommunista Deutsch József grafikust, aki művészi tehetségét hamis okmányok készítésére használta fel. Beteg, nyomorék ember volt, két mankóval járt, aligha lehetett veszélyes a nácikra. Azért írom így, mert a börtönt válogatott SS pribékek is őrizték. A legértékesebb rab Baj- csy-Zsilinszky Endre volt, akit több más fogollyal együtt — köztük volt Almásy és Révay is — 1944. december 12-én késő estére szállítottak át Sopronkőhidára. A Margit-körúton Kelemen Kornél ügyvédnek ínég sikerült elodázni Pilinszky -ítéletét, azzal, hogy a képviselőt védi a mentelmi jog. Sopronban azonban iratok nélkül, minden formai követelmény mellőzésével kiadták őt hóhérainak. Tudta, hogy mi vár rá. Erős lélekkel, sorsával megbékélve készült a még hátralévő nehéz órákra. A mártíromságot tudatosan vállalta, abban a hitben, hogy halálával a népnek az Oivzágnak tesz szolgálatot. „Példát akarok adni nemzetemnek”. — mondta ezekben a napokban. Egy nyilasellenes hadbíró már korábban megmondta neki, hogy ki végzik, a tárgyalás már csak üres komédia lesz. Hiszen még nincs is ítélet, de máris kitűzték az akasztás napját. Valamennyi feljegyzés arról tudósít, hogy e hitben rendezte dolgait, s készült fel a várható megpróbáltatásra. Még a jókedvből is tellett, hiszen a rabtárs által felajánlott meleg ruhát így utasította vissza: „Hát nem mindegy, hogy az ember náthás-e, vagy sem, amikor akasztják”. December 23-a szombati' napra esett. Almásy feljegyzi naplójába: „Bandi bácsi pőre”. Másodszor állt most hadbíróság elé. De ami ott volt, az nem más, mint a törvény megcsúfolása. Nem engedték oda utazni ügyvédjét, Kelemen Kornélt elutasították a bizonyítási eljárás kiegészítését, a fellebbezés lehetőségét. Tanúkat sem hallgattak ki. Az utolsó szó jogán csak perceket beszélhetett. Dominicsnak még így is szemébe vágta, hogy a „Németországgal való együttműködés hazánk katasztrófáját okozza... Magyarország csak úgy menekülhet meg, ha azonnal kilép a háborúból, és a szövetségesek oldalára áll”. Elismerte. hogy részt vett az ellenállási mozgalomban, de magát nem tartotta bűnösnek. A tárgyalást vezető Dominies a hadbíróság tanácskozásán kijelentette: „Kész ítélettel jöttem! Bajcsy- Zsilinszky Endrét halálra kell ítélni”. A bíróság tagjait meg is fenyegette, hogy aki nem ért vele egyet, azt bűnpártolás címén felelőségre vonják. Érsek Albert alezredes volt a bíróság elnöke. Az ítéletet aláírta, bár később úgy nyilatkozott, hogy ő ezt közönséges gyilkosságnak tartotta. Később még Tasnádi Nagy András, a parlament elnöke is kénytelen volt elismerni, hogy „Zsilinszkyt törvénytelenül végezték ki”. Nem volt mód a fellebbezésre sem. Hiába kérte az egyik ügyvéd, hogy tegyék félre az ítéletet az ünnepek utánra. Dominies nyomban Kőszegre sietett, hogy megszerezze a vezérkar jóváhagyását. Tekintettel az ünnepekre még az ügyész is halasztást javasolt. „Értsék meg végezni akarok. Nyugodt karácsonyi ünnepeket! szeretnék” — felelte. Pedáns egy gyilkos volt; nem szerette a restanciát. A Felszabadító Bizottság elnökének utolsó óráiról a fegyház lelkésze, Bárdost Jenő tudósít, 24-én reggel' ő kereste fel cellájában Bajcsy-Zs'illnszkyt, aki éppen levelet irt. Közben Dominies hívatta, s közölte, hogy nincs kegyelem. Mire visszatért zárkájába, azt már siralomházzá alakították át. Az asztalán feszület, mellette két gyertya. Zsilinszky a lelkésznek Tárnáról beszélt, hogy annak temetőjében szerelne nyugodni. Kívülről fegyverdörrenések hangzottak' be. Ekkor végezték ki a kommunista ifjúsági mozgalom három kiemelkedő személyiségét. Pesti Barnabás, Pataki István és Kreutz Róbert életét oltották ki a golyót. Mindhárman résztvettek a fegyveres ellenállásban! Röplapokat szórtak, akciókat szerveztek:, kapcsolatot tererrv tettek antifasiszta csoportokkal. Pataki kis húgának írta búcsúlevelét: „volt egy bátyád, aki meghalt egy eszméért, mert érdemes volt érte meghalni”. Az ítélethirdetés utáni két óra gyorsan eltelt. Jött az őr és szólította: „Képviselő úr, legyen szíves jönni!” Drámai percek voltak. A zárkát őrző katona kezet csókolt neki. Személyében egy nép búcsúzott el nagyszerű fiától. Dominies az egzekucióhoz nem kapott hóhért. A felhívásra három fegyőr jelentkezett, hogy végezzenek a hazaárulóval, aki felrobbantotta a Margit-hidat. Mert ezt hazudták nekik. Italt és fejenként 25 pengőt kaptak. Bajcisy-Zsiliinszky utolsó szavai ezek voltak; „A történelem engem fog igazolni. Én jó ügyért halok meg”! Aztán elvégeztetett. Mint a 49-es tábornokok, ő is bitó- fán fejezte be életét. És még mennyien jöttek utána. Fisch Emil mérnök; Topa János technikus; herceg Ode- schalchi Miklós, a pilóta; a győriek; Német László János és Steczer Lajos; Kádár Klein Elek; vagy a hite miatt felakasztott Dely József. És még hosszú lenne a sor. Az egyik rabtárs írja, hogy Bajcsy-Zsilinszky cellája, a 252-es zárka ezután már nem kapott új lakót. A nagy mártír tiszteletet parancsolt még halála után is. Haló porait a felszabadult magyar nép 1945 tavaszán exhumáltatta és Budapestre száLlítatta. Az or- tzagház kupolacsarnokában, ravatalozták fel, majd kívánsága szerint Esze Tamás földjén helyezték nyugovóra. A nagy kuruc hazatalált övéihez; a néphez, amelyet annyira szeretett. Gazsi József Űj kulturális létesítménnyel gazdagodott Hódmezővásárhely. A városközpont egyik, a XIX. század elején emelt műemlék-lakóházát népművészeti állandó kiállítással rendezték be, ahol helyet kaptak a város gazdag hagyományú textildíszítő és agyagiparának termékei
