Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-18 / 271. szám

1984. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődtek a beszámoló taggyűlések 4z olajbányászoknál volt az első számvetés November 15. és december 15. között tartják a párt- alapszervezetékben a beszá­moló taggyűléseket, melyek kiemelkedő helyet foglalnak el a XIII. pártkongresszus­ra való felkészülés folyama­tában. Arra hivatottak, hogy értékeljék a XII. pártkong­resszus óta végzett munkát, számvetést készítsenek ar­ról, hogyan alkalmazták a kongresszus határozatait sa­játos viszonyaikra, hogyan hajtották végre saját hatá­rozataikat. Egyszóval át­fogó értékelést adnak a párt- alapszervezetek ötévi párt­munkájának egészéről. Me­gyénkben először a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat III. számú pártalapszervezete tartotta meg számvetését. Falusi Zol­tán, az alapszervezet párt­titkára terjesztette a kom­munista kollektíva elé a pártvezetőség beszámolóját és a határozati javaslatot. Kedvező politikai légkörben Ennek az alapszervezetnek hatókörében a vezérigazga­tóhoz tartozó apparátus — a személyzeti, az igazgatási, jogügyi, szervezési és a bel­ső ellenőri munkával fog­lalkozók gárdája — van. Olyan osztályok tehát, me­lyeknek feladatköre merő­ben eltér egymástól, munká­juk viszont erőteljesen érez­teti hatását az egész válla­lat életében. Ezért a gazda­ságszervező és ellenőrző munka nagy körültekintést és elmélyült figyelmet köve­telt a pártvezetőségtől. A taggyűlés megállapítása sze­rint az alapszervezet párt­munkájában az utóbbi öt év­ben kiemelt feladatot képe­zett az, hogy területükön kedvező politikai légkörben, megfelelő személyi és tárgyi feltételek között folyhasson hasznos, alkotó munka. Ezt a célt szolgálva alakí­tották ki munkaterveiket, ezt segítették elő taggyűléseken, vezetőségi és pártcsoport- üléséken. a napi munka vég­zése során. A pártmegbízatá­sok jó része is ezt a célt szolgálta. Ugyanígy a párt- alapszervezet hatókörébe tartozó gazdasági egységek munkájának a pártvezetőség Tanulságos által való rendszeres figye­lemmel kísérése, vezetőik­nek beszámoltatása. A be­számoltatások az adott terü­let legfontosabb feladataira irányultak, az egységes ér­telmezést és az egyöntetű cselekvést segítették elő. A taggyűlés megállapítása sze­rint a helyi pártmunka si­kerének egyik hiteles mér­céje az, hogy az alapszerve­zet hatókörébe tartozó terü­leten jó munkahelyi közös­ségek vannak. Olyanok, me­lyek elősegítik azt, hogy a hazai energiatermelés több mint ötven százalékát biz­tosító vállalat betölthesse hi­vatását, éves tervelőirányza­tait rendszeresen túltelje­sítse. Annak ellenére, hogy a vállalati átszervezések és egyéb okok miatt a pártve­zetőség tagjainak többsége kicserélődött az utóbbi öt év során, a beszámoló taggyű­lés megállapítása szerint a pártvezetőség munkája tö­retlen volt. A kollektív ve­zetés mellett érvényesült az egyéni felelősség. A reszort­feladattal megbízott pártve­zetőségi tagok öntevékenyen végezték munkájukat. párbeszéd A taggyűlés — amellett, hogy részletesen elemezte a helyi pártélet különböző te­rületeit — köztük a pártok­tatást, a pártcsoportok te­vékenységét, a párttaggá ne­velő és tagfelvételi munkát, a társadalmi és tömegszer­vezetekkel való kapcsolatot —, külön teret szentelt a taggyűlést megelőző egyéni beszélgetéseknek. Nyugtázta, hogy a párt politikáját tö­retlennek, jónak tartják a dolgozók. Megértik azt, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetén csak fegyelmezett munkával lehet úrrá lenni. Éppen ezért hatásos fellé­pést várnak a munka nélkül való jövedelemszerzés ellen. Helyeslik a gazdasági rend­őrség létrehozását. Azt vár­ják ettől, hogy csökken a társadalmi tulajdon ellen el­követett bűncselekmények száma. Ami pedig a saját Munkaterületeiket illeti 3 ja - vasolták, hogy a vállalatnál növeljék az anyagi érdekelt­séget, fokozottabban alkal­mazzák a differenciált bé­rezést. Egy-egy téma elmé­lyültebb elemzése érdekében azt tartják hatásosnak, ha gazdaságpolitikai témákban csak részkérdéseket vitat­nak meg. Olyanokat, melyek­ből kitűnik: a kisebb kollek­tíváknak és az egyéneknek milyen szerepük és felada­tuk van. Elhangzott az egyé­ni beszélgetéseken az is, hogy a párttagok mindegyik társuktól határozott kiállást várnak el napi politikai kér­désekben a munkahelyi kol­lektíva előtt. Ez még nem mindenkinél tapasztalható. A megkérdezettek között volt olyan is, aki (bizonyára intő példák alapján) úgy vélte, hogy az iskolai nevelő munkában nagyobb figyel­met kellene fordítani a szo­cialista hazafias nevelésre. A sokirányú érdeklődést tanúsító véleménynyilvání­tás arra vall: a pártalap- szervezet tagjai felelősség- érzettel figyelik az őket kö­rülvevő világot, s megpró­bálják azt emberibbé, iga­zabbá tenni. Nemcsak a pártvezetőség dolga A taggyűlés beszámolójá­nak tervezetét előzőleg meg­tárgyalták a pártcsoportok. Véleményük, javaslataik alapján a tervezet jórészét átírták. A pártcsoportülése- ken elhangzottak tükröződtek a beszámolóban. Talán ez­zel is magyarázható, hogy mindössze négyen — Hege­dűs Imre, dr. Ratkai Miklós, Kiss József és Fekete Tibor — kértek szót a beszámoló után. Okfejtéseikből így is kitűnt, hogy a reális hely­zetelemzés, a nyílt szó jel­lemző erre a kommunista kollektívára. Elmondták pél­dául, hogy személyre szóló­an kellett volna értékelni a pártmegbízatásokat, javítani szükséges az információs munkát, szélesebb körűvé kell tenni a pártoktatást, jobban segíteni a szakszer­vezeti bizalmiakat hivatásuk betöltésében. Javasolták, hogy a pártvezetőség a kö­zeljövőben a nagy változások miatt kiemelten foglalkoz­zon a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­vel. Egyszóval tanúbizonyságot adtak arról, hogy a pártélet teljesebbé tétele nemcsak a pártalapszervezet vezetőségé­nek a feladata. Végezetül megválasztották a vezetőségválasztó taggyű­lés tisztségviselőit. Simon Béla Hz intézkedési terv csupán lehetőség Ifjúsági parlament az ÁÉV-né! Tizenegy munkahelyi if­júsági parlamentet követően került sor a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vállalati ifjúsági parlament­jére tegnap Szolnokon, a munkahelyi ifjúsági parla­menteken választott küldöt­tek részvételével. A tanácskozáson Szabó László igazgató adott szá­mot az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról. A Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat a megye legnagyobb építőipari vállalata. Nem­csak a megyében, hanem a fővárosban is dolgoznak, s feladataik megoldása meg­feszített munkát igényel a vállalati hierarchia minden szintjén. A munkában ter­mészetesen aktívan közre­működnek a fiatal mérnö­kök, üzemmérnökök, techni­kusok, műszaki és számviteli dolgozók, a szak- és segéd­munkások. Az elmúlt idő­szakban több nagyberuhá­zás megvalósításán is fára­doztak; a Papírgyárban, a marfűi sörgyárban, ide so­rolható a szolnoki Gyer­mekváros megépítése, a me­gyei kórház rekonstrukciója, Budapesten több munkás- szállás és jónéhány gyer­mekintézmény is. A vállalat nagy gondot fordít a fiatalok képzésére, továbbképzésére. Az általá­nos iskolásokat üzemlátoga­tásokra invitálják, a szak­munkástanulóknak „A szak­ma kiváló tanulója” ver­senyt rendeznek a szakmun­kásképző intézetekkel együtt­működve. A pályakezdő fiatalok be­illeszkedésének megkönnyí­tését szolgálja a fiatal pá­lyakezdők évenként megren­dezett konferenciája. Az ipari tanulókkal elsősorban a brigádok foglalkoznak. A beszámolóban szó esett még a tömegsport, a köz- művelődés helyzetéről, az if­júságmozgalmi munka segí­téséről és a fiatalok érdek- védelméről. A tizennégy hozzászóló között a vállalat pártbizott­ságának titkára elmondta, hogy a mostani helyzetfel­mérés nyomán született in­tézkedési terv csupán lehe­tőség a fiatalok számára, kérdés, hogyan kívánnak majd élni vele. A vállalat gazdasági és társadalmi ve­zetősége mindenesetre azt várja tőlük, hogy ahol szük­séges, ott bátran kezdemé­nyezzék a változtatásokat. A hozzászólók javasolták — többek között —, hogy a vállalat gyéren kihasznált munkásszállójának egy ré­szét utalják ki a fiatalok­nak garzonlakásként. Az igazgató elmondta, hogy a közeljövőben a vállalat ve­zetése megvizsgálja, mi le­gyen a munkásszálló sorsa. Javaslatot tettek a fiatalok egy vállalati ifjúsági klub kialakítására is, a mostani­ban ugyanis a 3. számú fő­építésvezetőség kapott he­lyet. A válaszban elhangzott, hogy a vállalat tiszaligeti hétvégi pihenőházát termé­szetesen ifjúsági klubként is használhatják alkalmanként a fiatalok. A hozzászólásokra adott válaszok, a beszámolók, és az intézkedési terv elfoga­dása után osztották ki az „Alkotó ifjúság” pályázat dí­jait. A sok is kevés ^Fűtőtestek a hűtőből A boldogházi radiátorok jó hőleadó tulajdonságuk miatt népszerűek (Folytatás az 1. (oldalról.) vejor-soron festésre a radiá­tor, melynek végén várják a csomagolóasszonyok. Na­ponként, két műszakban mintegy 5 ezer négyzetmé­ter fűtőfelületű radiátort szállítanak a raktárba, ahol két napnál többet nem vára­kozik a keresett termék. Egymást váltják a teherau­tók, mert a fűtőtestből ma­napság a sok is kevés. Emlékezünk még a Hűtő­gépgyár jászberényi minta­boltjának „ostromára” a nyáron, amikor az ország túlsó feléből érkezett vá­sárlók is ott tolongtak a tö­megben. A mintabolt az eredetileg tervezett 60 ezer négyzetméter helyett Bol­dogházáról százharminc ezer négyzetméter kapott, még­se tudták az igényeket meg­közelítőleg se kielégíteni. (A nagyságok érzékeltetésére: egy 600-as tizennégy tagos radiátornak a fűtőfelülete 5,36 négyzetméter, egy átla­gos családi ház radiátorigé­nye 50—60 négyzetméter). Az országban több kisebb üzem mellett a Hűtőgépgyár­ral együtt négy nagy radiá­torgyártó vállalat gondos­kodik a hazai igények kie­légítéséről. A boldogházi alumínium radiátorok jó hőleadó tulajdonságuk mi­att népszerűek, és olcsók is ha figyelembe vesszük, hogy helyes üzemeltetés mellett örök életűek. Kényelmes helyzetben van tehát a gyár­egység, mert a terméke ke­lendő, egyelőre nem kell a vásárlók kegyeiért küzdenie, de ez nem jelenti azt, hogy el.kényelmesedtek volna. Rózsa László gyáregységve­zető a termelés bővítése ér­dekében tett lépésekről be­szél. — Jobb munkaszervezés­sel, a munkaintenzitás nö­velésével, normarendezések­kel elértük, hogy nőtt a ter­melékenység. Júliusban a (negyvenórás munkahét be­vezetésével csökkent a mun­kaidő, ennek ellenére túltel­jesítettük időarányos ter­vünket és szeptember végéig 41 ezer négyzetméterrel gyártottunk többet. Az ered­mények láttán és további ösztönzéssel jelentősen emel­tük a béreket, a fizikai dol­gozók idén 35 százalékkal többet keresnek, mint ta­valy. A helyi vezetőket is érdekeltté tettük a rezsi, az energia és a szállítási költ­ségek, valamint a selejtek számának csökkentésében, szigorítottuk a munkafegyel­met és a számonkérést. Sok a táppénzes nap. betegség miatt minden egyes dolgozó évenként átlagosan öt hetet esik ki a termelésből. Az üzemorvossal közösen ellen­őrizzük a táyolléteket, eddig egy napot sikerült már lefa­ragni az átlagból. Természetesen a gyártás- fejlesztés technikai oldalát se hanyagolják el. Üj gépe­ket állítottak a termelésbe (végmaró, többorsós fúró­gép). automata heggesztő be­rendezést vásároltak, auto­matizálják a véglemezgyár­tást és a zajártalom csök­kentésére saját fejlesztésű, új fűtőlemez-gyártó célgép­sort helyeznek üzembe. — lp — Cél: a gazdaságos takarmányozás Új modellprogram az abádszalóki Lenin Tsz-ben Napjainkban a takarmány gazdaságos felhasználása egyike a legfontosabb fel­adatoknak, amelyek megol­dásában mind nagyobb sze­repet játszik a fejlett, gyors ütemben tökéletesedő számí­tástechnika. Megyénk me­zőgazdasági nagyüzemeiben is egyre több munkafolya­matot dolgoznak fel az elektronika segítségével, ez­zel egyrészt pontosabb, más­részt naprakész információ áll a szakemberek rendelke­zésére. A Mezőgazdasági Ügyvitel- szervezési és Számítástechni­kai Közös Vállalat, ismer­tebb nevén a MÜSZI más­fél évtizedes tapasztalatait felhasználva segíti a gazda­ságokat. Legutóbb az abád- szaflóki Lenin Termelőszö­vetkezetnek egy újszerű programot kínált fel, amely a , takarmánygazdálkodásban használható. A közös gaz­daság pontosan felmérte meglevő takarmánykészlete­it, azok beltartalmi értékét a bácsalmási laboratórium vizsgálta meg. Ezek után az eddig is jól bevált receptú- rákat beépítve a MÜSZI szakemberei a helyszínen készítették el a téesz saját TAP—34-es számítógépén a takarmányozási modellprog­ramot. Elsőként a termelő- szövetkezet állatállományá­nak 70 százalékát kitevő hí­zók kaptak a számítógép összeállítása alapján meg­felelő mennyiségű és minő­ségű takarmányt. Ez a prog­ram egyelőre a sertések ete­tését optimalizálta. A közel­jövőben — a silókészletek teljes, ismeretében készítik el a szarvasmarha-állomány számára a gazdaságossági számításokat. A téesz szakembereinek véleménye szerint mindkét állatfajta számára további programok készülnek, ame­lyek figyelembe veszik az ágazatok rendelkezésére álló takarmányféleségeket. Mivel a legfőbb cél a gazdaságos­ság, a számítógép az állatok fejlődéséhez szükséges ada­tokat az amirvosavgarnitúrát és a hat különféle takar­mányt vetette össze. Így született meg az az optimá­lis program, amelyet már október eleje óta használ­nak. Pontos adatok ugyan még nem állnak rendelke­zésre, de az már bizonyos, hogy emelkedett a sertések takarmányfogyasztása, s ez­zel párhuzamosan nőtt az állomány súlygyarapodása. A MÜSZI, a modellprog­ramért negyedévenként ré­szesedik a mérhető ered­ményből. Ezzel a további együttműködésnek még ko­ránt sincs vége. A termelő­szövetkezettel közösen szá­mítják majd ki az adott ta­lajminőségi, a tápanyag- utánpótlási és az üzemszer­vezési adatokból, hogy a gazdaság állatainak mekko­ra területen lehet megter­melni az elegendő takar­mányt. A program természe­tesen figyelembe veszi majd a melléktermékek ésszerű módon való felhasználását is. Az abádszalóki Lenin Tsz TAP—34-es számológépén készült el az első takarmányozási modellprogram

Next

/
Oldalképek
Tartalom