Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-14 / 267. szám
4 1984. NOVEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IA szerkesztőség postájából I Jubileumi hangversenyen Október 28-án nagyszerű élményben volt része az Alföldi Téglaipari Vállalat Május 1. Szocialista Brigádjának és még 53 mezőtúri szocialista kollektívának. A város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a művelődési központ rendezésében jubileumi, jutalomhangversenyen tapsolhattak a Petőfi Dalkörnek, a szólistáknak és az Állami Népi Együttes kamarazenekarának. Kávási Sándor és Berki László vezetésével nóta- és népdalcsokrok csendültek fel, amelyek közül különösen nagy sikert arattak az ősbemutatók, Várnai Ferenc és Pászti Miklós feldolgozásai. Felemelő érzés volt, hogy az éveken át kiváló kulturális munkát végző szocialista brigádok képviselői népes közönség előtt, a város vezetőitől vehették át a jubileumi emléklapokat. A beszámolót és a fényképet Kun Júlia, a Május 1. Szocialista Brigád vezetője küldte. Társadalmi munkások dicsérete A Jászberényi VT. Egyesített Szociális Intézetből Sza- lóki Miklós igazgató arról írt: mennyi segítséget, támogatást kapnak a különféle szocialista brigádoktól, munkahelyi kollektíváktól. A bútorok felújításában a Bubiv jászberényi gyárának dolgozói tevékenykedtek, serénykedtek náluk a Városgazdálkodási Vállalat, a Sütőipari Vállalat, az I-es és Il-es számú bölcsőde dolgozói. A Volán a rendszeres buszjáratokon kívül különjáratot biztosít a csoportos utazáshoz, kiránduláshoz. Sokat köszönhetnek a szolnoki Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalatnak. A Zagyva menti Tsz-ben az intézet dolgozói almát szedhettek olcsón a gondozottaknak. A herényi Védőruházati Ipari Szövetkezet Hámán Kató brigádjának támogatása is folyamatos. A jászla- dányi otthonban az ottani tanács és a termelőszövetkezet dolgozói segítettek. Az öregek napjának színesebbé tételére az első hívó szóra jöttek a Jászsági Népi Együttes táncosai, valamint óvodások, iskolások, gimnazisták. A társadalmi munka értéke meghaladja a százezer forintot. * * * Tiszasason az idén is növekedett a társadalmi munkát végzők száma és az önzetlenül végzett munka értéke. November 7-én is sokan tevékenykedtek az általános iskola sportpályájának kialakításánál. A munkában kitűntek a csépai, Ti- szamenti Tsz szocialista brigádjainak tagjai, akik Harmatos László főagronó- mus „vezényletével” szorgoskodtak. A tiszasasiak örömmel fogadták, hogy a Szolnok megyei Közúti Igazgatóság dolgozói is felajánlották segítségüket. Az információt Csépáról küldte a nagyközségi közös tanács vb-titkára, dr. Komáromi Sándor. Családi vetélkedő Karcagon Gyermekkönyvtárunk egyik fontos feladata, hogy segítsen a gyerekek hétvégi szabadidejének hasznos eltöltésében. Több alkalommal szerveztünk különféle programokat szombat délelőttre, illetve délutánra. Október 27-én mesedélelőt- tön szórakozhattak vendégeink. November 3-án délutánra családi vetélkedőt hirdettünk a Fodor József Üttö- rőházzal közösen. Feladatlap kitöltésével lehetett jelentkezni, amelyen a gyerekek csak szüleikkel együtt vehettek részt. A családokkal együtt égi utazásra indultunk. A csapatok egy-egy űrhajó nevét kapták: Szojuz, Szputnyik, Luna, Szál jut, Vosztok. A súlytalanság miatt az első feladatot tartalmazó borítékot csak úgy lehetett megkapni, ha békaugrással mentek érte. Majd meteorraj támadta meg az űrhajókat. A „kiút”? Híres festményeket kellett felismerni. Étkezni az űrben is fontos... Két fapálcikával babszemeket kellett átrakni egyik tányérból a másikba. „Visszatérve” a földre, következett az eredményhirdetés. A Márkus család lett az első; ők kapták a legtöbb könyvet. A többiek is könyvjutalmat kaptak, s mindannyian gazdagabbak lettek egy nagyon kellemes, együtt töltött játékos délutánnal. Páicz Sándomé Karcag Levelekből — sorokban KŐVÁRI MIHÁLY az újszászi és a zagyvarékasi MÁV nyugdíjasok nevében írt. Október 27-én kétszázötven társuknak rendezett találkozót az újszászi MÁV szakszervezeti klub vezetősége. Örömmel mentek — s mennek máskor is, ha hívják, várják őket. .. ÖZV. VASS ISTVÁNNÉ levele Rákócziújfaluból érkezett. Ez év február elején nyílt meg a községben az öregek napközi otthona — írta —, ahol nagyon jól érzik magukat. Külön öröm volt számukra, hogy október 25-én öregek napját rendeztek, s az őket patronáló Kandó Kálmán Szocialista Brigádtól kis ajándékot is kaptak. Nyugdíjas találkozóról kaptunk képet BAUER LAJOS törökszentmiklósi olvasónk soraiból is. A Fegyvernek és Vidéke Afész október 27-én látta vendégül volt dolgozóit. Ízletes ebéddel, ajándékkal kedveskedett azoknak, akik korábban hosszú időn keresztül a közösség érdekében fáradoztak. DEBRECZENI ISTVÁNNÉ, a kisújszállási Városi Tanács Egyesített Szociális Intézmény igazgatója a nagy sikert aratott október 26-i ruházati vásárról számolt ibe. A Szövetség Afész Szövetség Szocialista Brigádja vállalta, hogy évente kétszer „költözik” megfelelő választékú és áru ruhaneművel az otthonba. Az intézményben november 2-án az öregek napja számított eseménynek; ekkor vették birtokba a felújított ebédlőt. Viszonthallásra, az éterben Kíváncsi jászberényi pajtásokhoz látogatott el november 2-án a Magyar Rádió népszerű ifjúsági műsora, a Kíváncsiak klubja — olvashattuk Nagy Sándomé levelében. Ez alkalommal a történelmet1 kedvelő gyerekek gyűltek össze a Kókai László Ü ((törőházban. A műsort a népszerű rádióriporter, Radnóti László (képünkön) vezette. Hogyan éltek a honfoglalás korában a gyerekek? Milyen játékaik voltak? Milyen volt a honfoglaló magyarok öltözéke, vallása, harcmodora? Miy.yen fizetőeszközük volt őseinknek? Mikor telepedtek le itt a jászok? Mit fejeznek ki a Lehel kürtön lévő motívumok? Ad-e hangot a kürt? Honnan tudják a régészek, hogy hol kell kutatniuk, hogyan tárják fel a sírokat, „beszélnek-e” a leletek? Ezekre a kérdésekre — s még többre; — feleltek a téma kiváló ismerői, László Gyula és Barabás Jenő professzorok, Fodor István régész, valamint Tóth János múzeumigazgató és Horqosi Ödön, a Tanítóképző Főiskola tanára. A beszélgetést Móra Ferenc felolvasott novelláit színesítették. A több mint kétórás felvételből készült műsort, de cember első szombatján sugározza a Petőfi Rádió. Válaszok, intézkedések II „fillérharapónak” igaza van! Október 24-én jelent meg munkatársunk írása ,.Mi hajtja őket? — Munka négy marokra” címmel. Ez késztette írásra Nagy Béláné szolnoki olvasónkat. Nézzük, milyen gondolatokat váltott ki belőle? „Szívesen olvastam a cikket, főleg azért, mert dolgos embereket mutatott be. Olyanokat, akik nem várják a sült galambot, nem a szüleiket zsigerelik ki azért, hogy nekik mielőbb meglegyen mindenük! Mert sajnos, utóbbiból akad manapság bőven. .. A riport szereplői valóban négy marokra dolgoznak, s a sorok mögül az is kitűnik; nem nagyon törődnek a környezetükkel oly értélemben, hogy mások mit mondanak. Véleményem szerint a „fillérharapónak” van igaza, akiről az említett riportban olvastam. Hajlamosak az emberek arra, hogy könnyen megítélnek, megszólnak másokat. Ha valaki szépen öltözik, az tűnik fel. Miből telik neki?... Ha valaki nem követi a legfrissebb divatot, az a baj. Pedig volna ráva- lója!... A legjobb az, ha mindenki a saját háza előtt seper. Más dolog, hogy a pénz túlhajszolása se vezet(het) jóra, hiába mondjuk: abból sose elég. Többet ér egy nyugalmas hétvége családi körben, egy-egy kirándulás, közös mozi- vagy színházlátogatást az ezreknél. Igaz, a programokhoz is elő kell teremteni a költségeket...” Még egyszer a papírzsebkendőről Szeptember 16-án jelent meg „Megkérdeztük.'..” rovatunkban: Kapható-e papírzsebkendő a boltokban? című írásunk. Október 24- én közöltük a Belkereskedelmi Minisztérium válaszát „Rendelet nincs, de hivatkozás volt” címmel. És egy újabb levél, amely dr. Tóth Györgytől, a Piért KeÚj típusú bérlemény, új típusú perek Szerződéses üzletek Bírósági ügyek H felperes legtöbbször a bérbeadó Három év alatt tízezerre szaporodott a szerződéses üzletek száma. A kiskereskedelmi boltoknak tíz százaléka, a vendéglátóipari üzleteknek pedig egyharma- da szerződéses. Megjelenésükkel jó hatást gyakoroltak a gazdasági életre, de a bírósági eljárásokban ezzel egyidőben új ítélkezési és jogalkalmazási problémák is keletkeztek. Érdemes tehát alaposabban szemügyre venni az eljárások legjellegzetesebb, leggyakoribb típusait. A perek többségét felperesi pozícióban a gazdálkodó szervezetek indítják az üzletvezetők, valamint a melléjük kötelezett kezesek — tehát a bérlők ellen. Azt követelik, hogy teljesítsék a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségüket. Ugyanakkor az alperesek, tehát a bérlő üzletvezetők, megpróbálnak kibúvót keresni, és támadják a szerződés érvényességét. Megtévesztésre, tévedésre, valamint feltűnő értékkülönbségre hivatkoznak. Hiszen rendelet írja elő, hogy a szerződéskötéskor a bérbeadót megelőző év értékesítési forgalmára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség terheli. A kereskedelemben ezek az információk rendkívül fontosak. Mégis előfordul, hogy a bérlőt nem tájékoztatják kellően, illetve pontatlan adatokat adnak^ neki. Ezért a peres eljárás során bírósági szakértő segítségével derítik ki, vajon a gazdálkodó szervezet a versenytárgyalás előtt valóságos adatokat közölt-e? A valóság: viszonylag csekély azoknak a pereknek a száma, amelyekben bebizonyosodott, hogy a bérbeadó valótlan adatokat nyújtott. Ám, ha mégis így történt, a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét. Ebben az esetben az elszámolás ugyancsak bírósági szakértői közreműködést igényel. A szerződés jellegéből adódik ugyanis, hogy a szerződéskötést megelőző állapot nem állítható helyre. Az ilyen elszámolásnál irányadó szempontokat a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának ülése például a következőkben összegezte: szakértő bevonásával tisztázandó, hogy a korábbi működési ideje alatt mennyi volt az üzlet reálisan elérhető forgalma. Számításba vehető az üzlet korábbi éveinek, esetleg más hasonló üzletnek a forgalma is. Ezenkívül meg kell állapítani, ■.milyen 'összeget jelentenek azok a tényezők, amelyeket az átalánydíj egyébként magába foglalt. Idetartozik a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék, az állóeszközök értékcsökkenése és használati díja, valamint a helyiség bérleti díja. Végül meg kell határozni a gazdálkodó szervezet nyereségé*-' hez és általános költségeihez való hozzájárulás mértékét. Olyan helyzetet semmiképpen nem szabad teremteni, hogy a teljes nyereség a bérbeadó gazdálkodó szervezetnek jusson. De érvénytelen szerződés ellenére is köteles az üzletvezető a jövedelemadó fizetésére. Sokkal bonyolultabb a helyzet akkor, ha a már szerződéses üzletet ismét szerződésbe adják, más üzletvezetőnek. Ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség a jelenlegi jogi szabályozás mellett nem egészen egyértelmű. Itt az a kérdés, melyik év értékesítési forgalmát közölje a bérbeadó gazdálkodó szervezet az új szerződő féllel. Ilyenkor ugyanis a bérbeadó az előző évben elért tényleges forgalmat nem ismerheti. Hiszen a szerződésben szereplő úgynevezett tervezett forgalmat a bérlő lehet hogy elérte, esetleg túlszárnyalta, de lehet, hogy meg sem közelítette. Az eredményeket számos szubjektív tényező, így a bérlő üzletpolitikája, rátermettsége, továbbá az üzletmenet objektív körülményei, a korábbi szerződés időszakában változhattak. Például a környéken azonos profilú üzlet nyílt. Ilyenkor a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség tartalmában változik meg. Azaz, a 'bérbeadó gazdálkodó szervezettől elvárható, hogy a szerződéskor az új partnerral közölje: az üzlet korábban milyen formában működött. Amennyiben szerződéssel, akkor ismertetni kell hogy azt megelőzően mennyi volt a tényleges forgalma, valamint mikor szűnt meg a szerződéses viszony. Ha közben volt hagyományos — nem bérleti — üzemeltetés, — hacsak rövid — időre is —, úgy az milyen forgalmat hozott? Annál is inkább elvárható az alapos információ, mert a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződő felek — megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről — kötelesek egymást tájékoztatni. Ez a szabály általános. Ezért előfordulhat, hogy a bíróság — ennek betartása ellenére — tájékoztatási kötelezettség megsértését állapítja meg, és kártérítésre kötelezi a bérbeadó gazdálkodó szervezetet. Például a bérbeadó nem hívta fel az új üzletvezető figyelmét arra, hogy a vendéglőhöz korábban terasz is tartozott, de közben a hatóságok a terasz további használatához nem járultak hozzá. Ám a szerződéskötésben az üzletvezető is köteles együttműködni. Elvárható tőle. hogy a számára lényeges körülményekről tudakozódjék. Mindezek azonban csak a problémák kis részét érintik. Végül is a szerződéses üzletek életképességét bizonyítja az a tény, hogy számukhoz képest csekély a működtetésükkel kapcsolatos perek száma. Cs. I. reskedelmi Vállalat foe.zér- tgazgatójától érkezett október 29-én. Ebből idézünk részleteket, s előre „eláruljuk”: több 'papírzsebkendő nemigen lesz... „.. .a papírzsebkendő értékesítésénél azért kényszerült a Piért Kereskedelmi Vállalat az áruterítiés szűkítésére, .mert a rendelkezésre álló árualap nem elégíti ki a fogyasztói keresletet... Minisztériumi rendelet valóban nincs... Volt azonban a vállalati tevékenységet egyeztető megbeszélés a minisztériummal, amelyre vonatkozó írásos levélből a következőket szeretném idézni: A Piért Kereskedel- rrii Vállalat kezdeményezésével — amely a szűkösen rendelkezésre 'álló papírzsebkendő koncentrált értékesítését valósítaná meg — egyetértünk, amennyiben ez találkozik a megyei tanácsok és a helyi kiskereskedelmi vállalatok értékesítési célkitűzéseivel és elképzeléseivel, illetve utóbbiakkal egyetértésben történik...” És végezetül egyetlen ' vigasztaló mondatrész: ....váll alatunk ebben az évben is arra törekedett, hogy a papírzsebkendő árualapot bővítse. ..”
