Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. NOVEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A KSzéptlszavidékl Afész éttermében napon ta hétszáz személynek főznek. Négyszáz ada­got a diákok fogyasztanak el Szolnok, Kossuth tér 5. A sikernek minden lakó örül Ne írja meg külön-külön a nevünket. — mondták a szolnoki, Kossuth tér 5. szá­mú ház lakóbizottságának tagjai. — Az eredményeket, a sikereket nem mi, öten harcoltuk ki, minden lakó megdolgozott értük. Vagyis, úgy lenne tisztességes, ha mind a negyven család sze­repelne az újságban. Mire jé a lakóbizottság? A lakóbizottságról szólva, el kell mondani, hogy ösz- szeszokott a társaság. Az öt tag közül három már húsz éve intézi a lakók ügyeit, képviseli a közösség érdeke­it az állami, a társadalmi szervek, a hivatalok előtt. De csak a közösség érdekeit. Az egyéni gondoknak, pana­szoknak nem ők az orvoslói. Legfeljebb jó szóval, meg­nyugtató hatású beszélgetés­sel próbálják csitítani a ke­délyeket, kibékíteni a vitat­kozó szomszédokat. Szeren­csére ilyen ritkán fordul elő. A legtöbb panasz, ész­revétel olyan, amelyik min­denkit érint, amelynek or­voslása mindenkinek érdeke. Korábban például sok ál­matlan éjszakát okozott az itt élőknek, hogy az alattuk lévő Múzeum étteremben esténként zene szólt. Elő­ször csak halk, diszkrét mu­zsikával kezdték, de amikor „munkába lépett” az erősí­tő is, a legjobb idegzetűek se tudtak aludni. Először a városi tanácshoz fordiílt a lakóbizottság, de nem tud­tak segíteni rajtuk. A vé­gén a Minisztertanács Taná­csi Hivatalát is megjárta az ügy. Végül megszületett a döntés: az étteremben telje­sen meg kell szüntetni a ze­nét, mert a szintek között nincs szigetelés, és a fal át­engedi a hangot. A zaj más esetben is oko­zott (ég okoz) kellemetlensé­get a lakóknak. A ház előt- iti négyes út forgalma éj­Csehszlovákiai filmesek forgatnak a Mafilmnél Csehszlovákiából érkezett filmesek forgatnak ezekben a napokban a Mafilm fóti telepén. A filmvárosban ez­úttal a JI. világháború egyis német koncentrációs táborá­nak díszleteit építették fel. A szögesdrótok között Martin Holly . .vagy agyonverni” című játékfilmjének felvé­tele; yailanak. Martin tíoUy filmjének részbeni magyarországi for­gatása nem egyedülálló a filmgyártási együttműködés történetében. A csehszlovák és a magyar filmszakembe­rek szerződések alapján de 1- goznak egymás országaiban. jel-nappal „gondoskodik” a zúgásról, a dübörgésről. Lakbércsökkentést kértek (a házban tanácsi lakások van­nak, de a kérelmet azzal utasították el, hogy az út és a ház közötti távolság — a Kossuth tér — megszűri a zajt. Hogy tényleg megszűr­je valami a zajt, a lakóbi­zottság most azért tevékeny­kedik, hogy ültessenek fá­kat a téren. Nagy tanács­kozások, beszélgetések foly­nak a tanácstaggal, hogy s mint lehetne ezt megvalósí­tani. A lakók társadalmi munkában vállalják az ülte­tést, a parkosítást. Formálják a városképei is A ház negyven családja nem panaszkodhat a lakó­bizottságra. Amibe belekezd- tek, még szinte minden si­került. „Könnyű nekik” — Jegyinthet bárki. — „ott vannak a város szívében, s a centrumával minden tele­pülés törődik”. A központi fekvés előnyei vitathatatla­nok. Viszont a döntések sú­lya is. A lakók nemcsak önmaguk gyönyörűségére, 'kényelmük érdekében dol­goznak. Munkájuk formál­ja, alakítja a városképet is. Ha valóban sikerül a Kos­suth tér fásítása, és lebont­ják a nyilvános WC-t — amire a .lakóbizottság Ígére­tet kapott a tanácstól —, attól nemcsak a Kossuth tér B-ös számú ház negyven családja lesz boldogabb, de minden szolnoki szívesen sétál majd ebben a város­részben. Ha a ház erkélyein virágok nyílnak nemcsak a lakók érzik jobban magu­kat, de a tér is színesebb, vidámabb lesz. Komolyan veszik-e a hi­vatalok a lakóbizottságot? A tapasztalatok kedvezőek. Igaz, hogy a lakóbizottság se hagyja magát leinteni, s ha valahol nem érnek el Az utóbbi években — ki- sebb-nagyobb átmeneti visz- szaesésektől eltekintve — számottevően növekedett a forgalom határátkelő-helye­inken; 1984-ben — az elő­zetes számítások szerint — az utasforgalom 18, az áru­forgalom pedig 16 száza­lékkal lesz nagyobb, mint 1980-ban volt. Évente mint­egy 6 millió személygépko­csi és 160—170 ezer autó­busz lépi át határainkat, vasúton csaknem másfél- millióan érkeznek, s körül­belül ugyanennyien indul­nak külföldre, 7—800 ezren eredményt, mennek tovább, és kilincselnek, ha kell. Minden hivatalt, intézetet!, ügyintézőt először szemé­lyesen keresnek fel — leg­többször a lakóbizottság el- höke — azután írásban is előadják kérésüket, észrevé­teleiket. Harcolni, altár húsz évig is A húsz év alatt megtanul­ták, hogy munkájukhoz nagy szükségük van a kitartás­ra. Nem szabad csüggedni, feladni a reményt. Várni kell (és közben a hivatalok nyakára járni, ha muszáj) akár évekig is. Mint példá­ul a ház udvarában lévő fészerek ügyében is. Az épü­letekre csak addig volt szük­ség, amíg szén adta a me­leget a lakásokban, s a tü­zelőanyagot tárolni kellett valahol. Mióta áttértek a gázfűtésre (húsz éve), azóta a fészerek patkányok és lo­mok tanyájául szolgáltak. A lakóbizottság húsz évig har­colt azért, hogy a fészereket az IKV lebontsa. (A lakók nem nyúlhattak hozzá, mert nem az ő tulajdonuk.) Húsz év alatt egy táskára való irat gyűlt össze a levelezése­ikből. Nemrégen eltüntették a ronda épületeket, az ud­varról, és a lakók salakutat építettek ki, füvesítettek, fá­sítottak. Virágokat, futónö­vényeket, -bokrokat is fog­nak ültetni. Már vannak is jelentkezők a fűkaszálásra, a locsolásra. A lakóbizottság tagjai lel­kesek. Munkájuk örömét az adja, hogy a sikernek min­den lakó örül. Ha lenéznek az udvarra, s látják, hogy ott játszanak a gyerekek, a padokon ülnek a csecsemő­ket levegőztető kismamák; érzik, volt értelme a húsz évig tartó levelezésnek, utá­najárásnak is. P. É. pedig átutazóban érintik a magyar határokat. A köz­úti áruforgalomban évente több mint 200 ezer teher­gépkocsi szállít árut a hatá­rokon át. A vasúti nemzet­közi áruszállítások mennyi­sége megközelíti az 50 mil­lió tonnát. A forgalom nagyságának megfelelően bővítik, korsze­rűsítik a határátkelő-helye­ket, többnyire a Közlekedési Minisztérium, illetve a Vám- és Pénzügyőrség közös be­ruházáséval. Korszerűsödnek, bővülnek a határátkelő-helyek Ma: nemdohányzó nap & ~ 11 dohányzás veszélyei Ismerkedés a gazdaság- . irányítási rendszer tovább­fejlesztésével Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlamentben Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezeté­sével értekezletet tartottak a fővárosi és megyei tanácsel­nökök. Az eszmecserén a résztvevők először tájékoz­tatót hallgattak meg a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztéséből adódó ta­nácsi feladatokról, majd a Magyar Hírlap tanácsokat Segítő tevékenységével, a napilap törekvéseivel is­merkedtek meg. Az értekezlet első napi­rendi pontjának témaköré­ben Hoós János, országos tervhivatali államtitkár és Madarasi Attila, pénzügymi­nisztériumi államtitkár tá­jékoztatást adott a tanácsel­nököknek. Előadásaikban körvonalazták a tanácsi ter­vezés fejlesztésének fő irá­nyait, érintették a terület - és településfejlesztés, vala­mint a gazdálkodás tervezé­sének integrálásával kap­csolatos kérdéseket. A tá­jékoztatókban szó esett a pénzügyi szabályozás válto­zásairól, a tanácsi pénzfor­rások szerkezetének mó­dosulásáról, a törvényességi felügyelet tanácsi feladatai­ról. Az államtitkárok ele­mezték az 1984-es gazdasági tervek megvalósításának helyzetét, s az idei tervek végrehajtásán alapuló 1985- ös elképzeléseket. A népgaz­dasági prognózisokkal ösz- szefüggésben a tanácsi ter­vezésről szólva rámutattak, hogy a tanácsokhoz tartozó területek folyamatos fej­lesztésének pénzügyi felté­telei jövőre is meglesznek, ennek megfelelően az 1985- re kialakított terv lehetővé teszi az ötéves programok teljesítését. Megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a tanácsok és a területükön működő vállalatok kapcso­latát érintő új kérdéseknek, Az előadások után Papp Lajos bejelentette, hogy a tanácselnöki értekezletet kö­vető napokban, hónapokban a tanácsi apparátusban dol­gozó tisztségviselők számára konzultációkat!, tanfolyamo­kat szerveznek, amelyek se­gítik a résztvevők eligazo­dását a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­ből rájuk háruló feladatok­ban. (MTI) Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) 1984. no­vember 17-ét „Nemdohányzó nap”-pá 'nyilvánította. A felhíváshoz számos európai ország mellett hazánk is csatlakozott. A WHO fontos feladatá­nak tekinti a dohányzás el­leni küzdelmet. És vajon mi mit tehetünk azért, hogy egészségesebbek legyünk, ho­gyan küzdjünk a dohányzás ellen? A dohányzás egészségká­rosító hatása a dohányfüst­ben jelenlevő mérgező anya­goktól származik. Ezek kö­zül első helyen áll a niko­tin, amely gyorsan ölő mé­reg. Macskára, nyúlra pél­dául három-tíz milligramm mennyiségű is halálos. Az erős dohányos pedig órán­ként 10—20 milligrammal mérgezi magát! Hogy még­is életben marad, ezt annak köszönheti, hogy szervezete megtanulta a mérget gyor­san lebontani. Az első próbálkozások kel­lemetlensége után a dohány­zást nagyon sokan megsze­retik. Kisebb mennyiségű cigaretta étkezés után elő­segíti az emésztést, köny- nyébbé teszi a szellemi mun­kát, elűzi a fáradtságot, megnyugtat. Nagyobb meny- nyiségtől azonban már je­lentkeznek az idült nikotin­mérgezés tünetei: szédülés, fejfájás, étvágytalanság, ál­matlanság, fogyás. A dohányzás nagy veszé­lye éppen abban rejlik, hogy a fenti, jobbára kellemes mellékhatások leple alatt az évek során súlyos szervi ká­rosodások alakulhatnak ki. Tízszer több dohányzó hal meg tüdőrákban, kétszer több egyéb rosszindulatú da­ganatban, háromszor több tüdőasztmában, és kétszer- háromszor több koszorúér- betegségekben, mint nemdo­hányzó. A dohányzás ellen tehát küzdeni kell. A kérdés csu­pán az: hogyan? A dohány­zás elleni küzdelemnek két arca van: egyrészt a leszok- tatás, másrészt a rászokás megakadályozása. A leszok- tatós sajnos Sokszor csak akkor eredményes, ha a do­hányos már megbetegedett (például tüdőasztmát vagy szívinfarktust kapott) és a dohányzás elhagyásának ál­dozatát a gyógyulása ér­dekében teszi. Könnyű do­hányosoknál a leszokás egy­szerűen akaraterővel keresz­tülvihető, de középerős és erős dohányosok sokszor csak orvosi segítséggel tud­nak lemondani szenvedé­lyükről. A dohányzás elleni küz­delemnek másik hathatós módja: megakadályozni, hogy rászokjanak. Ez kétfé­leképpen történhet; a do­hányzásellenes meggyőző­dés kialakításával és tiltás­sal. Elsősorban az ifjúság körében fontos kialakítani a meggyőződést: a dohányzás káros az egészségre. Ez már az óvodában elkezdhető, pél­dául tréfás tanmesékkel — amelyben a dohányzó pó­ruljár. Később a matemati­kában, a számítástechniká­ban járatos ifjúságra nagy- hatással lehet a statisztika bizonyító ereje (erről már a bevezetőben szóltam, tud­niillik, hogy vannak olyan betegségek, amelyek bizo­nyíthatóan gyakrabban for­dulnak elő a dohányzók­nál, mint a nemdohányzók­nál.) Régi mondás: a szavak legfeljebb meggyőznek, de a tettek magukkal ragadnak; vagyis a személyes példa­adás ereje mindennél job­ban hat. Ha valaki leszokik a dohányzásról, nemcsak magának használ, hanem másoknak is; nem látják do­hányozni, tehát egy rossz példával kevesebb. De mit csináljon az az óvónő, or­vos vagy pedagógus, aki nem tudja megtenni? Egyet ajánlhatok: a számára szük­séges cigarettamennyiséget lehetőleg otthon szívja el. Ezzel használ a környezeté­nek is, mert nem látják, hogy dohányzik, és nem mérgezi a füsttel a többie­ket, de használ önmagának is. Ugyanis az otthon, nyu­godt körülmények között el­szívott cigaretta kevésbé ká­ros, kevésbé - „infarktusve­szélyes”. A tiltásról: zárt közössé­gekben, összejöveteleken ha­tásos lehet, ha betartják, he­lyesebben betartatják. De ahol nincs lehetőség az el­lenőrzésre, ott a „Tilos a dohányzás!” felirat nem min­dig éri el a kellő hatást. Lehet, hogy sokaknak is­merősek voltak ezek a gon­dolatok, de mielőtt legyin- tenének: „hallottuk már”, gondoljanak például arra, hogy Magyarországon évente tizenhétezer ember hal meg szívinfarktusban. A küzdelem mindannyiunk életéért folyik. Gelléri Dezső dr. megyfci kardiológus főorvos Egyidejűleg 28 járatról Számítógépes utastájékoztató Ferihegyen Megkezdték azoknak a magyar berendezéseknek a tervezését, illetve gyártását, amelyeket a Ferihegyi re­pülőtér új forgalmi épületé­nek korszerű utastájékozta­tási rendszeréhez szállítanak. Az információs hálózat egy­idejűleg 16 induló és' 12 ér­kező járatról közli majd a legfontosabb adatokat az utazó- és várakozó közön­séggel. Az induló, az érkező és a tranzit csarnokokban úgynevezett lapozórendsze­rű táblákat helyeznek el, a kisebb helyiségekben, így a poggyászváróban, az üzle­tekben és a vendéglátó egy­ségekben, nagyképernyős monitorokon keresztül tá­jékozódhatnak majd az uta­sok és a várakozók. A Komplex Külkereske­delmi Vállalat nemrég kö­tött szerződést a Krone nyu­gat-berlini céggel, amely fő- vállalkozója az információs rendszer kiépítésének. A be­rendezések, készülékek elő­állításában számos hazai és külföldi cég vesz részt. Így a számítógépet és annak programjait a Videoton Elektronikai Vállalat és a Számítástechnikai Kisüzem Betéti Társaság készíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom