Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. NOVEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó áruellátás — jó közérzet Majoros Károly látogatása a Kunság Kereskedelmi Vállalatnál Tegnap a Kunság Keres­kedelmi Vállalathoz látoga­tott Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. A két megyét élelmi­szerrel és vegyiáruval ellá­tó vállalathoz elkísérte Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára. A szolnoki központban Csikós Sándor igazgató, Er­dős Antal, a pártalapszer- vezet titkára, Patay István­ná a szakszervezet, Egyed- né Kocsis Gizella a KISZ titkára fogadta a megyei Ipártbizottság első ' titkárát. A vállalat igazgatója rövid tájékoztatójában bemutatta az évtizedek során csak Fü- ■szért néven ismert, “Békés és Szolnok megyét ellátó nagykereskedelmi vállalatot. Az országban tíz hasonló szervezet) működik, általá­ban két megyét ellátó fela­datkörrel. Forgalom szem­pontjából a Kunság Válla­lat most a tíz között a hete­dik helyen áll, termelékeny­ségi eredményessége vi­szont a szakmai átlag fölött van, egyéb mutatóival pedig az elsők között áll. A hato­dik ötéves terv során eddig két ízben voltak érdemesek a Kiválló Vállalat kitünte­tésre. Ebben az időszakban különben létrehozták a négy, teljes választékú fi­ókrendszerüket, s ezzel pár­huzamosan korszerű áru­mozgatást, naprakész szállí­A petrolkémiai ipar hely­zetéről, fejlesztési lehetősé­geiről tárgyalt tegnap a Parlamentben az országgyű­lés ipari bizottsága. Körtrvé- lyes István ipari miniszter- helyettes a testületet tá­jékoztatva megállapította: hazánk petrolkémiai ipara — amely elsősorban a Szov­jetunióból importált szénhid­rogéneket dolgozza fel — je­lentős tényezője a vegyipar­nak. Ezt az is bizonyítja, hogy a vegyipar tavalyi mintegy 114 milliárd forint termelési értékéből 40 mil­liárd forint a petrolkémiá­ra jut. A magyar szénhid­rogénfeldolgozó üzemek és az alkalmazott technológiák korszerűek, többségében vi­lágszínvonalúak. Am; a petrolkémiai ipar továbbfejlesztését illeti, nem tervezhető az alapanyagter­melés bővítése, hanem a meglevő termékek értéke­sebbekké feldolgozása a cél — hangsúlyozta. Úgyneve­zett nehezébb párlatokból pedig érdemes krakk-eljá- rással motorhajtóanyagokat — benzint és gázolajat — termelni. Ennék a felisme­résnek az alapián hozott ha­tározatot az Állami Tervbi­zottság a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakk- üzemének építéséről. Az üzem a kitűzött határidő előtt hat hónappal készült el és ez év júniusa óta ter­mel, nagymértékben hoz­zájárulva az országos ben­zinellátáshoz. Az ágazat valamennyi te­rületét továbbra sem lehet­séges fejleszteni, csak gaz­daságosan működtethető, élenjáró technikát alkalma­zó üzemeket indokolt építe­ni. A petrolkémiai ipar fej­lesztésének korlátja még Csehszlovák orvosi műszerek bemutatója A csehszlovák orvosi mű­szeripar legújabb termékeit mutatja be a Chirana cseh­szlovák külkereskedelmi vállalat Budapesten, az Or­vosi Műszerkereskedelmi Vállalat bemutatótermében. A tegnap megnyitott kétna­pos kiállításra a többi kö­zött korszerűsített fogászati készülékeket, a gyógyászat­ban használatos defibrillá- tort, szívritmus-szabályozót, nagy frekvenciás sebészeti vágókészüléket hoztak el. tást igyekeztek megvalósíta­ni. A fiókok, raktártelepek létesítésével fejlesztési alap­jukat lekötötték, bankköl- csöneiket az idén egyenlítik ki, s jövőre további korsze­rűsítéseket »tervezhetnek. Majoros Károly meghall­gatta a központi pártalap- szervezet titkára, a szak- szervezeti- és KISZ-titkár rövid beszámolóját a hét­százharminc dolgozót fog­lalkoztató vállalat életéről. Szó volt a sokat utazó, másrészt nehéz fizikai (rak­tári) munkával foglalkozó emberek bérezésével, mun­ka- és életkörülményeivel összefüggő kérdésekről is. Mint kiderült, a kereskedel­mi dolgozók idei központi bérfejlesztése jó hatással volt a füszértesekre is. a létszámhiány már nem olyan fenyegető, mint korábban. A központ után a legna­gyobb fiókot, a szolnoki Csaba utcait kereste fel Ma­joros Károly. A máskor ke­reskedők üzleti tárgyalásai­tól hangos árubemutató te­remben Demeter Miklós fi­ókvezető elmondta: á kol­lektíva ellátási körzete 110— 120 kilométerre terjed, s benne olyan igényes lakos­ságot kell ellátniuk, mint a megyeszékhelyi. Az apró­falvakkal együtt ezernégy­száz vevője van a fióknak, 70 ABC-be, nagyáruházba hosszabb ideig nem az alap­anyaggyártás, hanem a to­vábbfeldolgozó eszközök szű­kössége lesz — hangsúlyozta a távlatokról szólva a mi­niszterhelyettes. A vitában felszólalók kö­zül Bódis Gábor (Borsod m.), a gyógyszerek, növény­védő szerek és ezek alkotó­részei az intermedierek gyártásáról kért bővebb tá­jékoztatást. Kovács László (Pest m.) felhívta az ipar- irányítás figyelmét, hogy kerüljék el — még ha az egyes vállalatok érdekeivel ütközik is — az azonos fel­adatokat végző feldolgozó- üzemek építését. Gorjanc Ig­nác (Szolnok m.) a petrol­kémiai ipar fejlődését szol­gáló beruházásokról érdek­lődött. Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m.) szóvá tet­te, hogy a magyar textilipa­ri rekonstrukciót nem kö­vette a vegyiparban a szál- gyártás megfelelő bővítése, s így napjainkban a köny- nyűipar tetemes importra szorul. Kangyalka Antal (Csongrád m.) felvetette: petrolkémiai ágazatban a fejlett ipar; országokkal kö­zösen lehetne üzemeket lét­rehozni, s ezeknek a termé­keit gazdaságosan lehetne exportálni. Az ülésre meghívott szak­emberek közül Kisgergely Lajos, a Magyar Kereske­delmi Kamara vegyipari ta­gozatának elnöke elmondot­ta: a szénhidrogén-feldolgo­zó vállalatok között érdek- ellentéteket okoz, hogy a kooperációban résztvevők nem egyenlő arányban ré­szesednek a termékek nye­reségéből. Célszerű volna, hogy az ipari tárca szabá­lyozza a szocialista termék­Mintegy harminc száza­lékkal emelkedtek a karancs- lapujtői Karancs Tsz szállí­tási ágazatának fuvarbevé­telei. E nagyarányú növe­kedés egy új, teljesítmény­centrikus jövedelemérde­keltségi rendszer bevezeté­sének köszönhető. Az új rendszer lényege, hogy a tsz vezetősége minden sofőrrel szerződést köt egy elvárt havi fuvarbevételre, amely­hetenként, a többibe tíz na­ponként szállítják a ren­delt élelmiszereket és ve­gyiárukat. Körülbelül nyolc­ezer féle árucikkről van szó, s a fiók 8,5 ezer négyzetmé­ter raktárterületéről s kon­ténertelepéről, több mint százhetvenen azért| dolgoz­nak itt, hogy jó és javuló készlettel teljesítsenek min­den megrendelést, hiszen tudják, a jó áruellátás egy­ben jó közérzetet, nyugodt hangulatot is jelent. A fiók kilenc szocialista brigádja a határidők javításában rend­kívüli erőfeszítéseket tesz. A megyei pártbizottság el­ső titkára szót váltott Bére­st Judittal, a szolnoki fiók pártalapszervezetének tit­kárával, s megkérdezte De­meter Miklóstól és Bartók hászlóné szakszervezeti fő­bizalmitól; hogyan készültek fel a téli vásárlásokra, az ünnepi forgalomra? A vá­lasz megnyugtató volt. a télapóaiándékok már a bol­tok polcairól köszönnek a vevőre, november végén ér­kezik az első banán és na­rancsszállítmány a megyébe. Némi szállítási késlekedés miatt átmeneti hiányok lesz­nek néhány fűszerféléből. Majoros Károly a fiók raktárait is végigjárta, elis­meréssel szólt a hatalmas áruval megtelt „kam­rákról”. — sj — II petrolkémiai iparról tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága cserékben érintett vállala­tok érdekeltségét. Szólt ar­ról is, hogy a petrolkémiai ipar világszínvonalának megtartása érdekében a je­lenleginél nagyobb szinttar­tó beruházásokra volna szükség. Körtvélyes István a kép­viselők kérdéseire válaszol­va kitért a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az inter­mediergyártás helyzetére. Hangsúlyozva: ezekben az ágazatokban jelentős előre­lépésre van szükség ahhoz, hogy az üzemek műszaki színvonala megfeleljen a mai követelményeknek. El­mondotta: hogy a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai ágazat fejlesztésére várha­tóan a következő években sem fordíthatnak az eddigi­eknél nagyobb összegeket. A vállalati érdekellentétek feloldásáról szólva a minisz­terhelyettes kifejtette, hogy e kérdéseket a közeljövőben rendelettel kívánják szabá­lyozni. Utalt arra is, hogy a textilipar importjának csökkentése érdekében tár­gyalásokat folytatnak a szál­gyártás fejlesztéséről. Egy másik észrevételre reagálva elmondotta: a fejlett ipari országok vállalataival kö­zös üzemek alapítására már van példa a vegyipar terü­letén; a Biogai és egy svájci gyógyszergyár, valamint a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat és egy japán cég közös üzemet hozott létre Magyarországon. Az ipari tárca szorgalmaz­za a további kezdeményezé­seket. A tanácskozás Gorjanc Ig- nácnak, az ipari bizottság elnökének záHszaVával ért véget. nek meghatározott része — az IFA tehergépkocsik ese­tében például 9 százaléka — a „pilóta” havi bérét ké­pezi. Amennyiben a megál­lapodáshoz képest a fuvar­forgalom emelkedik, termé­szetesen emelkedik a gép­kocsivezető bére is. A tsz ezen kívül költségtérítést is fizet: a norma szerinti üzem- és kenőanyag árát. Feldolgozni a meglévő termékeket értékesebbekké Termelékenységemelkedés — beruházás nélkül Jelentős tartalék a szellemi export Nehezebb feltételek között is eredményesen dolgozik a szolnoki Agrober 7 Mind bonyolultabbá váló gazdasági életünk egyre ne­hezebb pénzügyi feltételei közepette alighanem termé­szetes jelenség, mondhatni, a kedvezőtlen változások egyik velejárója a visszafogott be­ruházási tevékenység. Fo­lyamatosan korszerűsített, jól karbantartott szabályozók­kal ésszerű keretek közé szo­rítva, e visszafogottság ke­vésbé rontja a termelésfej­lesztés dinamikáját, de fel­tétlenül kedvezőtlenül hat Évente mintegy 30 millió forint értékű tervezői és bo­nyolítói munkát végeznek az iroda szakemberei, de szel­lemi munkájuk értékének igazi mércéje, hogy a száz­harminc tagú kollektíva fél- milliárd forint értékű be­ruházás sikeres megvalósítá­sának részese egy-egy esz­tendőben. Idei megbízatásaik azáltal is jól tükrözik az említett nehézségeket, hogy az idén kapott megrendelé­sek száma lényegesen na­gyobb, mint a korábbi évek­ben, ugyanakkor sokkal ki­sebb értékűek azok az új, vagy rekonstrukciós beruhá­zások, amelyeknél az iroda közreműködését igénylik. Ezenkívül a megrendelések „szerkezetében” is érezhető­ek a változások: amíg ko­rábban az iroda tervezői, bo­nyolítói és műszaki ellen­őri kapacitásának 95 száza­lékát kötötték le a MÉM- tárcán belüli feladatok, az idén. már a 17 százalékot közelíti az úgynevezett tár­azon vállalatok, intézmények munkájára, amelyek úgy­mond a beruházásokból, pontosabban azok előkészíté­séből, megtervezéséből, le­bonyolításából élnek. A ko­rábbinál jóval nehezebb kö­rülmények között látott — mintegy tíz százalékos, kény­szerű létszámcsökkentés után — az idei feladatainak tel­jesítéséhez az Agrober szol­noki, öntözési és melioráci­ós beruházási és tervező irodája is. cán kívüli megbízatások aránya. Minek köszönhető, hogy a gondok ellenére — az esz­tendő eddig eltelt háromne­gyedének eredményeit is­merve — előreláthatóan még­is sikeres évet tudhat majd maga mögött 1984-gyel az iroda? Alighanem meghatá­rozó ebben, hogy kollektívá­ja idejében felismerte: a megváltozott körülmények közepette, csak azokhoz iga­zodva tudja megőrizni sok­rétű tevékenységének szín­vonalát. Miközíben továbbra is igyekeztek a szolnoki ag- roberesek minél több meg­bízatásra szert tenni a me­zőgazdasági nagyüzemektől, a megyehatáron innen és túl, az iroda „profilját” egyre in­kább az olyan, hosszabb tá­von is jelentős megrendelé­sekkel biztató, fontos nép- gazdasági programokhoz iga­zították, mint például az energiaracionalizálás, az in­tenzív gabonatermesztés, a kö rnyezetvédelem. Több gabonát, kevesebb energiát Az Országos Vízügyi Hiva­tal megbízásából az Agro­ber szolnoki szakemberei a lehetőségeket országosan is felmérő tanulmánytervet ké­szítettek a városokban ke­letkező szennyvíz környezet­kímélő elhelyezésére, meg­felelő kezelésére, és a káros anyagoktól való mentesítés utáni hasznosításra, az ön­tözésre alapozott mezőgazda­ságban. Azóta már számos, a szolnokiak tervei alapján készült, a települések és ipa­ri létesítmények szennyvizét tisztító-hasznosító létesít­mény segíti az országban a környezetvédelmi feladatok sikeres megvalósítását. Fő­leg Volán-telepek, élelmi- szeripari üzemek és állattar­tó telepek szennyvízgondjai­nak megoldását gyorsították meg az Agrober-tervek, amelyek közül legjelentő­sebbek a szolnoki Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat és a Nagykőrösi Konzerv­gyár részére készített, vala­mint a paksi vágóhídhoz nemrégen megrendelt mun­kák. Az energiaracionalizálási programból a fűtés korsze­rűsítését, a megdrágult fű­tőolaj helyettesítését szol* gáló tervek készítésével, a kapcsolódó beruházások bo­nyolításával vették és veszik ki részüket a szolnoki iro­da szakemberei. Terveik alapján valósult meg töb­bek között Kenderesen és Jászberényben a települések néhány intézményének és mezőgazdasági üzemeinek gázellátása, az állattartó épü­letek és a szárítóüzemek át­térése földgáztüzelésre, va­lamint a megyei Sütőipari Vállalat túrkevei, karcagi, kisújszállási sütőüzemének energiatakarékos hőellátása. Az intenzív gabonaprogram­ból adódó megyei feladatok teljesítésében mint a Tisza II térségében és a Jászság­ban jó ütemben, évente 160 milliós költséggel, megvaló­suló komplex melioráció ge­nerál kivitelezője és bonyo­lítója vesz részt a szolnoki Agrober. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat meg­bízásából készített tervei alapján épültek egyenként hatezer tonna befogadó ka­pacitású fémsilók Jászbe­rényben, örményesen és Jászapátiban. * Nem csupán az Agrober- nek bevételt, és természete­sen hasznot hozó tervek ke­rültek ki idén a szolnoki öntözési és meliorációs iro­dából. A kollektíva tizen­négy Szolnok megyei me­zőgazdasági nagyüzemben működött közre ellenszolgál­tatás nélkül állattenyésztési telepek rekonstrukciós és új beruházásaihoz igényelt hi­telkérelmeket megalapozó pályázatok készítésében. Nem kevés áldozatot jelent ez szellemiekben és anyagi­akban egyaránt, de vállal­ják az agroberesek az éssze­rű kockázatot annak remé­nyében, hogy a sikeres pá­lyázatok alapján kapott hi­tellel megvalósuló beruházá­sok tervezésére, bonyolítá­sára is megbízást kapnak. Hasonló céllal igykeznek él­ni a világbanki hitelekhez kapcsolódó lehetőségekhez, nemrégen például Észak-Af- rikában és Szaúd-Arábiában készülő szennyvízelhelyező, -tisztító és -hasznosító te­lep tervezői megbízására ké­szítettek pályázatot. Nem csak az irodának hasznos A szellemi exportban rej­lő tartalékokat egyébként már ebben az évben is ered­ményesen aknázta ki a szol­noki Agrober iroda. A ko­rábbi esztendőkhöz képest megduplázódott a határain­kon túlra készített tervekből származó bevétele, aránya az összes bevételből az idén meghaladja a húsz százalé­kot. Két és fél millió schil- linget „hoz” például 1984- ben az irodának az osztrák Bauer cég szakembereivel közösen, a Tisza I és Tisza II térség középtávú öntözés- fejlesztésére végzett tervezői munka. Egyiptomban már működik egy. és üzembehe­lyezés előtt áll a másik szol­nokiak tervezte halkeltető és -nevelő telep. Csehszlovákiai és bulgáriai partnerirodák­kal kötött tudományos-mű­szaki együttműködés kereté­ben, meliorációval, szenny­víz- és hígtrágya-hasznosí­tással, valamint juhászat- és halászatfejleszítéssel kapcso­latos résztervek átadásával, tapasztalatcserékkel is ke­resi a szolnoki iroda a szel­lemi export további bővíté­sének lehetőségeit. Az Ag- roinveszt közvetítésével ha­tárainkon túlról kapott meg­bízatások elnyerésével és pontos teljesítésével nem­csak az Agrober jó hírét öregbítik a világban, hanem a kollektíva tervei alapján vagy bonyolításában készü­lő beruházásokhoz kapcsoló­dó berendezés-, technológia- és tenyészanyagexport révén jelentős hasznot hoznak a népgazdaságnak is. T. F. A mezőhéki Táncsics Tsz paprikaszárítójában az időjárás miatt csak egy hónapos késéssel kezdődött meg a fűszerpaprika feldolgozása. Jelenleg mintegy 3100 tonna nyerspaprikát szárítanak Rlkalmazkodtak a körülményekhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom