Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-07 / 262. szám
Színpadon Szállnak a Uhl Ml Borisz (Tóth Tamás): „Megakartam mondani neked, de holnap van a születésnapod. Értsd meg, háború van, ha becsületes vagyok, ott a helyem.” (Veronika: Fazekas Zsuzsa) Szállnak a ilarvak ... A remekmű a filmváltozat révén vált részévé a magyar kultúrának. Pedig az alapmű eredendően .színház számára, készült: 1956 őszéin az azóta világhírűvé vált moszkvai Szov- remennyik Színház Viktor Rozov örökké élnek című drámájával mutatkozott be; — e darabból kélszült később Kalatozov világhírű filmje, amelynek operatőri fogásait, színészi teljesítményeit, a rendezni apró részleteit könyvtárnyi Irodalom niél tatja. A szolnoki Szigligeti Színház — elsőként n magyar színházak közül — november 2-án mutatta bb a darabot, Árkosi Árpád rendezésében. Képriportunk és a dráma szövegrészletei segítségével m színház e vállalkozásának egy- egy pillanatát igyekszünk felvillantani. Antonyina (Egri Kati — jobbra) Varjához (Levfczki Klára): „Hát milyen élet el! Mondd meg, milyen!” Márk (Tóth József) és Veronika: „Ha háború is van, mi dolgozni fogunk. En a szonátámon, magának pedig el kell kezdenie a főiskolát. Muszáj, különben a lelkét öli meg a háború. A tehetségét.” Irina Szoboszlai Éva: „0 volt?” Vologya (Varga Károly): „Igen!” „Igyunk arra, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen!” (Győry Franciska — Ny ura; Leviczki Klára — Varja; Sashalmi József — Misa; Tóth József — Márk; Egri Kati — Antonyina) Csernov (Kőmíves Sándor — balra) és Márk: „Ügy élek, mint akinek se kutyája, se macskája... Nem tudná megkérni Fjodor Ivanicsot. nogy szerezzen nekem bizonyos gyógyszereket.” Borozgyin (Kristóf Tibor) és Veronika: „Ki kell bírni. Majd jön levél. Es egyáltalán, minden kialakul,... majd melátod.” FŐTÖK: NAGY ZSOLT Kristóf Tibor (balra) és Takács Gyula (Zajcev törzsőrmester szerepében) az előadás (egyik megrendítő jelenetében Varja: ,, Láttam én már ilyet valamelyik lapban.” Kapitonovna: „Még egyszer hadd simogassalak meg” (Kristóf Tibor, Tóth Tamás és Szendrey Ilona)