Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-18 / 271. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 18. IHetl vHágháradó ] A bét elején Moszkvában tárgyalt Lázár György miniszterelnök. A képen: Lázár György és a magyar delegáció többi tagja Konsztantyin Csernyenkóval és más szovjet vezetőkkel folytat megbeszélést HETFG: Lázár György mun- malátogatása Moszkvában, a magyar miniszterelnököt fogadta Konsztantyin Cser- nyenko is — Losonczi Pál Délkelet-Ázsiába utazott — Radzsiv Gandhi tévé- és rádióbeszédben az indiai külpolitika folyamatosságát ígérte. KEDD: Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletéről kivonult Marokkó és Zaire, a soros elnökké Nyenyerét választották meg — Az Amerikai Államok Szervezetében bírálatok érték az USA közép-amerikai politikáját — Sztrájkoltak a diákok Chile egyetemein. SZERDA: Losonczi Pál Dzsa- kartában megbeszélést folytatott Suharto elnökkel — Rogers tábornok, a NATO európai erőineki főparancsnoka ismertette azt az új harcászati tervet, amely fenntartja az első atomcsapás elvét — Csemyenko új köny- vények amerikai megjelenése alkalmából Dobrinyin szovjet nagykövet a szovjet vezetők együttműködési szándékát hangoztatta — Üjabb védelmi erőfeszítések Mana- guában egy esetleges amerikai intervencióra való felkészülés jegyében. CSÜTÖRTÖK: Váratlan francia—görög—líbiai csúcstalálkozó Kréta szigetén — Közös japán—amerikai hadgyakorlat kezdődött Honsu szigete mellett — Jelentős gazdasági tárgyalássorozat indult Panmindzsonban a KNDK és Dél-Korea között. PÉNTEK: Találgatások Washingtonban arról, mit jelenthet Reagan elnök fegyverzetkorlátozási javaslata — Feszültség Zaire és Tanzánia között — Valamennyi angol egyház közvetíteni készül a kormány és a sztrájkoló bányászok kozott. SZOMBAT: Csernyenko-interjú az NBC-nek, Shultz külügyminiszter pozitívan reagál a moszkvai nyilat-* kozatra — Managuai cáfolat az amerikai hírszerzés vádjaira — A chilei katolikus egyház tiltakozott Pinochetnél a hatóságok terrormódszerei ellen. 1. „Nyugaton a helyzet változatlan’’ — a Kelettel való párbeszéd dolgában? Most, hogy túl van a világ az amerikai elnökválasztáson, szinte türelmetlenül várja a jeleket: mozdul-e valami Kelet és Nyugat viszonyában, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között? Így aztán a szokásosnál is nagyobb figyelem nyilvánul meg az iránt, x hogy az amerikai Praeger könyvkiadónál épp most jelent meg Konsztantyin Cser- nyenko beszédeinek, írásainak egy válogatása, amely elé az SZKP főtitkára, a szovjet államfő olyan előszót írt, hogy az a párbeszédre való készségnek ad újabb nyomatékot. Ugyancsak e kötet megjelenése alkalmából nyilatkozott Ana- tolij Dobrinyin is, aki nagykövetként 12 esztendeje képviseli hazáját Washingtonban. A gyűjtemény — húzta alá — alkalmat ad az amerikai olvasóknak éppúgy, mint az USA vezetőinek, hogy átfogóan tanulmányozzák a szovjet javaslatokat, s hogy megtalálják a közös pontokat, amelyekből kiindulva előre lehet lépni a kapcsolatok megjavításában is, a leszerelés terén is. Maga Konsztantyin Cser- nyenko az SZKP Politikai Bizottságában szólalt fel, s a nyugati sajtó megjegyezte, hogy nem szokás a Politikai Bizottságban elhangzottakat ilyen bőven idézni. Csemyenko elsősorban a népgazdaság helyzetéről szól, a jövő évi tervről, de azt is hangsúlyozta, hogy a terv a kellő mértékben számol azokkal a szükségletekkel is, amelyek a Szovjetunió védelmi képessége erősítésének igényéből fakadnak. A Szovjetunió senki ellen sem akar támadni, de tovább fejleszti védelmi erejét, hogy megvédelmezhesse a szovjet emberek békés munkáját és a világ békéjét. Az amerikai politikai gépezet most indul be. A Fehér Házban megtartották az első megbeszélést az új kormányzat külpolitikájáról. Reagan táviratban köszönte meg az újjáválasztása alkalmából kapott szovjet üdvözletét. Ennek pozitív hangvételével ellentétes, hogy a NATO-ban erőteljesen folytatják az új hadászati tervek megfogalmazását, s hogy a bécsi tárgyalásokon nem térnek el az eddigi negatív tárgyalási módtól. 2. Miről tárgyal az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete? Az. afrikai államok közös szervezete gyakran rendez csúcsszintű értekezletet. A mostani, amelyre Addisz Abebában került sor, már 20. a sorban. Zsúfolt napirend várt a résztvevőkre, hiszen a fekete földrész jelene is elég sötét: éhínség, gazdasági gondok mellett a dél-afrikai faj üldözés, valamint az egyes országokat szembeállító politikai ellentétek igénylik a kérdések megvitatását. Elsőnek azonban éppen egy ilyen államközi viszálykodás került előtérbe: a nyugat-szaharai probléma. Marokkó nem hajlandó elismerni a nyugatszaharai nép önállóságát, ezt az álláspontját Zaire is támogatja, így aztán pillanatnyilag kivonultak. Hasszán király döntése, hogy kilép az AESZ-ből,'mégis csak egy év múlva lesz érvényes, Zaire pedig valójában csupán felfüggesztette tagságát. Tehát a végső szót senki sem mondta ki. Addig is a Po- lisario, a szaharai népet képviselő szervezet diplomáciai sikert könyvelhetett el. Az AESZ Csád problémájával js foglalkozott, de az igazán lényeges döntés Kréta szigetén formálódhatott, ahol is meglepetésszerűen megjelent Mitterrand francia elnök és Kadhafi líbiai vezető. Köztük Papandreu görög kormányfő vállalt közvetítő szerepet. Tudnivaló, hogy francia és líbiai csapatok egyformán voltak Csádban, ezek kölcsönös kivonása a csádi válság enyhüléséhez vezethet. Természetesen mindezeken túl az igazi, súlyos gondok még megmaradtak: a sok millió afrikait fenyegeti éhínség. Etiópiától Kenyáig, s a már említett Csádtól Ugandáig. A sokoldalú nemzetközi segítség nélkül nulláira ítélve, viszont önmagukban a segélyprogramok sem elegendőek. A legtöbb afrikai országban a gazdasági fejlődés megállt, vagy el sem kezdődött igazán. 3. És mi várható az Amerikai Államok Szervezetétől? Különös egybeesés, hogy ugyanazon a napon, amikor az AÁSZ munkához látott Brazíliában, a brazil óriásállam új fővárosában az Amerikai Államok Szervezetének miniszteri szintű közgyűlése. A földrészek regionális szervezetei közül ennek is temérdek a gondja- baja. Az alapvető tehertétele az AÁSZ-nak, hogy —egy gúnyos megjegyzés szerint — ott egy „cápa” és egy csomó „szardínia” található. Még az a bizonyos nagy- nagy Brazília, amelyet egyesek a jövő évszázad-évezred egyik új nagyhatalmának neveznek, még az is szegény. Hiába a 8 és fél millió négyzetkilométer terület, a 130 millió lakos... De az az államadósság! A „cápa” az Egyesült Államok. S a „szardíniák” nyugtalanul figyelik, amint ez a „cápa” a közép-amerikai vizeken egyre fenyegetőbbé válik! Így aztán az AÁSZ ülésén Nicaragua ügye, meg általában az USA középamerikai politikája került a felszólalások középpontjába. Shultz amerikai külügyminiszter, aki személyesen is megjelent és részt vett a vitában, egyértelműen nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai intervencióba kezdjen. Ezzel szemben az AÁSZ határozatban üdvözölte az úgynevezett Contadora-cso- port béke-erőfeszítéseit. Mint ismeretes, Venezuela, Panama, Kolumbia és Mexikó közösen igyekszik meghatározni azokat az elveket és eljárásokat, amelyek a középamerikai államok és az USA viszonyát rendezni képesek lennének. Természetesen így kevesebb idő jutott a brazíliai tanácskozáson a latin-amerikai országokat sújtó gazdasági és nénzügyi válság megtárgyalására. S nyilván háttérbe szorult a Falkland- (Malvin-) szigetek hovatartozásának a kérdése is. Viszont ismét bebizonyosodhatott. hogy az AÁSZ az USA túlsúlya miatt amúgy sem alkalmas fórum életképes döntésekre Latin- Amerika javára. Legfeljebb arra jó, hogy kifejeződhessenek Washingtonnal szembeni ellenvélemények is. s ezeket meghallhassa az egész világ. Pálfy József Nagyszabású béketfintetés volt Tokióban. A demonstráció résztvevői azok ellen az amerikai tervek ellen tiltakoznak, amelyek szerint' nukleáris rakétákat kívánnak elhelyezni Japán területén Honecker fogadta Kulikov marsain A katonapolitikai helyzet időszerű kérdéseiről folytatott tegnap megbeszélést Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának és Nemzet- védelmi Tanácsának elnöke Viktor Kulikov marsallal, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokával és Anatom lij Gribkov hadseregtábor- nokkal, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökével. A szívélyes légkörben és a teljes egyetértés szellemében.. megtartott találkozón részt vett Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzet- védelmi miniszter és Egon Krenz. az NSZEP Központi Bizottságának titkára is. BERLIN Bjizalomteljes az együttműködés a LEMP és az NSZEP között. A kölcsönös előnyök jegyében jól fejlődnek a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország gazdasági kapcsolatai. Ezt hangsúlyozza az a közlemény, amelyet Wojciech Jaruzelski és Erich Honecker egynapos tárgyalása után tettek közzé Berlinben. SANTIAGO Santiagóban ismeretessé vált, hogy az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, John A. Wickham tábornok, a Rendkívüli állapot bejelenj- tése miatt a múlt héten lemondta tervezett chilei látogatását. Amerikai részről úgy tá- ‘jékozitatiták Pinochet chilei elnököt,, hogy e lépéssel a Reagan-kormány tiltakozását kívánja kifejezni a szabadságjogok felfüggesztése miatt. Az értesülés kommentálásától a chilei hadügyminisztérium és a santiagói amerikai nagykövetség egyaránt elzárkózott. GRENOBLE Az RPR a kormány politikája elleni harc jegyében készült fel az 1986-ban tartandó nemzetgyűlési választásokra — hangsúlyozta Bernard Pons, az RPR főtitkára a párt kongresszusát megnyitó referátumában. Az RPR, amely a jobb oldali ellenzék legnagyobb pártja, szombaton, és vasárnap Gre- .noble-ban tartja kongresz- szusát. Vendégünk a belga miniszterelnök Wilfried Martens. a Belga Királyság miniszterelnöke 1936. április 19-én született Sleidinge-ben. A leuve- ni katolikus egyetem jogi és filozófiai szakán szerzett diplomát, majd közjegyzőként és ügyvédként dolgozott Gentben. Wilfried Martens fiatal korától jelentős közéleti tisztségeket töltött be. Már egyetemi tanulmányai idején a Flamand Katolikus Diákszövetség elnökévé választották. Huszonhat esztendősen a kormányzó keresztény (néppárt (CVPj elnöke lett. 1965-ben az akkori miniszterelnök, Pierre Harmel, egy esztendővel később Vanden Boeynants kormányfő kabinetjének tanácsosa volt A keresztény néppárt elnökeként (1972- ben választották meg) jelentős szerepet játszott az Európai Néppárt (EVP). az Európa Parlamentben az európai keresztény pártokat összefogó tömörülés létrehozásában. Wilfried Martenst 1979- ben Belgium miniszterelnökévé választották, s két esztendeig négy egymást követő kormányt vezetett. 1981- ben lemondott, mert a szocialisták nem tooltak hajlandók elfogadni a gazdasági válság ellen tervezett korlátozó intézkedéseket. A választások után azonban ismét <ő lett az új négypárti koalíció által létrehozott kormány elnöke. A Belga Királyság miniszterelnökét az utóbbi évtizedek legsikeresebb kormányfőinek egyikeként tisztelik hazájában. B világban meglévő gondokat közösen kell megoldani Csernyenko nyilatkozata amerikai tudósítónak A világban meglévő gondok megoldására együttes erőfeszítéseket kell tenni. Ezt hangsúlyozta a szovjet —amerikai kapcsolatok egyes kérdéseiről szólva 'No&ztanyttyin Csernyenko, aki az NBC amerikai televíziós hálózat tudósítójának kérdéseire válaszolt Az interjú szövegét tegnap tette közzé a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- inácsa Elnökségének elnöke válaszaiban megállapította, hogy nincs szükség formális fontossági sorrend felállítására a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érintő kérdéskörben, ’hisz a nemzetközi helyzet (alakulása olyan problémákat vet fel, amelyeket közös erőfeszítéssel kell megoldani. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak elsősorban a fegyverzetek korlátozásáról. és csökkentéséről, ezen belül is a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről kell megállapodniuk. valamint arról, hogy megakadályozzák a fegyverkezési hajsza kiterjesztését újabb területekre. A Szovjetunió kész energikusan tevékenykedni ennek érdekében, s erre irányulnak azok a javaslatai is. amelyek kijelölik e cél elérésének gyakorlati útját. Eg(y esetleges szovjet— amerikai csúcstalálkozó lehetőségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Konsztantyin Csernyenko megerősítette, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az államok vezetői közötti személyes kapcsolatoknak. Ügy gondolom — mondotta —, még nem alakultak ki azok a körülmények, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozó olyan eredményt hozzon, amilyet elvárnak tőle. Hagyományossá vált baráti kapcsolatok fl belga miniszterelnök interjúja Wilfried Martens belga miniszterelnök, aki november 19—20-án hivatalos látogatásit tesz Magyarországon, elutazása előtt interjút adott Magyar Péternek, az MTI brüsszeli tudósítójának. Válaszolt a nemzetközi helyzetről és a belga— magyar kapcsolatokról feltett 'kérdésekre. * — Mi a véleménye az európai biztonság és együttműködés Helsinkivel jelzett folyamatának kilátásairól? Nézete szerint miként erősíthető <ez a folyamat? — Belgium úgy ítéli meg, hogy a helsinki záróokmány alapvető, kulcsfontosságú mozzanata a nemzetközi enyhülésnek. Az a tíz elv, amelyet ott rögzítettek a részvevő államok kölcsönös kapcsolataira vonatkozóan, általános magatartási szabályt képez ma már mindazok számára, akik az együttműködési kapcslatok javításán és elmélyítésén fáradoznak. A gazdasági kao- csolatok terén élért fejlődés, a kultúra szabad áramlása, az állampolgárok kölcsönös utazásai elősegítik a népek kölcsönösen jobb megértését, és így lényeges tényezők a béke megőrzésében. Belgium érdeklődve kísérte figyelemmel azt, hogy Magyarország hogyan valósítja meg a helsinki záróokmányba foglaltakat, és elismeréssel nyugtázza, hogy ez igen figyelemre méltó módon történik. 1985-ben a helsinki okmányt aláíró 35 ország európai kulturális fórumát Budapesten rendezik meg. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy vállalta ennek a tanácskozásnak megrendezését. — Hogyan értékeli a kis országok helyzetét, szerepét a nemzetközi élet alakításában, milyen jelentőséget tulajdonít a vezető politikusok találkozóinak? — Európa kis országai fontos szerepet tölthetnek be, és be is kell tölteniük a kelet—nyugati kapcsolatok javításában. Elemi érdekük, hogy állandóan munkálkodjanak a feszültségek csökkentésén. Minden bizonnyal Igen káros következményekkel járna, sőt kifejezett veszéllyel. ha szövetségi rendszerük érdekei ellen cselekednének. Ám saját földrajzi és politikai kereteik között tekintélyes befolyást gyakorolhatnak partnereik és szövetségeseik irányába, ha nemzetközi fellépésük a feszültségek csökkentését, a leszerelést, a kölcsönös jobb megértést szolgálja. Belgium állhatatosan törekedett és törekszik a párbeszédre minden kelet-európai országgal főként a kis országokkal. — Hogyan ítéli meg a magyar—belga kapcsolatokat, én milyen lehetőségeket lát azok fejlesztésére? Mit vár budapesti megbeszéléseitől? — Országaink kapcsolatai nagyon pozitívan fejlődnek és alakulnak. Tanúskodik erről az a sok kormány- szintű és parlamenti látogatás, amely lezajlott. Budapesti látogatásom így már kialakult és hagyományossá vált baráti kapcsolatok erősítése keretébe illeszkedik. Szót ejtünk majd a kétoldalú kapcsolatok több kérdéséről. Ezek között a kétoldalú kereskedelmi forgalom jelenlegi kiegyensúlyozatlansága tagadhatatlanul olyan terület, ahol közös cselekvésre van .szükség. Az ipari együttműködés terén is remélem, hogy újabb kezdeményezések lesznek belga és magyar vállalatok között, bővítve a gazdasági tevékenységet és cserét mindkét országban. V