Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-01 / 257. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. NOVEMBER 1. IA tudomány világa ) Figyelem a nagyobb parcellákra is Búzatermelés intenzíven Közösek a kísérletek kockázatai Élelmiszerfogyasztásunkban jelentős és nélkülözhetetlen szerepet tölt be a pékáruk, tésztafélék alapanyaga: a búza. Bár a ’70-es évektől kezdve fokozatosan emelkedtek a termésátlagok, úgy tűnik: még mindig vannak feltáratlan, eddig ki nem használt lehetőségek e kalászos hozamának mennyiségi növelését és a minőség javítását illetően. Ezeket segíti elő az intenzív búzatermelési kísérletek, erről szól az IMFB által készített tanulmány is amelyről dr. Lehel András, az OMFB foosztály- vezetője adott tájékoztatást; ____________________________ — Mindenekelőtt a kísérlietet megelőző feladatokról kell néhány szót ejteni. Meg kell találni azokat a fajtákat, amelyek a legalkalmasabban a kísérleti, majd az általános bevezetésre. Kutatókra hárult ez a több évet igénylő feladat. A fajta kiválasztása után kispar- cellás kísérleten kellett bizonyítani, hogy jól sikerült- e a választás, vagy sem. Végül : a Növénytermesztési- és Minősítő Intézet tesztelése alapján döntenek a fajta végleges sorsáról. Az értékelés után megkezdődhetett a búzafajta intenzív termesztésbe állítása. 10, 20, illetve 50 négyzetméteres kis- parcellákon folynak a kísérletek, megfigyelések. A létrejövő termést négyzet- méterre lemérjük, megvizsgáljuk a kalászszámot, a szemsúlyt, egyéb paramétereket, és a meglévő eredményt vetítjük ki hektárra. Az első felmérésünk az volt, hogy nagyobb parcellán kevesebb a termés, mint néhány négyzetméteren. Hogy miért? Mert a kisparcellá- nál jobban odafigyelnek az emberek. Mit kell tehát tenni? Szemlélet-formálásra, változásra van szükség. Nemcsak a kisparcella talaját kell megfelelően elkészíteni, hanem a nagyét is. A növénynek meg kell adni mindent, amire szüksége van. És ez független a terület nagyságától. Mindebből adódik a következő felismerésünk, hogy az intenzív körülmények között is mázsák helyett kilogrammokban, esetleg grammokban is kell tudni gondolkodni. — Elképzelhető tehát, hogy a siker egyik alapvető feltétele a szakképzett — a technológiai fegyelmet pontosan betartó — emberek jelenléte i és figyelme? — Mindenképpen, bár természetesen más feltételek, így a technikai eszközök megléte is szükséges. De a munkához való hozzáállás a legdöntőbb. Ez azt eredményezi, hogy szakmai továbbképzésekre lesz szükség. Ezt úgy látjuk megvalósíthatónak, hogy a szakemberek mennek a gazdaságokba, ahol videokazettás technikával, szemléltető előadásokkal mutatják be: mit és hogyan kell tenni a hozam- növelés érdekében. A kísérlet beindításáról folyamatosan vesszük fel kazettára a munkafázisokat, így a szak- tanácsadó azt is meg tudja mondani, hogy mit csináltak rosszul, mit lehet és mit kell tenni. — A kísérletek lényegében már megkezdődtek. Hol? — Az adottságok tájkörzetenként eltérőek. Itt egyebek között a mikroklímára, talajadottságokra gondolok. Kiválogattuk tehát a fajra jellemző főbb típusokat, így például a mohácsi síkságot, a Közép-Tiszamen- tét, a Dél-Tiszán túli lösz- hátot, és így tovább. Tavaly hat gazdaságban már meg is kezdődtek a kísérletek, és folyamatosan növekszik majd az üzemek száma a négyéves kísérleti idő alatt. Az üzemi kísérleti táblákat átlagosan 100 hektár területre terveztük, ettől az adott üzem adottságainak megfelelően legfeljebb 20 százalékos eltéréssel számolhatunk. A kiválasztott táblákon kétféle technológiát valósítunk meg: egy kiváló technológiát, amely a költségek mérséklése céljából takarékosabban tervezett, és egy extra 10 t/ha hozamot biztosít, amely azonos termőhelyi körülmények között a búza minden igényét maximálisan kielégíti. Emellett összehasonlító kispar- cellás kísérleteket is végzünk természetesen. Hogy' miért pont a 10 tonnát céloztuk meg? Ez az az optimális mennyiség, amiből azután ki lehet indulni, tovább lehet fejleszteni. — Milyen tagrotechnikai intézkedésekre van szükség? — Ezzel a fontos feladattal is foglalkozik az általunk készített elemző tanulmány. Hogy csak néhány javaslatot említsek: a perspektivikusan elérhető nagy termések érdekében ki kell dolgozni gazdaságonként — a talajok agrokémiai tulajdonságainak alapján — azok talajerőgazdálkodási rendszerét. A 10 tonna feletti terméseredmény eléréséhez nélkülözhetetlen bizonyos nagyhatású kémiai anyagok (Bay- tan, Tilt stb.) biztosítása. Persze a programban megfogalmazott precíz technológia számos más igényt is támaszt. Ilyenek: az erő- és- a munkagépek megfelelő energetikai összhangja, kombinált talajművelő gépek fejlesztése, a folyékony műtrágya-kiszórás tökéletesítése, és így tovább. — Mint minden kísérlet, egyben kockázatot is jelent. Az anyagi befektetés hogyan oszlik meg? — Az elképzelések szerint az összes, költség egyharma- dát az OMFB, a másik harmadát a MÉM, és ugyaneriy- nyi részt a gazdaságok vállalják. Valóban nagy a kockázat, de kölcsönös érdekeltségről is szó van. Egyelőre az a tapasztalat, hogy igen nagy az érdeklődés a gazdaságok és a központi szervek részéről. — Hogyan tudják kivédeni, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenteni az időjárjás viszontagságait? — Megfelelő műtrágya alkalmazásával és körültekintő vízgazdálkodással. Olyan öntözőberendezéseket kell kifej lesztenij melyek révén a búza vízigényét maximálisan ki lehet elégíteni. — <Támaszkodnak-e külföldi tapasztalatokra az intenzív búzatermelést illetően? i — A nemzetközi irodalom részletesen foglalkozik a búzatermésátlag növelésének a lehetőségeivel, a hozamnövelés tényezőivel. Természetesen ezeket tanulmányoztuk, elemeztük. Egybevágó megállapítások szerint a hozamnövelés egyik fontos része továbbra is a nemesítés lesz. Továbbra is nagy szerep vár a sokoldalúan kipróbált és a gyakorlatban több éven át jól vizsgázott búzafajták hasznosítására. Némely ország búzatermelése, állaghozamának növelése jó minőségű, bőven termő fajták importján alapszik. — Remélhető — s erre már az 1984. évi búzatermesztési eredmények is feljogosítanak, — hogy az elkövetkező 5—10 évben hazánkban is kialakul a 10 t/ha körüli búzát termelő gazdaságok köre... V— ’szatmári j— Szakszerűség, gyorsaság = gépesítés Műtrágya a földekre A műtrágyafelhasználás gyors növekedése mellett a nagyobb mennyiségek tárolása, kezelése és kiszórása — figyelembe véve a kézi munkaerő-felhasználás lehetőségének fokozatos csökkenését — a mezőgazdasági üzemekben egyre nagyobb problémát jelent. Ez a probléma csak olyan fejlett technológia bevezetésével oldható meg, amely lehetőséget nyújt a kézi munkaerő-felhasználás teljes kiküszöbölésére, a különböző mennyiségi es minőségi veszteségek lényeges csökkentésére, és a műtrágyázás optimális időben történő elvégzésére. A központi tároló telepekről a műtrágyák szállítójárművekkel, vagy kombinált szállító- és szórógépekkel juttathatók a táblákra. Képünkön egy igen nagy teljesítményű, angol gyártmányú műtrágyaterítő járművet láthatunk, amely naponta 200 hektárnyi területre juttatja el a tápanyagokat. Egy dízelmotoros, négy- kerékhajású Ford teherautóra szerelték fel a terítőberendezést, amelynek 10 tonnás garatja egy pár hátul felszerelt forgótárcsához szállítja a műtrágyát. A garat nem egészen 15 perc alatt megtölthető a jármű alvázára szerelt hidraulikus daru segítségével. A műtrágyát flexibilis konténerben emelik be. A különle- . ges gumiabroncsok a megterhelt jármű talajnyomS'sát 1,5 kg/cm2-re csökkentik. Inka kultúrnövény Peruban, Bolíviában és Chilében az élelmiszerhiány enyhítésére ismét nagyobb arányokban termesztik Dél-Ameri- ka egyik legrégibb kultúmövé^ nyét, a libatopfélékhez tartozó Chenopidum quinoált. Ez az inkák korában vált termesztett növénnyé, Latin-Amerika spanyol meghódítása után azonban majdnem teljesen megfeledkeztek róla. Fagyálló növény,. 2000—4000 méter magasan, csapadékban szegény vidéken is megél. Fehérjetartalma mintegy 14 százalék. Mivel lizinben (egy fontos aminosavii nagyon gazdag — 6 százalék van benne — táplálóértéke nagyobb, mint más gabonafaj oké. A növényben C-vitám in, tia- min, riboflavin és nikotinsav is van. Bolíviai kutatók a FAO támogatásával az igénytelen növény tápértékének további növelésére törekednek. A quinovát főként leveseknek, édességeknek és egy kenyérféleségnek a készítésére használják. Lisztje tésztafélékben búzaliszttel keverhető, a levelei saláta formájában fogyaszthatok. Tápanyagban gazdag 4 virágpor haszna Tisztításra ás feldolgozásra v aló ’előkészítés közben .hatjuk a jókora mennyiségű virágport látA virágpor, akárcsak a méz, a természet egyik nagyszerű ajándéka. Méhek milliói gyűjtik össze a nyíló virágokról, s viszik a kap- tárakba. A virágpornak a növények megtermékenyítésében van elsődleges szerepe. Előmozdítja a gyümölcs és a mag kialakulását, ezáltal pedig az új növények kifejlődését. Ezt a tápanyagokban gazdag anyagot, a virágport használják fel a méhek ősidők óta utódaik felnevelésére. A tápértéke olyan nagy, hogy a hatnapos fejlődési időszakban több százszoros súlygyarapodást eredményez. Napjainkra már az is kiderült, hogy miként lehet ezt a csodálatos hatást az ember egészségének szolgálatába állítani. A virágpor a benne lévő fehérjék, ásványi anyagok, hormonok, életfontosságú vitaminok révén jól illeszkedik be modern táplálkozásunkba. Élénkíti és regenerálja a beteg, leromlott szervezetet. Természetes tápanyag, amely szabályozza a belek működését, igen gyorsan növeli a vér hemoglobintartalmát. Új erőt, energiát ad a túlfeszített munkában megfáradt szervezetnek. Vérszegény gyermekeknél a virágporral való kezelés a vörösvértestek gyarapodását eredményezi. Idősek és gyengélkedők súlya gyorsan gyarapszik, erejük helyreáll, általános egészségi állapotuk és közérzetük javul. A kutatók évek óta tartó megfigyelései azt igazolják, hogy a virágpor erősíti a szív és az agy véredényeit, serkenti a növekedést, javítja a látóképességet — riboflavin vitamin révén. A kéntartalmú aminósav (szisztin) használ a hajhullás ellen. A virágpor segít az egyik gyakori férfibetegségben, a prosztatatúltengés- ben szenvedőkön is. A virágpor fogyasztható önmagában, de tejben vagy gyümölcslében elkeverve is. Az ajánlott mennyiség naponta egy-két kávéskanálnyi. A hangsúly a megelőzésre tevődik a Állategészségügy — állatgyógyászat Az orvos az embert gyógyítja, az állatorvos pedig az emberiséget — Pavlov e mondásának helytálló voltát napjaink gyakorlata teljes mértékben igazolja. Az állattenyésztésnek napjainkban megnövekedett igényeket kell kielégítenie, ezért kialakult az iparszerű állattartás, és elterjedtek az állattartó telepek. A telepeken az állomány nagysága miatt növekedett a fertőzés veszélye, továbbá a nagyhozamú állatfajták természetes biológiai ellenállóképessége kisebb, így azután fokozott mérvű állategészségügyi ellátásra van szükség. Az utóbbi években a hazai állategészségügyi helyzet kedvező, egy ideje elkerülik az állományt a nagy veszteségeket okozó állatbetegségek. A nemzetközi helyzetet tekintve Európa állategészségügyi helyzete más földrészekéhez képest nem aggasztó ugyan, vannak azonban veszélyforrások is (például száj- és körömfájás járvány Magyarországon 1973 óta nem volt, de néhány nyugateurópai országban az elmúlt években is előfordult). Hazánkban a nagyüzemi tehénállománynál a legnagyobb gondot a brucelló- zisos fertőzöttség okozza. Az előirányzat szerint a jelenlegi ötéves terv végére ettől a betegségtől is mentes lesz a szarvasmarha-állomány. A baromfitenyésztésben felszámolták a baromfitífuszt, és rendszeres a baromfipestis elleni védekezés. Az elhullás azonban a korábbi 3—4 százalékról 8—9 százalékra emelkedett. Ennek egyik oka az, hogy a tyúkoknál egyre nő azoknak a kiváló genetikai képességű egye- deknek száma, amelyek kiemelkedő hústermelésre képesek, alkati adottságaik miatt azonban kevésbé ellenál- lóak. Nagy eredménynek számít, hogy sikerült a baromfi influenza elleni védekezést kidolgozni, noha a betegség már-már az ágazat jövőjét fenyegette. Magyarországon több mint 3500 állatorvos dolgozik részben az állategészségügyi szervezetben, részben az üzemekben és az élelmiszer-egészségügy területén. Úgy tetszik, hogy a klasszikus értelemben vett állatorvosi tevékenység fokozatosan szűkül, és a hangsúly a megelőző tevékenységre helyeződik át. Am még így is igen sokáig nem nélkülözheti az állat- gyógyászat a képünkön lát- •ható hagyományos műszereket.
