Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

1984. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Téma: Szolnok tisztasága és a lakásfelújítás Intézkedések az IKV-nál Együttműködés a lakossággal Ipari bizottság alakult Tegnap al Imegiyeszékhe- lyen tartotta meg alakuló ülését a Szolnok megyei Területi Ipari Bizottság. Az eseményen részt vett Kört- vélyes István ipari minisz­terhelyettes, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Simon József, a megyei párt- bizottság titkára. A megye jelentősebb ipa­ri üzemeinek vezetőiből ál­ló bizottságot a testület el­nöke Pápa Aladár tájékoz­tatta a főbb feladatokról, amelyekben többek között az ipar helyzetéből adódó gyakorlati tennivalók segí­tése szerepel. Az újonnan megalakult szer elsőként a VII. ötéves tervkoncep­ciót véleményezi különös •tekintettél az energjilaraci- tínaílisálási feladatokra. ,A következő ülésen, január 14-én a bizottság tagjai e' témával kapcsolatos elkép­zeléseikről!, tapasztalataik­ról tárgyalnak. Jövőre, a népgazdaságot is érintő, kü­lönböző javaslatokat dol­goznak ki a megye ipará­nak fejlesztéséhez. Termékváltás Kanizsán Új bútorok, szekrénysorok A mintegy ötvenféle la- kJásberendezési tárgyat, komplett szekrénysorokat; kárpitos és szólóbútorokat készítő Kanizsa Bútorgyár nagyarányú termékváltást hajt végre. Termékeinek csaknem felét megújítja. Az év utolsó heteiben ki­lenc új típusú bútor gyár­tását kezdték meg, s az újdonságokat folyamatosan Szállítják a szaküzletekbe. Jövőre tizenegy újabb termék gyártásába fognak. A váltást a mintadarabok elkészítésével kezdték, s az brszág bútorkereskedő vál­lalataival közösen döntöt­tek arról, hogy a prototípusok közül melyek sorozatgyártá­sára rendezkedjenek be. Csak azokat a szekrénysoro­kat, illetve kárpitos bútoro­kat gyártják, amelyekre a kereskedelmi vállalatok kép­viselői igent mondtak. Szolnok nemcsak jelentős vonzáskörzettel rendelkező megyeszékhely, hanem a nyolcvanezer lakosával már az ország tíz legnépesebb vá­rosa közé tartozik. Nem mindegy tehát, hogy milyen az itt élők és az itt megfor­duló emberek véleménye a városról. Legyen szó par­kokról. utcákról, terekről, azok tisztaságáról vagy épp a házak állapotáról. Tegnap délelőtt, a megyei tanácson szervezett tanács­kozáson, amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke, Simon József, a megyei pártbizottság titkára, a városi tanács vezetői és azoknak a vállalatoknak az irányítói számoltak be mun­kájukról, amelyek felelősek a településen a kommunális, lakásfelújító és területfenn­tartó tevékenységért. Az IKV új igazgatója László József, önkritikusan fogalmazott felszólalásában, hiszen a vállalat és a la­kosság eddigi kapcsolatát el­fogadhatatlannak minősítette. Ezen feltétlenül javítani kell: ezt segítette elő az IKV-nál néhány személycsere is. Sőt, létrehoztak egy úgynevezett lakossági összekötő csopor­tot, amelynek a tagjai rend­szeres kapcsolatot tartanák a bérlőkkel, és az eddiginél gyorsabban reagálnak a be­jelentésekre. A műszaki elő­készítés színvonalának az emelésével gyorsabbá, szer­vezettebbé szeretnék tenni a lakásfelújításokat. Molnár Gyula, a kommu­nális üzem igazgatója sze­rint arra is van példa, hogy rossz idő vagy géphiba ese­tén késik a szemétszállítás. A járdák és az utak tiszta­sága pedig olykor azért ki­fogásolható, mert kevés az emberkezet helyettesítő gé­pük. A Közterületfenntartó Intézmény vezetője Pusztai Tamás, beszámolt többek kö­zött arról, hogy a városban több mint száz park van, és ezek nyári locsolása megol­datlan. Tóth István, a városi ta­nács műszaki osztályának vezetője az illegális szemét­lerakodást tette szóvá. Feny­vesi József városi tanácsel­nök az érintett vállalatok belső munkaszervezési fel­tételeinek javítását sürgette. Sándor János, a városi párt- bizottság titkára az érdekelt üzemek szervezettebb együtt­működését hiányolta. Simon József, a megyei pártbizottság titkára felhív­ta a szolgáltató vállalatok vezetőinek figyelmét arra, hogy a megemelkedett lak­bérek, szolgáltatási díjak el­lenértékeként mindenki jobb, szervezettebb szolgáltatást kér és vár. Hiányolta, hogy — az IKV kivételével — alig esett szó arról, milyen belső vállalati intézkedések történtek a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Tisztábbnak, szebbnek kell lennie a megyeszékhelynek, gondozottabbnak az utcák­nak, parkoknak. Ehhez kell az eddigieknél is jobban megnyerni a megyeszékhely vállalatait, üzemeit, az itt élő embereket, hangsúlyozta a megyei pártbizottság tit­kára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke jogosnak tar­totta a kritikákat, és alá­húzta: az előrelépés záloga a város és a lakosság zavar­talan életét biztosító intéz­mények szoros kapcsolata és az igények szerinti jó mun­kája. Ulveczki Tibornak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek a zárszavával fejeződött be a tanácskozás. D. Sz. M. Napraforgóolaj Egyiptomnak Húszmillió dolláros magyar üzlet Az elmúlt évek egyik leglnágyobb jelentőségű ma­gyar—egyiptomi üzletköté­sére tettek pecsétet tegnap Kairóban. Az Agroimpex mezőgazdasági és külkeres­kedelmi vállalat meghatal­mazottal és az Egyiptomi Közellátási Főhatóság el­nökhelyettese, dr. el-Amir miniszterhelyettes kötötték meg azt a szerződést, amely­nek értelmében hazánk hu- szoinnydcezer fonna nyers napraforgóolajait sízájllít Egyiptomnak a jövő eszten­dő végén, illetve 1986 ele­jén. Az eddigi vasárnapi szám helyett Januártól napilapok hétfőn is Bőséges híranyag, változatos tartalom a hétfői Néplapban Az országos és megyei napilapok 1985. január l-íö! vasárnap helyett hétfőn jelennek meg. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól vasárnap reggel kerüli kiadásra. A lap neve Vasárnapi Hírekre változik. A Népsport megjele­nése változatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat utcai árusítással terjeszti a posta a városokban és nagyobb településeken. Az utóbbi egy, másfél év­tizedben számottevően át­alakult hazánk lakosságának életmódja, munkarendje szabad idejének a felhasználása. A nagyobb települések, városok lakossá­gának jelentős része kora ta­vasztól késő őszig hét végére általában elhagyja lakóhe­lyét, a telkén tevékenykedik, kirándul, utazik. E változá­sokhoz a tömegtájékoztatás­nak is igazodnia kell, hogy a lakosság információs igé­nyét a megváltozott életmód s az átalakuló hét végi olva­sói szokások közepette is maradéktalanul kielégíthesse. A növekvő szabad idő tar­talmasabb kihasználásának elősegítése érdekében a tö­megtájékoztatás a hét végi 2 szabadnapra igyekszik több információt, olvasnivalót ad­ni az embereknek. A hét végére jelenik meg több he­tilap, s a napilapok szomba­ti száma is nagyobb terjede­lemben készülnek. Mindezt az olvasók többsége magasra értékeli, a bőségesebb infor­mációt jól hasznosítja, a hét végi kül- és belpolitikai ösz- szefoglalókat, hírmagyaráza­tokat, kommentárokat, de a több szépprózát verset, tár­cát is. A hétközi és szombati nö­vekvő információbőség mel­lett viszont egyre inkább ki­ütközött, hogy a hétfő a tö­megtájékoztatásban a legel- látatlanahb nappáváit, s a té­vé sem sugárzott műsort. Te­hát ezen a napon tudtuk a legkevésbé kiszolgálni a tár­sadalom tájékozódási igé­nyeit. Az intézkedés most meg­szünteti ezt a kedvezőtlen helyzetet, a napilapok hét­főn jelennek meg, az eddig kiadásra kerülő vasárnapi lapszámoknál bőségesebb híranyaggal, gazdagabb tai- talommal. Két teljes nap hir- anyaga áll a szerkesztőségek rendelkezésére. A hétfői megjelenéssel a lapok kiadá­sa jobban igazodik az új ol­vasói szokásokhoz, a lapok akkor jelennek meg friss tar­talommal, amikor az embe­rek túlnyomó többsége kézbe tudja és akarja is venni az újságokat, továbbá a tévé szünnapján lesz több újság az utcán és az előfizetők asztalán. Az intézkedés a tájékozta­tásra fordítható anyagi és szellemi erőforrások lényege­sen jobb, ésszerűbb haszno­sításának feltételeit teremti meg. Szerkesztőségünk arra tö­rekszik, hogy a hét első nap­ján jelentkező újság egyrészt -hűséges krónikája legyen a szombati és vasárnapi kultu­rális és sporteseményeknek, másrészt, hogy tájékoztassa olvasóit a hét várhatóan je­lentősebb hazai belpolitikai történéseiről — figyelemfel­hívásul. Természetesen a gazdagabb tartalom új ro­vatokat is jelent; rendszere­sen lát napvilágot színes hét­fői riportunk, Műhelysarok című rovatunk, a kulturális oldalon exkluzív interjúkat adunk közre, egy-egy szakma kiváló képviselőjével készült beszélgetéseket. Szándékunk friss, gyors és színes tájé­koztatás még azzal is, hogy formájában is mozgalmasab­bá kívánjuk tenni a megye napilapját. Első hétfői lap­számunk január 7-én „ko­pogtat be” olvasóinkhoz — remélhetően kellemes ven­dégként. Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést (Folytatás a 2. oldalról.) továbblépnünk, mégpedig úgy, hogy egyidejűleg az ex- pórt gazdaságossága is ja­vuljon. Evégett meg kell változtatni az export szer­kezetének mai arányait: ab­ban növekednie kell a fel­dolgozó ipari termékek résziarányának. A mjinős*.- get, a választékot, a csoma­golást és piaci munkát ja­vítani, termékeinket jobb áron kell tudnunk értékesí­teni. A jövő évi ár-, bér- és szo/ciálpolitikai előirányza­tokról szólva Faluvégi La­jos rámutatott: ha azt akar­juk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetsza­bályozás csak akkor működ­tethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a ko­rábban megszokottnál gyor­Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremelése­ket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a ter­melésben, a vállalati költ­séggazdálkodásban kell meg­vívni. Az új jövedelemsza­bályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Első­sorban azáltal, hogy megdrá­gul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül ügyelni arra, hogy ugyan­azt a munkát hány ember, milyen munkaidő-kihasz­nálással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az lárak emelése az eddiginél keményebb korlátokba üt­közik. Figyelembe véve nép­gazdaságunk jelenlegi haté­konyságát és terheit, annak, hogy a fogyasztói árak a jö­vő esztendőben kevésbé emelkedjenek), az .iptt vol­na az ára, hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetését, s ez nem lett volna helyes. Minőségi vál­tozást jelent viszont az. hogy — 'több év elteltével — jö­vőre a keresetek lépést tar­tanak a fogyasztói árakkal. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt néhány, a hosszabb távú fejlődés ér­dekében tett nagy fontossá­gú intézkedésről, majd a következőket mondta: mó­dosítjuk a tanácsok gazdál­kodási rendszerét. Gazdaságunk helyzete to­vábbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év ked­vező vonásai tovább erősöd­nek. Erre építve most egy olyan tervet és költségve­tést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendők­nél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gaz­daságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gond­jaink enyhítésében — hang­súlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat el­fogadását. Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.). a Mecseki Érc­A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Megállapította, hogy a hoz­zászólások minden népgaz­dasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalko­zó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a tervbizott­ság és a kormány a közeli jövőben napirendre tű,zi ezt a kérdést. A Rudabánya jö­vőjével foglalkozó javaslattal — amely hasznos és gazda­ságos tevékenységet szorgal­mazott — egyetért. A javas­latot a gazdasági bizottság elé kell majd terjeszteni — mondotta. A bizottsági vitákban nagy hangsúlyt kapott az infra­sabban emelkedtek a fo­gyasztói árak. Ennek van­nak fájdalmas szociális ha­tásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a tö­rekvése, hogy a következő években az áremelkedést fo­kozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, to­vábbá az árrendszer korsze­rűsítése és a támogatások le­építése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi éveknél szűkebbre fogni és a leginkább rászorulók kö­rében ellentételezni. Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállal­tunk a költségvetésből. Ez­zel kapcsolatosan érthető, hogy az ár, a bér, és szociál­politika kérdéséiben viták is voltak a kormány és az ér­dekképviseleti szervek kö­zött. bányászati Vállalat munkás­ellátási osztályának vezető­je olyan érdekeltségi rend­szer kialakítását szorgalmaz­ta, amely az anyagi terme­lésben való részvételre ösz­tönöz. A bányavállalatok olyan gondokkal küszköd­nek, amelyeket önerőből nem vagy csak részben tud­nak megoldani. A nehéz, veszélyes munkát manapság kevesen vállalják. Kérte az Ipari Minisztérium vezetőit: keressenek lehetőséget a bá­nyászat kiemelt bérezésére. Winkler László (Győr-Sop- ron m. 8. vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédműve­zetője hangoztatta: gazdasá­gi feladataink mellett egy­re nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberi té­nyezők jelentőségére, a jó munkahelyi légkörre, a rend­re és a fegyelemre. Forgony László (Borsod m. 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének akná­sza elmondta, hogy Rudabá­nya határában több millió tonnás gipsz és anhidrit va­gyon van. Ezekből az anya­gokból a cement- és építő­ipar importra szorul. Feltá­rási terveikhez a pénzügymi­niszter támogatását kérte. Zahorecz József (Békés m. 10. vk.). a gádorosi Novem­ber 7. Termelőszövetkezet el­nöke az utóbbi két évtized aszály okozta gondjairól be­szélt. Javasolta a kormány­nak, hogy az aszálykárral sújtott mezőgazdasági üze­meket részesítsék további központi kedvezményekben. Boros László (Budapest 26. vk.), a posta kísérleti inté­zetének technikusa a mun­kaerőgazdálkodással kapcso­latos kérdésekről szólva meg­állapította: jelenleg csak a fővárosban körülbelül 30 ezer bejelentett üres mun­kahely van. Ezek egy ré­szét átképzéssel, átcsoporto­sításokkal pótolni lehetne. A dolgozók érdekeltségét az átképzési támogatásról szóló rendelet megteremtette, ám az idén a lehetséges támo­gatásnak csak mintegy 15 százalékát vették igénybe. struktúra fejlesztése. A pénz­ügyminiszter rámutatott: a jövő évi népgazdasági terv a termelő infrastruktúrában növeli a beruházások támo­gatását, például a postának biztosított beruházások több mint 20 százalékkal nőnek. A mezőgazdasági támoga­tások a jövőben nem csök­kennek, csupán a támogatási rendszerben vannak méjtá- nyos, hasznos változások — hangoztatta az ágazattal fog­lalkozó felszólalások kapcsán. Előfordulhat, hogy néhány gyenge adottságú gazdaság­ban valóban méltánytalan helyzet alakul ki. Keresni kell a lehetőségül, hogy ezek a szövetkezetek — így a Bé­kés megyeiek — segítségben részesüljenek — mondotta a miniszter. Az egyik képviselő Érd vízellátásának nehézségeivel foglalkozott. Ennek megol­dása elsősorban a megyei ta­nács feladata — mondotta Hetényi István, megjegyezve, hogy a legcélravezetőbb megoldás mindig az, ha nem csak központi segítségre várnak, hanem önerővel is hozzájárulnak a fejlesztések­hez. A szociálpolitikai-népese­déspolitikai intézkedésekről szólva a miniszter elmondta, hogy ezek forrásai nem csak átcsoportosítások, hanem a növekményből is fordítottak e célra megfelelő összegeket. A költségvetést közvetle­nül érintő intézményi gaz­dálkodást „boncolgató” hoz­zászólásók kapcsán jelezte; a tanácsi irányítás, maga a ta­nácstörvény. s a pénzügyi törvény, a tervezési törvény idevágó részei 1986-ban a tervek szerint megváltoznak, s új alapokra kívánják he­lyezni a helyi tanácsok ön­állóságát. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma gyár Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének fel­mentésére és új elnök meg­választására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköz- társaság országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együtte­sen javasolja az országgyű- lésnék, hogy Apró Antal elv­társat, az országgyűlés elnö­két — saját kérésére, nyug­állományba vonulása miatt ■— mentse fel elnöki tisztsé­géből, Sarlós István elvtár­sat, a Minisztertanács elnök- helyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnö­kévé.” Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyző- könyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tiszt­ségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű fel­mentésével — az országgyű­lés elnökévé megválasztotta. Péter János Apró Antal érdemeit méltatva feleleve­nítette eddigi életútjának, a néphatalom szolgálatának ál­lomásait, pályafutását. Ez­után az országgyűlés nevé­ben sok sikert kívánt Sarlós Istvánnak felelősségteljes munkájához. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az el­nöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal­nak, az országgyűlés volt el­nökének a munkásmozga­lomban, a szocialista társa­dalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugalomba vonulása alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. Megdrágul az élőmunka Válasz a képviselők felszólalásaira

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom