Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 22. Tiszapüspőkl körkép Üdülőtelkek a horgásztanyánál A megyeszékhelyhez húsz kilométerre fekvő kisközség, a kétezerkétszáz lakosú Ti- szapüspöki az utóbbi években sokat fejlődött. De ebben — mint Tótok Sándor a községi tanács elnöke elmondta — a kényszer is közrejátszott, mert például a régi iskolában a tanteremhiány miatt bővíteni kellett az épületet Oda kétszázharminchat, az óvodába pedig kilencven gyermek jár. A községben nyolcvanegy családban, háromszázhúsz cigány él. Nagy eredmény, hogy az ötéves cigánygyerekek valamennyien óvodába járnak, de mind több a hároméves korban bekerülők száma is. Iskoláztatásuk teljes, a cigánytanulók többsége elvégzi a nyolc osztályt. A munkaképes korú lakosok több mi«t fele, más településeken dolgozik, a zömük Törökszentmiklóson a Finommechanikai Vállalat helyi gyárában, valamint a Mezőgépnél, a Baromfifeldolgozóban és a Tiszatáj Termelőszövetkezetben. A községben különböző munkahelyeken csaknem kétszázan dolgoznak, az intézményekben több mint öt- venen, a kereskedelemben kilenc munkahelyen szintén félszázan, és a termelőszövetkezet melléküzemágában is hatvan személynek tudnak munkát adni. mivel tavaly elkezdődött a vasipari és a két elektrotechnikai részleg termelése, kapcsolókat, kontroli-lámpákat, csillárokat készítenek. Az áfész helyi varrodája is enyhíti a munkahelyi gondokat, mivel ott huszonnégyen találnak elfoglaltságot. A községben tíz szakmában harminchat kisiparos tevékenykedik. Van közöttük villanyszerelő, fuvarozó, asztalos, cipész, női szabó, szobafestő, műszerész, bádogos és kőműves is. Sajnos kevés Iskolafelújítás, bővítés az ács, a lakatos, a rádiótévészerelő. Takarékos emberek lakják Tiszapüspökit, hiszen a lakosság betétállománya csaknem tizenötmillió forint. A korábbi évekhez képest az idén jóval kisebb mértékben, csak százezer forinttal nőtt a betétállomány. A helyi takarékszövetkezet 1984- ben kétmillió forint lakossági hitelt adott ki, főleg személyi, mezőgazdasági és építési célokra. A településen mintegy hét kilométer a szilárd burkblatú út. A földutak karbantartását a Tiszatáj Termelőszövetkezet végzi. A következő években nem nő az aszfaltozott, betonozott utak hossza, mivel a tanácsnak kevés pénz áll rendelkezésére. 1984-ben például fejlesztésre hatszáznegyvenezer forintot fordítottak. Sikerült befejezniük az iskola felújítását, bővítését, folytatták a sportpálya építését — ahol a község lakói dolgoztak társadalmi munkában —, és felújították a helyi művelődési ház tetőszerkezetét. Űj takarékszövetkezeti székház épült, valamint a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat percenként ezerliteres vízhozamú kutat fúrt a községben, s ezzel lehetővé vált. hogy a közkifolyók számát harminckilencre emeljék. Megkezdték az iskola központi fűtésének szerelését is, ez a jövő év júniusára készül el. A lakosság, a helyi üzemek, intézmények dolgozói, a szocialista brigádok tagjai az idén több mint másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Vállalták a közterületek, az utak, az árkok, a terek, a parkok gondozását, s a szakemberek a szülők segítségével ugyancsak társadalmi munkában végzik az óvoda központi fűtésének szerelését. A kereskedelmi ellátás a községben megfelelő, de a bolti eladótér — főleg nyáron. amikor az idegenforgalom is megnő — szűknek bizonyul. Ezért a későbbiekben az ABC bővítését tervezik. A település hétszázkilenc- venegy lakóháza közül há- romszázharmincnégybe már vezetéken jut el a víz. A vízvezeték-hálózat hossza húszezer háromszáz méter. Ennél valamivel több — huszonháromezer kilencszáz méter — a járdák hossza, amelyeknek mintegy fele társadalmi munkában készült. A község földrajzi adottságánál fogva a pihenéshez, üdüléshez is kedvező feltételeket biztosit. Közel a Tisza- part. ahol gomba módra szaporodnak a hétvégi házak. Az üdülőterületnek az idén szeptemberben készült el a rendezési és távlati fejlesztési terve, melynek gyakorlati megvalósítása már megkezdődött. Elsődleges cél a szaibadstrandon a higiéniai feltételek megteremtése. Ezekre hatszázharmincezer forint áll a tanács rendelkezésére. Már elkezdték a szociális létesítmények, a zuhanyozók, öltözőfülkék építé • sét. Ebben az évben elkészült a horgásztanyai bekötőút is, ami nyolcszázezer forintba került. Jövőre a szabadstrandra villanyt vezetnek, és a vendéglátást magánkereskedők bevonásával kívánják javítani. 1986-tól tervezik, hogy a horgásztanya melletti területeken újabb harmincnégy- harmincöt zártkertet ötvenéves tartós használatba adnak. N. T. Békemozgalmi aktivisták kitüntetése Ráckevei Duna-ág üdülőkörzete Vendégfogadók épültek, tisztább a víz A X. országos békekonferencia előkészítésében és megrendezésében valamint a magyar békemozgalom céljainak előmozdításában kiemelkedő munkát kifejtett aktivistákat tüntették ki tegnap a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában. A magyar békemozgalom kitüntető jelvényét 127 aktivistának Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára nyújtotta át. Huszonkét dolgozót foglalkoztat tiszasasi részlegében a békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet. Kizárólag torontáli (szőnyegeket készítene)«, havónta több mint háromszáz négyzetmétert A szívinfarktus korábban felismerhető ÚJ MAGYAR ESZKÖZ Űj diagnosztikai módszert alkalmaznak januártól az brsziág klinikáin és kórházaiban: specifikus eljárással — az úgynevezett Mio- globin RIA-készlettel — csaknem azonnal megállapíthatják!, hogy szívinfarktus okozta-e beteg mellkasi fájdalmát, vagy sem. Miként dr. Jánoki Győző, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugá?- egészségügyi Kutatóintézet tudományos osztályvezetője, elmondta: intézetükben kidolgozták e reagens-készletet és használatának módját. Ezzel újabb lehetőséget adtak a napjainkban legtöbb halálozást okozó betegség korai felismerésére, s rövi- debb idő alatt több információt szerezhetnek az infarktusos állapotról. Hazai előállításával lehetővé válik széles körű alkalmazása. Az immunológiai és radio- izotópos eljárások kombinációja révén minden más laboratóriumi módszernél hamarabb jelezhetik: magas-e a vérben lévő mioglobin — oxigén-lekötő és -Szállító fehérje — szintje, amely kétségtelenül a szívizom károsodását bizonyítja. Szívinfarktus esetén ugyanis megváltozik a helyi anyagcsere, emiatt a vér mioglobin- szintje jelentős mértékben emelkedik. Amennyiben a beteg megfelelő időben jut orvoshoz, vérmintájának laboratóriumi vizsgálata során egy-másfél óra alatt felderíthetik esetleges szívinfarktusát. Rendkívül jelentős az új eljárás, mivel e betegség annál eredményesebben gyógyítható, minél koraibb szakaszában. biztos diagnózis ismeretében kezdik meg az orvosi beavatkozást. A szakemberek ezideig is tudták, hogy az infarktus bekövetkezésekor a vérben a mio- globlin-szint! növekszik: Ezt azonban kémiai módszerekkel nem lehetett kimutatni. Ezzel a nagyon érzékeny radioaktív reagenssel, pontos analitikai módszerrel viszont meghatározhatják a vérben lévő mioglobin mennyiségét, amely tájékoztat arról; sé- rült-e a szívizom, vagy sem. és ha igen, milyen mértékben. -Az eddig alkalmazott vizsgálatokkal csak sokkal későbbi szakaszban lehet megállapítani a szívinfarktust, és nem mindig szerezhetnek pontos képet róla, főleg, ha a paciens más betegségben is szenved, illetőleg korábban már volt infarktusa. Nyugdíjazott lokomotív Nem megy a gőzös Kanizsára Százhuszonnégy évvel ezelőtt, 1860-ban futott be az első vonat a nagykanizsai vasútállomásra. A Déli Vaspálya Társaság által épített vtasút valósággal forradalmasította az áru- és személyszállítást, fellendítette Nagykanizsa üzleti életét: kereskedő- és bankházak alakultak. A sokszor megénekelt gőzös december 21- től nem megy többé Kanizsára: dízelmozdonyok veszik át a szerepét. Az utolsó gőzöst — amely Balatonszent- györgyről vegyes vonatot vontatott — tegnap ünnepélyesen fogadták, majd a mozdony méltóságteljesen bevonult a fűtőházba. A „nyugdíjazott” lokomotív sorsáról később döntenek. Mostantól kezdve dízel- mozdonyok viszik a teher-, személy- és gyorsvonatokat a budapest—nagykanizsai vonalon. A még korszerűbb vasúti vontatást a Budapest —Nagykanizsa vasútvonal (tervezett villamosítása jelenti majd. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág üdülőkörzetének helyzetével, fejlesztési feladataival foglalkozott tegnapi ülésén a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság elnöksége. A testület egyebek között megállapította: az utóbbi esztendőkben egyre többen keresnek kikapcsolódást és pihenést a Duna-ág menti településeken. A térség közelsége a fővároshoz, kedvező természeti adottságai indokolták, hogy 1973- ban minisztertanácsi határozat született az üdülőkörzet regionális rendezéséről. A tervek megvalósítása során — mint az ülésen elhangzott — a Duna-ág fővároshoz legközelebb fekvő, úgynevezett felső szakaszán, ahol a víz fürdésre nem alkalmas, a sportolási lehetőségeket gyarapították. Megkezdődött a mederrendezés, s ezzel egyidőben evezőspálya, a csepeli oldalon partvédőmű épült. A hétvégi üdülésre, a kirándulásra a fürdésre és horgászásra leginkább a Duna alsó, Ráckeve környéki szakasza alkalmas. Itt a vendégek fogadására új létesítmények épülnek, elkészült a ráckevei Keve Hotel, a dömsödi Pegazus-telep, az apajpusz- tai Hajós kastély. A Ráckevei Duna-ág egyik legfőbb gondja a víz szeny- nyezettsége. A helyzet javítása érdekében a többi között bővítették a délpesti és a szigetszentmiklósi szennyvíztisztítót, megépült a Mer- kur-telep és a Csepel Autógyár tisztítóművé. Szedik a gombát a Crajovától tizen- egynéhány kilométerre levő kertészeti kombinátban. A 204 hektárt elfoglaló, a megyeszékhely villamosenergiaellátását biztosító hőerőmű meleg vizével fűtött üvegházakban, 1400 szakképzett kertés z és 33 mérnök irányításával termelnek zöldségféléket és szegfűt, az előbbit 80 százalékban exportra évente 20 ezer lejt kei a gazdaságban. A másik ezret a kertjében termelt ] radicsom és az udvarán f heveit bárányok értékest séből könyvelheti el a csa’ di kasszában Naponta 20 ezer liter juh- és tehéntejet dolgoznak fel a Poiana Marci (nagypojánai) sajtgyárban. Termékeinek 80 százalékát — az ott gyártott kaskavál sajtot teljes egészében — külföldön értékesíti a 30 dolgozót foglalkoztató üzem Romániai képeslapok Dolzs, az önellátóexportáló megye Négy város és 94 község alkotja Románia harmadik legnagyobb közigazgatási egységét, Dolzs (Dőlj) megyét. Az utóbbi két évtized következetes ipartdlepíitési 'programja révén a települések 700 ezernyi lakossága jelentős részének már az üzemek adnak munkát, de elsősorban vidéken még nagyon is meghatározóak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nyújtotta munkalehetőségek. A megye mezőgazdaságilag művelt és felerészben (!) már intenzíven öntözött területén gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, a konzervgyárak munkásai nemcsak Dolzs lakosságának szükségleteit elégítik ki, és nemcsak az ország ellátásából veszik ki részüket. Amint azt a megyét járó idegen is tapasztalhatja, termékeik jelentős részét értékesítik a gazdaságok és a kistermelést folytató falusiak Románia határain túl. A bulgáriai komp-hattír átkelőhely ként a magyar turisták által is ismert, görögös hangzású Ca- laíat nevű Duna-parti város három mezőgazdasági szövetkezetének termékeiből például hetven százalékban exportterméket gyártanak a helyi konzerv-, keményítő-, cukor- és takarmánygyárák- ban. A felvételek Dolzs megyei, úgynevezett Duna menti településeken készültek. (Kép és szöveg: Temesközy Ferenc.) A szövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó vidéki lakosság 90 százaléka folytat kisüzemi gazdálkodást — zöldségféléket termel és exportbárányokat nevel — a háztájiban
