Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. OKTÓBER 6. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Árengedményes vásárokkal Október 21-ig: megyei szövetkezeti napok A megye szövetkezeti ér­dekképviseleti szervei min­iden ősszel megrendezik a Imegyei szövetkezeti napo­kat. Az idei rendezvényso­rozatot tegnap Jászapátin inyitották .meg. I Bereczki Lajos, a Szolnok Imegyei Tanács általános el- l.iökihelyettese megnyitóbe­szédében egyebek között (szólt a magyar szövetkezeti mozgalom csaknem száz1 (esztendejéről és arról, hogy hazánkban, és így természe­tesen a megyében az utób­bi huszonhét év hozta a szö­vetkezetek legnagyobb fej­lődését,. A megye termelő­szövetkezetei ma már éven­ként 900 ezer tonna gaboná­ival és 120 ezer tonna hússal (járulnak hozzá az élelme­zéshez. A hektáronkénti át­lagtermés eléri a hat, hat és Ifél tonnát. De a téeszek írésztvesznek a települések 'fejlesztésében is. Sajátos szerepük van a iszövetkezetek között az áfé- iszeknek, mondta Bereczki ■Lajos. A megyében működő •tizenöt áfész minden heiy­Jászapátin tartották a megnyitót lségben jelen van, sőt. hatvan ■kisebb településen csak az áfészra hárul a kereskedel­mi ellátás. A fogyasztási szövetkezetek mind na­gyobb részt vállalnak a gyermekétkeztetési prog­ramiból is. A megyében egyébként évente 93 milli­árd forint forgalmat bonyo­lítanak le az áfészek. Az ipari szövetkezetek többsé­ge exportképes termékekkel 'jelenik meg a piacon, és ■fontos feladatként ellátja a lakossági szolgáltatást is. A megnyitó után a jász­apáti méptáncosok és nép- lialénekesek szórakoztatták ja Damjanich úti iskola tor­natermében összegyűlt né­pes hallgatóságot. A mű­sort követően a szövetkeze­ti mozgalmat reprezentáló tablókiállítás nyílt az ün­nepség színhelyén. I Az október 21-ig tartó lőszi szövetkezeti napok [programjában lesznek vá­járok, tagszervezési verse­nyek, kulturális és1 sport­ír endezvények. Holnap pél­dául Jászszentandrás ad ott­hont a szövetkezeti Pávakö- trök megyei találkozójának. szervezők arra töreked­itek, hogy mind nagyobb te­het adjanak a helyi kezde­ményezéseknek, így a kö­vetkező két hétben megye- szerte tartanak árengedmé­nyes vásárokat, az áfészek kitelepülnek a helyi üze­mekbe, lakótelepekre, hogy minél közelebb kerüljenek a Vevőkhöz. 1 Az idei szövetkezeti na- 'pok a takarékosság jegyé­ben telnek, vagyis nem lesz- hek drága és nagy rendez­vények. Ám a programból kiderül, hogy minden köz­ségben, városban lehet majd találkozni a szövetkezeti na­pok valamilyen eseményé­vel. , — bj — Kiállítás nyílt a szövetkezeti mozgalomról Szüreti hangulat­jelentés Napi 14 láda ezerjó és sok-sok nevetés Valamikor régen — már tizenöt éve is elmúlt — még középiskolás koromban, mindig úgy kezdtük a tan­évet, hogy egy-két hétig va­lamelyik környékbeli mező- gazdasági nagyüzemben, ter­melőszövetkezetben, állami gazdaságban dolgoztunk. Se­gédkeztünk az őszi betaka­rítási munkákban, szedtük a paprikát, paradicsomot, szüreteltük a szőlőt. Reggel kakasszóra keltünk, s dél­után egy-két óráig dolgoz­tunk. Szeptember vége, ok­tóber eleje lehetett ugyan­úgy, mint most. Mintha régi önmagamat látnám viszont a mai tizenévesekben, hiszen ők is az iskola megszokott hangulatából, légköréből egy-két hétre kilépve, a ki­alakult szokásokat sutba dobva, egy másfajta életrit­must vesznek fel. Ha rövid időre is, de dolgozókká vál­nak. A jászszentandrási Hala­dás Termelőszövetkezet sző- lőtáblái diákoktól hangos. A szolnoki kereskedelmi szak­iskola tanulói szedik a bor­nak valót. — Ez az első nap, hogy itt vagyunk, előzőleg para­dicsomot szedtünk — mond­ja Boros Kati, aki első éves cukrásztanuló. — Jutalom­ból jöhettünk szüretelni, mert a paradicsomszedés­ben jól dolgoztunk. — A négy legjobb telje­sítményt elérő osztály van itt — veszd át a szót Bajka Ildikó, aki szintén első éves cukrásztanuló. De ez a munka nem is annyira ju­tatom, hiszen nehezen ha­ladunk, nagy a gaz,. jobban oda kell figyelni, mint a pa­radicsomnál. — A matematikánál csak könnyebb... — Nékem igen, de van­nak itt olyanok is, akik jók matekból. Az ő véleményük biztosan más. — Mennyi a teljesítmény? — Napi 14 láda. Ezért hetven forintot kapunk, melynek egy része az osz­tálypénztárba, a másik ré­sze pedig a mi zsebünkbe vándorol. Lassan már lehetetlen megmozdulni, úgy közre­kaptak a gyerekek. Jó a hangulat, megy a mókázás, harsog a nevetés. Valaki a hátunk mögül kiabál: szem- felszedést vállalok — s az elszórt szőlőszemek után nyúl. Borsos Erika harmad­éves, élelmiszereladónak ta­nul. Olló a kezében s úgy magyaráz: — így könnyebb megszabadítani a szőlőfürtöt a tőkétől. Egy biztos; jobb ezt csinálni, mint például áruismereti órán ülni. — A tanárok nagyon ren­desek — szólal meg Bartók Éva. ö is harmadéves élelL miszer eladó. — Jó a kap­csolatunk velük, sokat segí­tenek a szüretelésben. Csak a munkáért járó pénz ke­vés. — Egy BMW-re biztos nem futja — jegyzi meg va­laki a tömegből, s választ sem várva folytatja: — Ta­lán meccsboxra. Kitör a ne­vetés, s gyűlik a ládákba az ezerjó. — A két év alatt nem voltunk még egyszer sem kirándulni — jegyzi meg Bordás Gizella. — Talán majd a most keresett pénz­ből ez is sikerül. Itt más, mint az iskolában, közelebb kerülünk egymáshoz, kötet­lenebb a hangulat és jól összerázódunk. — Igen, a buszon tényleg jól öszerázódunk — vála­szolják kórusban, s nagyo­kat nevetve indulnak az újabb szőlősorok felé. — Ilyenkor „megnyílnak” a gyerekek — mondja Nagy Imre tanár úr, aki távolabb­ról figyelte beszélgetésün­ket. — Jobban elmondják gondjaikat, örömeiket, s még családi dolgaikról is őszin­tébben nyilatkoznak. Itt .ba­rátibb a légkör, más a kap­csolat a tanár és a diák kö­zött. S még idő is van a társalgásra, hiszen a -munka is jobban megy, gyorsabban telnek az órák is, ha beszél­getünk egymással. Az isko­lában — a kialakult szoká­sok miatt — csak akkor be­szélünk velük, ha valami­lyen probléma adódik. így volt ez tizenöt—húsz évvel ezelőtt, s talán még régebben is. Hát nem vál­toznának az idők, no meg a szokások? Nagy Tibor A műszaki tervet vázlatos rajzok helyettesítették. Ha volt terv, hiányzott a magántervezési szakértői bizottság minősítése, a helyszínrajz, a térképmásolat, az építkezés műszaki leírása, a szakhatóságok hozzájárulása, a közmű­nyilatkozatok. Éngedély nélkül került a homlokzatra a cégtábla. Az építési engedélyekből nem derült ki, hogy ideiglenesen vagy véglegesen maradhatnak-e az épületek. Az ideiglenes engedélyekről szóló határozatok nem tartal­mazták a kikötéseket, történetesen: hogy ha a városrende­zési terveknek megfelelően, az eredeti szándék szerint hasznosítják a területet, az átmenetileg engedélyezett üz­letet a tulajdonos köteles lebontani, az eredeti állapotot visszaállítani, és nem tarthat igényt cseretelekre, kártérí­tésre. Az engedélyező figyelmen kívül hagyta a szakható­ság véleményét, és fellebezés után a másodfokú hatóság döntését. .. Csak vázlatos felsorolása azoknak a kifogásolt hiá­nyosságoknak, szabálytalan­ságoknak, amelyeket a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság az utóbbi három évben létesített szolnoki maszek butikok, pavilonok, garázs­ból átalakított üzletek és egy-két vállalati étterem, motel építése körül tapasz­talt. És akkor még csak az építkezést megelőző és követő adminisztrációs szabályta­lanságokról beszéltünk és nem — némi rosszindulattal — visszaéléseket sejtető kö­vetkezetlenségekről, a város- központ amúgysem túl har­monikus képét zavaró, sőt imitt-amott csúfító bódék külleméről, a maszek üzle­tek kirakatainak, homlokza­tainak, cégtábláinak össze­visszaságáról. Ezzel kapcsolatban is több tucatnyi, nem éppen hízelgő észrevétele volt azoknak a népi ellenőröknek, akik több mint harminc maszek divat­butik, virág-, ajándék-, do­hány-, hanglemez-, tapéta-, kerámiabolt, műszaki keres­kedés, lakberendezési és zöldséges pavilon, lángos- és palacsintasütő, fodrász, koz- metikai és masszázs-szalon, büfé és ételbár, valamint a kiskereskedelmi vállalat RODEO üzletének és a Jász Nagykun Vendéglátó Válla­lat Léna éttermének és új moteljének létrejöttét és üze­melésének körülményeit vizsgálták. Bármennyire is hihetetle­nül hangzik, a két vendéglá­tóüzlet két hónappal ezelőtt még engedély nélkül üze­melt. Bár az illetékes szak­hatóság (a városi tanács mű­szaki osztálya) idejében fel­hívta a vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy nem kapják meg az építési enge­délyt, ha nem korrigálják a kivitelezési hibákat, ha nem tesznek eleget a különböző építési és egészségügyi elő­írásoknak. .. De ez csak kis apróság, részletkérdés. A vizsgálati anyag sommás megállapítása szerint ugyan­is míg a maszekok legalább igyekeztek az építkezés tör­vényes folyamatát (a ható­ság erélyességétől függően) úgy, ahogy betartani, addig a vállalatok, szövetkezetek — a hosszadalmas, bonyo­lult eljárásra hivatkozva — vagy visszaléptek, vagy en­gedély nélkül építkeztek. Kö­vetkezmény nélkül tehették! A műszaki osztály ugyan nem egyszer bírsággal „fe­nyegetőzött”, de egyszer sem élt vele. Nemcsak ezért, hanem sok másért is a legtöbb bírálatot meglepő, de éppen a törvé­nyesség betartására hivatott államigazgatási ''szerv, a vá­rosi tanács műszaki osztálya kapta. Nem volt ura a hely­zetnek. Három-négy évvel ezelőtt felkészületlenül érte az osztályt a maszekok ost­roma. Mintha nem számítot­tak volna arra, hogy a ma­gánkereskedés, a kisipar új szabályai fellendítik a vál­lalkozókedvet, üzletek lét­rehozására ösztönöznek — nem csak egy-két embert. Tömegesen jelentkeztek az igénylők, és nem a szakem­berek „diktáltak”, nem ők jelölték meg a városrende­zési terveket figyelembe vé­ve — azokat a területeket, amelyeket a városkép és az ellátás szempontjából egy­aránt optimálisnak tartanak pavilonok építésére. Az épít­kezni szándékozók (szó sze­rint idézem a vizsgálati anyagot) „szerezték meg (!) zaokat a helyeket — gyakran kettőt, hármat is — ahol üz­letet akartak létesíteni.” Nem volt egységes szemlé­let még az osztály szakem­berei között sem. Amire az egyik ügyintéző nemet mon­dott, arra a másik később igent. Szóbeszédre, mende­mondára, feltételezésekre, rosszindulatú találgatásokra adott okot jónéhány követ­kezetlenség. Többek között azok az esetek, amikor ugyanarra a területre egy­szer megtagadták, később megadták az engedélyt, hol­ott sem az építkezés körül­ményei, sem az engedély feltételei nem változtak — csak a kérelmezők! Kissé sarkosan: az építési ügyek intézése sem volt kü­lönb, átgondoltabb és igé­nyesebb, mint amilyet a bu­tikok, pavilonok, bódék össz­képe mutat a belvárosban. Fél évvel ezelőtt a lap áp­rilis 17—i számában már te­rítékre került a butik-döm- ping. Szóvá tettük a kereske­delem. az ellátás javítása ér­dekében tett kompromisszu­mokat, amelyeknek nem ép­pen jól sikerült bódék és tűzfalhoz lapított torzó épít­mények lettek a következ­ményei. Maradandó követ­kezményei! Maradandóak ak­kor is, ha (reméljük), hogy az elfuserált építmények nem szaporodnak, és az ellá­tásért, a város képének ala­kításáért felelős szakembe­rek elképzelései beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Már áprilisban azt mondták, hogy nem adnak több enged­ményt a városkép rovására. Felszámolják a lépéshátrá­nyukat, és ezen túl nemcsak az engedélyezés fázisában lépnek kapcsolatba az üzle­tet óhajtókkal. Átveszik a kezdeményező szerepét, anél­kül, hogy az építtetők jogait, érdekeit sértenék. Ezt sürgeti a városi tanács elnökének címzett, 12 pont­ban megfogalmazott javas­latában a megyei népi ellen­őrzési -bizottság is. Azt ajánl­ja, hogy minél előbb térké­pezzék fel azokat a szabad területeket, amelyekre a vá­roskép sérelme nélkül pa­vilonok építhetők. Terveztes­sék meg az üzleteket, vagy hirdessenek pályázatot. Szakemberekből és az érdek- képviseleti szervek munka­társaiból álló zsűri döntsön a pályázatokról. A műszaki osztály dolgozzon ki olyan közérthető építési engedélyt és használatbavételi kére­lem-, továbbá tervezői és ki­vitelezői nyilatkozatmin­tákat, amelyek alapján egyértelművé és áttekinthe­tővé válik az eljárás folya­mata és feltételrendszere. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a garázsátalakítá­sokra. Tegye egyértelművé, hogy az üzletté átalakított garázs helyett joga van-e a tulajdonosnak igényelni újabbat. Az építkezés alatti és utáni állapotok rendszeres ellenőrzésének szükségessé­gét már felesleges is újból elismételni. Kovács Katalin 'Káosz a butikok körül .. .................1 III III iMlil11 I« I liilWlillllllWIIIWIIIIIMIIIIliilll'lliMIIWWillllllMliBiilllillllllllillWBBIiWillllBIHIMIIWWilil Hl»1 B efejezéséhez közeledik Tiszafüreden a Néphadsereg út építése. Átadása után a belváros érintése nélkül bonyolódhat le a Tiszaszőlős—Poroszló irányú átmenő forgalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom