Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 11. A vásott fog nem átok Beszélgetés dr. Makra Csaba főorvossal, a fogmegbetegedések megelőzésére szolgáló modell-program készítőinek vezetőjével A rossz fogukat a civilizáció átkának, napjaink népbetegségének, öröklött tulajdonságnak tartják sokan. Csak tipródunk a féligazságokban, ha fogaink állapotáról esik szó. Azok pedig közben — a statisztikai adatok szerint — egyre romlanak. Legalább is ezt bizonyítja egy gödöllői orvoscsoport felmérése. Tapasztalatukról, legfontosabb következtetéseikről és a lehetséges tennivalókról kértünk tájékoztatást a munka irányítójától, dr. Makra Csaba föortó Blmex-zselé. A megelőzésnek további területei végezetül a megfelelő szájhigiénia kialakítása és a komái gondozás. — Gondolom, ezeken a területeken tudnak a szülök a legtöbbet segíteni. vostól, a Magyar Fogorvosok — Munkaltánsaimmal kétezer 2—6 éves gyermek minden szempontra kiterjedő fogászati felmérését végeztük el. Kiderült, hogy a kétévesek 24 százalékának szuvas foga van, és hatéves karukra ez az arány eléri a 85 százalékot. Ez azt jelenti, hogy később, 7—14 éves koriban minden gyereknek átlagosan hét szuvas foga van. Tapasztalataink szerint a szülök többsége a fogszuvasodást civilizációs betegségnek és öröklött tulajdonságnak tartja, és félvállról is veszi. Pedig a külföldi tapasztalatok, és saját kísérleteink is igazoljiák, hogy a fogak romflása megelőzhető. Több országban a szervezetit, tömegeket átfogó óvintézkedések hatására a fogmegbetegedések trendje csökken. Svájcban például, ahol 1963-ban programot indítottak a megelőzésire, 1979-re 70 százalékkal csökkent a fogszuvasodás. Hasonló, kedvező eredményeket értek el a skandináv országokban és az N;DK-ban is. Hazánkban ezzel szemben a fogszuvasodás intenzitása az utóbbi tizenöt évben 32 százalékkal nőtt. Ezen belül a 25 éven aluliaknál az arány 53 százalék, a 12—14 éves korosztálynál pedig száz százalék. Ez a megbetegedések olyan fokált jelzi, almelynék felszámolására jelenleg kevés a fogorvos. Halaszthatatlan feladat tehát az intenzitás növekedésének megállítása, illetve visszafordítása. Ehhez kiterjedt és komplex megelőző munkát kell végeznünk, és az óvodás komáknál kell kezdenünk. — Melyek ennek a legfontosabb területei? — Tekintettel, arra, hogy a fogszuvasodás jelen ismereteink szerint több okból eredő megbetegedés, ezért a megelőzésinek is komplexnek kell lennie. Az egyik legfontosabb feladat a táplálkozási szokások megváltoztatása. Főleg a kisgyermekeké korszerűtlen, közétkeztetésben és otthon egyaránt. A testi-szellemi fejlődésüket biztosító értékes fehérjék, ásványi sók és vitaminok helyett a szénhidrátfogyasz- tás került túlsúlyba. Különösen szembetűnő a fogakra 'legártalmajsaibb cukor termelésének, illetve fogyasztásának ugrásszerű nöEgyesületének titkárától. hurtot kellene adni a gyerekeknek. Baj van a kicsik rágóképességéivel is. Többségében pempős, puhitott, kuktában főtt ételt kapnak, nem neveljük őket a rágásra, pedig ez életösztönük. Ha kinőttek a tej fogak, nyugadtan lehet rágós ételt adni, sok későbbi fogbetegséget előzhetünk meg ezzel. A megelőzés másik területe a megfelelő mennyiségű fluor bevitele a szervezetbe. — Milyen összefüggés van a szervezet fluortartalma és a fogak állapota között? — A fluor növeli a fogzománc ellenálló képességét. A szuvasodásnak ellenálló kemény zománckristályok viszont csak akkor képződnek, ha a szervezetnek megfelelő a fluortartalma. Optimális esetben az ivóvíz elegendő fluort tartalmaz. Hazánkban a lakosságnak sajnos, mindössze 1,1 százaléka jut ilyen vízhez. Ezért a fluorbevitelről mesterségesen kell gondoskodni. A legkézenfekvőbb megoldásnak az ivóvíz vagy a konyhasó fluorozása tűnik. Az előbbit Svájc Basel kantonjában és az NDK több városában alkalmazzák eredményesen, az utóbbira pedig Tóith Károly és munkatársad végeztek Szeged környékén eredményes kísérletet. Nálunk egyelőre a fluortablettákkal való bevitel valósul meg a jövő évitől bölcsődékben, óvodákban és az általános iskolákban. Vannak otthon is alkalmazható kiváló készítmények, ilyen többek között a fluortartalmú fogkrém és a gyógyszertárakban kapha— Igen, és van tennivaló bőven. Az általunk vizsgált gyermekiek 76 százalékának például közepes vagy rossz volt a szájhigiéniája. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők megszerettessék a gyerekkel a fogmosást. Amint kibújnak az első fogaik, adjanak kezükbe fogkefét, hadd játsszanak vele, kenjék össze magukat fogkrémmel. Aztán tanítsák meg őket fogat mosni, majd később e téren is mutassanak példát nekik. Nagy segítség az illatszerlbolitokban kapható lepedékfestő tabletta (plakkfestő tabletta), amely pirosra festi a fogmosáskor eltávolítandó lepedőket. Fontos a megfelelő fogkefe kiválasztása is. A rövidfejű, ritka és puha sörfé- jű, hajlított nyelű fogkefe a legalkalmasabb... A rendszeres fogápoüás mellett is nélkülözhetetlen a korai gondozás. Általában szervezetten folyik az óvodákban, iskolákban, de ennek elmaradása esetén fontos, hogy a szülő maga vigye gondozásra a gyermekét, már két-hároméves korától. El kell ugyanis oszlatni azt a tévhitet, hogy a tejfogak állapota nem fontos, mivel ezt úgyis felváltják a megmaradók. A kutatások szerint ugyanis a tejfogazat állapota egy életre meghatározza a későbbi fogak sorsát is... Szükségesnek tartom hangsúlyozni a megelőzés egészére értve, hogy a fogászatban, akárcsak a gyógyítás más területein is, csak együttes munkával, az orvos és a beteg együttműködésével érhető el eredmény. A gyermekek esetében ezt a személyes felelősséget a szülőknek kell átvállalniuk. .. Dr. Mákra Csaba főorvos vezetésével a fogmegbetegedések megelőzésére mo- deül-pnogram készült. Az Állami Ifjúsága Bizottság hivatalos és anyagi támogatásával hajtják végre négyezer gyermekkel, születésüktől tízéves korukig vizsgálva és kezelve őket. A fenti interjúban is jellemzett programról tájékoztatást kért az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A kísérlettel arra keresnek választ, hogy milyen tudományos, módszertani és szervezési irányelvek alkalmazhatók, milyen munkabefektetéssel, mekkora költséggel és mennyi idő alatt, milyen eredmény érhető el. A. Z. vekedése. Hazánkban 1981- re 1960-hoz viszonyítva az előállított cukor mennyisége 25 százalékkal emelkedett, a cukorkatermelés pedig több mint háromszorosára, a csokoládégyártás közei tizenhétszeresére növefce„Csodagát” a Temzén dett. Az egy főre -jutó cukorfogyasztás 1982-ben 38 kilogramm volt, ezen belüli az óvodás kordáké közel 47 kilogramm. Csak a helyzet érzékeltetésére említem meg, hogy a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezet) „Egészséget mim denlkimek 2000-re” programiáiban ajánlásként a fejlett országokban 22 kilóra kívánja csökkenteni a cukorfogyasztást. .. Sajnos, a szülők már a csecsemőt édes ízhez szoktatják. A gyerek mindent édesen kap. s később is csak ezeket az izeket fogadja el. ahelyett, hogy a természetes zamatokat fogyasztaná. Különösen érvénves ez az üdítőitalokra. A magas cukortartalmú üdítők helvett inkább vizet rostos üdítőket, tejet, jogA narancssárga lo A keringő kénbánya A csillagászati fizika, a kozmikus spektroszkópia és nem utolsó sorban az űrszondák által a Földre továbbított felvételek és mérések eredményeit hasznositva a tudósok sikerrel kutatják a Naprendszer égitestjeinek felépítését. Ma már meglehetősen jól ismerik a Jupiter holdjait — 13 van belőlük —, közülük is a legérdekesebbet, a narancssárga Io-t, amely egész Naprendszerünk legfényesebb égiteste: a felszínére záporozó napsugárzás 60 százalékát visszaveri. A Föld Holdja csak 17 százalékát veri visz- sza. Ez a nagy reflexiós érték alapozza meg a csillagászoknak azt a feltevését, hogy az Io talaja nagyrészt nátrium- és káliumsókból, illetve szulfátokból áll. Minthogy felszíne a napsugárzástól viszonylag gyorsan fel- melegszik, majd pedig — a Jupiter árnyékában — ugyanilyen gyorsan lehűl, bizonyítottnak tekinthető, hogy az Io testét por, illetve finoman szemcsézett ásványok viszonylag vastag rétege borítja. Az Io felszíne az eddig legnagyobb kozmikus „kénlelőhely”. A kén aránya több mint 60 százalékos, így Naprendszerünk (óriási keringő kénbányájának tekinthető. Az Io-t 115 kilométer vastag atmoszféra veszi körül, amelynek sűrűsége húszezerszer kisebb, mint a Föld légköréé, de így is az Io a jelenleg ismert legkisebb égitest, amelynek saját légköre van. A Jupiternek ezt a fényes holdját — felszínétől 700 kilométernyi távolságban — elektronokban változatosan sűrű ionoszféra is övezi, amely 805 ezer kilométer hosszú és 161 ezer kilométer széles hidrogénfelhőt „termel” az Io köré. A Jupiter e nevezetes holdján rendszeres tűzhányótevékenység is van. Képünkön a 3300 km átmérőjű Io-t láthatjuk a Voyager—1 űrszonda által 800 ezer kilométer távolságból készített felvételen. Vesén át a repülőig A ragasztás rangja Ma már alig van anyag. — a papírtól a fán, a fémeken és műanyagokon át az emberi szervekig —, amely így vagy úgy ne kerülne kapcsolatba ragasztókkal. Vegyük csak a repülőgépet: kinek nem fut végig a hátán a hideg, ha egy gépmadárban ülve, néhányezer méter magasságban megtudja, hogy a légijármű részeit nem csavarok, szegecsek vagy hegeszA világ nyolcadik csodájaként emlegetik tisztelői azt a gátrendszert az angliai Tem- ze folyón, amelyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének. A Temzét — London központjától kb. 15 km-re — teljes .szélességében átszelő gát megépítésére azért volt szükség, hogy megvédje az angol fővárost az egyre fenyegetőbb árviztől. London ugyanis lassan süllyed, aminek nemcsak az alapzatát képező agyagos kőzet az oka, hanem az is, hogy az egész angol sziget „megbillent”. Míg Skócia emelkedik, Dél- Anglia 100 évenként 30 cm-t süllyed. Az Északi-tenger dagálya is magasabb lett: szintje a 100 évvel ezelőtti állapothoz képest 60 cm-t emelkedett Londonnál. Kedvezőtlen időjárás esetén pedig a tenger felől közelgő vihardagályok is behatolnak a Tem- ze torkolatába. Egyúttal megemelték a partvédő gátak tés tartja össze, hanem ragasztó? Hogy ilyképp néhány tonnával könnyebbre lehetett konstruálni a gépet, az aligha nyugtatja meg az ijedős utast, akit elsősorban az érdekel, hogy tart-e a ragasztó? És ki ne vélné szolidabb megoldásnak a sebészetben a tű és a fonál használatát a ragasztóénál, amellyel pedig a tüdő és a vese vágott sebeit is össze magasságát is, s igy London védve lesz az átlagos tengerszintnél 7 méterrel magasabb dagállyal szemben is. A gátrendszer tíz darab, egyenként csaknem ötemeletnyi pillére látványnak is lenyűgöző, de igazi különlegessége a szakemberek szerint műszaki megoldásában rejlik. Tíz, hidraulikusan mozgatható, 90 fokkal elforgatható acélkapu szabályozza a víz áramlását. A négy nagyobbik kapu egyenként 61 méter hosszú, 1500 tonnás szerkezet. A kisebb-nagyobb kapukkal biztosítják az évi negyvenezer hajó zavartalan áthaladását. Ha valamennyi kaput függőleges “helyzetbe hozzák, teljesen elállhatják a behatolni készülő víztömeg útját. Képünkön a négy óriás kapu egyikének makettjét láthatjuk. Az acéllemez felülete alig kisebb, mint egy fél f utballpályáé! lehet ragasztani? Pedig nem kétséges, hogy amit összeragasztottak, az nem ritkán tartósabb, mint az, ami természetes úton nőtt össze. Ha például ,két fadarabot ragasztunk össze egymással előírás szerint, megállapíthatjuk, hogy bármely más ponton könnyebben tudjuk elválasztani egymástól a darabokat, mint a ragasztás helyén. A ragasztókkal szemben támasztott követelmények persze sokfélék. így nem csodálható, hogy a nyolcszázat is meghaladja a különféle kis- és nagyipari, illetve háztartási célokra készülő ragasztók száma. Az állandóan folyó kutatómunkák eredményeként előállított új Iragasztók közé tartoznak azok a vulkanizáló hatású, önragasztó szalagok, és masz- szák, amelyeket szintetikus kaucsukból nyernek. Ezeket autóikaros&zériálk tömítésére használják. Az elektronikus iparban, a műszeriparban, a számítógép-gyártásban — az apró alkatrészek beépítéséhez — megint más ragasztók szükségesek. A jelenlegi „szuperragasztónak” a „Sico- met” márkájú tekinthető, amelynek egyetlen cseppje elegendő géprészek tartós összeillesztéséhez. Képünk bizonysága szerint ina már a vasúti sineket is lehet — hegesztés helyett — ragasztani. Árnyékolt kórtermek A bécsi kórházakban újabban több betegszobát úgy rendeztek be, hogy azok az elektromágnesesség szempontjából árnyékolva vannak. E szobákat tehát védik a zavaró — mágneses, elektromágneses, stb. — terektől, s ráadásul csírátlanították is őket. Azok a nagyon gyenge bioáramok — például az agy áramai — is mérhetők bennük, amelyeknek az ereje csak alig haladja meg az úgynevezett ingerküszöb értékét. Az árnyékolás a Faraday- kalitka elvén alapul: a falak acéllemezből készültek, s teljes körben földelve vannak. Az árnyékolt betegszobákat harminc vezeték köti össze a külvilággal.
