Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Főként exportra dolgozik a Női Ruházati Ipari Szövetkezet jánoshidai részlege. Termékei — női készruhák, blúzok, nad­rágok — a nyugati piacokon találnak gazdára A jövő Ikarusa Új autóbuszcsalád Látogatás a Tiszazugban Jól gazdálkodik a cserkeszölöi téesz Politikai tájékoztatót tartott Majoros Károly Három tiszazugi településen tett látogatást tegnap Ma­joros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Első útja Kunszentmár tanba vezetett, alhol a városi jogú nagyközségi pártbizottságon Karancsi Lajos első titkár tájékoztatta a pártkongresszusra való készülődésről, az időszerű helyi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról. A megbeszé­lésen részt vettek a pártbizottság titkárai is. Üj autóbuszcsalád gyártá­sára készül az Ikarus. A bu­dapesti gyár mór bemutatta az első 12 méter hosszú alap­típust, a székesfehérvári üzemben pedig ezekben a napokban készült el az IK 365-ös jelű 11 méter hosszú — Anyagról, takarékos­ságról? — ültetett le Vincze András, az anyaggazdálko­dási és szállítási osztály ve­zetője —, Értem, hogyne, természetesen... No, várjon csak, mindjárt. Papírzörgés, aktákat vesz elő. De meny­kísérleti típus. A 200-as tí­pust felváltó háromszáza- soikba nagyobb teljesítményű Rába-Man motort építenek be, 6 fokozatú szinkron se- bességváltójú lesz, hátsó fu­tóművükben egyfokozatú át­tételt alkalmaztak. nyit? Kimutatás, elemzés, összegzés! örvendetes, éves, fél- és negyedéves jelenté­sek, mennyiségről, minőség­ről, határidőről. A miniszté­riumnak, a vezérigazgató­ságnak, a BVM szolnoki gyárának, a vezetőknek, a technológusoknak... künk is alig van! Képtelen­ség, higgyék el, ne hara­gudjanak, nagyon nehéz... Na jó, öt csévét küldök”. —Mindszentről hívtak,; lát­ja, tőlünk kérnek, pedig a mi raktárunkban sincs elegen­dő, Ám kooperációban ne­künk dolgoznak, ha azt akarjuk, hogy megkapjuk tőlük az alkatrészeket, mu­száj adnunk — magyarázta az osztályvezető. A következő hívás, alig pár perc múltán, a Fém­munkás kecskeméti gyárá­ból „futott be”, kettes, ötve­nes és hatvanas lemezeket kért a kolléga. Az osztály- vezető ismét szabadkozott, kitért, majd újra „ringbe szállt”, végül ígért. S egyút­tal kért is, hegesztőhuzalt; ebből használnak a „bvm- esek” a legtöbbet. — Így megy ez!... Na­gyon fontos a jó kapcsolat, a kölcsönösség. Mindent meg kell mozgatnunk, hiszen a termelés folyamatos kiszol­gálása a feladatunk! A telefoncsöngések közöt­ti szünetekben tárgyaljuk az „anyagkérdést”. Van mi­ről beszélni, hisz’ a kohá­szati anyagokon kívül a hid­raulikus alkatrészek, a vil­lanymotorok és a hajtómű­vek beszerzése is számos nehézségbe ütközik. Sokszor 180 napot vagy még többet kell várni, míg megérkezik az anyag... küszködünk, jóllehet, ne­künk az oxigén és a dissous- gáz létkérdés. Hol palack nincs, hol Volán-kocsi, ame­lyik idehozza. Mit tehetünk? Ismét telefon, személyes összeköttetés, saját jármű... A gázt gyártó vállalat, va­gyis ugyanannak a cégnek egy másik, dunaföldvári üzeméhez (!) vagy a Dunai Vasműhöz fordulunk segít­ségért — és többnyire ka­punk is. De ez sok idő, utá­S za kszervezeti eszmecsere léma: a művészeti élet Simon László, a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségének titkára láto­gatást tett Szolnokon. Fel­kereste a szövetséghez tartozó megyei alapszerve­zeteket. Simon Lászlót fo­gadta Fábián Péter, az (MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, és aktuális művészetpolitikai kérdésekről folytattak megbeszélést. A szakszer­vezet titkára találkozott a Szigligeti (Színház, a Mű­vésztelep, a Moziüzemi Vállalat, a Bartók Béla Zeneiskola és a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójá­nak vezetőivel, művészei­vel, valamint szakszerve­zeti tisztségviselőivel. A nyílt légkörű, őszinte vé- Idménydserében a szövet­ség titkára átfogó képet kapott a művészeti és a, közélet különböző terüle­tein tevékenykedő dolgo­zók munkakörülményeiről) törekvéseiről, a mindenna­pok szakszervezeti életé­ről. najárás, idegeskedés, s még több pénz! Tehát végül is elmarad a „légszomj,” legtöbbször akad segítség. Ez a legelgondol- kodtatóbb: a „fölöslegek” fölkutatására létrehívott szervezetek nem mindig ta­lálják meg a mozgósítható készleteket! Ha anyagot akar, a gyártónak magának kell utána járnia. Pedig megfizetné az árat, ha a ter­het levennék a válláról. Szerencsére, akadnak ilyen szervezetek is. A nyáron például jelentkezett Kűn- szentmártonban egy Orga­nizáció nevű — az üzemek­ben elfekvő készletek „ki- nyomozásával” és hasznosí­tásával foglalkozó — társa­ság, fölajánlva kereső-kíná­ló szolgáltatását, számítógé­pes, a fölöslegeket mozgósí­tó adatbankját. Természete­sen Vincze András és osztá­lya tűzben tartja ezt a „va­sat” is. Kézzelfogható érdekeltség kell Bár nem jelent megnyug­tató megoldást, azért enyhít az ellátás gondjain a taka­rékosság is. Ezt tudják a kunszenti „kellékesek”, a lehetőségeket kiaknázzák, készítenek tervet a szabás­mintákra, a hegesztésre, a hulladékok összegyűjtésére, végső soron a technológiai fegyelem javítására, a haté­konyság növelésére. Ök is úgy tartják: az a jó munkás, aki pontosan szabja le a le­mezt, a csövet: épp’ annyi elektródát éget el1, amennyi szükséges: aki tudja, hogy az anyagtakarékosság (kö­zös) zsebbenyúlós kérdés, az nem dobja a tejeszsacskót a fémgyűjtő konténerbe, az alig-használt csiszolópapírt,' vagy a kissé rozsdás csavart sem hajítja el. Nekik köszönhető, hogy tavaly 568 ezer forintot ta­karított meg a gyáregység, s idei (az előző évhez hasonló összegű) tervét várhatóan 150 ezer forinttal növelheti a kísérleti bérszabályozás bevezetésével1 és a szocialis­ta brigádok jubileumi fel­ajánlásaival. Az is a felada­tok közé tartozik, hogy kéz­zel fogható érdekeltséget kell teremteni a takarékos anyaggazdálkodás érdeké­ben. Sz. Tamás Tibor Kunszentmártonból Cser­keszeidre utazott a megyei pártbizottság első titkára, ahol a Magyar—Román Ba­rátság Termelőszövetkezet munkájával ismerkedett. A vendéget Varga István el­nök tájékoztatta arról, hogy a 2400 hektáros közös gaz­daságban milyen következ­ményei voltak a két esz­tendő óta tartó aszályos idő­járásnak. Az idei, a nagy­üzemben és a megyében is rekordnak számító kalászos gabonatermés csak részben ellensúlyozta azokat a ki­eséseket, amelyeket az úgy­nevezett 'kapásnövényeknél, főleg a napraforgónál és a kukoricáinál okozott a szá­razság. Az utóbbi takar­mánynövényből éppen csak megtermett a szövetkezet­ben az a mennyiség, amely a tagok háztáji igényeinek kielégítéséhez elegendő. A csapadékhiány és a vegetá­ciós idő kitolódása ellenére a nagyüzemi szőlőterületeken sikerül teljesítenie ide; ter­vét az ágazatnak. A szövetkezet elnöke arról is beszámolt Majoros Ká- rolynak, hogy a kétszáz- nyolcvan tagot számláló szövetkezeti kollektíva mi­lyen erőfeszítéseket tett az időjárás okozta kiesések pótlására. Többek között a búzáéhoz és az árpáéhoz hasonlóan jó termésátlagot értek ei a kedvező áron ér­tékesíthető lucernamagból. Beruházás nélkül 58 tehén, 300 hízómarha és mintegy ezer hízósertés háztájiba Újfajta szülőpárok Franciaországból Pecsenyekacsa Franciaországból kétezer újfajta Barfoarie pecsenyeka­csa tenyészanyag, szülőpár érkezett a Palotási Állami Gazdaságba a TERIMPEX, a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat és a francia ®re- mau céggel kötött közös li­cencvásárlás) szerződés alap­ján. A hazánkban első ilyen kacsa az eddig tenyésztett fajtáktól eltérő tulajdonságú, húsának a zsírtartalma fele a pekingi víziszárnyasoké­nak, kedvezőbb a hús- és a csontaránya, a mellhúsa pél­dául kereken a duplája. Egy- egy, negyven-negyvenöt nap alatt felnövekedett kacsa legalább másfél kiló zsír nélküli mellhúst „termel”. A szárazabb húsú kacsák, ame­lyek „nem sülnek meg a sa­ját zsírjukban” jobb külpia­ci értékesítésre számíthat­nak főleg a francia és az NSZK piacokon. történő kihelyezésével és felneveltetésével növelték a hús- és tejtermelést. Ész­szerűen gazdálkodva a vil­lamos energiával, a fűtő- és üzemanyaggal, valamint az alkatrészekkel, több mint egvmillió forintos költség­megtakarítással növelték a jövedelmüket. Mindezeket figyelembe véve Varga. Ist­ván elnök arról tájékoztat­ta a megyei pártbizottság első titkárát, hogy a terme­lőszövetkezet a néhéz gaz­dasági és a kedvezőtlen idő­járási körülmények között is teljesíteni tudta időará­nyosan a VI. ötéves tervi célkitűzéseit. Az elnöki tájékoztató után Janics István párttitkár szá­molt be a szövetkezetben végzett politikai munkáról, az öt pártcsoport alkotta, öt­venkét tagú üzemi párt- alapszervezet életéről. Ezt követően Majoros Károly elismerését fejezte ki a Ma­gyar—Román Barátság Tsz gazdasági és politikai veze­tőinek, tagságának a VI. öt­éves terv helyi feladatainak sikeres végrehajtása érdeké­ten kifejtett tevékenységé­ért. Ahhoz azonban — hangsúlyozta —, hogy a szö­vetkezet hosszú távon ered­ményesen gazdálkodhasson, bővíteni keli az időjárásitól kevésbé függő ágazatokat. A gazdálkodás feltételeit illetően az elkövetkező esz­tendők sem lesznek köny- nyebbek, és a megnövéke- dett feladatokat a mezőgaz­dasági nagyüzemek is csak A tégla- és cserépipari gyárak dolgozói az év első kilenc hónapijábán a szom­bat—vasárnapi munkával, időarányos tervük túlteljesí­tésével segítették a sajátház­építők építőanyagellátásá­nak javítását. Az ország nagy részén így is. nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány tiszántúli gyár kör­zetében már értékesítési gon­dok keletkeztek. Az idei épí­tési idény befejezéséhez kö­zeledve ugyanis mérséklőd­tek a vásárlások, s. szeptem­ber közepétől annyira fel­duzzadtak a készletek ezek­ben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő helyük a folyamatosan megtermelt termék tárolására. A helyhi­a meglevő szellemi erők in­tenzívebb hasznosításával, a nemzetközi termelési és ér­tékesítési tendencia kellő is­meretében tudják teljesíte­ni. Elismeréssel szólt Majo­ros Károly a feszültebb gazdasági helyzetben termé­szetszerűen nehezebbé vált politikai munka szövetkeze­ti eredményeiről is. A párt- szervezet termelési agitációs tevékenysége jól segíti a nagyüzemiben az agrárszak­emberekkel közösen megha­tározott gazdasági feladatok megoldását. Különösen fi­gyelemre méltó a cserke­széi őiek ifjúságpolitikai munkájában a fiatal szö­vetkezeti tagok támogatása, otthonteremtési törekvései­nek segítése térítés nélküli telekjuttatással, építési ked­vezményekkel . Cserkeszőlőről Tiszakürt- re látogatott Majoros Ká­roly, ahol a Délalföldi Pin­cegazdaság pincészetének munkájáról tájékoztatták. A megyei pártbizottság első titkára a borászati szakem­ber-ellátottságról és a Ti­szazugban megalakult sző­lészeti gazdasági társaság tevékenységéről érdeklődött. Az utóbbival kapcsolatban javasolta, hogy a társaság mielőbb dolgozzon ki egy, a VII. ötéves tervben meg­valósítandó koncepciót a térség szőlészeti-borászati vertikumának kialakítására. Délután ismét Cserkeszőlőn folytatódott Majoros Károly programja. A termelőszö­vetkezet vezetőségének tag­jaival, a pártcsoport-bizal- miakkal, szocialista brigád- vezetőkkel találkozott, és időszerű kül- és belpoliti­kai, valamint gazdaságpoli­tikai kérdésekről tartott ré­szükre tájékoztatót. T. F. ány miatt csökkenteni kelle­ne a termelést, pedig az or­szág más körzetéiben szíve­sen megvásárolnák ezeket a termékeket, és később is jól jönne ez az áru, mert a ha­zai termelés jövőre is csak jelentős importtal együtt fe­dezheti az igényeket. A sajátházépítők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésé­re a Tégla- és Cserépipari Tröszt 'november 1-től — amíg a készlet tart — az érintett öt üzemben; a szen­tesi gyárban a Poroton, a bé­késcsabai 4. számú gyárban az Uniform, a körösladányi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kisméretű tégla vásárlóinak fuvardíj- kedvezményt ad. Papírból, lemezből csak amennyi szükséges — A papírra, az admi­nisztrációra már nem érvé­nyes az ésszerű takarékos­ság követelménye? — Hogy kell-e ennyi ki­mutatás? — kérdez vissza az osztályvezető. — Nem is tudom... Tényleg nagy az adminisztráció. Persze, azért valameny- nyire szükség van. A többi BVM-gyáregységnek sablo­nokat, szerelvényeket készí­tő kunszentmártoniak idei termelési terve 200—210 milliót tesz ki, ennek anyag- költsége mintegy 70—80 millió forint. A főbb téte­lek acéllemezek, rúdidomok, acélcsövek, hegesztési anya­gok és zárt profilok. A ren­delések, a teljesítések és a fölhasználás pontos számon­tartásához kellenek a kimu­tatások és az elemzések. De ezek sem segítenek sokat az ellátás egyenletességén Kun- szentmártonban sem. „Örök­zöld” téma, milliók úsznak el miatta. — Lemezből tűrhető mennyiséget kapunk — em­lített egy jó példát Vincze András. Többnyire elegendő kilenc méteres táblákat ké­rünk, de ha nem kapunk.... Ekkor kezdődhet a telefoná­lás, a kilincselés, a szemé­lyes kapcsolatok kiaknázá­sa. .. Mintha bizonyítékul ten­né, csörgött a telefon: ,,.. .tessék, Marika, hegesz­tőhuzal kellene? De hisz ne­Miért a gyártónak kell utánajárnia? sem kaptunk... Egy éve A műhelyeket járva pedig nem a hegesztés, hanem a szitkok szikrái pattognak. „Megint nincs oxigén, dis- sous-gáz!” Vincze Andrással ezt a problémát is kiveséz- zük. 60—70 palackkal kel­lene kapniuk naponta, ezzel szemben a múlt héten há­rom napig egyáltalán nem küldtek oxigént és gázt. — Hétfőre Ígértek negy­ven palackot, és mennyi jött? Húsz... mára meg hol­napra pedig még ígéretet Aki pontosan szabja a lemezt íj Anyagkérdések” a kunszentmártoni BVM-ben Majoros Károly megtekintette a szőlőfeldolgozást a Délalföldi Pincegazdaság tiszakfirti pincészetében Tégla-elővásárlás fuvardíjkedvezménnyel November 1-től, amíg a készlet tart

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom