Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-01 / 257. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. NOVEMBER 1. IA tudomány világa ) Figyelem a nagyobb parcellákra is Búzatermelés intenzíven Közösek a kísérletek kockázatai Élelmiszerfogyasztásunkban jelentős és nélkülözhe­tetlen szerepet tölt be a pékáruk, tésztafélék alapanyaga: a búza. Bár a ’70-es évektől kezdve fokozatosan emel­kedtek a termésátlagok, úgy tűnik: még mindig vannak feltáratlan, eddig ki nem használt lehetőségek e kalá­szos hozamának mennyiségi növelését és a minőség ja­vítását illetően. Ezeket segíti elő az intenzív búzaterme­lési kísérletek, erről szól az IMFB által készített tanul­mány is amelyről dr. Lehel András, az OMFB foosztály- vezetője adott tájékoztatást; ____________________________ — Mindenekelőtt a kísér­lietet megelőző feladatokról kell néhány szót ejteni. Meg kell találni azokat a fajtá­kat, amelyek a legalkalma­sabban a kísérleti, majd az általános bevezetésre. Ku­tatókra hárult ez a több évet igénylő feladat. A faj­ta kiválasztása után kispar- cellás kísérleten kellett bi­zonyítani, hogy jól sikerült- e a választás, vagy sem. Vé­gül : a Növénytermesztési- és Minősítő Intézet tesztelé­se alapján döntenek a fajta végleges sorsáról. Az érté­kelés után megkezdődhetett a búzafajta intenzív ter­mesztésbe állítása. 10, 20, il­letve 50 négyzetméteres kis- parcellákon folynak a kí­sérletek, megfigyelések. A létrejövő termést négyzet- méterre lemérjük, megvizs­gáljuk a kalászszámot, a szemsúlyt, egyéb paraméte­reket, és a meglévő ered­ményt vetítjük ki hektárra. Az első felmérésünk az volt, hogy nagyobb parcellán ke­vesebb a termés, mint né­hány négyzetméteren. Hogy miért? Mert a kisparcellá- nál jobban odafigyelnek az emberek. Mit kell tehát ten­ni? Szemlélet-formálásra, változásra van szükség. Nemcsak a kisparcella tala­ját kell megfelelően elkészí­teni, hanem a nagyét is. A növénynek meg kell adni mindent, amire szüksége van. És ez független a terü­let nagyságától. Mindebből adódik a következő felisme­résünk, hogy az intenzív kö­rülmények között is mázsák helyett kilogrammokban, esetleg grammokban is kell tudni gondolkodni. — Elképzelhető tehát, hogy a siker egyik alapve­tő feltétele a szakképzett — a technológiai fegyel­met pontosan betartó — emberek jelenléte i és fi­gyelme? — Mindenképpen, bár ter­mészetesen más feltételek, így a technikai eszközök megléte is szükséges. De a munkához való hozzáállás a legdöntőbb. Ez azt eredmé­nyezi, hogy szakmai tovább­képzésekre lesz szükség. Ezt úgy látjuk megvalósít­hatónak, hogy a szakembe­rek mennek a gazdaságok­ba, ahol videokazettás tech­nikával, szemléltető előadá­sokkal mutatják be: mit és hogyan kell tenni a hozam- növelés érdekében. A kísér­let beindításáról folyamato­san vesszük fel kazettára a munkafázisokat, így a szak- tanácsadó azt is meg tudja mondani, hogy mit csinál­tak rosszul, mit lehet és mit kell tenni. — A kísérletek lényegé­ben már megkezdődtek. Hol? — Az adottságok tájkör­zetenként eltérőek. Itt egye­bek között a mikroklímára, talajadottságokra gondolok. Kiválogattuk tehát a fajra jellemző főbb típusokat, így például a mohácsi sík­ságot, a Közép-Tiszamen- tét, a Dél-Tiszán túli lösz- hátot, és így tovább. Tavaly hat gazdaságban már meg is kezdődtek a kísérletek, és folyamatosan növekszik majd az üzemek száma a négyéves kísérleti idő alatt. Az üzemi kísérleti táblákat átlagosan 100 hektár terület­re terveztük, ettől az adott üzem adottságainak megfe­lelően legfeljebb 20 száza­lékos eltéréssel számolha­tunk. A kiválasztott táblá­kon kétféle technológiát va­lósítunk meg: egy kiváló technológiát, amely a költ­ségek mérséklése céljából takarékosabban tervezett, és egy extra 10 t/ha hozamot biztosít, amely azonos ter­mőhelyi körülmények kö­zött a búza minden igényét maximálisan kielégíti. Emel­lett összehasonlító kispar- cellás kísérleteket is vég­zünk természetesen. Hogy' miért pont a 10 tonnát cé­loztuk meg? Ez az az opti­mális mennyiség, amiből az­után ki lehet indulni, tovább lehet fejleszteni. — Milyen tagrotechnikai intézkedésekre van szükség? — Ezzel a fontos feladat­tal is foglalkozik az általunk készített elemző tanulmány. Hogy csak néhány javaslatot említsek: a perspektivikusan elérhető nagy termések ér­dekében ki kell dolgozni gazdaságonként — a talajok agrokémiai tulajdonságainak alapján — azok talajerőgaz­dálkodási rendszerét. A 10 tonna feletti termésered­mény eléréséhez nélkülöz­hetetlen bizonyos nagyhatá­sú kémiai anyagok (Bay- tan, Tilt stb.) biztosítása. Persze a programban meg­fogalmazott precíz technoló­gia számos más igényt is tá­maszt. Ilyenek: az erő- és- a munkagépek megfelelő ener­getikai összhangja, kombi­nált talajművelő gépek fej­lesztése, a folyékony műtrá­gya-kiszórás tökéletesítése, és így tovább. — Mint minden kísérlet, egyben kockázatot is jelent. Az anyagi befektetés hogyan oszlik meg? — Az elképzelések szerint az összes, költség egyharma- dát az OMFB, a másik har­madát a MÉM, és ugyaneriy- nyi részt a gazdaságok vál­lalják. Valóban nagy a koc­kázat, de kölcsönös érdekelt­ségről is szó van. Egyelőre az a tapasztalat, hogy igen nagy az érdeklődés a gazda­ságok és a központi szervek részéről. — Hogyan tudják kivé­deni, vagy legalábbis jelen­tős mértékben csökkenteni az időjárjás viszontagságait? — Megfelelő műtrágya al­kalmazásával és körültekin­tő vízgazdálkodással. Olyan öntözőberendezéseket kell kifej lesztenij melyek révén a búza vízigényét maximáli­san ki lehet elégíteni. — <Támaszkodnak-e kül­földi tapasztalatokra az in­tenzív búzatermelést illető­en? i — A nemzetközi irodalom részletesen foglalkozik a bú­zatermésátlag növelésének a lehetőségeivel, a hozamnö­velés tényezőivel. Természe­tesen ezeket tanulmányoz­tuk, elemeztük. Egybevágó megállapítások szerint a ho­zamnövelés egyik fontos ré­sze továbbra is a nemesítés lesz. Továbbra is nagy sze­rep vár a sokoldalúan ki­próbált és a gyakorlatban több éven át jól vizsgázott búzafajták hasznosítására. Némely ország búzaterme­lése, állaghozamának növe­lése jó minőségű, bőven ter­mő fajták importján alap­szik. — Remélhető — s erre már az 1984. évi búzater­mesztési eredmények is fel­jogosítanak, — hogy az el­következő 5—10 évben ha­zánkban is kialakul a 10 t/ha körüli búzát termelő gazdaságok köre... V— ’szatmári j— Szakszerűség, gyorsaság = gépesítés Műtrágya a földekre A műtrágyafelhasználás gyors növekedése mellett a nagyobb mennyiségek táro­lása, kezelése és kiszórása — figyelembe véve a kézi mun­kaerő-felhasználás lehető­ségének fokozatos csökkené­sét — a mezőgazdasági üze­mekben egyre nagyobb problémát jelent. Ez a prob­léma csak olyan fejlett technológia bevezetésével oldható meg, amely lehető­séget nyújt a kézi munkae­rő-felhasználás teljes kikü­szöbölésére, a különböző mennyiségi es minőségi veszteségek lényeges csök­kentésére, és a műtrágyá­zás optimális időben törté­nő elvégzésére. A központi tároló tele­pekről a műtrágyák szállí­tójárművekkel, vagy kombi­nált szállító- és szórógépek­kel juttathatók a táblákra. Képünkön egy igen nagy teljesítményű, angol gyárt­mányú műtrágyaterítő jár­művet láthatunk, amely na­ponta 200 hektárnyi terület­re juttatja el a tápanyago­kat. Egy dízelmotoros, négy- kerékhajású Ford teherautó­ra szerelték fel a terítőbe­rendezést, amelynek 10 tonnás garatja egy pár há­tul felszerelt forgótárcsához szállítja a műtrágyát. A ga­rat nem egészen 15 perc alatt megtölthető a jármű alvázára szerelt hidraulikus daru segítségével. A mű­trágyát flexibilis konténer­ben emelik be. A különle- . ges gumiabroncsok a meg­terhelt jármű talajnyomS'sát 1,5 kg/cm2-re csökkentik. Inka kultúrnövény Peruban, Bolíviában és Chi­lében az élelmiszerhiány eny­hítésére ismét nagyobb ará­nyokban termesztik Dél-Ameri- ka egyik legrégibb kultúmövé^ nyét, a libatopfélékhez tartozó Chenopidum quinoált. Ez az inkák korában vált termesz­tett növénnyé, Latin-Amerika spanyol meghódítása után azonban majdnem teljesen meg­feledkeztek róla. Fagyálló nö­vény,. 2000—4000 méter maga­san, csapadékban szegény vi­déken is megél. Fehérjetartal­ma mintegy 14 százalék. Mivel lizinben (egy fontos aminosavii nagyon gazdag — 6 százalék van benne — táplálóértéke na­gyobb, mint más gabonafaj oké. A növényben C-vitám in, tia- min, riboflavin és nikotinsav is van. Bolíviai kutatók a FAO támogatásával az igénytelen nö­vény tápértékének további nö­velésére törekednek. A quinovát főként levesek­nek, édességeknek és egy ke­nyérféleségnek a készítésére használják. Lisztje tésztafélék­ben búzaliszttel keverhető, a levelei saláta formájában fo­gyaszthatok. Tápanyagban gazdag 4 virágpor haszna Tisztításra ás feldolgozásra v aló ’előkészítés közben .hatjuk a jókora mennyiségű virágport lát­A virágpor, akárcsak a méz, a természet egyik nagyszerű ajándéka. Méhek milliói gyűjtik össze a nyíló virágokról, s viszik a kap- tárakba. A virágpornak a növények megtermékenyíté­sében van elsődleges szere­pe. Előmozdítja a gyümölcs és a mag kialakulását, ezál­tal pedig az új növények kifejlődését. Ezt a tápanyagokban gaz­dag anyagot, a virágport használják fel a méhek ős­idők óta utódaik felnevelésé­re. A tápértéke olyan nagy, hogy a hatnapos fejlődési időszakban több százszoros súlygyarapodást eredményez. Napjainkra már az is kide­rült, hogy miként lehet ezt a csodálatos hatást az em­ber egészségének szolgála­tába állítani. A virágpor a benne lévő fehérjék, ásványi anyagok, hormonok, életfontosságú vitaminok révén jól illeszke­dik be modern táplálkozá­sunkba. Élénkíti és regene­rálja a beteg, leromlott szer­vezetet. Természetes táp­anyag, amely szabályozza a belek működését, igen gyor­san növeli a vér hemoglo­bintartalmát. Új erőt, ener­giát ad a túlfeszített mun­kában megfáradt szervezet­nek. Vérszegény gyermekeknél a virágporral való kezelés a vörösvértestek gyarapodá­sát eredményezi. Idősek és gyengélkedők súlya gyorsan gyarapszik, erejük helyre­áll, általános egészségi álla­potuk és közérzetük javul. A kutatók évek óta tartó megfigyelései azt igazolják, hogy a virágpor erősíti a szív és az agy véredényeit, serkenti a növekedést, ja­vítja a látóképességet — ri­boflavin vitamin révén. A kéntartalmú aminósav (szisztin) használ a hajhul­lás ellen. A virágpor segít az egyik gyakori férfibeteg­ségben, a prosztatatúltengés- ben szenvedőkön is. A vi­rágpor fogyasztható önma­gában, de tejben vagy gyü­mölcslében elkeverve is. Az ajánlott mennyiség naponta egy-két kávéskanálnyi. A hangsúly a megelőzésre tevődik a Állategészségügy — állatgyógyászat Az orvos az embert gyó­gyítja, az állatorvos pedig az emberiséget — Pavlov e mondásának helytálló vol­tát napjaink gyakorlata tel­jes mértékben igazolja. Az állattenyésztésnek napjaink­ban megnövekedett igénye­ket kell kielégítenie, ezért kialakult az iparszerű állat­tartás, és elterjedtek az ál­lattartó telepek. A telepeken az állomány nagysága miatt növekedett a fertőzés veszé­lye, továbbá a nagyho­zamú állatfajták ter­mészetes biológiai el­lenállóképessége kisebb, így azután fokozott mérvű ál­lategészségügyi ellátásra van szükség. Az utóbbi években a hazai állategészségügyi helyzet kedvező, egy ideje elkerülik az állományt a nagy vesz­teségeket okozó állatbetegsé­gek. A nemzetközi helyzetet tekintve Európa állategész­ségügyi helyzete más föld­részekéhez képest nem ag­gasztó ugyan, vannak azon­ban veszélyforrások is (pél­dául száj- és körömfájás járvány Magyarországon 1973 óta nem volt, de néhány nyugateurópai országban az elmúlt években is előfor­dult). Hazánkban a nagyüze­mi tehénállománynál a leg­nagyobb gondot a brucelló- zisos fertőzöttség okozza. Az előirányzat szerint a jelen­legi ötéves terv végére ettől a betegségtől is mentes lesz a szarvasmarha-állomány. A baromfitenyésztésben fel­számolták a baromfitífuszt, és rendszeres a baromfipes­tis elleni védekezés. Az elhullás azonban a korábbi 3—4 százalékról 8—9 száza­lékra emelkedett. Ennek egyik oka az, hogy a tyúkok­nál egyre nő azoknak a kivá­ló genetikai képességű egye- deknek száma, amelyek ki­emelkedő hústermelésre ké­pesek, alkati adottságaik mi­att azonban kevésbé ellenál- lóak. Nagy eredménynek számít, hogy sikerült a ba­romfi influenza elleni véde­kezést kidolgozni, noha a betegség már-már az ága­zat jövőjét fenyegette. Magyarországon több mint 3500 állatorvos dolgozik részben az állategészségügyi szervezetben, részben az üzemekben és az élelmi­szer-egészségügy területén. Úgy tetszik, hogy a klasszikus értelemben vett állatorvosi tevékenység fo­kozatosan szűkül, és a hangsúly a megelőző tevékenységre helyeződik át. Am még így is igen sokáig nem nélkülözheti az állat- gyógyászat a képünkön lát- •ható hagyományos műsze­reket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom